Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-17 / 245. szám
'Hág proletárjai, gyesüljetek I NÉPÚJSÁG XX. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM A MEGYEI PÁRT BIZ 0TTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1965. OKTOBER 17., VASÁRNAP Ára: SO fillér A tudatos cselekvés eszköze Megérkezett megyénkbe a lenini Komszomol küldöttsége Mi történt tulajdonképpen Indonéziában? Igaz-e, hogy a Szak- szervezeti Világszövetség varsói kongresszusán egyes országok küldöttei az egység ellen törtek? Mit jelent az, hogy a békés egymás mellett élés harcot követel az ideológia frontján? Miben vannak ellentétek Franciaország és Amerika között? Hogyan állunk az imperializmussal szemben folytatott versenyben? És ki tudná még felsorolni, hány és hány kérdést szegeznek pártnapokon, taggyűléseken, vagy csak egyszerű beszélgetések során az előadók, és vitavezetők mellének! Nemcsak nemzetközi kérdéseket. Múltkoriban a pakisztáni—indiai konfliktusból indult el a beszélgetés ebédidő alatt egyik üzem étkezdéjében, amikor is a jelenlevő kommunistáktól várták a felvilágosítást a dolgozók. Aztán a vita az üzem belső helyzetére kanyarodott* hogy miért nem vezetik be mindenütt a teljesítménybéreket, majd a város sportjánál kötöttek ki, hogy miért nem lehet, akár a klubsovi- hizmust is legyűrve, létrehozni egy erős futballcsapatot, amelyik esetleg az NB I-ben is megállná a helyét. Miért van az a dolog így, és miért nem úgy! Milyen körülmények játszanak közre saját helyzetűnk javításában és hogyan lehet azokat megváltoztatni? Ezer és ezer nyitott kérdés, értetlenség, hézagos tájékozottság mered sokszor elénk s olyankor, ha nem kapunk rá megnyugtató feleletet, „sötétben” maradunk. A kommunisták hivatása a felvilágosítás, a tömegek tájékoztatása a bel- és külpolitikai problémákról, mind a pártnapokon, mind az egyszerű hétköznapi beszélgetéseken. Az élő szó mindig a felvilágosító munka leghatékonyabb formája volt, mert előnye az írott propagandával, ismeretterjesztéssel szemben, hogy eleven kapcsolatot teremt a beszélgetők között. Így nem maradhat megvi- lágítatlan egyetlen kérdés sem, hiszen az agitátorok hallgatóikkal együtt élve, minden hangulati rezdülésre reagálnak s értelmileg és érzelmileg egyaránt magukkal ragadják azokat. Ezért a párt és a tömegek közötti kapcsolat mélyítésének is egyik leghatásosabb eszköze a szóbeli felvilágosító munka. Azonban, hogy ezzel az eszközzel jól éljünk s általa növeljük a tömegek tájékozottságát, mintegy tudatos tevékenységre ösztönözzük a dolgozókat, ahhoz maguknak a kommunistáknak kell elsősorban tájékozottaknak, széles lá- tókörűeknek, nagy tudásúaknak lenniük. A párt Politikai Bizottsága nemrég határozatot hozott a tájékoztatás megjavításáról s azóta a párttagok rendszeres információt kapnak felsőbb szerveiktől minden fontos országos és nemzetközi problémáról. Ez nagyban segíti felvilágosító munkájukat. Ám a központi tájékoztatók között néha hetek telnek el s nem is oldható meg sűrűbb időközönként az ilyen részletes, és mélyreható tájékoztatás. De közben is halad a wOág, közben is felmerülnek válaszra váró kérdések. A kommunisták tehát nem várhatnak csupán a felsőbb szervek által adott tájékoztatásra, ebben fokozniuk szükséges az öntevékenységet is. Számos segédeszköz áll ehhez a