Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-26 / 252. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGY El TAN ÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1965. OKTOBER 26., KEDD Ara: 69 fillér XX. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM A munkaszervezés tűkre Ki nem emlékeznék a kockadobot; gyerek-társasjátékok jellegzetes büntetési változataira: lépjen vissza ennyi vagy annyi kockával, kétszer kimarad a dobásból ... Első pillantásra úgy tűnik, mintha ez a gyerekkori emlékként kísértő játékforma, kelne életre — a vállalatok közötti kötbérfizetés törvényesen előírt kötelezettségében. A hasonlat indokolt, hiszen a kiindulópont mindkét esetben azonos: valaki hibát vétett, s ezért vissza kell lépnie a „játéktáfolán”, illetve a felnőtt változatban: fizetnie kell. A játék és valóság e különös párhuzamát főleg az a tévhit indokolja, amely azokban él, akik kevésbé járatosaik a gazdaság szakkérdéseiben. Milyen szankció ez — kérdik —, mennyire tekinthető komolynak, hiszen a bümtetéspénzt állami vállalatok fizetik egymásnak, s végiére is: az állam teszi át egyik zsebéből a másikba az ily módon kirótt büntetőkamatokat, kötbéreket? Messzire vezetne, ha részletesen vizsgálni akarnék a szerepkört, amelyet az állami vállalatok kapcsolatait szabályozó szállítási szerződési rendszer, illetve az erre épülő kötbérszankció betölt a népgazdaságban. Annyi azonban vizsgálódás nélkül is megállapítható: e „felnőtt-játék” következményei rendkívül jelentősek, hiszen az így kifizetett összegek közvetlenül és közvetve is egy meghatározott közösséget vagy az egész társadalmat ért kár kifejezői. Közvetlenül azért, mert a kötbér az elmarasztalt vállalat jövedelmezőségét, következésképpen: dolgozóinak nyereségrészesedési, jutalmazási lehetőségeit mérsékli. A közvetett, tehát a népgazdasági érpályákon végighullámzó kár még ennél is súlyosabb, hiszen a kötbér olykor éppen csak jelképesen szemlélteti a mögötte húzódó tényleges kár arányait. A gazdálkodás írott és íratlan játékszabályait megsértő vállalatokra kirótt anyagi szankció voltaképpen sajátos tükörrendszer, amely a termelési elmaradást, a késői szállítást, a minőségi hibákat sűrítve kifejező gyűjtőlencseként is felfogható. Ilyen nézőpontú előnye — tehát tanulságtétele, jelző szerepe — nem kevésbé fontos, mint maga a tényleges büntető Itatás, amely a hibákban elmarasztalható vállala tot méltán megilleti. A kötbérek „müszerskálá- járól” leolvasható tanulságok aaért is érdemelnek nagy figyelmet, mert a vállalati tevékenység olyan gyenge pontjaira is rávilágítanak, amelyeket a tervteljesítés, a kötelező mutatórendszer számai egyébként nem is fejeznek ki. Az egyik villamossági üzem például túlteljesítette idei három- negyedévi tervelőirányzatát — készárutermelési tervét 100,9, befejezett termelési előirányzatát pedig 101,2 százalékra valósította meg —, de a jónak tűnő eredmények mögött az húzódik, hogy a kifizetett késedelmi kamatok és kötbérek összege az 1961. évi 1,7 millió forintról 1964-ben 12 millióra, s 1965 első fél évében már U.7 millióra szökött fel. A meredek emelkedés azt fejezi ki, hogy hiába teljesítette tervét a vállalat, ha közben a konkrét szállításokat, a megrendelési határidőket — tehát a termékeivel szembeni tényleges szükségletek kötelmeit — enyhén szólva lazán kezelte. A kötbérek gondokat jelző „riasztócsengőjére” nemcsak egy-egy vállalatnál, de iparági méretben is érdemes figyelni. Az idei év első félében például a gépipar úgynevezett nem tervezhető költsége — amely magában foglalja a kötbéreket, kamatokat is — mintegy 70 millió forinttal nőtt a múlt év azonos időszakához