Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-23 / 250. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÍS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJAt 19«5. OKTÓBER 23., SZOMBAT Ara: 60 fillér XX ÉVFOLYAM, 2S0. SZÁM Világ proletárjai, A jó gazda módjára A gazdasági élet; rejtelmeiben járatlan újságolvasónak is kétségkívül feltűnt a közelmúlt hónapok rendre-sorra visszatérő, jobbára hirdetésekben szereplő új szakkifejezése: a börze. A szó tartalmi és hangulati jelentése az „adok-ve- szek” viszonyt, szakmailag körül- határoltabban: a vállalatok egymás közötti kapcsolatában a 'kereskedelmi módszerek hangsúlyo- zottabb érvényesítését fejezi ki. Alkalmazása már eddig is százmilliókban kifejezhető értékeket tárt fel a népgazdaság számára. Ha már gazdasági szakkifejezést említettünk, tegyünk hozzá még egyet, amely ugyancsak az utóbbi hónapokban mind sűrűbben elhangzik, s ez: a készlet. Mind több szó esik a népgazdaság készletállományáról, ezen belül az elfekvő készletek értékesítéséről, többek között éppen a börzék szervezésével. Kétségtelen, hogy bizonyos határig a népgazdaság tartalékainak, a nyersanyagok, a félkész-és késztermékek mennyiségének növekedése a termelés, az áruforgalom emelkedésének természetes velejárója. Az idei erőfeszítések, gondok abból származnak, hogy az utóbbi években a termelés emelkedésénél gyorsabban nőttek a népgazdaság készletlei, s ezen belül: az elfekvő készletek. Bizonyságul csupán egyetlen jellemző tényt említünk: a kohó- és gépipar, a Magyar Nemzeti Bankkal együtt, a múlt év végén felülvizsgálta a vállalatok készleteit és megállapította, hogy a termelésben ezek legalább 8—9 százalékára nem vplt szü kség. S hogy valóban százmilliókról van, itt szó, arra megközelítően abból a számból is következtethetünk, hogy az állami ipar teljes termelési értékének hozzávetőleg kétharmadát az anyagköltségek teszik ki! Elzárt is került sor az idén eddig még nem alkalmazott készletgazdálkodási módszerek bevezetésére. A kormány gazdasági bizottságának elemzése alapján- 1965 első hónapjaiban közös utasításban rögzítette ezt a pénzügyminiszter és az Országos Tervhivatal elnöke. A jellegében, módszereiben új rendelkezés lényege abban foglalható össze, hogy feleslegesnek kell minősíteni azokat a vállalati készleteket, amelyekre az idei terv teljesítéséhez nincs szükség, másrészt feloldva az eddig érvényes kötöttségeket, az értékesítés teljesen a vállalatok hatáskörébe tartozik, beleértve a szabad áregyezkedés lehetőségét is. A célkitűzések jelentőségét, méreteit az a szám jellemzi, hogy amíg az utóbbi esztendőkben általában 7—8 milliárddal nőttek évente a készletek, az idei terv ennek mintegy a felét: 4—4,5 milliárdos emelkedést jelölt meg. A készletek értékesítését, az elfekvő értékek visszavezetését a népgazdaság vérkeringésébe, szemléltetően jelzik a börzék, a gyakori kiárusítások is. Számokban kifejezve így körvonalazhatók a készletértékesítés népgazdasági eredményei: a nehézipar vállalatai például az év első felében addig feltárt elfekvő készleteik több mint 40 százalékát értékesítették: a KGM gépiparában ez az arány 31 százalék, az építőanyagiparban 47, a könnyűiparban 24, az élelmiszeriparban 22, a tanácsi iparban 46 százalék. Figyelmet érdemel az is, hogv az OT—PM utasítás a kötőt tséigeket feloldó értékesítéssel együtt arra is lehetőséget nyújtott, hogy az idei terv teljesítéséhez szükségtelen megrendeléseket anyagi következmények, tehát kötbér nélkül a vállalatok felmondhassák. A feleslegek újraképződését elhárító rendelkezés eredményeit jelzi, hogy csupán a KGM-vállalatok mintegy másfél milliárd értékű ilyen szerződést mondtak fel a határidő leteltéig, s utána — minisztériumi határidőmódosítás alapján — június végéig több mint 4,5 milli- árdra nőtt a felmondott szerződések értékben kifejezett összege. Az év eddigi tapasztalatai igazolják, hogy helyes volt ezt a jellegében új rendelkezést kiadni, s a vállalatokat önálló, rugalmas értékesítésre utasítani, egyszersmind ösztönözni. A kétségtelen eredmények hangsúlyozása mellett is fontos azonban most, az esztendő befejező negyedévéhez közeledve, az előnyös „készletmozgatási” rendelkezés határidejének lejártára irányítani a vállalati szakemberek figyelmét. A kötöttségektől mentes, szabad áregyezkedésen alapuló értékesítés ugyanis csak erre az esztendőre vonatkozik! Ha ezzel összefüggésben