Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-24 / 251. szám
1965. október 24. 7 Vasárnap A lakásépítés jelene / • •• // • es jovoje Először egy levélből idézek: „Arra kérem, a tisztelt szerkesztőséget, hogy értesítsenek engem, hogyan lehet lakást vásárolni? Szeretnénk Csabára költözni és itt kinn a tanyán akárkitől kérdezzük ezt, nem tudják megmondani, hogy mi úton-módon lehet bérházban lakást kapni." Egy másik levél: „Szeretném megkérdezni, hogy vajon felépülnek-e Békéscsabán a MÁV.-lakások?" A szerkesztőségbe naponta érkeznek a levelek, és ha azokat statisztikailag csoportosítjuk, akkor a levelezők mintegy 10—25 százaléka elsősorban személyes lakásproblémájával keres meg bennünket. A levelek másik 15 százaléka pedig olyan panaszokat tartalmaz, amely szintén összefügg ezzel. S ha ideszámítom még azt is, hogy a magánházakban lakó bérlők és tulajdonosok kölcsönös panaszkodása ugyancsak ezt az előbb említett statisztikai adatot szaporítja, akkor könnyű megállapítani, hogy száz emberből legalább 30 valamilyen lakásproblémával küzd. Természetes, hogy ez nem, mind jelent lakásigényt, de az igényen túl lakásfelújítási kérelmet, nagyobb lakás utáni vágyat igenis tükröz. Mindenki otthonra vágyik. S az otthon elsősorban a lakás. Most megpróbáljuk csoportosítani a lakásépítésben kialakult helyzetet és azt is, hogy a ma még lakásra várók hogyan juthatnak addig, hogy saját ajtajukat zárhatják be *»« A lakásépítkezés új módjai és lehetőségei Mit mondanak a minisztérium szakemberei? Város- és községrendezés! tervek a falon Az elmúlt években községi és városi tanácsaink sok százezer forintjukat áldozták fel arra a nemes célra, hogy elkészítsék helységük távlati fejlesztési tanulmánytervét E tanulmányter vek a forintkiadáson túl olyan mozgató erővel is rendelkeztek, hogy azért a lakosság szívesen vállalt áldozatot Példa erre az, hogy a gyulaiak ma városukról nemcsak úgy beszélnek, mint település, hanem a fürdőváros jelzőért munkájukat és pénzüket áldozták. Megérte? Meg — vallják a gyulaiak és velük együtt mindazok, akik fürödtek már az országszerte híres strandon. Azt sem véletlenül írtam, hogy országszerte híres, mert járjon valaki bárhol az ország más táján, ha elárulja, hogy Békés megyei, máris Gyulát említik. És félre a lokálpatriotizmusokkal, az csak mindannyiunk számára öröm, ha valamelyik városunk vagy Községünk szépül. Mert talán évek telnek el, míg valaki végigmegy egyszer a megújuló szeghalmi főutcán, azért örülnie kell, hogy az egykori elhagyatott Sárrét fővárosa így szépült meg. És a példákat lehetne sorolni. Az előbb említett szeghalmi járásban majd minden községnek elkészült már a távlati rendezési terve. A tervek elsősorban az útkorszerűsítést, a közművesítést, a parkosítást tartalmazzák. Megvalósításuk azonban függvénye a községek és városok anyagi lehetőségeinek, a népgazdaság teherbíró képességének. Ügy Is mondhatnánk, hogy ezek a tervek sok esetben bizony csak dekorációk egy-egy szoba falán, mert megvalósításukra vajmi kevés pénz áll rendelkezésre. Mivel lehetne gyorsítani e tervek megvalósítását? Elsősorban azzal, hogy a különböző szervek -szétforgácsolt anyagi erőforrásait egy kosárba gyűjteni és így építsenek irodákat, intézményeket és lakóházakat is. Nézzünk néhány példát. Mezőko- vácsházán ilyen közös beruházás bői épül a járási bankfiók, és éhhez hasonló az a békési terv, hogy majd az fmsz az OTP-vel és a bankkal társulva új középületet valósít meg. És a példák egyúttal bizonyítékok amellett, hogy a járható út csakis a közös beruházások tervezése és megvalósítása. Ugyanezt a módszert kellene követni tehát lakásépítkezésben is. Vagyis: Gyomán, Békésen, Gyulán, Orosházán és más helyen is épülnek az OTP által társasházak. Itt nem állami és szövetkezeti szervek társultak közös építkezésre, hanem a lakosság. S az így kialakult új