Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-11 / 214. szám

1M3. szeptember 11, 3 Szombat Tizenöt hold paprika bruttó hozama eddig 1 millió 100 ezer forint Misik Lajos, a kondorost Dolgo­zok Tsz főagronómusa közölte szerkesztőségünkkel, hogy a szö­vetkezet határában befejezték a cukorrépa közé vetett mák beta­karítását 400 holdon. A mákot el­csépelték, értékesítették. A köztes mák 947 ezer forint terven felüli bevételhez juttatta a szövetkeze­tét. Lapunkban már beszámoltunk arról, hogy a Dolgozók Termelő- szövetkezetben jól szervezett és irányított konyhakertészkedést is folytatnak. Szeptember 8-án a Dolgozók Tsz vezetői összesítették a paprikatermesztésben elért eredményeket. Megállapították, hogy a 15 holdas paprikaültetvény szeptember 8-ig 1 millió 100 ezer forint bruttó bevételhez juttatta a közöst. Eredetileg 30 ezer- forint holdankénti összbevételre számí­tottak s jelenleg ennek több mint kétszeresét érték el. A MÉK-nek 18, a konzervgyárnak pedig 12— 13 vagon zöldpaprikát adták át eddig az említett területről. A kedvező időjárás hatására a 15 hold paprika még virágzik és köt. Előreláthatóan csak paprikából elérik a holdankénti 80 ezer forint bruttó hozamot. Módosították a vöröshagyma átvételének feltételeit Néhány nappal ezelőtt figye­lemre méltó intézkedést tet­tek közé, amelyben a vörös­hagyma átvételének feltételeit módosították. Ezek szerint az első osztályú áru méretét 3 centimétertől, a másodosztá­lyúét pedig 2,6—3 centiméter­ben állapították meg. Az idő­járás miatt korrigálták és meg­határozták az osztályok hiba­határait is. Mindkét osztályban a látható romlóhibák 3 százalé­kosan megtűrtek. Ezen felül a termelőüzem köteles az árut átválogatni. A rejtett romló­hibákat darabszám szerinti fel­vágással állapítják meg. A felvágott hibás fejeket mérle­gelik. Harmincszázalékos hibát megtűrnek, természetesen az árut ennek megfelelően bonifi- kálják. A 30 százalékon felüli rejtett romlott, hibás árut osztályon aluli felvásárlási áron átveszi a MÉK. Az árut ebben az esetben is bonifikálják. Másodosztályú -hagymánál egycentiméteres mértékben megtűrik a szalagosságot, amennyiben az átadásra kerülő hagyma a szabvány szerinti osz­tálynak megfelel. Megyénk termelőszövetkeze­teiben jelenleg 1400 vagon hagyma vár szedésre, illetve át­vételre. A felvásárló szerv a raktározási gond megkönnyíté­sére megállapodást kötött a Heves, és a Hajdú-Bihar me­gyében működő MÉK-kel s itt helyeznek el 600 vagon árut. További 600 vagonnal belföldi ellátásra szállítanak, 200 va­gonnal pedig Békés megye el­látására és exportképzésre me­gyénkben tartanak. Megindultak a csőtörők a battonyai Petőfi Termelőszövetkezet kukorícaföldjén A csapadékos időjárás szá­mos kedvező és kedvezőtlen meglepetést hozott megyénk nagyüzemi gazdaságainak. A jó termőföldeken például — kü­lönösen a mezőkovádsházi já­rásban és Békéscsaba környé­kén — évek óta nem lehetett látni olyan gyönyörű kukorica- táblákat, mint most. Hatalmas­ra nőttek a szárak s két-három csövet is érlelnek. Nem lesz rit­ka holdanként a 35—45 mázsás csöves termés. A kedvezőtlen ebben az, hogy a szokásosnál később érik a kukorica. Még most is haragoszöldek a táblák, máskor ilyenkor már a törés­hez készülődtek, néhol pedig már törték is az érett csöveket. A kukorica érésének kitoló­dása munkatorlódást idéz elő. Megyénkben késik a másik fon­tos tájjellegű növénynek, a ci­roknak a betakarítása is. A cu­korrépa a jó földeken szintén bőségesen fizet s a nagy termés betakarítása lassabban halad. A vetést is szeretnék idejében befejezni, a vetésszerkezetben jó lenne lehetőleg betartani a terv szerinti elképzeléseket. Ezért okoz különös gondot, ho­Befejezték a takarmánykeverék vetését az okányi Alkotmány Tsz-ben Szeptember 8-án láttak hozzá két géppel 35 hold őszi takar­mánykeverék vetéséhez az óká- nyi Alkotmány Tsz-ben, s 9-én a délutáni órákban már végezitek is vele. A növényvédő állomás dol­gozód 9-én este áthúzatták a csá­vázógépet a