Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-26 / 252. szám
196a. október 26. 4 Kedd Közgazdasági kérdésekről — röviden Mennyiség és minőség Az idediiesz hasonlóan a készülő 1966. évi terveknek is egyik legfontosabb célkitűzése a termékek minőségének javítása. Beszélni keli erről, inert ma még erős hatása van a mennyiségi szemléletnek, sőt sBBite ez a termelés íő meghatároaőja, A Szakszervezetek Országos Tanácsa nemrégen tartott, ülésén Ss szó esett erről. A beszámoló, majd a hozzászólások ki fogásolták, hogy bár a termelékenység növekedésének üteme gyorsabb volt az előző évekénél.. vállalataink jó része azonban nem teljesítette a minőségi és a választéki előírásokat. A terven leiül gyártott termékeknek mindössze egyharmada került exportra, a többi pedig az amúgy is feleslegesen felhalmozót f: készleteket növelte. A szociatwsfca építés kezdeti időszakában érthető volt a mennyiségre törekvés, hiszen szegényesen álltunk anyagi javakban. Az ötvenes évek közepén azonban már jelentkezett ennek hártránya, a felesleges készletfeihaimoKÓdás és vele párhuzamosan más árufélék áüandósuié hiánya. A mennyiségi termelésirányítás — mennyiségi mutatók kidolgozása — lényegesen egyszerűbb, a számvitel is könnyebb (termelési érték osztva munkáslétszámmal), tehát a termelési érték növelésével kimutatható a termelékenység emelése. A minőség ja vítása és ennek számon tartása már sókkal ősz. szetettebb. Jelzője bőven van, gyorsan jelentkeznek a kooperáló üzemek, a kereskedelem reklamációi, minőségi véleményt mutat asz áruk iránti kerestet, a raktári készletek alakulása, a külkereskedelmi érdeklődés, sőt sok vonatkozásban a termékék eladásából származó jövedelmezőség. Mindezt számokban, mutatókban kifejezni rendkívül bonyolult és ez az egyik oka., hogy a minőségnél még mindig erősebb a mennyiségi szemlélet. A népgazdaságnak, a dolgozóknak egyaránt érdeke, hogy többet törődjünk a minőség javításával. Nem az a módja ennek, hogy elnyújtsuk a gyártási időt, hiszen így az önköltség növekszik. A minőséget új és legtöbb esetben drága gépekkel is javíthatjuk, de mindenki tudja, népgazdaságunk nincs olyan helyzetben, hogy az üzemeket ilyen — sokszor valutáért vásárolható — gépekkel szerelje fel. Gyakran nincs is szükség erre, mert üzemeink bőven rendelkeznek tartalékokkal, s mint a SZOT-ülésen említették, elsősorban ennek érdekében kell a műszaki és szervezeti intézkedéseket végrehajtom. Nyugodt légkör, higgadtabb vezetés szintén a jobb munka tartozéka, s ma még ekörül sincs minden rendben. A meó működésének megjavítása, az ellenőrzés szigorítása ugyancsak a jobb minőséget szolgálja. Az erkölcsi és anyagi ösztönzőket — a szocialista brigádmozgaiam erejét, a bírálatokat és dicséreteiket, a dolgozók tapasztalatokon alapuló javaslatait, a minőségi prémiumokat, céljutalmakat, a kiváló szakmunkások nagyobb anyagi megbecslését: — megközelítően sem használjuk ki. Pedig mindegyik módszer külön-külön, de még inkább összességében a minőség javítását, a termelékenység növelését és az önköltség csökkentését segíti. A minőségi mutatók, a technológiai előírások végrehajtása azért is érdeke a munkásnak, mert elsősorban ezen múlik az év végi nyereségrészesedés mértéke is. A jobb minőség iránti igényből nem következtethetünk a termelés mennyiségének elhanyagolására. A szocial ista társadalom ban egyre növekednek a■ szükségletek, a mennyiséget és a minőséget tehat egymás mellett és összhangban kell teljesíteni. Ezért tanácsos már most, a tervek készítésekor így számolni a következő időszakok feladataival... Kovács András Egy kis lottóstatisztika Ez évben már 2 milliárd lottószelvényt töltenek ki A lottó fennállása óta negyvennégy öttalálatos talált gazdára A Sportfogadási es Gottó Igazgatóság tájékoztatása szerint az idén érkezett el a lottó a négyszázötvenedik számhúzáshoz, mégpedig október 15-én, Fehérgyarmaton. Ez alatt az idő alatt 2250 szerencseszámot húztak ki, ugyanannyi a nézőtérről kisorsolt számhúzó. Elkészítették az igazgatóságon a lottójáték megindulása, azaz 1957. március 7 óta játékba érkezett szelvények statisztikáját is. Eszerint 1957-ben (43 játékhét) 95 millió 495 ezer, 1958-ban 151 167 OOO, 1959-ben 197 969 000, 1960-ban 223 699 000, 1961-ben 223 632 000, 1962-ben 226 541 OOO, 1963-ban 269 millió 258 ezer darab lottószelvény érkezett játékba. Az elmúlt évben lépte át a beérkezett lottószelvények mennyisége a „ bűvös” háromszázmilliót, 302 690 000 szelvényt kellett feldolgozni és kiértékelni. 