Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-12 / 215. szám
196:; szeptember IS. 6 Vasárnap CSALÁD-OTTHON Sii&s Lett cl fiiam. A nagyobb családi események közé tartozik az a nap, amikor a kisfiú, kislány először csatolja hátára az iskolatáskát, először lép be az iskola kapuján, s először tér haza élményekkel gazdagodva, hogy vég nélkül meséljen szüleinek mindarról, ami az új környezetben történt, ami kiemelte őt a kötelesség nélküli kiskorból, s besorolta az életkezdők közé. A gyermeknek is nagy esemény, de a szülők sem mentesek mindattól az újtól és szokatlantól, amely ennek az eseménynek következménye. Valahogy megváltozik minden. Legalábbis meg kell, hogy változzon. A gyermek ezentúl a családban egyenrangú fél, aki ugyanúgy dolgozik, mint a felnőttek vagy nagyobb testvérei. Megváltozik az időbeosztás a családban, s a pajkos vagy játékos kisfiú, kislány íróasztalt kap, igazán vagy jelképesein. Édesanyákkal beszélgettünk, akik már egy esztendőt végig- i,ügyeHtek” mint iskolás szülők, s az ő tapasztalataikból sűrítünk néhányat; M. K.-né a konzervgyárban dolgozik. — Bizony, az első napokban, hetekben még nem is látszott, mennyi mindennel jár, ha a gyerek iskolába megy. A kislányom jó tanuló, kitűnővel végzett. De nem az a fajta, aki könnyen tanul, éppen ezért sokkal több időbe telt neki a lecke elkészítése, mint a többieknek. Megszoktam, hogy esténként korán lefektetem, s olvasok vagy tanulok, rpert technikumba járok. Tavaly már ez sokkal nehezebb volt. Évüké nap mint nap több elfoglaltságot adott. Mikor hazajött a napköziből, órákig mesélt Sokszor mondtam, hogy hagyja abba, mert fáradt vagyok, s egy-egy ilyen rendreutasítás után azt tapasztaltam, hogy napokig alig szólt. Megsértődött és joggal. Kinek mondja el élményeit, ha nem az anyukájának? A. Zott anyukája nem dolgozik, mégis így szól az első évről! — Általában egy héten kétszer, háromszor anyáméfcnál aludt a gyerek, mert mi akkor a férjemmel elmentünk vagy moziba, vagy Kisgyermekeknek, 3—5 éves korig Céklafőzelék A céklái megmossuk, megtisztítjuk, reszelőn finoman áttörjük, és előzőleg szitán átnyomott, friss paradicsomiból készült pürével együtt lábasba tesszük, két dl forró vízzel leöntve, kis lángon pároljuk egy-másfél órán át. Hogy a cékla ne égjen le, annyi vizet töltünk utána, amennyi elpárolgott. Mikor megpuhul, ismét felöntjük 2 dl vízzel. Tíz percen át forraljuk, majd kihűtjük. Friss uborkát, zöldhagymát és kaprot forralt vízben megáztatunk, vékony szeletekre vágjuk, sózzuk. A céklával összekeverve tálaljuk. A tányérokba adagolt céklahalmokra áttört kemény tojás sárgájával elkevert tejfölt öntünk. Adagolás (1 személyre): kb. 8— 10 deka cékla, 5 deka paradicsom (kész paradicsompüréből 2 deka), 5 deka friss uborka, egy fel tojás sárgája, 1 deci tejföl, kevés zöldhagyma és kapóig ismerősökhöz, minden pénteken meg kártyázná. Hát ennek hamarosan befellegzett; Zolika azok közé a gyerekek közé tartozik. akik nem fekszenek le addig, amíg minden pontosan, készen nincs, és a táskába példás rendbe be nem kerül. Az első hetekben még elvittük a nagymamához aludni, ahogy szoktuk. Aztán bizony szemrehányást kaptunk a fiamtól, s azóta is leszűkült az „eltávozásunk” a pénteki kártyapartira. De a gyerek otthon van! Kijelentette, hogy menjünk csak nyugodtan, majd ő addig alszik a macijával, de ne maradjunk túl soká. Önállóbb lett, mi meg a nagyobb események kivételével valóban nem megyünk sehová. T. Anna anyukája egyetemre jár. Utolsó éves az idén; Már az első osztály is gond. Akinek nincs még elsős gyereke, talán nem is tudja, hogy sokszor nehezebb két betűt olvasásra ösz- szekapcsoflnii, mint megérteni egy egyenletet. Pedig így van. A lányom nem kiváló tehetségű, de szorgalmas. Nem is kitűnő. Viszont esténként megköveteli, hogy számoltassam, olvastassam, mert nem akar a tanító néni előtt szégyent vallani. Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen fárasztó legyen egy elsőssel foglalkozni. Momdat’lamul is követeli a helyét a családiban, beszélgetni kell vele, be kell avatni a családi dolgokba, már csak azért «is, mert az első osztályban is sokat beszélnek a családról, a család tagjainak munkájáról és a gyereket minden érdekű. Azt hiszem, egy kis önfeláldozást követei a gyermek abban a pillanatban, amikor iskolába kezd járni. Az embernek le kell mondani egy sor szórakozásról, természetesen elsősorban az anyának. S a tanulásom? Sajnos a késő éjszakai órákra húzódott. Alig várom, hogy vége legyen, mert csaknem minden időmet kitölti a gyerek. Véleményem szerint ők majd azzal tudják csak meghálálni ezt a sok lemondást, hogy magük is felnevelnek egy generációi!. És még egy anyuka, T. P.-né véleménye, aki termelőszövetkezetben dolgozik-; — Marika, mikor elsős lett, oda. adtam édesanyámhoz, mert mesz- sze lakunk, gondoltam, ne gyalogoljon annyit a gyerek; Három hónap múlva, a legnagyobb télben visszasírta magát: „Mama nem tudja megmagyarázni nekem a számtant, meg azt mondja a ,,f” betűre, hogy ,,eff”, Én haza akarok jönni!” Hazahoztuk, s meglepődve tapasztaltam, hogy soha nem panaszkodik a hideg, a távolság miatt, sietve kocog haza és boldogan pakol ki a táskájából, hogy kezdjük is már a leckét. A férjem is szokott vele foglalkozni, de ő elég ideges, mindjárt meg- ríkatja a gyereket. Nem nézünk televíziót azóta, csak szombaton meg vasárnap, vagy ha nagyon jó a műsor, mert egy szobánk van és a gyereknek hatkor kell kelni, elaludni meg nem tud, ha szól a televízió. Még kicsi volt, nem volt érdekes — majd alszik reggel, mondogattuk, s nyugodtan néztük a műsort. Ez különben az egyetlen szórakozásunk. Valóban, ha a gyermek iskolába kerül, azonnal bizonyos lemondásláncolat kezdődik, s tart mindaddig, amíg a kisfiú, kislány el nem éri azt az önálló középiskolás kort, amikor már egy kicsit függetlenítheti magát a szülő az állandóan kötött estéiktől, napoktól. A lemondás nem törvényszerű, mégis velejárója az iskolás kornak, s éppen ezért már az első hetekben ki kell alakítani egy olyan családi napirendet, amiben a kötelességtől a jogig minden egy rendszerben van biztosítva az elsősnek is. Ha a családi napirend következetes, akkor a lemondás szó helyett nyugodtan használhatjuk a „megváltozott körülmények” kifejezést, mert eibben a gyermek nem zsarnok, nem követelődző, hanem jól nevelve megértő, s szüleinek nem nyűg, hanem előttük növekvő, szeretettel gondozott kis palánta. A „családi közpxxnt” gyerek soha nem tehet anpói, hogy olyanná lett, mert nem ő, hanem szülei tulajdonítottak túlzott fontosságot annak, hogy iskoláé lett. Igen, segíteni kell a gyermeknek, dé a hasznos szórakozásról, a tanulásról, olvasásról, önművelésről egyáltalában nem kell leszokni a kedvéért. Nem helyette, vele kell dolgozni, s a saját életünket úgy beszabályozni, hogy példaként lássa maga előtt, hogyan fér meg a munka mellett a tanulás, a nemes szórakozás, sőt — a társadalmi élet is. Pontos időbeosztás, a család rendszeres és módszeres élete a legjöbb hid a gyermek iskolába lépesekor a játszó és a munkás korszak között. Nem kell az elsőst kísérgetni, nem kell érte menni, nem