Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-17 / 245. szám
1965. Oktober lí, 4 Vasárnap A KÖZELMÚLTBAN zajlott le Békéscsabáin a Magyar Közgazdasági Társaság megyei csoportjának tisztújító közgyűlése. Sorrendben a második. Jelentőségét részben éppen az a körülmény adta meg, hogy az alig több mint egy éve életre hívott s az ily esetekben szinte elkerülhetetlen ..gyermekbetegségektől” még nem mentes fiatal társadalmi szervezetről • annak plénumáról van szó.’ Senki sem vonhatja kétségbe, hogy tavaly a csoport megalakításának igénye valóban jogos volt. S az 1964. szeptember 24-i alakuló közgyűlés iskolapéldája volt az ügybuzgó szervezésnek, amire a legjellemzőbb, hogy azon több mint száz közgazdász, méghívott és érdeklődő vett részt. Nagyon is biztató indulás volt ez. Ám a mostani közgyűlés — a viszonylag szerényebb érdeklődés ellenére — tartalmilag mégis többet adott, hiszen jócskán tárt fel már érdekes és a jövőben hasznosítható tapasztalatokat is. Pozitív és negatív jelenségeket egyaránt. Másrészt az csak tovább fokozta e rendezvény jelentőségét, hogy ezen választották meg azt a 15 tagú küldöttséget, amely megyénket néhány hét múlva az országos közgyűlésen képviseli AZ ELNÖKI BESZÁMOLÓ híren, tárgyilagosan tükrözte a csoport egyéves tevékenységét, jelenlegi helyzetét. Bátran dicsért és bírált — s ez már önmagában is pozitív jelenség, a többre és jobbra irányuló törekvés őszinte megnyilvánulása. Ha számba vesztük, hogy a fiatal társadalmi szervnek jócskán kellett megküzdenie a kezdeti nehézségek sokaságával akkor az a szerény, ám mégis figyelmet érdemlő tevékenység, amely több jól sikerült előadásban, klubestben, más rendezvényben és szervező munkában jutott kifejezésre, mindenképpen kedvezően értékelhető. A beszámoló rávilágított azonban arra is, hogy a csoport társasági tevékenysége korántsem kielégítő és nem mentes a negatív vonásoktól. Noha a megye párt-, államigazgatási és társadalmi szerveivel kitűnő kapcsolatokat létesítettek, ezek azonl an napjainkban még inkább csak személyi jellegűek, semmint munkakapcsolatok. Az is igaz, hogy tagszervezésben ugyancsak kitűnő eredményeket értek el. A 157 főt számláló taglétszám ugyanis önmagában még nem minden. Kiváltképpen megtévesztő lehet ez a tekintélyes létszám, ha figyelembe vesszük, hogy annak csak igen szerény hányada vett részt ténylegesen a csoport munkájában, sőt még ez a csekély hányad is jószerivel a vezetőségi tagok egy részére korlátozódott. Persze, merő hiba volna az érdeklődés és intenzitás hiányáért kizárólag a széles körű tagságot vagy csupán a vezetőséget okolni. E hiányosság forrásai és kiváltó okai kölcsönösek. S nem téveszthető szem elől, hogy a vezetőség és a tagság közötti kapcsolat normalizálásának ma még kívülálló, tárgyi okok is útját állják. Egy ilyen visszahúzó erő például az, hogy a csoport nem rendelkezik saját helyiséggel, amelyben sűrűbb időközökben fogadóórákat, klubesteket, kerekasztal-megbe- széléseket tarthatnának. E gond sürgős megoldásához hathatós segítséget kell nyújtani! A tárgyi nehézségek között az sem hagyható figyelmen kívül, hogy — megyei szervezetről lévén szó — a tagság tekintélyes része vidéki vagy munkahelye messze esik a megyeszékhelytől. E helyzet felismerése egyes esetekben előtérbe hozza a levelezési kapcsolat megvalósításának szükségességét. MINDEZEK MELLETT szólni kell itt bizonyos szubjektív okokról is. Egyebek között arról, hogy még a vezetőségi tisztségviselők egy része — nem feladatunk vizsgálni, mily okokból — sem látta el úgy a reá bízott feladatokat, ahogyan az kívánatos lett volna. Ez egyszersmind arra vezetett, hogy az egyébként érdeklődő tagok is nélkülözni voltak kénytelenek a személyes példamutatás adta ösztönző erőt. Az elmondottakkal korántsem kívánjuk a tagság tekintélyes hányadát felmenteni a teljes érdektelenség vádja alól. Igenis elmarasztaljuk azokat a passzív közgazdászokat, akik a társasági élet felvirágoztatása érdekében semmit sem tesznek, nem kezdeményeznek, noha naponta foglalkoznak olyan súlyponti közgazdasági kérdésekkel, mint a termelékenység alakulása, a munkaerőgazdálkodás, a normagondozás, a gazdasági mechanizmus, a dolgozók szociológiai helyzete és — sorolhatnánk vég nélkül. S afelől sem lehet kétség, hogy sokaknak közülük volnának ésszerű felvetései, elmés ötletei a bonyolult közgazdasági problémák megoldására. S ne tévesszék szem elől közgazdászaink azt sem, hogy a társasági élet, a vitafórumok lehetősége olyan erő, amely gyakorlat a legmakacsabb, legbonyolultabb problémákból is kivezető utat lelhet. A MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG Békés megyei csoportja most közgyűlés után áll és — közgyűlés előtt. A vezetőségben vérfrissítés történt. Ez is, a megszerzett és a fővárosban megszerzendő tapasztalatok is elősegíthetik megyénk közgazdászaiban azt a fontos felismerést, hogy a gazdasági tevékenység minőségi fejlesztése egyre nagyobb igényeket támaszt a közgazdaságtudomány művelői iránt. Kazár Mátyás Szerető gondoskodás A nagyothallók szövetségének 3ékés megyei tagozata kedves figyelmességgel sietett tagjainak segítségére. Sok gondot okozott az elmúlt időszakban a nagyothallók részére a különböző hallókészülékek beszerzése, azok kiválasztása. Már korábban jó együttműködés alakult ki a csoport és a rendelő- intézet között, mert lehetővé tették, hogy a szakorvos a csoporthoz küldje el tanácsadásra azokat a betegeket, akik még nem rendelkeztek hallókészülékkel. Most nemcsak a békéscsabai nagyothallók részére, hanem a megyében élő nagyothallóknak is lehetőséget biztosítanak, hogy vasárnap 9 órától a békéscsabai Illésházy utcai helyiségükben tanácsadást tartanak, ahol ki lehet próbálni a különböző hallókészülékeket, s azok helyes használatáról, működésük ről személyesen győződhetne! meg. Két új transzformátorállomás épül a megyében Gyulán és Medgyesegyházán új transzformátorállomásokat építtet a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat. A 35/20 kilowattos berendezések több mint 8 millió forint értékű beruházással készülnek. A napokban új szakaszába ért a létesítmény kivitelezésének munkálata: az ÉM Békés megyei Építőipari Vállalat befejezte a magasépítési munkákat. Egyidejűleg a Villamos Erőmű Tervező és Szerelő Vállalat hozzáfogott a szerelési munkákhoz. A jövő évi csúcsterhelési időszakban az új létesítmény már üzemelni fog, stabilabb feszültséget és több energiát szolgáltat a szóban forgó helységek áramellátására. Gyula és Medgyesegyháza környékén mind az ipari üzemek, termelőszövetkezetek, mind pedig a háztartási fogyasztók (televíziónézők) az igényeknek teljesen megfelelő áramszolgáltatáshoz jutnak. {Szerelik a Pécsi Hőerőmű utolsó 50 megawattos turbináját A nemrégen üzembe helyezett gépegységgel együtt így további 100 megawattal bővül az energiaszolgáltatás. Egyidejűleg építik a pernyeleválasztó berendezéseket. Képünkön az erőmű turbinacsarnoka. (MTI Fotó — Balassa Ferenc felvétele) Kilencezren készültek vasárnapi munkára a mezőkovácsházi járásban — Nagy cukorrépaszállítási nap lesz Füzesgyarmaton — Hét végén minden eddiginél jobban benépesült a határ megyénkben. A mezőkovácsházi járásban például — ahol a jó mezőségi talajon igen gyakori a 60—70 mázsás csöves kukorica átlagtermést adó tábla — kilencezren szorgoskodnak a földeken. Vágják a cirkot, szedik a kukoricát, szüretelik a földimogyorót. A szántótraktorok a szokásosnál lassabban bár, de megbirkóznak a feladatokkal. A búzavetést eddig ötven százalékban teljesítették. A szárazság miatt törnek a gépek, de a Mezőkovácsházi Gépjavító Állomás oly nagyszerűen szervezte meg a javítást, hogy a gépek meghibásodása miatt minimális a kiesés. Naponta ezer holddal gyarapszik a friss vetés ebben a járásban. Egyébként a verőfényes, szép őszi időjárást a betakarítás meggyorsítására hasznosítják. Járás- szerte kilencezren készülnek vasárnapi munkára. Besegítenek az iparból, hivatalokból otthon levő családtagok, rokonok is, csakhogy a jó időből minél többet hasznosítsanak mezei munkára Egyébként megyénk minden területén szorgos munkára készülnek a mezőgazdaság dolgozói. Füzesgyarmaton például — ahol a Vörös Csillag és az Aranykalász Tsz határában naponta kétezernél többen dolgoznak — vasárnap nagy háztáji betakarítási és cukorrépa-szállítási nap lesz. Legalább ötven vagon répa átadására készül egyedül a Vörös Csillag Tsz. Megszervezték a járműveket, a rakodóbrigádokat, hogy