Petőfiből, ahol végez­tek 320 mázsa őszi árpa csávázá- sával és éjjeli műszakban meg­kezdték az Alkotmány Tsz 500 mázsa árpavetőmagjánaik a csá- vázását. Másap, 10-én reggel már megkezdték az 500 hold oszd árpa vetését. Az a terv, hogy az árpa- vetéssel legkésőbb szeptember 20- ig végeznek, s aztán hozzálátnak az 1400 hold búza vetéséhez is. Az Alkotmány Tsz öt vetőgéppel rendelkezik, s ezek előrelátható­lag naponta 80—100 hold földet vetnek be. és elégedett mosollyal hordozta körül tekintetét a kuncogó tár­saságon. — Mit mondott Vásárhelyi elvtárs?! — folly tatta tovább Sárkány a vizsgáztatást. — Vásárhelyi elvtára azt mondta, hogy... azt mondta... — Na, na!! — biztatták türel­metlenül. Egyesek súgtak. — ...hogy a katonai szolgálat nehéz szolgálat! — vágta ki bol­dogan Andris. A hangulat egyre emelkedett. — Miben rejlik Janicsek elv­társ halhatatlansága? — csapott le újra a hadnagy kérdése. Va­laki szűkölt a visszafojtott neve­téstől. — Janicsek elvtárs halhatat­lansága abban rejlik, hogy már a bevonulás napján megmondta: „isten szakramentuma, meg minden” — nyögte ki Andris ne­hezen, és nagyon komolyan. — Megyek, vár a kisaranyos — ugrott fel egyszer csak Sár­kány. Mindenki tudta, hogy a menyasszonyáról van szó. — Nem árt hozzászoktatni — jegyezte meg valaki. — Most valami zűr van — ko­molyodott el a hadnagy. — Ma délben nem állt velem szóba. Csak végigmért és otthagyott. Nna, viszlát! Reggel gázálarc­ban! — kiáltott vissza az ajtó- báli Garai tizedes a halálra rémül­tet játszotta. — Srácok, ha ezt a hadnagy megtudja...! Képzeljétek — me­sélte lefojtott hangon —, ma délelőtt telefonál a kapuhoz egy nő! Sárkány hadnagyot kérem! — próbálta utánozni a vékonyka hangot. — Mondom neki, hogy most nem lehet. Miért? Mert meszel. Hol meszel? Hát a folyo­sót meszeli. Csak hüledezett. Nosza, várja délben a kapuban. Tudjátok, hogy minden délben elturbékolnak egy fél órát. Egy­szer csak tényleg jön a Sárkány, s lám, valahol rácsöppent a csiz­májára néhány csepp mész. A kislány csak ránézett, és ott­hagyta. Elhitte, hogy a folyosót meszelte. — Hülye vicceid vannak — jegyezte meg valaki. A terem sarkában Lábas hon­véd — fel sem nézve munkájá­ról — egy cigarettásdobozt poli­túrozott verejtékes gonddal. Fa- ragcék eddig a beszélgetést hall­gatták, de most az elmélyülten dolgozó Lábas mögé álltak. Szép volt a doboz, tetején mű­vészien vésett mahagóni intar­ziával. Igazi mestermunka. Faragó ellenszenvvel nyugtáz­ta: ügyes. Odaszólt szomszédjá­nak: — Menj, és készítsd elő a la­bort. Az éiiindult az ajtó félé, de még visszafordult. — Most szólhatsz neki a pénzről — , figyelmeztette sut­togva. Faragó egy ideig még csend­ben nézelődött, majd indulat nélkül megjegyezte: — Remélemi, ha ezt piacra do­bed, megadod a két Kossuthot meg a Rákóczit. Lábas hirtelen elvörösödött. A törlőrongy megállt a kezében, abbahagyta a munkát és felné­zett Faragóra. — Kétszázat — mondta —, csak kétszázat adtál. Ne ijedj meg, nem szaladok el vele. — És a Rákóczi?! — csattant fel Faragó. Egy hónap — egy ötvenes! Nem ezt ígérted? Lábas hallgatott. A többiek megütközve nézték őket. — Nem, apuskám — folytatta gúnyosan Faragó. — Nem sze­retem!, ha butának tetteted ma­gad. Nehezen tanulsz, és hamar felejtesz. Az emlékezetedet is politúrozhatnád egy kicsit. Lábas felemelkedett és Faragó elé állt olyan szorosan, hogy szinte érintette. Amint megszó­lalt, sörszagú lehelete a másik arcába csapott. — Piszok vagy te, Faragó. Tu­dod, piszok gazember vagy! Pofon csattant. A távolabb ál­ló katonák felfigyeltek. (Folytatjuk) gyan szervezzék meg a szövet­kezetek az őszi betakarítást. A battonyai Petőfi Tsz-ben például munkába állították a kukoricacsőtörőket. A félig érett kukoricacsöveket frissen etetik. így a zöld, jó leveles szár külön zöldtakarmányként hasznosítható. A szakemberek véleménye szerint a teljes érés előtt álló kukorica azonnali etetése teljes értékű abrakta­karmány. A Petőfi Tsz vezetői úgy kalkuláltak: etetni így is, úgy is