kell agyantanultafcni, mellette ülni, hagyni kell, hadd fejlődjön ki az önállósága, s akkor kell segítségére lenni, ha elakad valamiben. Meg kell őrizni a felnőttek jogait is, nem szabad tűrni a zsarnokságot, helyette megcsinálni tennivalóit; s akkor az elsős pompásan beleilleszkedik a családba, megtalálja a helyét, egyenletesen fejlődik, hisz ez az első esztendő az, amelyik legjobban kihat életére, további munkavégzésre, s mindarra a felkészülésre, amely számára az életet jelenti, ,-A— A szerkesztőség sok cimsőnktól kapott levelet azzal a kéréssel, mondjuk el, hogyan kell gondozni a kaktuszt. Szakemberhez fordultunk, aki a következő tanácsokat küldi; A kaktusz sajátságos és szeszélyes növény, amely minden évszakban más gondozást kíván. Télen, amikor pihen, havonta csak kétszer-háromszor kell megöntözni, és hűvös, de világba helyen tartani, legtanácsosabb az ablakpárkányon, a meleg szobalevegötöl polietilénlemezzel vagy függönnyel védeni. Nyáron hasznos a kaktuszoknak a friss levegő, ezért legjobb kitenni őket az erkélyre, vagy a külső ablakpárkányra. Tarthatjuk egyszerűen napfényes ablakban, bőségesen öntözve és permetezve a szobalevegönek megfelelő hőmérsékletű vízzel. Az úgynevezett levélkaktuszok gyakrabban virágzanak, mint a más fajtájúnk. Decemberben vagy januárban virágzik, nagy számú málnapiros virággal, a Zygocactus (karácsonyi kaktusz). A lapos, kerekded, kis lepény formájú hajtásokkal, kinövésekkel diszlő tüskés kaktuszok, az opuntiák szobában rendszerint nem virágoznak. Az oszlop formájú kaktuszok, a cereu. sok akkor virágzanak ki, mikor már elég nagyra nőttek. Könnyen kivirágzónak, szobában is a gömb alakú kaktuszok, a rebutiák, az echinocactusok, a mammilláriák. Ha a virágzó kaktuszfajtákon ecset segítségével elvégezzük a beporzást, kis idő múlva termések jelennek meg rajtuk. Az érdekes szobanövény, a kaktusz sok, örömet szerez kedvelőinek, ha helyesen gondozzék. i»«eaiBS»BeMBeeBaiKMCS*9H9ai Műanyag a bútorgyártásban: a sodronyt, az epedát és a drága laticelt helyettesíti a poüuretánhab. Rugalmas, tartós, s a bútor súlya lényegesen könnyebb, m'nt a hagyományosoké. Ez egy franciaágy prototípusa, kétszemélyes aljában ágyneműtartóval. Minden eddiginél alacsonyabb csecsemőhalandóság Az újszülöttek több mint 97 százaléka intézetben, orvosi felügyelet mellett látott napvilágot Minden eddiginél alacsonyabb és 1963-hoz képest 7 százalékkal csökkent tavaly hazánkban a csecsemőhalandóság Figyelemre méltó, hogy a múlt évben — a hazai csecsemőhalandóság alakulásában először — a főváros arányszáma valamivel kedvezőtlenebb volt, mint a vidéki városoké és a községeké. A szokatlan jelenséget a koraszülöttek számának további . emelkedésével hozzák összefüggésbe a szakemberek. A koraszülöttek aránya ugyanis az 1955-ben feljegyzett 6,1 százalékról 9,4 százalékra növekedett, Budapesten pedig elérte a 10,5 százalékot a múlt évben. Ugyanakkor a megyék közül például Vasban alig haladta meg a 30 ezreléket, a megyei jogú városok közül pedig Miskolcon 26,4 ezrelék volt a csecsemőhalandóság. örvendetes, hogy hazánkban a múlt évben az újszülöttek 97,4 százaléka intézetben, orvosi felügyelet mellett látta meg a napvilágot. Ez 1,4 százalékkal haladta meg az 1963. évit. Vidéken 95,2 százalékról 96,8 százalékra emelkedett az Intézeti szülések aránya. Ennek is köszönhető, hogy 1964- ben az édesanyáknak mindössze 0,4 ezreléke hozta élete árán világra magzatát, Heves, Nógrád, Somogy és Zala megyében pedig egyetlen haláleset sem történt szülés vagy gyermekágy idején.