1965 első fél évében pedig már 164 172 000 szelvény érkezett be az ország hat kiértékelő körzeti irodájába, Győrbe. Pécsre, Budapestre, Szegedre, Miskolcra és Debrecenbe. Ez ideig tehát 1 854 623 000 lottószelvényt töltötték ki a fogadók Fortuna istenasszonyának megkísérlésére, s a szakemberek azzal számolnak, hogy a kétmiiliárdodik szelvényt december táján küldik játékba. A lottó nyolcéves pályafutása alatt összesen negyvennégy szerencsés lottózónak sikerült öttalá- latos szelvényt kiállítani. Ebből 1957-re három, 1958-ra egy, 1959- re hét, 1960-ra nyolc, 1961-re négy, 1962-re három, 1963-ra nyolc, 1964-re négy jutott, míg az idén az 5., a 11., a 15., a 16., a 18. és a 39. játékhéten találtak a szelvénykiértékelő brigádok öttalálatos szelvényt. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság a tárgynyeremény-sorsolá- sok megindítása óta hónapról hónapra értékes nyereménytárgyakat bíz Fortuna istenasszony szeszélyeire. A nyereménylisták ösz- szeállításánál az az élv, hogy olyan értékes nyereménytárgyakat juttasson a nyertesek birtokába, amelyeket csupán több évi — vagy még hosszabb időn át való — takarékossággal lehet megszerezni. A cél az, hogy a nyereményeken keresztül a játékos hozzájuthasson az otthoni kényelemhez, a legkorszerűbb készülékekkel a legtöbb kultúrát, művészetet vagy higiéniát vigye a lakás falai közé, sőt az igazgatóság magát a kész lakást is szinte „tálcán” nyújtja Fortuna segédletével át a nyertesnek. A szerencsés nyertesek ez év végéig 269 lakást vallhatnak magukénak. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság kisorsolt még 11 nyertes részére egy-egy üdülőtelket Gárdonyban a hozzávaló 60 000 forintos építési utalvánnyal és ez év folyamán elkészült a balatonalmádi „Lottó üdülőtelep” négy épületben, 43 nyertes számára egy-egy üdülőlákással. Egyes lakásokat igazgatóságunk sorsolt még a Horváth utcában, a Fehérvári úton, a Magyar utcában, a Kárpát utcában és legutóbb Történetek az életmentő vérről A véradás gyógyító, de főleg életmentő fontosságát egy pár olyan esettel szeretném igazolni, amik ugyan régebbi időkben történtek;, azonban élinényszerű hatásuknál fogva emlékezetemben maradtak. 1935. Sebészeti Klinik« ' Egy negyvenéves férfit operáltunk jobb 1 ágyékhajlatában levő ököinyi daganata miatt. Műtét közben a combverőér — amelyet a daganat körülfogott és falét részben kirágta — megnyílt, s ha. talmas sugárral pillanatok alatt nagy mennyiségű vért vesztett a beteg. A vérzést csak a kismeden- cében futó magasabb erek lekötése útján lehetett csillapítani. A provizórikus .nyomókötések és a beadott vérmennyiség, illetve vérpótlás dacára a beteget elvesztettük. Egyrészt, mert komplikált volt a vérzéscsillapítás, másrészt akkor még nem állt rendelkezésünkre azonnal alkalmazható tárolt vér. Ámbár csoportazonos és kivi zsigált véradók címei fel voltak jegyezve, azok előkerítése, előkészítése, majd a vér komplikált átvitele parafinozott Percy csövekbe, annyira megnyújtották a transfusio adásának idejét, hogy minden beavatkozásunk eredménytelen maradt. 1965. Sebészeti Osztály Ez év tavaszén F. I. nevű 36 éves férfibeteget hoztak osztályunkra teljesen kivérzett állapotban. A vér hányása olyan erős volt, liogy nemcsak a mentőautó falát, hanem az előkészítő berendezését és a műtő padlóját is elborította. A tiransfusiót a betegnél 10 perc múlva már megkezdtük, három és fél liter vér adása utón némileg magához tért, és kikérdezésekor, megvizsgálása után gyomorvérzésre gyanakodtunk. A további részletes vizsgálatokat nem végezhettük el, mivel véradás közben is újabb erős vérhányása volt, körülbelül másfél-két liter mennyiségben. További transfusio folytatása mellett a műtétet elvégeztük, melynél kitűnt, hogy a gyomor hátsó falán egy nagy lencsényi fekélye volt, amely erősen vérzett, s a gyomor megnyitásakor is mintegy 2 liter friss vér volt a gyomorban. A gyomorműtét elvégzése után további transfusio folytatódott, s a beteg két hét múlva jó erőben hagyta el az