képest, s e kiadások aránya a vállalati általános költségekben 2—3 százalékkal emelkedett. Figyelmeztető adat, hogy a nem tervezhető költségek zömét adó késedelmi kamatok, kötbérek növekedése 1964 első feléhez képest mintegy 9 százalék. Ezek a kiadások tehát gyorsabb ütemben nőttek, mint a termelés! Érdekes egyébként — más megközelítésben — az a döntőbizottsági tapasztalat is, hogy az összes tárgyalt ügyek hozzávetőleg harmadát évek óta a minőségi reklamációk adják, s ez az arány rendszerint növekszik a tervidőszakot záró hónapok, tehát a negyedév, s főleg a fél év és a teljes esztendő befejezését követően. Aligha túlzás ebből arra a — napjainkban különösen időszerű — tényre következtetni, hogy a tervek nem időarányos, hajrá jellegé teljesítése érzékelhetően rontja a minőséget. Az illetékesek, elsősorban a döntőbizottságok, már dolgoznak a szállítási szerződési rendszer korszerűsítésén, s jelenleg széles körű vita van a szakemberek körében arról, hogyan lehet olyan keretbe foglalni a vállalatok kapcsolatait — természetesen az anyagi szankciók alátámasztásával —, amely kizárja, vagy csökkenti, hogy a szállítás a szerződésben foglalt időszak befejező napjaira torlódjék, s amely a megrendelőknek fokozott biztosítékot nyújt minőségi reklamációik hatékony érvényesítésére. A jogi szabályozásnak e korszerűsítése rendkívül fontos feltétele annak, hogy a vállalatok ne vegyék félvállról a fizetendő kötbért, de jogos, igazságos és hatékonyságában alighanem első helyre rangsorolható az is, ha a kötbért éppenséggel nem az egyik állami vállalat fizetné a másiknak, hanem a személyileg felelősök zsebéből kerülne — az okozott kár- ! nak legalább töredékét megtérítő j — kötbér az állami számlára! ! Igaz, a személyre szóló kár áthárítását ma is előírják érvényes jogszabályok, de ennek érvényesítése ritka. Pedig a kötbérek, büntető- i kamatok — néhány valóban ob- j jektív, a vállalattól független okot ■ leszámítva — általában a szervezetlenség kifejezői, á tervszerűtlen vagy a minőségi követelményeket figyelmen kívül hagyó irá- nyitás tükrözői. Ennek a személyükben felelősök fizetési vagy prémiumborítékjában is a jelenleginél jóval nagyobb nyomot kellene hagynia. Tábori András Vasárnap is népes volt a határ A szövetkezetek jó részében jól előrehaladt a vetés és a betakarítás Minden erőt a vetés befejezésére kell összpontosítani A megyei operativ bizottság ülése Most már csak egy kurta hét van az őszi búzavetés befejezésének határidejéig. Szerencsére az időjárás kedvez az elővetemények letafcarításának s a kevés szállító- járművet igyekeznek jól kihasználni. Az erőgépeket pedig leginkább a vetőszántásra állították és a talajmű vetésre. Annál is inkább, mert általában annyira száraz a föld, hogy csak 4—5 művelet után lehet megfelelő morzsáiékor magágyat készíteni. Gépekkel is törik a kukoricát A békéscsabai Lenin Tsz-ben egy csőtörő géppel és két adapterei kombájnnal is gyorsítják a kukorica betakarítását. Ezek a gépek vasárnap ugyan nem dolgoztak, de a fogatokkal és különböző járművökkel szállították a kukoricaszárat, hogy szabaddá tegyék a földet a talajművelő gépek előtt. Szedtek és szállították a cukorrépát is. A Lenin Termelőszövetkezetben négy vetőgép is körözött vasárnap a földeken, s a tervezett 1500 hold búza vetéséből már csak 250 van hátra. Előreláthatólag október 31-ig ezzel is végeznek, hiszen a szántás és a talajelőkészítés éjjel sem szünetek Minden jármű dolgozott A körösladányi Új Barázda Tsz- ben több mint 100 szövetkezeti gazda két-három családtaggal együtt törte a kukoricát vasárnap is. Kilenc vontatóval, két teherautóval és 36 lófogattal egész nap hordták le