lakótelepek máris szervesen beilleszthetők a községvagy városrendezési tervekbe. Az Országos Takarékpénztár kezdeményezése nyomán megyénkben egyre többen ismerik fel, hogy a társasházépítési akció hamarabb juttatja az embereket lakáshoz, kevesebb gonddal, bajjal jár, mintha egyénileg kísérleteznek a kis családiház-építéssel. Gondot okoz azonban, hogy akár Mezőko- vácsházán, de még Szeghalmon, vagy egy-egy városunkban hogyan lehetne közművesített területet biztosítani erre a célra. Erre a kérdésre válaszolni a legnehezebb. Azonban azt kell mondani, hogy elsősorban a községi tanácsoknak és a városi tanácsoknak kell a kezdeményező lépést megtenni, hiszen a községrendezési terv magas beépítésű házai a szoba faláról, a térképről vagy vázlatról csak akkor válnak valósággá, ha helyi kezdeményezéssel és leleménnyel tesznek létrehozásukért. A megvalósítás útjai városonként és községenként más és más. Egyet azonban szem előtt kell tartani mindenütt; az igény ma már a korszerű családi otthonoké, a célszerűség, a magas beépítés mellett szól. A lakásszámok gyors növelése elképzelhetetlen közös ösz- szefogás nélkül, közös áldozatvállalás nélkül. És a szép községrendezési vagy városrendezési tervek megvalósítása csak így lehet való ság. J Az eddig vázolt tények azt bizonyítják, hogy tovább kell keresni azokat a lehetőségeket, amelyek gyorsabbá teszik a lakás- építkezést és segítik megoldani emberek százainak gondját. Az elmúlt időszakban több sajtóközlemény jelent meg, amely arról számolt be, hogy rövidesen megkezdi működését Budapesten a házgyár. Mi erre Békés megyében nem számíthatunk, hogy ilyen óriási beruházással házgyárat építsünk, s majd annak a „végtermékét” hasznosítsuk. A megoldást azonban itt is keresték a megyei tanács és a különböző szervek képviselői. S ehhez kaptak segítséget legutóbb az Építésügyi Minisztériumtól is. Már beszámoltunk lapunkban arról, hogy a KISZ lakásépítési akció keretében az eddigitől eltérően a blokkházépítést valósítják meg. Ezany- nyiban jelent újat, hogy az eddigi ktsz-ek helyett most a házak ösz- szeszerelési munkáját az állami építőipari vállalat végezné. Felkerestük a minisztériumban az ezzel a kérdéssel foglalkozó szakembereket, s kérdésünkre a következőket mondották: — Mi úgy látjuk, hogy Békés megyében is rendelkeznek azzal a lehetőséggel, hogy tovább lépjenek a lakásépítési akció keretében. Rendelkeznek anyagbázissal, téglablokk kapacitásuk jelenleg kihasználatlan, és bizonyos kivitelező kapacitás is rendelkezésre áll. Ez mind azt bizonyítja, hogy a téglablokk építkezés előnyös lehet és meg kell próbálni ezen az úton minél több lakást építeni. A KISZ jelentősége abban van, hogy a jelenleg szétforgácsolt és az egyénenként jelentkező óhajokat összefogja, építési közösségeket hoz létre, amelynek tagjai egymást kölcsönösen segítve biztosítják a felépülő lakások befejezését. Közreműködhetnek az építkezés területének előkészítésében, társadalmi munkát végezhetnek egy-egy tereprendezés alkalmával — Tehát félig felépül a ház, tető kerül rá, de nincs még parkett, vízcsap és a belső vakolás is hiányzik? Mi történik ezzel? —- A fél készház-akció tulajdonképpen nem helyes kifejezés, mert az állami építőipari vállalat a téglablokkból összeszereli az épületet, elhelyezi a nyílászáró szerkezeteket, befejezi a lépcsőházat, ahol elhelyezi az ajtókat, ugyanígy a külső vakolási munkát is elvégzi, a készültségi fok eléri az 55—60 százalékot. De ezen túlmenően, ha igényt tart rá az építői közösség, úgy a le- és felszálló gáz-, vízvezetéket is beszereli. Tulajdonképpeni előnye abban van, hogy az építési közösségek szabad kapacitását használja fel a befejező munkákhoz. — Hol van szabad kapacitás? — Itt vár isimét feladat a KISZ-re, hiszen egy-egy üzemben nemcsak lakatosok és mós szakmunkások dolgoznak, hanem rendszerint építőipari