Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-30 / 230. szám
1965. szeptember 30. 4 Csütörtök Az idén három és fél millió forintos tervvel dolgozik a KETI Békés—Csongrád megyei kirendeltsége Tavaly november 1-én nyűt meg Békéscsabán a Kisipari Exportra Termeltető Iroda megyei kirendeltsége. Időközben azonban két megyére, Békésre és Csongrádiba terjedt ki a hatásköre. Rendeltetése rendkívül sokrétű. A két megyében már korábban is több magánkisiparos vett részt import- pótló tevékenységben, vagyis olyan egyedi alkatrészek gyártásában, amelyek beszerzése csak importból volna lehetséges, s amelyekre sok vállalatnál a termelés szempontjából égetően szükség van. Több kisiparos exportcikkeivel külföldön is elismerést szerzett a magyar kisiparnak. Vannak azonban olyan igények, bérmunkák, amelyekből szintén jól kivehetik a részüket. Mindezek számbavétele és irányítása a kirendeltségekre tartozik, s ez máris meggyőzően bizonyítja lét- jogosultságát. Vajon így van-e? Elsősorban erre kértünk választ dr. Balázs Andrástól, a KETI Békés— Csongrád megyei kirendeltségének vezetőjétől. — A KETI-kirendeltsóg létjogosultsága elvitathatatlan. Ezt különben néhány adattal is érzékeltethetem. Idei tervünk három és fél millió forint, ami nagyon sok tételből, rendkívül változatos igények kielégítéséből tevődik össze. Az első fél évben 56 vállalattal kötöttünk szerződést kétmillió forintot meghaladó értékben. Első félévi pénzügyi tervünket 1 millió 689 ezer forintra, azaz 120,6 százalékra teljesítettük. Háromnegyedéves tervünk teljesítésével is elégedettek lehetünk, hiszen számításunk szerint ez mintegy 2 millió 200 ezer forint lesz. — Hallhatunk-e valamit arról, hogy a vállalatokkal kötött szerződések milyen igényeket tartalmaznak? — Nagyon szívesen. Többek között vállalkoztunk importgépek, közte esztergapadok, hengercsiszolók, magas nyomású olajszivaty- tyúk, szélező körfűrészek felújítására, villanymotorok generáljavítására, valamint speciális számozógép készítésére. Bérmunkában esztergályozással, marással bíztak meg kisiparosokat. Jelentős mennyiséget tesz ki munkánkban az importpótló alkatrészek gyártása. Ilyenek többek között a műanyag alkatrészek, ipari kefék, speciális présszerszámok, Textima lakatfejek és excenter-tárcsók, a kézi és gépi kötő lakatok gyártása, a különböző importpótló alkatrészek öntése. Érdekességként elmondhatom, hogy a KETI-ki- rendeltség megbízásából dolgozó kisiparosok export levegő-mintavevő készülékek és infralámpálk dukkózásét és nikkelezését is csinálják. Az igények kielégítésére orvosi műszereket, továbbá árumozgató kiskocsikat gyártanak. A termelőszövetkezeteknek pneumatikus és röpítőkorongos műtrágyaszórókat. traktorvezető-fülkéket, répakiemelőket, Ajax-ru- gós kalapácsokat, cirokmagfejtő- ket készítenek kisiparosaink. — Hány kisiparos vesz részt ebben a munkában és milyen a két megye részaránya? — Az első fél évben 38 kisiparossal kötöttünk szerződést. Közülük importpótűó tevékenységben és közvetett exportra termelésben 24-en, kimondottan exporttermelésben 14-en vesznek részt. Csongrád megyében 26, Békés megyében 12 kisiparossal kötöttünk megállapodást. A vállalatokkal kötött szerződéseikből 20 Békés megyére, 36 Csongrád megyére jut Érték szerint ebből Békés megye 644 ezer. Csongrád megye részesedése viszont 1 millió 440 ezer forint. Idei tervünk az, hogy az év végére 50-re növeljük a ki- rendeltség irányítása alá tartozó kisiparosok számát. — Milyen tapasztalatokat szereztek a kirendeltség fennállása óta eltelt csaknem egy esztendő alatt? — A tapasztalatok összegezését azzal kezdeném, hogy a KIOSZ Békés megyei titkársága jól segített bennünket. Szorgalmazta a kirendeltség létesítését, támogatta az iparosok KETI-munkára való Október 4-én, hétfőn délelőtt 9 órai kezdettel elnökségi ülést tart a Magyar Vöröskereszt Békés megyei szervezete. A napirendi pontok közül a többi között kiemelkedik a jövő év véradási tervének előterjesztése, megvitatása. Az idei év elvi és gyakorlati tapasztalatairól dr. Rucz László A battonyai Mikes Kelemen Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola 563 tanulója példamutatóan vette ki részét az őszi mezőgazdasági munkákból. Szeptember 13 és 18 között 26 nevelő irányításával a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban 56 mázsa komlót szedtek le, ugyanitt a kertészetben szervezését. A megyéiben sok kisiparos jelentkezett importpótló tevékenységre, közvetett és közvetlen exportra termelésre. A gond azonban az, hogy főiként olyanok, akik nem rendelkeznek jól felszerelt műhellyel. Fontosnak tartjuk, hogy a megye vállalatainak látogatását továbbra is szorgalmazzuk, hogy munkát kapjunk kisiparosainknak. Tapasztalataink szerint sok vállalatnál idegenkednék a megrendeléstől, pedig ezek kielégítése számukra is előnyös. A megrendelések és az igények teljesítése után — ezt is tapasztaljuk — korábbi idegenkedésük feloldódik, mert kisiparosaink igyekeznek becsülettel eleget tenni vállalt kötelezettségeiknek. Még annyit szeretnék elmondani, hogy kirendeltségünk; immár az egyre növekvő forgalom miatt helyiséggondokkal küszködik, de rövidesen ezt is sikerül megoldani. Mi is reméljük. Hiszen, amint a tájékoztatóból kiderült, a két megyére kiterjedő KETI-kirendeltség jelentős forgalmat bonyolít le már az idén is. Számítani lehet azonban azokra az új igényekre, amelyek a jövőben jelentkeznék majd a vállalatok részéről. A tapasztalatok ugyanis azt igazolják, hogy a kisiparosok alkotóvágyát a rövid egy év alatt még távolról sem használták ki. P. P. orvos tart beszámolót, s megjelöli a jövő év feladatait is. Az elnökségi ülésen a megyei Vöröskereszt titkára a II. kongresszus határozata alapján tart előadást az alapszervezeti, járási, városi vezetőségek újraválasztásával kapcsolatos ütemterv ismertetéséről. 1584 munkaórát fordítottak gyümölcsszedésre. A Dombegyházi Állami Gazdaságban 300 mázsa konzervszilva szedését fejezték be. A helyi termelőszövetkezetekben a kővetkező munkákat végezték el: a Dózsában 720 munkaórát dolgoztak, a Vörös Októberben 1165 munkaórában szedték a paradicsomot, paprikát, a Május 1- ben 220, a Petőfiben 1300 óra volt a teljesítésük. Említésre méltó, hogy ebben az időszakban még a községi játszótér kialakításában és az iskola nyelvi laboratóriumának létesítésében is jelentékenyen segítettek, 1040 munkaórát fordítottak e munkákra. S hogy semmiből ki ne maradjanak, még a sportpályán is teljesítettek 360 órát. Az ÜVEG- ÉS PORCELÁNÉRTÉKESlTÖ NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT 53. számú békéscsabai lerakata közli, hogy 1965. október 1-től 15-ig leltározást hajt végre A leltározás időtartama alatt az árukiszállítás szünetel. 91532 N Elnökségi ülést tart a Magyar Vöröskereszt Békés megyei szervezete Battonyai diákok az őszi mezőgazdasági munkák sikeréért A második ötéves terv előírásainak megfelelően látta el villamos energiával a népgazdaságot az energiarendszer A népgazdaság második ötéves terve igen fontos feladatokat bízott az energiaiparra. Az utolsó negyedév várható munkáját is figyelembe véve megállapítható, hogy a magyar energiarendszer a második ötéves terv időszakában az előírásoknak megfelelően látta el a népgazdaságot villamos energiával. A termelés a tervezettnél gyorsabban növekedett, az ágazat az 58 százalékos fejlődési előirányzatot előreláthatólag 61 százalékra teljesíti. Az ötéves terv előírja, hogy a villamos energia termelését 1965-ben 11 milliárd kilowattórára kell emelni. A magyar villamosművek nagy erőművei a kooperáló ipari erőművekkel együtt ezt az energiamennyiséget elő is állítják. Az ágazat részére előírt 12,7 milliárd Ft beruházásból előreláthatólag 11,1 milliárdot fognak felhasználni. Az eltérés nem a rossz, ellenkezőleg a jó beruházási munka következménye. Az új erőművekben ugyanis körülbelül ennyivel olcsóbban valósul meg a kitűzött műszaki cél. A második ötéves terv eredetileg 690 megawatt új erőműkapacitás üzembe helyezését írta elő. Időközben ez 605,8 megawattra módosult. Ebből 1964. év végéig 438 megawatt új teljesítményt építettek