Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-27 / 253. szám
október 2“. 4 Szerda. Adatok és megállapítások Békés mai társadalmáról Napirenden: A hatósági ügyek, panaszok, közérdekű bejelentések intézése a népi ülnökök tevékenysége Békés község a felszabadulás előtt egy hatalmas tanyasi terület társadalmi-gazdasági és igazgatási központja volt. Határának teljes területe 60 900 klh volt ekkor. Hozzátartozott az azóta mór önálló községgé vált Bélmegyer, Tartoos, Kamut, Murony. A lakosság száma 1938-ban 30127 volt. Az 1949-es népszámlálásra viszont — a kiváló új községek miatt — 28 060 főre csökkent a népesség, rabból a mezőgazdasági keresőit és eltartottak 68,9 százalékot, míg az ipari népesség összesen 16,7 százalékot tett ki. Az 1960-as népszámlálás idejére hatalmas átalakulás következett be Békés társadalmában. Ebben az átalakulásban részben helyi körülmények, részben pedig országos jellegű folyamatok játszottak szerepel. A helyi változásokból két dolgot kell kiemelni. Az egyik a területcsökkenés. Ennek az lett a következménye, hogy az önállósult községeikkel elsősorban a mezőgazdasági népesség egy része szakadt el az „anyatelepüléstől”; másrészt ez a mezőgazdasági népesség elsősorban tanyasi volt. így lehetséges az, hogy 1960-ban e települések külterületi népessége nagyon magas százalékos részesedést ér el az össznépességből (Bélmegyeren 52,5 százalék, Ka- mutoti 84,7 százalék, Muronyban 57,8 százalék, Tarhoson 75,7 százalék, míg Békésen csupán 18,6 százalék.) A mezőgazdasági népesség részesedése ugyancsak nagyon magas. A másik helyi változás Békés lakossága foglalkozási struktúrájának átalakulása. Itt ismét két tényezőt kell kiemelni. Az egyik az ipari telephelyek számának és a foglalkoztatott népesség számának növekedése. E szempontból a legjelentősebb a kosáripari vállalat fejlesztése volt és jövőbeni fejlesztése lesz. Hiszen e vállalat egymaga 1964-ben 828 munkást foglalkoztatott, az új békési telep megnyitásával pedig még tovább növekszik a foglalkoztatottak száma. A másik tényező pedig — ami részben az első helyi változás eredménye —, hogy megnőtt az egyéb népgazdasági ágban (közigazgatás, kulturális stb.) dolgozók száma és részaránya, hiszen a járási központhoz — Békéshez tartozó községek száma több lett; jelenleg összesen tíz. A község életében a legnagyobb változást az egész ország gazdasági-társadalmi viszonyaiban bekövetkezett átalakulás eredményezte. E vonatkozásban ismét két tényezőt kell kiemelni. Az egyik a termelési viszonyokban létrejött átalakulás. A felszabadulás előtt Békésen 2307 föld nélküli parasztgazdaság, 1—50 kát. holdas gazdaság 5528, a hozzájuk tartozó földterület 36 734 kh, 50—1000 klh-as gazdaság 45, a hozzájuk tartozó földterület nagysága 8526 kh, 1000 kh-on felüti gazdaság 4, a hozzájuk tartozó földterület nagysága 10 005 kh volt. Az 1945-ös földreform során Békés községben földet kapott 267 volt gazdasági cseléd, 310 törpebirtokos, 586 földmunkás, 26 kisiparos, 15 kisbirtokos, 5 vegyes foglalkozású, összesen 1209 személy 8154 kh földet. A termelőerők fejlődése azonban az 50-es évek végére égető szükségszerűséggé tette a szocialista termelési viszonyok megteremtését. E nagy munkát az MSZMP VIII. kongresszusára be is fejeztük. így lett Békésen is uralkodóvá a szocialista nagyüzem a mezőgazdaságban, s így lett Békés is része az egész ország szocialista társadalmának. Ezzel az átalakulással megteremtettük a szocializmus teljes felépítésének feltételeit, s egyben véglegesen megszűnt az individuális gazdálkodás uralkodó jellege. Szocialista nagyüzemeink száma 1964-ben 6. Összterületük 13 753 kh, melyből 12 887 kh a szántó. A termelőszövetkezetek összes taglétszáma 2709, a családok száma 2621, a dolgozó tagok száma 1901 fő. Ezzel szemben az egyéni termelők száma 825 fő, akik 1134 kh-on gazdálkodnak. Az üzemi viszonyokat tehát az jellemzi, hogy szocialista nagyüzemek jötték létre, melyek gazdálkodási területe — az optimális mértékig — állandóan növekedni fog. A nagyüzemi gazdaságok mellett azonban belátható ideig nem hanyagolható el a háztáji gazdaságok szerepe sem. A község társadalma szempontjából döntő jelentősége természetesen a szocialista