Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-02 / 232. szám

ms. október ft. 4 Szombat „Palota — kacsalábon” Sarkadi jegyzetek A sárguló akácok — mint va­lami meíiében — ezüstfehér köd­be burkolóznak, s a gjomolygóscn át, aranykéve szárain néaaútosap csillan a napsugár. A valóságban pótkocsis vontató dohog előttiünk cukorrépával megpakolva, s lomha porfelhőt tereget maga után. Innét a „meseköd”. A nap­sugár valódi. Amott a tanácshá­za, járási pártbizottság, emerre a mozi, cukrászda. Hát, körülbelül így fest a cukor „városának", Sar­kadnak központja. A tanácsházzal szemben roska­tag vályogépület, benne afféle üzlet- és irodahelyiség rozsdás, kopott portállal, egy szín eh agy ott tábla tájékoztat: Sarkadi Építő­ipart Kisipari Termelőszövetke­zet. No, cégérnek nem a legbizalom­gerjesztőbb! Ámbár úgy mond­ják, hogy szabónak rojtos a gú­nyája, a suszternak lyukas a cipő­je, lehetséges lenne, hogy kőmű­vesnek meg a háza hibádzik? Tréfálkozva Hát — szerencsére — nem egé­szen. A nem valami látványos kinézésű épület a múlt tükörké­pe, Nemrégiben új központi te­lephelyre költöztök a sarkadi ktsz dolgozói. Hogyan is 'kezdődött? —■ Bzógyelltük már a portánkat, valamit kellett csinálni. — Hozzáláttunk, hogy rendbe hozzuk az épületet, hát leomlott az egyik íai. — Megnyomtuk kissé a mási­kat, az is kidűH isten- segedelmé­vel. így aztán — mondják a Árká­diák — mit volt mit tenni, új székhazat kellett építeni. A Ma­lom utcában lévő telepen jelöl­ték ki a helyét. Régi épületek bontásából sok hasznosítható anyagot megmentettek t* a fun­damentumot kiásták társadalmi munkában, javarészt vasárnap, lelkesedtek a tagok? A fenét! Eleinte húzódoztak, főképp a fia- talabbja. (Egy fiatalember szá­mára sokkal értékesebb a vasár- mtp, mint az idősebbnek: ilyen­kor találkozhat a kislánnyal ) Az­tán mindinkább megértették, hogy az igényeknek megfelelő tisztességes munkahely megterem, tése közös érdek. A megértést elősegítette egy-két üveg sör, amit munka után elfogyasztottak vagy az, hogy kocsival leszalad­tak a Körösre és jót fünödtek, el- tréfálkoztak. Végül is egészen 'be­lejöttek a társad almi munkába. Egymillió 800 ezer Ft beruházással épült az új telep, de mire telje­sen kész lesz, „amilyenre mi el­képzeltük", megér vagy 3 milliót. Az árkülönbözetben benne van a társadalmi m-unka is. Az új épületben legelőször a csapokat szerelték fel és elsőként a vízmelegítő kazánt helyezték üzembe. A költözködés tulajdon­képp még most i* tart. A szép, új műhelyek egyes felszeretései még hiányoznak. — Olyanformán érezzük ma. gonkat, mint a mesebeli szegény- legény, amikor kacsalábon forgó palotában találja magát — mond­ja Tóth. Lajos, a fiatal párttltkár. =— Persze, a hasonlat túlzás, de amennyivel egyszerűbb ez az épület, mint valami palota, any- nyivaJl értékesebb is. Mert ez a munkahelyünk. ,Nekivágunk" Zuhanyozó Tulajdonképpen ez fogta meg az embereket a legjobban. A zu­hanyozó. Kalauzolnak a tágas, szép épületben: villanyszerelő műhely, ez itten az asztalosoké, az a lakatosoké, amott a bádogo­sok dolgoznak. Világos munkahe­lyek mindenütt, rend, tisztaság, néhol még nines is teljesen beren­dezve a műhely. Sorolják, miféle új .gépekkel gyarapodtak: szikra­forgácsoló, betonkeverő, daru. De amivel 1 egesl eg először el- büszkélkednék, az a fürdő. Hogyisne, 10 éven keresztül nem volt hol megmosakodni munka után. — Most már úgy járunk-ke- lünk, mint valami urak. — Rendes ruhában jöhet reggel az ember, munka után meleg vízben tisztálkodhat. — Tudja, milyen