a földekről a napraforgó- és a kukoricaszárat. A talajelőkészítésen öt DT-trak- tor dolgozott a verőfényes vasárnapon. A magágykészítés nagyon nehéz a száraz, kötött talajon. Ennek ellenére három gép vethetett 24-én is, így minden bizonnyal a körösladányi Űj Barázda is azok között a szövetkezetek között lesz, Növelik az exportgyártást A Szarvasi M űanyagfeídol go zó és Játékkészítő Ktsz az éves exporttervét már eddig túlteljesítette. Különösen műanyag termékekből (jegyzettömbből, borítékból, iratmappából) nagy a megrendelés és az év végéig másfél millió helyett kétmillió forint értékű áru készül el. Rövidesen megkezdik a termelést az Orosházi Vas- és Fémipari Ktsz-tői vásárolt műanyagformázó géppel, ami elősegíti a külföldi — főként nyugati — megrendelések teljesítését. Az a cél, hogy a termékek 50 százaléka exportra kerüljön. A szövetkezet 1966-ra csaknem másfél millió forint exportnövelő beruházási keretet kapott, amiből két automata fröccsöntő gépet vásárol és az üzemépületet emeletráépítéssel bővíti. A szövetkezet létszámát ennek megfelelően tizennéggyel növelik. A PVC mint csomagolóanyag évről évre nagyobb tért hódit. Képünkön a Szarvasi Műanyagfeldolgozó és Játékkészítő Szövetkezetben műanyag fóliába csomagolják a „Pik-Vik” gyermek étkészletet. Fotó: Malmos amelyek október 31-én jelenthetik a búzavetés teljes egészének befejezését. Dolgoznak a családtagok is A sarkadi Kossuth Tsz elnöke szerint a szövetkezeti gazdák közül vasárnap mintegy 130-an törtek a kukoricát és szedték a cukorrépát családtagjaikkal együtt, öt Zetorral egész nap hordták a kukoricaszérat. Közben mentek a vetőgépek is. Hétfőre az 1300 hold búzából már csak 150 hold maradt A héten itt is végeznek a vetéssel, de minden bizonnyal a cukorrépaszedéssel is, amelyből már csak 25 hold van hátra. A szövetkezetben egyelőre vita folyik a kései vetésű, fagy csípte kukorica sorsáról. Valószínűleg csuhéstói törlik le a csöveket és összezúzva takarmányozzák, a szárat pedig besilózzák. Még 53 ezer hold vár vetésre Hétfőn délelőtt ülést tartott a megyei mezőgazdasági operatív bizottság. A beszámolókból kiderült, hogy az őszi betakarítás me- gyeszerte élég jó ütemben halad, a vetés és a talajelőkészítés azonban lassúbb ütemű volt a múlt héten, mint az előző időkben. Egy hét alatt ötezer holddal kevesebb területen került földbe a jövő évi kenyémekvaló magja, mint az előbbi . héten, s kevesebb volt a ta’lajelőkészítés is. Igaz, hogy a rendkívüli szárazság miatt sok a géptörés, igen nehéz a vetőágykészítés, a vetés ütemét azonban meg kell gyorsítani — állapította meg az operatív bizottság. Még ö tvenháromezer hold búza vár vetésre megyénkben. Egy hét múlva november, addig jó lenne minden területen földbe tenni a vetőmagot. Beszéltek arról is, hogy egyes területeken már észlelhető a csócsároló veszélye. Felhívták a mezőgazdasági üzemek vezetőit, hogy szervezzenek figyelőszolgála- i tot a búzatáblákon. Állandóan ü- ! gyeljék a friss vetéseket s ha kár- ! tevő jelentkezik, azonnal kezdjék ' meg a porozást. Mivel a korábbi vetések elég hiányosan kelnek, javasolja az operatív bizottság, hogy emeljék fel a búzavetőmagadagot a hátralevő területre. Sók szó esett arról is, hogy az éjszakai munka és a nyújtott műszak milyen sokat segít az időszerű mezőgazdasági munkákban. Az időjárás azonban éjszakánként most már kedvezőtlenebb, erősen lehűl a levegő, ezért nagyon komolyan segíteni kell a két műszakban dolgozó traktorosoknak, szállítóknak. Jó meleg étel, fűtött pihenőhely lényegesen megköny- nyíti helyzetüket. Befejezésül a meglévő gépek kapacitásának a jobb kihasználására hívták fel az illetékesek figyelmét.