be. Nagy erőfeszítésre van szükség, hogy a még hátralevő üzembe helyezések — így elsősorban a Duna menti Hőerőmű első 150 megawattos gépegységének kipróbálása — az év végéig megtörténjenek. A második ötéves terv célkitűzése volt a szovjet—magyar energiakooperáció megvalósítása. Az ehhez felépített 220 kilovoltos Béke-távvezetéket és a sajószögedi állomást a kitűzött határidő előtt helyezték üzembe. A második ötéves tervben befejeződött a falu- villamosítás. Közgazdasági kérdésekről — röviden A műszaki fejlesztés anyagi alapja Évente több százmillió forintot fordítanak üzemeink a műszaki fejlesztésre és ez érthető, hiszen ha lépést akarunk tartani az ipari termelésben világszerte mutatkozó technikai haladással, akkor jelentős anyagi áldozatot is hozni kell. Az erre felhasznált anyagi eszközök azonban \nem térülnek vissza gyorsan — a fejlesztés túlnyomórészt a jövő érdekeit szolgálja —, ezért a műszaki haladás anyagi alapját külön képezik és a költségvetésben is külön tételként szerepelnek. Az érvényben levő rendelet szerint a műszaki fejlesztési alap nagy részét <t vállalatok értékesítési árbevételük meghatározott százalékából biztosítják, ezért a termékek árában mint költségtényező, a műszaki alapképzés százaléka is szerepel. Természetesen nem önkényesen határozzák meg ezt a vállalatok, hanem a százalékkulcsot külön pénzügyminiszteri rendeletek szabályozzák. Termékcsoportonként változóan, az egyes gyártmányok népgazdasági jelentőségének igényei szerint a műszaki fejlesztés százalékkulcsa 0,2—11,2 százalék között van. Jelentős anyagi hozzájárulás biztosítható a meglevő álló- és fogyóeszközök felszabadításából és újraelosztásából. A vállalatoknak azért is érdekük az elfekvő készletek mielőbbi értékesítése, mert növelhetik vele a műszaki fejlesztés anyagi alapját, feltételeit. Az üzemek két-három évi visz- szafizetési kötelezettség mellett rövid lejáratú hitelt is kaphatnak a műszaki fejlesztésre, ennek azonban feltétele, hogy a kitűzött célok hatékonysága biztosítékot nyújtson az elérhető megtakarításból való visszafizetésre. Elsősorban kisebb beruházásokra, pro- filírozásra és az átszervezés kiadásainak fedezésére adják ezt a hitelt és hasznos lehet az igénybevétele, mert segítheti, hogy a fejlesztési célokat rugalmasabban oldják meg. Költségvetési juttatás (állami beruházás) is felhasználható a műszaki fejlesztés anyagi alapjainak biztosítására. Ennek mértékét a népgazdasági szükségletek mérlegelése után a minisztériumok határozzák meg ugyan, de a vállalatok gazdasági, műszaki kezdeményezése, a helyesen megindokolt javaslatok nagy hatással lehetnek a minisztériumi döntésekre. Ezért nem lehet tétlenül várni a költségvetési juttatást, tanácsos azt önálló javaslatokkal, a népgazdasági szükségletek figyelemmel kísérésével és megfelelő indokolással kérni. Az exportfejlesztési alapot külkereskedelmi vállalatok adják olyan megállapodás szerinti fejlesztési célokra, amelyek az export volumenét növelik, fokozzák a gazdaságosságot vagy javítják a minőséget. Ezt a juttatást az üzemek nem fizetik vissza, de konkrét, termékekben és forintértékben is kifejezhető fejlesztési kötelezettséget kell vállalniuk. 1965 első fél évében országosan mintegy 40 millió forint volt a külkereskedelmi vállalatoktól kapott exportfejlesztési juttatás. A termelési költségek terhére is finanszírozható műszaki fejlesztési hozzájárulás, ha a visszatérülés rövid időn belül biztosított vagy ha más forrás nincs és a rendeletek sem teremtenek erre lehetőséget. Ebből fedezhetők például az elég gyakori belső szervezési költségek vagy az újítások kísérletezésének és megvalósításának kiadásai. A műszaki fejlesztési célok megvalósításának fő feltétele az anyagi fedezet, a pénzügyi megalapozottság. Nélkülözhetetlenek ebben a gazdasági számítások és elsősorban azt kell figyelemmel kísérni, mi a fejlesztés népgazdasági igénye, milyen termékekben legkedvezőbb a megtérülési idő és mit jelent a műszaki haladás célja a következő évekre, az üzem és a dolgozók jövőjére. Kovács András