nagy dolog ez, «Ívtam? Az, hogy a sarkadi szövetkezet 104 százalékra teljesítette félévi tervét és a nagy összegű beruhá­zások ellenére jó gazdasági ered­ményeket ért el, nagyrészt az egészséges szellemnek köszönhető é# a dolgozók odaadó munkájá­nak. Komoly része van ebben a versenymozgalomnak is. Ámbár nagy múltra még nem tekinthet vissza a brigádok tevékenysége, mégis lakatos, asztalos és vegyes brigádjuk megyei vonatkozásban is kiemelkedő eredményt ért el. Beszélgetünk a brigádok dol­gozóival. Banw kiderül: nemesalt a munkában jeleskednek, de töb­ben jelentkeztek az időszerű kér­dések előadássorozatára, politikai gazdaságtan tanfolyamra, mások az MTH iskolájába járnak és szakmunkásvizsgát tesznek (vagy tettek), néhányan vállalták, hogy előfizetik és rendszeresen tájéko­zódnak a Népújságból. A párt- szervezet most azon dolgozik, hogy elérjék: akinek hiányzik, te­gye le az általános iskola 7., 8. osztályát. Az asztalosok brigádvezetője Boros Károly. Megkérdjük, nem gondolt a k-e rá, hogy jó lenne versenyre indulni a szocialista étimért? — Szó került nvár róla,.t — Nem találják, hogy megéret, tek a feltételek is? ■ — Januárban szoktuk megtenni az évi felajánlásokat. Azt hiszem, nekivágunk, Polihisztorok Tóth elvtémat elhívják, A vil­lanyszerelő műhelyben nem ké­pesek boldogulni egy döhely nagy Orion rádióval. Nézem a skálát: AR—820, amolyan tíz év előtti csúosszuper. De sok min­denhez kell értenie egy párttit- kárnak! Meg egy építőipari szö­vetkezetnek. Mert a sarkadi épí­tők a lakosság szolgálatában nem­csak falakat húznak, de ha kell, megjavítják a motorkerékpárt, a rádiót vagy felszerelik a tv-anten- nát is. Dél van. Búcsúzunk Sarkadtól. A vontató, amivel reggel talál­koztunk, (vagy talán agy másik?) üresen zötykölődik visszafelé. Űjólag gondoskodik róla, hogy a „lírai” porfelhő alaposan benne maradjon az emlékezetünkben. Viszontlátásra! Vajda János Pedagógusklub Szarvason Valamikor élénk sárga színű le­hetett az a magas, földszintes sarki épület, amely Szarvason, az Árpád-étteremmel szemben jól beleillik a főutca képébe. Talán az aranybetűs fekete tábla azon­ban a túloldalról is jól látható. Tessedik Sámuel pedagógusklub — olvasom a tábla feliratát. * Gábris József, a gimnázium igazgatója, a klub elnöke beszél a klubról, amely decemberben lesz három éve, hogy megalakult. Molnár László nevét említi, aki a Szarvasi Óvónőképző Intézet ta­nulmányi előadója és egyben a pedagógus szakszervezet járási titkára. Majd gyorsan megjegyzi: Öt illeti az elismerés meg a szak- szervezet népes tagságát. Nekik köszönhető, hogy esténként van hová betérniük a község pedagó­gusainak egy kártyapartira, egy sakkcsatára, egy TIT-előadás meghallgatására, megnézni a tele­vízió műsorát, s vitatkozni saját dolgaikról vagy éppen a tanítás új módszeréről, ami már túlnő személyes ügyükön, gondjukon. Mindezt maguk között, saját ber­keikben. A véradónapok sikeréért Serény munka az üzemi Vöröskereszt-szervezetben A Békéscsabai Kötöttárugyár Vöröskereszt alapszervezete már eddig is a legeredményesebben dolgozó alapszervek közé tarto­zott, Olyan aktivistákkal rendel­kezik, akik nemcsak a tagtobor­zásban, hanem a jótékony célú rendezvények megrendezésében és egyéb társadalmi tevékenység­ben is példát mutatnak. Hasznos társadalmi közremű­A dolgozók hét százaléka vett részt a felnőttoktatásban Mindjobban nő a jelentősége a dolgozók esti oktatásának. Azok, akik valamilyen ok folytán ko­rábban nem szereztek megfelelő iskolai végzettséget, a