tulajdonviszony, s így a szocialista társadalmi kapcsolatok uralkodóvá válásának van. A nagy országos átalakulás másik tényezője: a termelőerők, pontosabban a gazdasági struktúra átalakulása. Hazánk agráripari országból ipari agrárországgá lett, a mezőgazdasági népesség egy része átáramlik az iparba és az építőiparba. Békés lakosságának is 1960-ban már 30,8 százaléka talált az iparban és az építőiparban megélhetést. Ezek egy része azonban Békésen nem talál munkaalkalmat, mert nagyon kevés az ipari munkahely, s így vagy ingázni kénytelen, vagy elköltözik Békésről. Ennek eredménye, hogy 1949 és 1960 között a lakosság 1,36 százalékkal csökkent (21 961 főről 21 665 főre). Területileg azonban differenciált a népesség áramlása. Belterületen 1949 és 1960 között 2,2 százalékos növekedést, míg külterületen 14,6 százalékos csökkenést tapasztalhatunk. Vagyis a tanyai lakosság zárt településekbe áramlását konstatálhatjuk. Az elmondottakat összefoglalva Békás jelenlegi társadalmáról megállapíthatjuk, hogy döntővé váltak a szocialista termelési viszonyok, s a társadalmi kapcsolatok és életjelenségek: (foglalkozás, népességáramlás stb.) alakulását a szocialista termelési mód törvényszerűségei szabályozzák. Becsei József Tegnap délelőtt tartotta ülését Békéscsabán a megyei tanács végrehajtó bizottsága, melyen megtárgyalták az alsóbb szintű tanácsok tevékenységét a hatósági ügyek, panaszok intézésében. Megállapították, hogy a megyei osztályokhoz az elmúlt években 51972 ügyirat érkezett. A törvényesség helyzetére enged következtetni, hogy a járásoknál és a városoknál elintézett ügyeknek csak 2,5 százalékát fellebbezték meg. A végrehajtó bizottság határozatában arra hívta fel a járási, városi tanácsok végrehajtó bizottságait, hogy évente legalább kétszer tárgyalják meg valameny- nyi szakigazgatási osztály hatósági tevékenységét, értékeljék a Jövőre olyan hatszintes épülettel gazdagodik Szarvas, ami formájában, korszerűségében akármelyik nagyváros központjának is díszévé válhat. A falai már magasodnak, hamarosan a tetőszer- kezet is elkészül. Ez lesz a Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézet új kollégiuma. A következő tanévben ar.ár itt szeretnénk a képzősöknek elhelyezést biztosítani — tájékoztat Szűcs Gyula igazgatóhelyettes. Tervek, elképzelések Ö az egyike azoknak, akik kellően tudják értékelni ezt a fejlesztést. Kitűnőnek tartja a tervezést, azt, hogy külön épületben kap helyet az étkezdéi rész a ka- zánházzal, amit a főépülettel zárt folyosó köt össze. Jó megoldás, hogy a régi épületekbe is központi fűtést vezetnek be. A Tessedik Sámuel által létesített .jelenlegi kollégiumi épület sem marad üres. Növelik a gyakorló óvodai csoportok számát és odakerül majd a könyvtár. Nagyobb lesz az olvasóterem is. A tervek, ' elképzelések tehát megvannak. Hogy mikor valósulnak meg, az az építőktől is függ. Ók pedig ütemterv szerint dolgoznak, sőt talán egy kicsit meg is előzték magukat. Szabó Ferenc építésvezetőnek mégis van egy nagy gondja: a téliesítés. — Ha a Budapesti Gép- és Radiátorgyár időben leszállítja a fűtőtesteket, akkor nem lesz baj, télen a szerelőipar dolgozhat — módja. Ezen múlik tehát nagyrészt, hogy 1966. június 30-ig befejeződik-e az építkezés. Előbb a kazánok miatt nyugtalankodott, de azok megérkeztek, hármat már be is szereltek. A Kondor-brigád A szerkezeti részek elkészültek, most a vízvezetékszerélőket várják. A csövek a földszinti vasalt aljazatba kerülnek, a válaszfalak pedig az aljazatra. A jövő hónapban a villanyszerelők is megkezdhetik a munkátA két épület vakolatlanul is impozáns látványt nyújt méreteiben és modern kiképzésében. Aki hatóság és az állampolgárok kapcsolatának alakulását. Az értékelés előtt mindenkor kérjék ki az állandó bizottságok véleményét. A közérdekű bejelentések intézésénél arra hívták fel a figyelmet, hogy az olyan kommunális jellegű bejelentéseket, amelyek hasznosak és megvalósíthatók, azokat a községíejlesztési tervek összeállításánál használják fel. Az ilyen ügyekről nemcsak a bejelentőket, de a lakosságot -is tájékoztatni kell. A végrehajtó bizottság ezután megtárgyalta a megyei tanácsülés elé kerülő tanácsi összesített és központi, valamint