rendelkezésükre. Mindenekelőtt azok a források, amelyekben napról napra buzog és hűen tükröződik a „világ folyása” — a napi sajtó. Központi lapunk egyes informatív írásai kitűnő tájékoztatók a bél- és külpolitika legfontosabb kérdéseiről, s ha ezeket folyamatosan figyelemmel kísérjük s az olvasottakat elraktározzuk magunkban, akkor adott alkalmakkor igen eredményesen fel tudjuk őket használni a felvilágosító munka során. A népgazdaság, a kultúra, a nemzetközi munkásmozgalom, az általános és a specifikus társadalmi problémák taglalásáról szóló cikkek, mindig tartalmaznak olyan tényanyagot, amelynek birtokában határozottan tudunk állást foglalni az éppen szóban forgó kérdésekben. Ugyanígy gazdagíthatják az ismereteket a megyei sajtó írásai is, melyek a megye sajátos problémáival foglalkoznak. Sok esetben megdöbbentő tájékozatlansággal találkozunk abban a tekintetben is, hogy egymástól nem olyan nagy távolságban élő szövetkezetek, üzemek nem ismerik a másutt alkalmazott jó módszereket, pedig ezekről adott tájékoztatást a megyei sajtó. Sót, mi több. Akadnak még szépszerével vezető beosztású dolgozók, akik nem is tartanak igényt arra, hogy tájékozódjanak megyéjük helyzetéről. így aztán nem véletlen az sem, hogy az ilyen elvtársak a maguk szűk kerítései között maradva, nem is tudják megyei példákkal színesíteni, szemléltetőbbé tenni mondanivalójukat. Márpedig a fentebb említett „tudatos cselekvésre” való ösztönzés elsősorban a népnevelők tudatos munkájában kell, hogy megmutatkozzon. Mindenekelőtt abban, hogy gyűjtik, kutatják s osztályozzák magukban a felvilágosító munkához szükséges ismeretanyagokat. Nemkülönben gazdagíthatják a politikai nevelő munkával foglalkozó kommunisták fegyvertárát a Kossuth Kiadó különféle kiadványai és azok a cikkek, amelyek a párt folyóirataiban, a Társadalmi Szemlében s a Pártéletben jelennek meg. Különösen fontos — ha egyáltalán lehet itt fokozatokat tenni — a Tények és érvek, valamint a Világesemények dióhéjban megjelenő sorozat, melyek olyan problémákat világítanak meg, amikről a mindennapi életben is sokat beszélnek, vitatkoznak az emberek. Mindent egybevetve, a felsőbb pártszervektől kapott tájékoztatók is csak akkor lehetnek hatásosak, célravezetők, ha kiegészülnek az önálló politikai fellépést erősitő ismeretek, tények szüntelen gyarapításával, gazdagításával. Tudatosan szükséges erre törekedniük a párttagoknak, akiktől a mindennapi élet ágas-bogas kérdéseiben mind szélesebb tömegek várják a tájékoztatást Tegnap, október 16-án megérkeztek megyénkbe kedves vendégeink, a Komszomol Központi Bizottságának küldöttsége. A küldöttséget Szergej Pavlov, a Komszomol Központi Bizottságának első titkára vezeti, tagjai pedig: Vlagyimir Kulik, az Ukrán Komszomol másodtitkára, Vitaiij Szmimov, a Komszomol Moszkvai Területi Bizottságának titkára. Alekszandr Pacev, a Központi Bi. zottság osztályvezető-helyeittese és Natasa Ljabina, a Központi Bizottság tagja. Békés megye határán a küldött, séget Petrovszki István, a KISZ Békés megyei bizottságának titkára, valamint a bizottság több munka társa fogadta. Tegnap délPénleken este fél hatkor a TIT Békés megyei és gyulai járási- városi elnöksége a TIT gyulai természettudományi előadóterme és értelmiségi klubja megnyitója alkalmából fogadást rendezett Gyulán az új létesítmény összes