felnőttok­tatás különböző formáit igénybe véve gyarapíthatják műveltségü­ket, munkaidő utáni tanulással pótolhatják a mulasztottakat. A szakszervezet felmérése sze­rint megyénk szervezett dolgozói közül az elmúlt oktatási évben 1031-en jártak az általános, is­kola felnőtt tagozatára, mintegy 8682-en középfokú oktatásra és 1413 hallgatója volt a főiskolák és egyetemek esti tagozatának. Eszerint megyénk dolgozóinak hét százaléka vett részt a felnőttokta­tás valamilyen formájában. Mennyit ér? Az, aki évekig nyögte az albérletet, vagy aki szűk egy szobában szorongott családjával, tudja, mit jelent egy szép, nap­fényes, új lakás. A la­kásra várók százai mindig nagy figye­lemmel kísérik azt, hogy ha állami lakást osztanak; vajon á rá­szorulók kapják-e meg? S nemegyszer olyan hír terjed el, hogy x vagy Z elad­ta az államtól kapott lakását. Talán másfél évvel ezelőtt Fekete szere­lem címmel irtunk ri­portot egy fiatal há­zaspárról, akik több aki születendő gyer­mekét várta, sírva járta a hivatalos fó­rumokat lakásért. Kaptak. Most hebizo­nyosodott, hogy az így kapott lakásukat átjátszottak mások ré­szére és ők elköltöz­tek- Szóbeszéd, hogy egy fuvaros azért nem költözik már egy hó­napja be a kiutalt la­kásba, mert oda nem tudja elvinni a lovait. Ma már telekért is el­adná a lakást. Lakáseladók? majd véglegesen át­adják lakásukat. Ne­hezen érthető meg, hogy az Ilyen névle­ges lakáscserék, al­bérletbe adások hogy történhetnek meg a hivatalos szervek tudtával. És ha meg­történnek, mert erre is van példa, akkor hogy lehet az, hogy nem találják meg azt a paragrafust, amely­nek alapján a lakás- kiutalást visszavon­ják. Ne esak óhaj le­gyen a lakáskiutalá­Sajnos, a példák azt sok körüli nyilvános­bizonyítják, hogy so- ság és rend, hanem kan a különböző ren­deletek között megta­lálják azt a kibúvót, napig laktak az álló- amelynek alapján élő­mé son, és az asszony, szőr albérletként, valóság is. Ez elsősor­ban a hivatalos szer­vek érdeke, de érde­ke a lakosságnak is. (—czl.) ködösük az utóbbi hetekben kü­lönösen megélénkült. Érthető ez, hiszen az október 10-től 18-ig le­bonyolításra kerülő véradónapo­kat is eredményesen kívánják zárni. Ennek érdekében filmvetí­téssel egybekötött Ismeretterjesz­tő előadást tartottak, míg az üzemrészekben személyes agitá- ciót folytatnak. E példamutató munkának egvik leglelkesebb szószólója Réti Ilo­na üzemi ápolónő, aki maga is huszonhétszeres véradó, s önzet­len áldozatkészségéért már ki­tüntetésben és elismerésben is részesült. Most is azt tartja első­rendű feladatának, hogy a térí­tésmentes véradásban a kötött­árugyáriak előkelő helyet érje­nek el az üzemek között. Módsze­re a jó modor és a meggyőző szó. Nem szegi kedvét az sem, ha egyik-másik dolgozó netán nyer­sen elutasítja. Az a tény, hogy maga is sok­szoros véradó, valóban meggyő­zővé teszi érveit. Erre jellemző az az eset is, ami a napokban történt. A körhurkoló üzemben beszélgetett az egyik asszonnyal, aki — udvariasan bár, de — el­hárította kérését. Utóbb azonban eszébe jutott, hogy férje, aki gyomonműtéten esett keresztül, szintén rászorult az életet jelentő vérre. E felismerés más megfon­tolásra késztette, s most már ön­ként iratkozott fel a véradók név­jegyzékére. A vállalat vezetői és más társa­dalmi szervei is tudják, hogy a Vöröskereszt alapszervezetnek ez nagyon fontos megmozdulása. Ezért a maguk módján szintén segítséget adnak a véradómozga- lomhoz, Szinte valamennyi tag­gyűlésen és értekezleten szó esik erről, sőt, olyan