arra is utalunk, hogy átlag minden 100 forint felesleges készlet — az eszközlekötési járulékot és a kamatot számítva — legalább 10 forint veszteséget okoz a vállalatoknak, akkor talán hatásosabb, -mondjuk így: anyagilag is szemléltetőbb a készlethalmozódás veszélyeire figyelmeztetni! A közelmúlt hónapok tapasztalatai alapján kézzelfoghatóbb tüneteiben is jellemezhetők ezek a veszélyek. Közbevetőleg meg kell jegyeznünk, hogy — bár az értékesítésben még sok a kihasználatlan lehetőség —, úgy tűnik, jelentős mennyiségű anyagot nehéz vagy lehetetlen újra forgalomba hozni, egyrészt, mert sajátos rendeltetésnek és ezért másutt nerr használhatók, másrészt: egész sor vállalat most már nagyjából azonos elfekvő készletekkel rendelkezik, amelyek kereslete szórványos A jelzett veszélyek azonban nemcsak a meglevő feleslegek értékesítésével, hanem újabbak keletkezésével is kapcsolatosak! Amíg régebben ugyanis elsősorban £ nyersanyagok, félkésztermékek, például alkatrészek halmozódtak, most a szükségtelenül előállítót', késztermékek kétes értékű „gyarapodásának” lehetünk tanúi. Valójában a sok éve kísértő „túltel- jesítési” törekvések negatív követelményei tükröződnek ebben. Jellemző, hogy az év folyamán a kül- és a belkereskedelemben átadott termékek mennyisége az ipari termelés arányánál kevésbé nőtt — a terven felül termelt áruk na' mindössze harmada indult például exportra —, következésképp: r termékek egy része a raktárpolcokra, az elfekvő készletek kate góriájába került. Az év hátralevő hónapjaiba- kettős értelemben célszerű az e1 fekvő készletek problémakörét f közvélemény, elsősorban a jó gazda módjára gondolkodó vállalat szakemberek érdeklődésének homlokterébe állítani: egyrészt a meg levő feleslegek értékesítését gyorsítva, másrészt újabbak keletkezését megakadályozva. Csak millt- árdokban fejezhető ki a népgazd- sági haszon, amely e törekvése’ hez fűződik! T. A. Az Elnöki Tanács ülése A Nepköztarsasag Elnöki Tanácsa péntekén ülést tartott. Törvényerejű rendeletet alkotott a földfelajánlás szabályainak módosításáról, továbbá módosította a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi 6. törvényt és kiegészítette az 1960. évi 22. számú törvényerejű rendeletét. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Az Elnöki Tanács pénteki ülésén elfogadott törvényerejű rendeletek a mezőgazdaságilag hasznosítható földek rendeltetésszerű és gazdaságos használatának ha_ tékonyabb biztosítására és a nagy. üzemi gazdálkodást zavaró akadályok megszüntetésére vonatkozólag tartalmaznak fontos intézkedéseket. A törvényerejű rendeletek kifejezik a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta eltelt idő alatt bekövetkezett változásokat a szocialista földhasználatban, s kedvező lehetőségeket teremtenek a mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodásának továbbfejlesztő, séhez. A földvédelmi törvény kiegészí. téseként törvényerejű rendelet Megválasztották az SZVSZ vezető szerveit szabályozza a műveletlenül hagyott földek használati és tulajdonviszonyait. A rendelet szerint fokozott gondot kell fordítani arra, hogy minden földhasználó tegyen eleget a föld megművelésére vonatkozó kötelezettségének és kellő időben elvégezze a földeken a művelési ágnak megfelelő, a mezőgazdasági termelés folytatásához szükséges munkákat. A művelési kötelezettség kiterjed valamennyi mezőgazdaságilag hasznosítható földre. A földek megművelését határszemlék során ellenőrzik és a mulasztókat felszólítják a munkák elvégzésére. Azokat a földeket, amelyeknek megműve. léséről tulajdonosaik a felszólítás ellenére sem gondoskodtak, állam! tulajdonba kell venni. A termelőszövetkezetek és az állami .gazdaságok zavartalan gazdálkodása érdekében köztulajdonba kerül, j nek a korábban elhagyott, ható- sági intézkedéssel a szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak átadott földek is. A földfelajánlás újabb szabályozása megszünteti azokat a megkülönböztetéseket, amelyek a túr lajdonos foglalkozásától tették függővé a földfelajánlás elfogadását és a földért járó térítést. Ezzel lehetővé válik, hogy — ha j föld hasznosítását termelőszövetkezet vagy állami gazdaság vállalja — az állam tulajdonába és mezőgazdasági nagyüzem tartós használatába adják földjüket azok, akik életkörülményeik miatt a művelésről gondoskodni nem tudnak. Nem lehet azonban felajánlani azdka* a fKlmelyek