kell, ha most frissen ete­tik a félig érett kukoricát, ké­sőbbre halasztják a meglévő őszi árpa és borsó etetését, ami­nek a tárolása már megoldó­dott. így jelentős terület szaba­dul fel arra az időre, mire az érett kukorica törését meg­kezdhetik, s munkához láthat­nak a szántótraktorok a korán letakarított kukoricaföldön. A vetéstervben sem kell annyi módosítás. Igen ötletes megoldást talál­tak a dobozi Petőfi Tsz vezetői is. Kétszáznegyven hold kuko­ricát a belvíz miatt későn vet­hettek. Igaz, szépen fejlődésnek indult, sok csövet hajtott, de a beérése teljesen bizonytalan. Ezért úgy határoztak, hogy nem teszik ki ennek a nagy területnek a termését a bizony­talanságnak, inkább besilózzák. A tejes érésben levő csupa cső kukorica besilózva legalább annyi takarmányérték, mintha megvárták volna a beérést. Rá­adásul gyorsan tartósításra ke­rül s 240 holdon idejében vet­hetik az őszieket. Így segítenek magukon a jól gazdálkodó termelőszövetkeze­tek s előrehoznak valamit az időjárás miatt későre húzódott munkából. — Ary — Asszony, férfisorban Még verőfényes a reggel, teljes pompájával süt a nap, de a le­vegőben már vibrál az ősz kissé boron gós hangulata. A Körös két partján halványo­dó levelű fűzfáik hajolnak a víz fölé, “hogy megnézzék magukat annak tükrében, mielőtt levetik ezüstös köntösüket. A távolban gulya legel, csak a furulyaszó hi­ányzik, helyette traktor dübörög: szántanák. A táj hangulata megmarad bennem akkor is, amikor a lom­bos fák árnyékában Martinék Im- rénével beszélgetek munkájáról, életéről. Az őszülő táj és az asz- szony valahogy összeillenek. Az aszony is ereje teljében van még, de a hátrakötött kendő alól ki­villanó ezüst hajszálak már az idő múlásáról árulkodnak. Mélyen barázdált, napbarnított arca pe­dig küzdelmes évekről A nehéz fizikai munka szinte tapintható közelségben van s az ember érzi is az izmok feszülését, amikor rá­néz az asszonyra, aki kezébe ve­szi a kapa nyelét. Tömör erő su­gárzik egész lényéből. Fiatalon is ilyen volt. Korán fogott a munká­hoz, megszokta, mert öt gyermek volt még rajta kívül a családban. Sokat dolgozott akkor és most is, amikor már a nagy családban, a közösségben találta meg a helyét. Férjével együtt lépett be az endrődi Búzakalász Termelőszö­vetkezetbe még 1950-ben. Azóta egyike a legszorgalmasabbaknak. A legtöbb munkaegységet teljesí­tők között volt 15 évvel ezelőtt is és most, amikor évei száma a hat­van felé jár. A munkaegysége mindig magasan felül van a két­százan. Sokszor a férfiakkal egy sorban dolgozott és ma is éppen úgy helytáll, mint néhány évvel ezelőtt. Bármilyen nehéz munkát nyugodtan rábízhatnak. Mindig lehet áldozatkészségére, munka­erejére számítani: sziklaszilárd a tsz kertészetében. A tsz vezetői úgy emlegetik, mint példaképet az asszonyok és lányok előtt. Tekintélyt vívott ki magának. Különösen azért, mert idős kora ellenére ma is a férfi­akkal egyenlő értékű munkát vé­gez. Pedig három fiút nevelt fel s a háztartás vezetése nem kis gondot okozott. Mégis, sohasem maradt el semmilyen közös mun­kától. Sok fiatal asszonyt — aki csak a kényelmet és könnyű mun­kát szereti — meghazudtol íris- seségével, munkaszeretetével. Nem a nyereségvágy viszi, hi­szen két nagy fia már saját há­zában él, dolgozik és gyermeket nevel. A harmadik a műszaki egyetemen tanul, mérnök lesz. Házukat az évek során bővítették még egy szobával, üvegezett ve­randával és be is rendezték. Nyu­godtan otthon maradhatna hát és törődhetne kis unokájával, akit nagyon szeret. Mégsem teszi. Be­csülete, munkaszeretete kelti fel nap mint nap a hajnali órákban, hogy az otthoni teendőket elvé­gezve, idejében indulhasson a ha­tárba a többi asszonnyal együtt. Ereje teljében van még, nem láradt el. S a kis unoka sokszor hiába kérdi tőle: nagymami, mi­kor nem mész már a tsz-be dol­gozni? A válasz mindig ugyanaz: majd, ha megöregszem, akkor, jó? Akkor majd itt maradok veled. Soká lesz-e? Ki tudná meg­mondani? ... Kasnyik Judit

Next

/
Thumbnails
Contents