Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-26 / 227. szám
1#G5. szeptember 26. 3 Vasárnap Megérkezett az ebéd (Kiss Albert felvétele) Újak a szakmában Vállalkozás, melynek nagy jövője van A SZARVASI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS szerelőcsarnokából egy különös műhelybe kísér Ágoston Béla főmérnök. Ez a lakószobánál alig nagyobb. Középen egy esztergapadhoz hasonló gép: — Műanyagfröccsentő — magyarázza —, ebből a gépből Békés megyében csak ez az egy van. Krizsán György gépállomás! szerelő újítása. Műanyagfröccsöntő gép Szarvason? Hogyan került még ennek a gondolata is ebbe áz üzembe? — Dr. Knoll Imre egyetemi docens tudományos előadást tartott a GTE mezőgépész szakosztályának a textilbakelit és a poly- amid alkalmazásának lehetőségé, rő) a mezőgazdasági gépek javításánál — tájékoztat Bartha Imre igazgató. Az előadás megra- dott bennünket. Csábítónak ígérkezett dr. Knoll előadásának gyaJól működik az RPM—780 jugoszláv rizskombájn Szarvason A Szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézetben — ahol évente 1500—1800 holdon termelnek rizst főleg vetőmagra — rendszerint magas termésátlagokat érnek el, de a betakarítás milliókat vise el az intézet pénztárából. A rendkívül erősen kötött, szikes talajon még lánctalpasokkal is nehéz boldogulni, s eddig semmilyen géppel nem sikerült besegíteni a rizsaratásba. Kézzel aratott 800—1000 ember. A learatás gyorsan haladt, de — különösen, ha esős volt az ősz — a kévekihordás, cséplés igen nehéz munkával és sok szemveszte- séggel járt. Ezen a tájon rendkívüli jelentőségű a rizsbetakarítás gépesítése. A jelenlegi tapasztalat azt mutatja, hogy megoldódott ez a fogas kérdés Szarvason. A tavaszi ipari vásáron bemutatott RMP— 780 típusú jugoszláv rizskombájnt állítottak munkába. A sárgahe- gyesi kerületben, az ÖRKI legrosszabb talaján látott munkához az ügyes masina. Első meglepetés Varga Márton kombájn vezetőt érte, aki évek óta gabona- és fűmagbetakarításban kimagasló eredményeket ér el. Amikor meglátta a külsőleg kicsinek, gyengének látszó piros masinát, nemi sokat bízott munkájához. Saját bevallása szerint igen kellemesen csalódott. A kombájn annak ellenére, hogy a lánctalpa térdig érő árkot mélyít a sáros talajban, nyomában feljön a talajvíz, szép, egyenletes bugással halad. A rizs- magot háromfelé osztályozza, zsákokba ontja. Egyetlen ember ül a vezetőn kívül a gépen, aki a telt zsákokat beköti és a dűlő szélén lerakja. A szakemberek véleménye szerint azért sikerül a nálunk eddig ismeretlen rizsikombájnnal a rossz körülményei között jól dolgozni, mert 65 lóerős, hathengeres motorral működik, s minden eddigi gépnél könnyebb. Saját tengelye Jrörül megfordul, tehát a sarkokat is levágja. A jól dolgozó rizskombájnnak igen sóik a látogatója Szarvason. Ary Róza — Van az fiam, hiszen egyre több a gép, a vegyszer, a jofobnál- jobban termő növényfajta. Ha szorgalmasan tanulsz és dolgozói, akár országos hírű gépész is lehetsz. Jobban kell most a fiatalság a falun, mint a városon. Persze, csak az olyan fiatal, aki képezi magát s igyekszik a legtöbbet kihozni abból a földből, amit rábíztak. — Akkor este abbamaradt a beszélgetés. Ma délelőtt elcsám- borgott valamerre a fiam, aztán, ahogy megjön, elkezdi fújni, hogy ő bizony csak elmegy a cimborákkal, mert ő jutni akar valamire... — Valami rossz társaságba, s aztán börtönbe, mi? — Maga is itthagyta a szövetkezeteit. Hétszámra nem jár haza. Ki tudja, miért?... — Hejnye, az úristenit valahány taknyos van a \világon, még te mersz rólam félté felezgetni? — mondtam s már csattant is az arcán a tenyerem. A feleségem azt mondja megrettenve: Jól tetted, megérdemelte a fenyítést, mert már nagyon a cimborák szabják meg a godolkodásmódját. De a pofonoktól még nem marad itthon. Esetleg a két lány se, ha elvégzik az iskolát. Jobb, ha te is hazajössz, aztán együtt jársz velük dolgozni s tanítod, neveled őket. — Hosszas töprengés után igazat adtam a feleségemnek. A fiam cimborái, ha el-eljöttek