osztályt. Ha a mintegy 8 liter vért azonnal a beszállítás után nem tudtuk volna adni, a beteget minden bizonnyal nem menthettük volna meg. Osztályunkon sajnos, mind gyakrabban feküsznek olyan betegek, akiknél gyomorrák miatt teljes gyomorkiirtást kell végezni. Az ilyen nagy műtéteket, s a senyvessóg állapotéban lévő betegeket elő kell készíteni. Ezek felerősítése műtét előtti vérpótlás nélkül nem lehetséges. A műtét maga is a transfusio védelmében történik. Hogy ilyen szomorú esetekben is néha tartós eredményt tudunk elérni, elsősorban a szervezett és megfelelő mennyiségben rendelkezésünkre álló emberi vérnek köszönhétjük. Dr. Gombos Imre sebészfőorvos a Dániel utcában. Ez utóbbiak száma 66. Bárhol' felépíthető családi házat pedig 43 lottójátékos nyert. Sorsolásról sorsolásra állandó és kedvelt nyereménynek számít a személygépkocsi. A .lottóigazgatóság a sorsolásoknál törekedett arra, hogy mindig a legújabb és legmodernebb kocsifajtákat juttassa a szerencsés lottózók birtokába. így például az augusztus 30-án megtartott tárgynyereménysorsolás két nyertese már a leg korszerűbb Skoda 1000 MB típusú, farmotoros, állítható üléses személygépkocsik első beérkezett példányaiból válogathat. Tervezik, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásáron nagy sikert aratott Moszkvics 408 típusú személygépkocsit beérkezésük után elsőként biztosítják a nyerteseknek. , Egy kis személygépkocsi-statisztika a tárgynyeremény-sorsolások megindulásától 1963-ig bezárólag- 133 személygépkocsit, 1964-ben 56 darabot, az idén pedig (az augusztus 2-án megtartott sorsolásig bezárólag) 39 darab legkülönfélébb gyártmányú személygépkocsit nyertek a szerencsés lottózók. Ez azt jelenti, hogy összesen 228 darab személygépkocsi — köztük Moszkvics, Skoda, Trabant, Wartburg, Volga, Fiat, Warszawa, Renault — járja az ország útjait s tájait. (Szűts) Patronálok Délután Biharugrán utca egyik négy óra. a Zöldfa kertjének végében izgatott leányfejek bújnak elő. Nyolcadikosok, közöt. tűk Bagdi Imre bácsi áll. Közelebb menve látom, hogy sarat készítenek egy téknő- ben, pávát szórnak bele. Imre bácsi most vizsgálja meg munkájukat. — Egy kis víz és péva kellett még, nem úgy van az, hogy kenjük be sárral. Hiába, nem értenek ök ilyesmihez — mondja, miközben szakszerűen lcezdi dagasztani a sarat. — így már jó, vihetitek. Ez eddig rendjén is van, de... megérkezik az előreküldött pajtásuk és jelenti, a néni még mindig otthon tartózkodik. összebújnak a leány fejek s a Vidor őrs tanácskozik: Gulyás Sárika, Pércsi Margit, Kiss Ilona, G. Nagy Erzsi, Kiss Erzsi, Nagy Irma, Szilágyi Erzsébet, Bagdi Gizi segélyt kérőén kérdezik; mit csináljunk? özv. Bai Ferencité tsz-nyugdíjas, egyedül él, ráadásul béna a két keze. A gyerekek már két éve segítenek neki. Leginkább, amikor eltávozik otthonról, addig végzik el a kiszemelt munkát. Izgalmat jelent ez. Míg két kislány kukoricát tör egy kosárba, addig elbeszélgetek Ágnes nénivel, örömtől csillogó szemmel mondja, milyen jólesik, ho^jy ezek a gyerekek így gondolnak rá. — Nagyon aranyos, kedves kislányok. Mindig kérdezik, mit segítsünk Ágnes néninek. A múltkor, mig a szomszédba mentem, felvágták a rözsémet — mondja és szeme elhomályosodik, amikor megköszöni a segítséget. Aztán kikisér és elindul a szomszédba. Sietek a gyerekekhez — jöhetnek. A kukoricatáblából mosolyognak felém. Adott füttyjelre kezdődik a munka. Tapasztják a ház elejét és oldalát, ahol a tyúkok leka- pirgálták. Egy óra alatt elkészülhetnek véle, mert kicsiny kis házban lakik védencük. Ágnes néni viszont csak két óra múlva jön vissza. Csend van, csak néha hangzik egy-egy kacaj, összecsapják egymást sárral, véletlenül, később tréfából. Némelyikőjük a végén kis ördögfióka. hoz hasonlít. Egyszerre csak a néni jön. Két kislány elébe megy, szóval tartja. Nincs veszély, csupán a buszmegállóhoz megy az ismerősével. A napraforgókerítés szerencsére takarja a ház elejét, nem láthatja a változást. Mire visszafelé jön, már kész a nagy munka. Ágnes néni csodálkozik és örül. A gyerekek pedig régen feküdtek le ilyen korán, aludtak ilyen jólesően, mint ezen az estén. Nemcsak nekik, hanem a többi őrsnek is van egy-egy védence; akinek segítenek. A biharugrai úttörők ebben elöljárnak. Marik Mária