községfejlesztési költségvetési tervezetet, ameegy kicsit szemlélődik, azt is ész- , reveszi, hogy az építők igen gondosan dolgoztak. Tulajdonképpen három brigád egyévi szorgalmas munkájának eredményeként emelkedtek magasra a falak. Hogy melyik brigád érdemli ezek közül a legtöbb elismerést? Az építés- 1 vezető nem egykönnyen tud a kérdésre válaszolni. — Jó mind a három — kezdi, aztán egy kis önmagában való tanakodás után kimondja: — Talán Kondor János segédmunkás betonozóbrigádja mégis egy fokkal jobb. Sztancsik Mihály művezetőnek is ugyanez a véleménye: — A Kondor-brigád feladata az egész építkezés kezdetétől minden földmunka és a betonozás. Ezeknek az embereknek soha egy perc igazolatlan mulasztásuk nincs, a munkát mindig előkészítik másnapra. A havi teljesítményük 120 százalék körül mozog. Jólesik az elismerés Kondor Jánosnak láthatóan jólesik a brigádjának szóló elismerés. Nemegyszer megdicsérték már őket, de az soha nem került Pénteken Békéscsabára érkezett Móricz Virág írónő. A kedves vendég első útja a megyei könyvtárba vezetett, ahol Lip- ták Pál, a könyvtár vezetője, dr. Futaki Gergely, a békési járási könyvtár vezetője és kulturális életünk más személyiségei fogadták. Este Mezőberény- be látogatott el, ahol találkozott édesapja — Móricz Zsigmond és saját könyveinek olvasóival. Szombaton délelőtt részt vett Békésen a községi tanács ülésén, ahol éppen a népművelés helyzetét vitatták. Majd a Békési Kosáripari Vállalat I-es és Il-es számú telepén fogadták az írónőt. Délután örömmel tett eleget a békési Kossuth, valamint az Egyetértés tsz-beliek meghívásának. Pénteken, azes-j lyet majd a később sorra kerülő tanácsülésen hagynak jóvá. A megyei tanács végrehajtó bizottsága meghallgatta dr. Fodor Györgynek, a megyei bíróság elnökének tájékoztatóját a bírósági népi ülnökök munkájáról. A végrehajtó bizottság határozatot hozott, hogy az ülnökakadémia jól bevált oktatási formáját tovább kell hasznosítani és biztosítani kell, hogy az előadásokon az ülnökök minél nagyobb számban vegyenek részt. Valamint fokozni kell a bíróságok elnökeinek és az ülnököket jelölő, megválasztó szerveknek azt a tevékenységét, hogy a népi ülnökök működésükről választóiknak időnként beszámoljanak. , a nyilvánosság elé. Pedig derekasan dolgoznak. Blaskó Pál, Ja- ; necskó János és a többiek sohasem húzódoznak a munka nehezétől. Ami sorra jön, azt csinálják. Évek óta együtt vannak, I csak Kasnyik János került nemrég közéjük, de ő is megszokta már a tempót. Ha így folytatja, megmaradhat köröttük. Ennek az összefogásnak az eredménye, hogy havonta 1700—1800 forint kerül a borítékukba. Beszélgetés közben kiderül, hogy sok önzetlenség vegyül a munkájukba. Szarvasiak mind, inspirálja őket szőkébb hazájuk fejlődése is. Már sok helyen dolgoztak a községben, s amikor elmennek valamelyik épület előtt, emlékek idéződnek bennünk és mindig egy kis büszkeséget éreznek magukban. És, ha az óvónőképző intézet új kollégiuma falóra nem is kerül majd arany betűkkel márványtáblára vésve, hogy itt dolgozott a Kondor-brigád, az bizonyos, hogy elévülhetetlen érdemük van a község mai történetének formálásában. Pásztor Béla ti órákban pedig Bélmegyeren találkozott olvasóival. E község lakosságának évekkel ezelőtt ígéretet tett e látogatásra. Az író—olvasó-találkozót megelőzően nagy érdeklődéssel tekintette meg Bélmegyeren a fáspusztai gyermeknevelő intézetet. A békési járásban tett látogatásának harmadik napján — vasárnap — Békés község olvasóival találkozott Móricz Virág a járási könyvtárban. Az írónőt számtalan kérdéssel ostromolták a békésiek, érdeklődve édesapja munkásságáról, majd az írónő a közelmúltban az északi országokban tett látogatásáról, valamint írói tevékenységéről beszélt. B. I. A Baromfiipari Országos Vállalat békéscsabai gyáregysége (BARNEVÁL) az őszi idényre felvesz FÉRFI és NŐI munkaerőt; Bérezés férfiaknál 6—8 forintig munkakör szerint, nőknél 5,50—7 forintig. Vidékieknek muníkásszállást 15 forintért biztosítunk. Orvosi vizsgálat kötelező, tsz-tagoknak tanácsi igazolás szükséges. Részletes felvilágosítást a gyáregység munkaügyi osztálya ad. Telefon; 29—60; 91831 Épülő kollégium Móricz Virág írónő látogatása a békési járásban