szakmunkások is, több üzem rendelkezik ilyen brigáddal, és így az építési közösség tulajdonképpen az 6 munkájukat veszi igénybe. — Korábban az volt az elképzelés, hogy a szövetkezeti kapacitást veszik igénybe? — Valóban volt erről sző, de azóta bebizonyosodott, hogy ez a kapacitás is tervezett és kötött. Tehát olyan kapacitást kell keresnünk, amely jelenleg csak egy-egy üzemen belül létezik, és az így felhasználható a lakásépítésre* — A minisztérium mivel segíti a Békés megyében így beinduló lakásépítkezési akciót? — Az elmúlt hetekben jártunk Gyulán és Békéscsabán is. Az illetékesekkel történő tárgyalások arra engednek következtetni, hogj megvan a jószándék és az akarat, hogy minél több lakás épüljön. Mi most 80 ezer forintot biztosítottunk már ebben az évben tervezési célokra, éppen azért, hogy már jövőre megindulhasson ilyen jellegű építkezés. A megvalósulás útján A lakásépítés jelenlegi gondjai mellett most már érdemes szót ejteni arról is, hogy az ÉM Lakás és Kommunális gazdálkodási főosztályának kezdeményezésére, valamint a KISZ Központi Bizottságának javaslatára megyénk is az úttörő szerepre vállalkozott. Hírt adtunk arról, hogy az elmúlt hetekben tanácskozást tartottak a megyei pártbizottságon, a KISZ- lakásépítkezési akció továbbfejlesztéséről. Azóta eldőlt, hogy Békéscsabán a jelenlegi KISZ-la- kótelep folytatásaként és Gyulán újabb lakások épülnek. Itt azonban már nem a hagyományos módon, hanem a >közép téglablokkos nagyüzemi technológiával. Ez azt jelenti, hogy négyemeletes házak épülhetnek, és a javasolt típustervek alapján a sávházakban 18— 36—54 lakás lehet. Ezek a házak már épülnek Budapesten ugyancsak a KISZ szervezésében. Dicséretes az, hogy az eddigi tárgyalások alapján több szerv társadalmi wmm Sokak szívét megdobogtatja a Bév és'-sabln felépült Kulifh Gyűli. Laké .lep. Az itt felépült Házak korszerűek és a most folyó tereprendezés utá: alöban szép körn;e-?tet biztosit majd a lakóknak A téglabiokKos épftlte zés első Házal Békés megyében miadeueaelre kifejezik, hogy így érdemes, j munkát ajánlott fel, így a beruházás lebonyolítását a Békés megyei Beruházási Iroda vállalta. Tervezésben pedig a Békés megyei Tanácsi Tervező Iroda, valamint a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság KISZ tagjai vállalnák az oroszlánrészt. Tehát 1966-ban Békéscsabán és Gyulán épülnének ilyen módon lakások. Az ÉM mintegy 400 lakásra tett javaslatot Vajon min múlhat az építkezés megindulása? Több tényező befolyásolhatja • nemes szándék megvalósulását Elsősorban az, hogyan lehet biztosítani az építő közösségek megalakulását, akik vállalni tudják az épületek befejezését. Az építőipari vállalat ugyanis még a legjobb szándékkal is csak 55—70 százalékig fejezi be az épületet. Kivitelezési kapacitás tehát éppen az utolsó munkafázisra nem jut, azt maguknak az építtetőknek kell elvégezniük. Az elkövetkező időbér. az a feladat vár a KlSZ-bi- zottságokra, hogy felkutassák azokat a fiatal építő szakmunkásokat* akik most nem szakmájukban tevékenykednek, vagy azokat a lehetőségeket, hogy olyan szabad kapacitást találjanak, akik vállalni tudják ami a legfontosabb, a határidőre történő befejezést. A határidő kiemelése azért is fontos, mert az Országos Takarék- pénztár a fennálló rendelkezések írtelmében anyagi biztosítékot, azaz fedezetet csak így tud nyújtani. Többen megkérdezték, hogy .esz-e igény az így épülő lakásokra? A válasz mindenesetre az lehet, hogy a szövetkezeti lakásoknál a jelentkezőknek csak mint- 'gy 35—40 százalékár tudják kielégíteni. Ugyanígy a jelenleg ípülő sorházakcióban sem részedül mindenki, tehát az igények alapos felméress alapján az építő közösségek megszervezése célszerű, mert csak ezen az úton lehet a jelenleg szétforgácsolt egyéni '•hajókat összefogni és csak így ’ehet nv>él több lakást építeni! Összeállította: Dóczi Imre