javaslat is fel­vetődött, hogy a munkaverseny­ben részt vevő brigádok, blokkok véradó dolgozói a társadalmi vál­lalások keretében jutalompontok­ban részesüljenek a véradásban való részvétel arányában, Ilyen alapos előkészítés után várható, hogy a másfél ezer dolgo­zót számláló gyárban sikert arat majd e nemes társadalmi mozga­lom. Nemhogy a megyében, de az or­szágban is kevés helyen lehet ta­lálni pedagógusklubot. Lapozzuk a klub gondosan elkészített ter­veit. Központi és helyi előadók legkülönbözőbb témával foglalko­zó előadásokat tartottak itt csaknem három év óta. Neves szarvasi születésű emberekről, az öntözési és kutatóintézet prog­ramjáról, a régi betyárvilágról, á szegedi levéltár munkájáról, a ne­velési terv fontosságáról, az atomerő békés felhasználásáról hallgattak előadásokat a község pedagógusai. Meghívták egy alka­lommal Laukó György elvtársat, a járási pártbizottság első titká­rát is, akit arra kértek meg, hogy tájékoztassa őket az időszerű kül- és belpolitikai helyzetről és a köz­ség dolgairól. Az előadások után minden esetben heves vita alakult ki. És most, hogy ismét benépesed­tek Szarvason az oktatási intéz­mények tágas termei, a pedagó­gusok pedig elfoglalták helyükét a katedrákon, esténként egymás kezébe adják a klub ajtajának ki­lincsét. igaz, hogy a klub új évad- terve csak a napokban készült el, azonban Gábris elvtárs szavat megnyugtatóak. A TIT-el számos érdekesnek ígérkező előadásra kötnek ismét szerződést, főként helyi előadók megtartásával. Fon­tos helyet kap a klub tervében a legkülönbözőbb tantestületek tár­sasrendezvényeinek számszerű növelése is, hiszen a helyi föld­művesszövetkezet kihelyezett bü­féje bármikor vidámabb összejö­vetelekre is lehetőségeket ad, E tantestületi rendezvényeikkel azt akarják elérni, hogy a minden­napi munkakapcsolaton túl az egymáshoz való emberi viszony is még jobb legyen. Csoportos Iá- -• fogatáét szerveznek a kísérleti ha­lastavakhoz és egy-két kisipari szövetkezetbe. A klubbal egyidős az irodalmi, a pedagógiai, a képzőművészeti, a természettudományi, a népművé­szeti, a bábjátszó és a turiszti­kai szakkör. Közülük némelyik évek óta eredményesen működik. A pedagógus szakkör tagjai pél­dául a múlt évben egy budapesti iskolában voltak tapasztalatcse­rén, a képzőművészeti szakkör tagjai pedig állandó kiállítást tar­tanak nyitva a klub egyik szobá­jában. Némelyik szakkör azonban csak névlegesen létezik. Éppen ezért a gyengén működő szakkö­rök megszilárdítása is szerepel a tervben. Még bensőségesebbé akarják tenni kapcsolatukat az öregdiákok baráti körével is. Az utóbbi két évben több alkalom­mal tartottak jól sikerült közös rendezvényeket. S miközben a szarvasi Tessedik Sámuel Pedagógus Klub három­éves múltja elém tárul, Gábris elvtárs mintegy befejezésként megjegyzi: „Lehetne itt sokkal mozgalmasabb életet is teremteni, mint, amiről eddig beszéltem,..” A klub két helyiségére gondolt, amely szinte a megalakulás pil­lanatában szűknek bizonyult. Két helyiségbe zsúfolva szeretne csak­nem három éve szórakozást, ki- kapcsolódást találni kétszáznál több szarvasi pedagógus. Aligha lehet tehát csodálkozni azon, hogy a szarvasi pedagógusok klubja nem minden tekintetben tudja nagyszerű hivatását teljesíteni. * Gépkocsink már maga mögött hagyta a városodé Szarvast, mi­közben arra gondoltam: e két­száznál több pedagógus csaknem három évvel ezelőtti kezdeménye­zését megyénk más községeiben is követhetnék. Balkus Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents