Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-25 / 226. szám

M65. szeptember 25. 2 Szombat Á kasmíri „szabadságharcosok nem ismerik el a tűzszünetet Sasztri Nasszert kérte fel a kínai—indiai viszály közvetítésére rí Az indiai—pakisztáni ellensé­geskedések megszűnése után az élet kezd lassan visszatérni a régi kerékvágásba. Egyes biztonsági intézkedések azonban továbbra is érvényben maradnak, s — mint közölték — fokozatosan szüntetik meg őket. Nem teljesen zavartalan a tűz- szüneti rendelkezések megvalósu. lása sem. A Kasmírban tevékeny­kedő „szabadságharcosok” — mint már jelentettük — nem is­merik el. a tűzszünetet, azt csak az indiai és pakisztáni sorkatona­ságra tartják érvényesnek. Foly­tatják katonai akcióikat és mint a „Kasmír Hangja” nevű titkos rádióadón bejelentették, az elmúlt 24 órában Kasmír különböző te­rületein rajtaütöttek indiai egy­ségeken és nyolcvan indiai kato­nát megöltek. Hirt adtunk arról is, hogy Jani­mul ól 140 kilométernyire északra kasmíri katonák átlépték a tűz- szünetí vonalat, előrenyomultak, majd beásták magukat. Egy in­diai katonai szóvivő kijelentette, hogy az incidenst a tűzszünet ki­sebb megszegésének tekintik, ezért nem is nyitottak tüzet, ha­nem az ENSZ-hez fordultak az ügy kivizsgálása végett. U Thant ENSZ-főtitkár csü­törtökön este táviratot ’ küldött Sasztri indiai miniszterelnöknek és Ajub Khan pakisztáni elnök­nek, kérte tőlük, minél előbb je­löljék ki azt az időpontot, ami­korra visszarendelik a szemben álló csapatokat augusztus 5-i ál­lásaikba. New Yorkban Bhuttp pakisz­táni külügyminiszter csütörtökön este újságíróknak - -nyilatkozott. Kijelentette, hogy a pakisztáni csatiatokat nem fogják visszavon­ni korábbi állásaikba — ahogyan a Biztonsági Tanács kérte —, mert India sem hajlandó katonái­nak visszarendelésére. Elmondot­ta, hogy U Thant BNSZ-főtitkár- ral folytatott megbeszéléseit hasz­nosnak tekinti, mindazonáltal i megjegyezte, hogy Pakisztán meg­oldatlannak tekinti a kasmíri kérdést és ragaszkodik a kasmíri népszavazás megtartásához. Ha a Biztonsági Tanács nem oldja meg a kasmíri problémát, Pakisz­tán január 1-én kilép az ENSZ- böl. Az ENSZ-ben egyébként beje­lentették, hogy már útnak is in­dultak katonai megfigyelők Kas­mírba. Egy washingtoni AFP-jelentés szerint Morse szenátor törvényja­vaslatot terjesztett elő és ebben kérte, hogy az Egyesült Államok felére csökkentse az Indiának, Pa­kisztánnak, Görögországnak és Törökországnak szánt amerikai katonai segítséget, mert ezek az országok az amerikai fegyvereket egymás ellen használják fel. A törvényjavaslatot a szenátus 54 szavazattal 32 ellenében elvetette. A kínai—indiai viszony alaku­lásáról kevés új jelentés érkezett. Pekin,gben az Oj Kína hírügy­nökség tudósítói jelentésben szá­mol be arról, hogy az indiai ka­tonaság a szikkimi határon kivo­nult a megszállt kínai területek­ről. Mindazonáltal India jelenté­keny fegyveres erőket tart a tibeti határ közelében „azzal a céllal, hogy behatoljon Kína területére” — jelenti a hírügynökség. Az AP kairói jelentésében közli, hogy Krisna Menőn, Sasztri indiai kormányfő személyes meg­bízottja csütörtökön átadta Ali Szabri-nak az indiai kormány Nasszerhez intézett üzenetét. Jól tájékozott körök szerint — mondja az AP —, ebben áz üze­netben Sasztri arra kérte fel Nasszer elnököt, hogy közvetítsen a kínai—indiai viszályban, tekin­tettel arra, hogy az Egyesült Arab Köztársaság jó kapcsolatban van mind Indiával, mind Kínával. Az üzenet foglalkozik a kasmíri kér­déssel is. (MTI) A megyei és országos közgyűlés előli... Ülésezett a Magyar Közgazdasági Társaság megyei csoportjának vezetősége Kádár János látogatása a képzőművészeti kiállításon Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára és felesége pénteken megtekintette a 10. ma­gyar képzőművészeti kiállítást. Társaságában volt Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra, Sándor József, a Központi Bi­zottság tagja, a Központi Bizott­ság osztályvezetője és Acél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese. Kádár János a kiállí­tás megtekintése után szívélyesen elbeszélgetett a művészekkel, és elismerő sorokat írt a kiállítás emlékkönyvébe. Újabb amerikai egységeket küldenek a vietnami „húsdarálóba” desen újabb egységeket küldenek a „húsdarálóba”. Az AP közlése szerint csütörtö­kön amerikai egységek és dél-viet­nami partizánok között összecsa­pásokra került sor Da Nangíól 64 kilométerrel délre és a támasz­ponttól mintegy 100 kilométerrel