már jelenleg is állami gazdaságok kezelésében vagy termelőszövetkezetek használatában vannak. A mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területek kialakítására vonatkozó szabályok kiegészítéseképpen az új törvényerejű rendelet további leHétősé- get nyújt arra, hogy kis határú községekben a * etek és az állami gazdaságok szétszórt parcelláit földrendezés útján összevonják. A földművelés- ügyi miniszter egyes községekben — a területi széttagoltság megszüntetése érdekében — engedélyezheti a nagyüzemek közötti földrendezést. (MTI) Leszerelnek a kétéves katonaidejüket letöltött fiatalok Befejezés előtt a sorozás Varsó Az SZVSZ Végrehajtó- Bizottságának csütörtök esti ülésén egyhangúlag a szervezet elnökévé választották Renato Bi- dossit. Megválasztották az al- elnököt is. Az SZVSZ főtitkárává — mint közöltük — Louis Sail- lant választották, Pierre Gen- soust lett a főtitkárhelyettes. A titkárság tagjai: Viktor Podzerko (Szovjetunió), Luis Padilla (Chile), Edvin Chleboun (Csehszlovákia), Raul Silvestri (Olaszország), Stana Dragoi (Románia), Csen Ji (Kína), Se- tiati Surasti (Indonézia) és Mohammed Al-Szaid Mohammed (Szudán). (MTI) A magyar ipar több száz féle munkagépet gyárt a mezőgazdaság részére. A különböző gépekben természetszerűen igen sok az azonos rendeltetésű részegység, gépelem, de ezek anyaga, mérete és néhány más tulajdonsága rendszerint géptípusonként különbözik. Az elemek egységesítése, tipizálása a mezőgazdasági gépesítés fejlesztésének egyik nagy tartaléka, mert az iparban lehetővé teszi a nagyobb sorozatok gyártását, a mezőgazdaságban pedig megköny- nyíti a pótalkatrészek ellátását. A hazai gyárak jelenleg 6 féle kardántengelyt készítenek a. mezőgazdaság részére, de a mezőgazdaság a külföldiekkel és a helyileg módosítottakkal együtt ennél sokkal többfélét használ, tulajdonképpen annyit, mint ahányféle kardánmeghajtású munkagépe van. A kardáncsalád most kialakiA közelgő leszereléssel, illetve a sorozással, az újoncok behívásával kapcsolatban tájékoztatták illetékes helyen az MTI munkatársát. Elmondották, hogy a néphadsereg különböző alakulatainál megkezdődtek az előkészületek a kétéves katonaidejüket letöltött fiatalok leszerelésére, amire néhány hét múlva kerül sor. Egyidejűleg tott, a KGST-szabványoknak megfelelő méretű alapja ezzel szemben egyformán alkalmazható valamennyi munkagéphez. Ennélfogva nem is kell a munkagéppel egybeépíteni, s csupán annyi darab kell majd belőle, mint ahány traktor van. Ezen az új típuson védő- burkolat küszöböli ki a balesetveszélyt, s élettartama is sokkal hosszabb, mint a mostaniaké. Elkészült a munkagépek járókerekeinek új, szabványosításra alkalmas típusa is. Ezt a jelenleg gyártott sokféle típus legjobb efe. rtíeinek kiválasztásával és „Markiin rendszerű” kombinálásával oldották meg. Az eddigi 14 féle kerékagy és tárcsa helyett például ezentúl majd csak 3, illetve 6 félét, kell gyártani, de ezekből több kerékváltozat állítható össze, mint amennyi most készül. országszerte felkészülnek a bevonuló újoncok fogadására. A leszerelés előkészületének időszakában vizsgáznak azok, akik vállalták, hogy a hadseregben megszerzik a Kiváló vagy Élenjáró katona címet. Egyidejűleg kerül sor az utolsó előléptetésekre. Az idén is sok ezer sorkatona mint őrvezető, tizedes, szakaszvezető vagy tiszthelyettes szerel le. Valamennyi alakulatnál segítséget nyújtanak a leszerelésre váró katonáknak, hogy bekapcsolódhassanak a termelőmunkába. A továbbiakban elmondották, hogy a sorozás befejezéshez közeledik. A sorkatonai szolgálat elhalasztásának elsősorban egészségügyi okok, családfenntartói kötelezettség miatt, tanulmányok folytatása céljából és különböző egyéb fontos indokok alapján van helye. Például bármely középiskola nappali tagozatának III. vagy IV. osztályos tanulója legfeljebb 20. életévéig kaphat szolgálathalasztást. Érettségi vagy képesítő vizsga után szakmai gyakorlatra kötelezett fiatal az első szakmunkásév befejezéséig, legfeljebb 21. életévének betöltéséig; a szakmunkástanuló, illetőleg, aki első szakmunkásévét tölti, ennek befejezéséig, legfeljebb 21. életévének betöltéséig részesülhet szolgálat- halasztásban. Zenei tanár szakos szakiskola, valamint a tánc- és artista-szakiskola végzős hallgatója az esetben kaphat szolgálathalasztást, ha megvan a középiskolai végzettsége. (MTI) Tipizálják a mezőgazdasági gépek elemeit