hozzánk, csak a városról beszéltek, hogy mennyi szórakozási lehetőség van ott, meg mi minden. Az, hogy dolgozni is kell s lehetőleg úgy, hogy dicséretet kapjanak érte nap mint nap — erről nem. Egy szót sem. Ha megkérdeztem, hogy a szövetkezetben miként mennek a_ dolgok, azt válaszolták: hát ütik-verik, ahogy tudják. S a termés milyennek ígérkezik? — Majd kialakul. — Nem részletezem. A lényeg az, hogy ezek a íiatalok közömbösek minden iránt. Nem büszkék arra, hogy most például háromszor annyi búza, árpa, kender, cukorrépa és minden más terem, mint öt-tíz évvel ezelőtt. Meg arra, hogy újabb és újabb gépeket vásárol a szövetkezet. Ügy látom, a fiamnak is az a baja, hogy nem tanulta meg, mennyi öröm van a mezőgazdasági munkában, menynyi szépség a fejlődő növényekben, a születő és növekvő állatokban... Csend támadt, mint általában a vallomások után szokott. Szatmári töltött a poharakba s aztán elgondolkozva, szavakat taglalva beszélni kezdett: — Igazad van, Sándor. Mi is vitatkoztunk már arról, hogy nem elég csak azt mondani az embereknek, főleg a fiataloknak, hogy ezt csináld, azt csináld. Mi, az idősebbek szeretjük a gazdálkodást, de fene tudja, valahogy nem tudunk olyan lelkesen beszélni a szakmánkról a fiataloknak, mint mondjuk egy kőműves, egy ács vagy akár egy lakatos, aki pedig csak néhány apróságot készít a hatalmas, új épületre. Bizony, többször kellene szóba elegyedni a szülőknek otthon is és munka közben is a fiatalokkal s beszélni, mesélni: mennyire rettegett a parasztember régen a földért, a termésért végrehajtótól és időjárástól. Ez utóbbitól most is rettegni kellene. De bizony ehelyett egyesek örülnek, ha esik az eső s nem lehet kimenni a földre. Nem egyformák még az emberek. De az a jó, hogy azért csak kezdenek egyformákká válni. Legalábbis a többség. A különcök is megváltoznak előbb-utóbb. Szatmáriné, aki alig zajt, csörömpölést ütve tett-vett eddig a konyhában, két csésze feketekávéval lépett ki. — Régen ezt se vette be a parasztember gyomra, most meg már hiányozna, ha nem volna — mondta sokat sejtető mosolygással. — Hát akkor mi a válaszod, Lajos? — kérdezte Molnár a kávé kavargatása közben. — Az, hogy amint tudsz, gyere. Segíts betakarítani a családodnak a répát, kukoricát. Addigra talán jóváhagyják azt a fel- terjesztésünket, hogy ne kelljen minden lcís sima, vita nélküli felvételt vagy kilépést a közgyűlés elé terjeszteni, mert a várakozást olyanok is megunhatják, akiket szívesen látnánk magunk között. — Igyekszem mielőbb jönni. A viszontlátásra. Ezzel kezet nyújtott s a két tenyér barátságot és egyetakarást kifejezve kapcsolódott egymásba. Kukk Imre korlati haszna. Azután hozzáláttunk a munkához. A FŐMÉRNÖK IRODAJÄBAN KÖNYVEK. A műanyag irodalma. Technológiai leírások a műanyag hazai és külföldi alkalmazásának tapasztalatairól. A könyvek lapjai arról tanúskodnak, hogy gyakran forgatják. — Ebben a szobában határoztuk el, hogy a mezőgazdasági gépek javításánál műanyagot is felhasználunk — mondotta a főmérnök. — Akkor Itt volt az igazgató, Kovács Lajos főművezető és Kri- zsón György szerelő. A gyártás „hőskorában”, néhány hónappal ezelőtt különféle méretű alátéteket öntöttek, majd a lánctalpas traktorok kocsiszerkezetéhez csúszógyűrűket készítettek. Azután textilbakeiitből különböző méretű perselyeket préseltek. Ezek a gyakorlatban jól beváltak. A raktáron egész köteg alátétet, csúszógyűrűt mutattak, melyből a megye több gépállomására kilószámra szállítanak. — FILLÉRES DOLOG EZ — mondja Kovács Lajos, közben a műanyagfelhasználásról vezetett naplóit nézi. — Március óta a, gépjavításban hatvannál több helyen pótoltuk a nemesfémet műanyaggal. Meghibásodást nem tapasztaltunk. Krizsán egy csúszógyűrűt vesz a kezébe. <— Eninek a nagykereskedelmi ára bronzból 20 forintnál is több. Mi a megrendelőnek 4—5 forintért szállítjuk. Jobb a bronznál, mert nem kopik. Kovács Lajos egy DT-lánckocsi nagyperselyét mutatja. — Ez egy évein át állandóan üzemben volt. Kopás nem látszik rajta. Dalamit-tömbből