termeiben. A fogadáson megjelent ir. Ortutay Gyula, a TIT országos elnöke, dr. Jánossy Lajos Kossuth- díjas akadémikus, a KFKI igazgatója, D. A. Prokoskin, a technikai tudományok doktora, a moszkvai Daumannról elnevezett felsőfokú technikum tanszékvezető professzora, állami díjas, Paál Létárt Kossuth-díjas fizikus, dr. Tóth Lajos, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Orvosfizikai Intézetének igazgatója, Sas Elemér egyetemi adjunktus, a csehszlovák tudományos társulat nyugat-prágai szervezetének küldöttsége, valamint a Békés megyei pártbizottság, a megyei tanács, a gyulai járási-városi pártbizottság, a járás;- városi tanács, a TIT megyei és gyulai szervezetének számos képviselője. A fogadáson Enyedi G. Sándor, a gyulai városi tanács elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd dr. Krupa András, a TIT megyei szervezetének titkára mutatta be az értelmiségi klubot és a természettudományi előadótermet. A résztvevők ezután az előadóteremben gyülekeztek, ahol dr. Kertész Márton, a megyei tanács elnökhelyettesének üdvözlő szavai után dr. Ortutay Gyula mondott megnyitó beszédet. Elismeréssel szólt a TIT Békés megyei szervezetének munkájáról, arról az áldozatkészségről, melyet a gyulai járási-városi szervezettel együtt az országban első természettudományi előadóterem létrehozásán kifejtettek. Megnyitó beszéde végén TIT Társulati Oklevelet adott át Enyedi G. Sándornak, a gyulai városi tanács elnökének, Havasi Istvánnak, a városi tanács népművelési felelőtt az MSZMP Békés megyei bizottságának székházában fogadás keretében üdvözölték a vendégeket. Megjelent Klaukó Mátyás, az MSZMP Békés megyei bizottsága, nak első titkára, dr. Szabó Sándor, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, Such János, az MSZMP városi bizottságának első titkára, valamint a párt és az if jú. sági szövetség több más képviselője. A fogadáson Petrovszki István tájékoztatta a Komszomol vezetőit Békés megye földrajzi, gazdasági, politikai helyzetéről, valamint megyénk fiataljainak munkájáról. A vendégek érdeklődéssel hallgatták a titkár beszámoló. ügyelőjének, Sziráki Lászlónak, a TIT fizikai szakosztálya megyei elnökének, dr. Mucsi Imrének, a ITT gyulai járási-városi szervezete elnökének és Vigh József, gyulai városi főmérnöknek. Dr. Ortutay Gyula megnyitó be- 'imiwmnmmMiKimiuwiMnnMWMiiiiHmnNiiHmiMimniii ját, több kérdéssel adtak kifejezést annak, hogy érdekli őket hazánk forradalmi hagyományokkal rendelkező megyéjének élete. Különösen megyénk ifjúságának mezőgazdasági munkájáról kívántak sok tájékozottságot szerezni. A vendégek szombat délután Gyulát és környékét tekintették meg, ahol részben városnézéssel, részben vadászattal töltötték el a délutánt. Ma, vasárnap ellátogat a szovjet küldöttség Újkígyósra, az Aranykalász Termelőszövetkezetbe. Délután Békéscsabán, a KlSZ-tábor- ban fejeződik be a látogatás, majd elutaznak megyénkből a kedves vendégek. széde után nagy érdeklődés közepette tartotta meg előadását dr. Jánossy Lajos akadémikus „Az i kerparadoxon”, és Sas Elemér adjunktus „Rezgések és hullámok” címmel az új, kitűnően felszerelt előadóteremben. A Iák búcsút intenek (Képes riport a 3. oldalon.) Fotó: Koczlszky Dr. Ortufay Gyula, a TIT országos elnöke avatta fel a gyulai értelmiségi klubot és a természettudományi előadótermet