a szövetkezet többi tagja nyugodtan, dolgozhassák a háztáji földeken. Az orosházi közös gazdaságok közül a Petőfi Termelőszövetkezet halad a legjobban az ■ őszi betakarítási munkákkal. Amint a tsz elnöke elmondta, a 960 hold- nyi vetésterület 50 százalékán már földbe került a búza, s ha az időjárás engedi, november elejére ezzel teljes egészében elkészülnek. A cukorrépaszedésről már múlt időben beszélnek, mert a 190 holdnyi területről betakarították a gazdag termést, s a jövő hét közepére a szállítás is befejeződik. Jelenleg a cirokvágással foglalatoskodnak, s bár 200 holdról már letörték a kukoricát is, ez azonban csak a jövő héten kezdődik nagyobb lendületteL Nemzetközi munkamegosztás és a magyar mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés el" sőrendű feladata, hogy biztosítsa az ország élelmiszerellátását, kielégítse a lakosság egyre növekvő igényeit. A magyar mezőgazdasági termelésnek azonban alkalmazkodnia kell a világpiac és a nemzetközi munkamegosztás velünk szemben támasztott igényeihez is. Népgazdaságunk nyersanyag- szükségletének jó részét importtal fedezzük. Tulajdonképpen csak egyetlen ipari nyersanyagféleségből, a bauxitból rendelkezünk elegendő készletekkel, éppen ezért a nyersanyag, de a gépek és egyéb termékek importját is az exportból származó bevételekből kell fedezni. Mezőgazdasági és élelmiszeripari exportunk jelentőségét az szabja meg, hogy importunkat — részben — az erősen aktív agrár export—import-egyenleggel fedezzük. Jelentős szerepet tölt be agrárexportunk a tőkés fizetési mérleg egyensúlyának biztosí- ' ésában is. Hazánk éghajlata és 'öldrajzi adottsága kiválóan al- -i'lmas arra, hogy a mezőgazda- ~ág jó minőségű, előnyösen expor- ’ álható termékeket állítson elő. Gazdaságfejlesztési törekvéseink sürgetik, hogy minél teljesebben kihasználjuk az előnyös helyzetünkből adódó lehetőségeket. A szocialista országok közötti kapcsolatok egyik igen fontos területe a mezőgazdasági termelés fejlesztésében való együttműködés. A KGST-hez tartozó szocialista országokban — különösen az utóbbi években mindjobban előtérbe kerültek a mezőgazdasági együttműködés kérdései. A szó. cialista országokban, így hazánkban is nagy jelentőségű feladattá vált a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztése, mert ez az élet- színvonal további emelésének, a népgazdaság egyensúlyának nélkülözhetetlen feltétele. A mezőgazdasági termékek irán. ti növekvő igényak megkövetelik, hogy a szocialista országok maximálisan növeljék a mezőgazdasági termelést, de ugyanakkor az is az érdekük, hogy a különféle tér. ményeket ott termesszék meg, ahol az adottságok lehetővé teszik leggazdaságosabb előállításukat, s ahol az egységnyi terület, re jutó hozamok a legnagyobbak Cz alól jelenleg kivételt ké- *■ pez a kenyérgabona — és a takarmánytermelés. A KG3T- országok gabonahelyzete a háború előttihez képest megváltozott, a korábban gabonaexportőr ország gok esetenként gabonaimportőrök, ké váltak. E helyzet kialakulásában közrejátszott, hogy megnövekedett a fogyasztás, de csökkent a gabona vetésterülete, s az egységnyi területre jutó hozamok pedig nem növekedtek kielégítően. A KGST 1962. évi határozata ezért elsőrendű feladatként jelöli meg a gabonaprobléma megoldását. Miután jelenleg minden ország a lehető legnagyobb mértékben fejleszti kenyér, és takarmánygabona termelését — elsősorban a hozamok növelésével —, csak jóval később kerülhet sor a gabonatermelés bizonyos mértékű szakosítá. sára a szocialista országok között. Pártunk VIII. kongresszusa ezért is sorolta legfontosabb gazdaság- politikai feladataink közé hazánk kenyérgabona-szükségletének sa. ját termésből történő kielégítését. A zöldség-, gyümölcs- és szőlő- termelés szakosításában a természeti tényezők meghatározó szere, pet játszanak, ezekben az ágazatokban sokkal erősebben hatnak a termelés gazdaságosságára és a termékek minőségére, mint a növénytermesztés más területein. A növ ...yrimeK szuiw.gux van a megfelelő számú napfényórára, ezért a minőségi gyümölcs- és bor. termelés csak meghatározott, arra alkalmas talaj- és klimatikai viszonyok között valósítható meg eredményesen. Azok az országok, amelyek rendelkeznek ezekkel a