esztergálták. Az üzletben ugyanez nemesfémből 50—60 forint. Mi 10 forintért készítjük. Itt azonban nemcsak perselyeket öntenek, csúszógyűrűket és alátéteket préselnek, hanem a kopott, kicsorbul t tengelyeket, melyek nincsenek nagy erőpróbának és hőnek kitéve ugyancsak műanyaggal öntik fel. Hogy milyen sokféle módon és helyen lehet a műanyagot felhasználni, ma még rejtély. Néhány dolgot azonban már Szarvason megfejtett ele. A SZARVASI MALOM kardánkeresztjét korábban két-három hetenként javítani kellett, mert a tűgörgők tönkrementek. A gépjavítónak volt vele legtöbb baja, mert ott csináltatták. Még a tavasszal a tűgörgők okozta kopást műanyaggal felöntötték és sima perselyt húztak rá. A művelet olyan jól sikerült, hogy a malomban is meg a gépállomáson is megfeledkeztek, hogy egyáltalán létezik kardánkereszt. Március óta a gépjavító saját Moszkvicsának csonktengelyét is műanyaggal öntötték fel. Sőt, már a tehergépkocsi kardánkeresztjét is, de az eke tengelyét is műanyaggal vonják be. Ezenkívül számtalan lehetőség van, melyet itt egyenként fognak vallatóra. A négy fiatal műszaiki ember mögött nincs évtizedes tapasztalat. Nem is lehet, hiszen a műanyag alkalmazása a gépjavításban egy egészen új szakma, ök is újak a szakmában. A MŰANYAG TOVÁBBI FEI - HASZNÁLÁSA a mezőgazdasági gépek javításánál jobb is lehetne. Bartha Imre szerint ennek a jobbnak technikai akadályai vannak. A kopott, a csorbult részek feltöltését esztergapadon kellene előkészíteni, a feltöltés után ugyancsak esztergapadra lenne szükség a beszabályozásra. A kísérlet programja, melyet az FM is támogat, egy esztergapad beszerzését is lehetővé tette. Pénzük lenne, de ehhez a fontos munkához esztergapadot nem kapnak. Pedig megérné, hiszen a gépjavításnál nélkülözhetetlennek számító színesfémeket — megyei szinten — tonnaszámra takaríthatnák meg néhány mázsa műanyaggal. A FŐMÉRNÖK LEVELÉT VESZ ELŐ. Az ország valameny- nyi gépállomási igazgatóságát értesítették eredményeikről. Pontos tájékoztatást adtak a műanyag alkalmazásáról. A megyébe már három-négy gépjavítónak szállítanak olyan alkatrészeket, alátéteket, melyeket az ipar importból származó színesfémből állít elő. Ezek legtöbb esetben az AGRO- KER- és az AUTÖKER-üzletek- ben a hiánycikklistán szerepelnek. A Szarvasi Gépjavító Állotoás műanyagöntő üzeme mindjobban az érdeklődés középpontjába kerül. Érthető. A színesfém megtakarításának lehetősége — a legnagyobb felhasználó esetében — fokozott népgazdasági érdek. Az eddigi eredmények, melyeket a szarvasiak maguknak könyvelhetnek el, arról győzik meg az embert, hogy ennek a vállalkozásnak nagyobb jövője van, mint sokan gondolják. Dupsi Károly Erőfeszítések a vegyipari beruházások elmaradásának pótlására A vegyipar egyes fontos beruházásainak munkálatai késnek — állapította meg ellenőrzései során a Nehézipari Minisztérium. A fő ok: építőipari kapacitáshiány. Az építkezések késése maga után vonta a technológiai berendezések szerelésének elmaradását is. Néhol késedelmes gépszállítás okozta a késést. Kielégítően halad a Szegedi Gumigyár, az Alkaloida Vegyészeti Gyár, a Biogal Gyógyszergyár építése, szerelése, nagyjából ugyanaz mondható a hajdúszo- boszlói földgázüzem, a százhalombattai kőolajfinomító munkálatairól, a Tiszai Vegyikombinát műtrágya-üzemének intenzifikálásáról. Jelentős azonban a késés a kiemelt timföld-, alumínium- és műtrágyaipari építkezéseken, s nem kielégítő egyes műanyag- és gyógyszeripari beruházások helyzete sem. Az alumíniumiparban főleg az ajkai és az Almásfüzitői Timföldgyár bővítése, valamint a Székesfehérvári Szélesszalag Hengermű építése lassú. Sok a pótolnivaló a Borsodi Vegyikombinátban is, ahol a nitrogénműtrágyagyár jelentős'építési és szerelési késését kell „behozni”, hogy az erre kijelölt technológiai üzemek az év végén megkezdhessék a próbatermelést. A Nehézipari Minisztérium nagy erőfeszítéseket tesz, hogy teljesíthesse évi beruházási tervét. A legsürgősebb feladatok végrehajtására intézkedési tervet állítottak össze;