északra, Hue városa közelében. A partizánok gránátokkal lőtték Bong Son körzeti székhelyet, ez­zel egyidejűleg a helység közelé­ben a szabadságharcosok lerohan­ták a kormánycsapatok egyik megerősített állását. A helyszínre küldött újabb kormánycsapatokat a partizánok tőrbe csalták és azok­nak súlyos veszteségeket okozva feltartóztatták. Az amerikai légiihaderő gépei csütörtökön újabb veszteségeket szenvedtek az Észak- és Dél-Viet- namban végrehajtott akcióik so­rán. Az AP saigoni jelentése sze­rint Dél-Vietnam területén ame­rikai gépek csütörtökön 220 fel­szállást hajtottak végre, amelyek során a partizánok feltételezett állásait támadták. A Reuter jelen­tése szerint Binh Dinül tartomány­ban, Saigontól mintegy 480 kilo­méterrel északnyugatra a parti­zánok lelőttek egy Super-Sabre F-100 típusú amerikai repülőgé­pet. A pilótának ejtőernyővel si­került földet érnie. A Vietnami Tájékoztató Iroda közlése szerint a VDK területe ellen intézett csü­törtöki légitámadások során Sonla és Phu Tho tartományban három amerikai gépet lőtt le a légelhá­rítás, így 1964. augusztus 5-e óta összesen 595 amerikai gépet lőt­tek le a VDK fölött. E—52-es amerikai néhézbombá. zök pénteken reggel újabb sző­nyegbombázást hajtottak végre a Saigontól 30 kilométerrel északra elterülő erdőség, az úgynevezett „vasháromszög” ellen, amely már a francia megszállás évei alatt is a szabadságharcosok egyik támasz pontja volt. Becslések szerint a Dél-Viet- namban állomásozó amerikai csa­patok létszáma jelenleg valamivel meghaladja a 125 000-et és rövi­(Tudósítónktól) Parázs hangulatú ülésen tanács­kozott a Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei csoportjá­nak vezetősége. A megbeszélésen részt vett és felszólalt Huszár Mi­hály elvtárs, a megyei pártbizott­ság munkatársa, a csoport vezető­ségi tagja is. Dr. Ürmössy Attila elnök adott visszapillantást az országban leg­fiatalabb megyei MKT-csoport egyéves tevékenységéről. Felszóla­lásában elsősorban a vezetőségi tagok — mindenekelőtt a szak­csoportvezetők — munkáját érté­kelte. Élesen bírálta azt a jelen­séget, hogy a vezetőségnek mint­egy fele — úgymond — csak „pa­píron” létezik s gyakorlati tevé­kenységet a társaság kereteiben alig fejtett ki. Ez a passzivitás önként veti fel a kérdést: aka­runk-e a megyében társasági köz- gazdószi munkát vagy sem? A választ a közgazdasági tevékeny­ség iránt egyre fokozottabban megnyilvánuló igények törvény­szerűen szabják meg: persze, hogy akarunk iiyen tevékenységet, eh­hez azonban az eddiginél sokkal intenzívebb, aktívabb közreműkö­désre van szükség. S most a soron következő legfontosabb feladat a megyei és országos közgyűlés jó előkészítése. Budai Zoltán, a megyei csoport titkára felszólalásában kifejtette, hogy a nem kielégítő tevékenység okaként egy év után most már káros volna csupán a csoport fia­tal „korára” hivatkozni. Ellenke­zőleg: jogos büszkeséggel töltheti el a megye közgazdászait az a helyzet, hogy jelenleg az ország tizenkilenc megyéje közül csupán hatban tevékenykedik az MKT- nak önálló csoportja. Ez a rangos megbecsülés azonban kötelez! Sür­gősen meg kell találni a módját, hogy a vezetőség — a legaktívabb tagok segítségével — közvetlen kapcsolatot tartson a széles körű I ‘a.gsággal. A százhetvenet megha- | ladó megyei taglétszám lehet a garancia arra, hogy sók-sok köz­gazdászt lehetne bevonni az aktív társasági tevékenységbe. Ám mindebben elsősorban a vezetősé­gi tagoknak, legfőképpen pedig a szakcsoportvezetőknek kell jó pél­dát mutatniuk. A tárgyilagos bírálat kiváltkép­pen a mezőgazdasági szakcsoport munkáját érintette, miután egy­részt megyénk jellegénél fogva is súlyponti szakcsoportnak tartják, másrészt a mezőgazdász-közgaz- d ászkép zés tekintetében van külö­nös jelentősége. Budai eivtárs a továbbiakban kifejtette, hogy a hiányosságok mellett természetesen az eredmé­nyekről sem szabad megfeledkez­ni. Mert eredmények azért van­nak. A csoport működésének els" esztendejében a tudatosítás, nép­szerűsítés, tagszervezés volt az el­sődleges és sajátos feladat. E cél­kitűzésnek jórészt eleget is tet­tek. A továbbiakban azonban elő­rébb kell lépni. Huszár elvtárs mind az eredmé­nyekkel, mind a bírálatokkal kapcsolatos megállapításokat ma­gáévá tette s egyben kilátásba he­lyezte, hogy a megyei pártbizott­ság a jövőben az eddiginél hatha­tósabb segítséget nyújt majd a társasági munkához. A vita során többféle igény is felvetődött. Bővíteni kell a fiata- lök fórumát a társaságban, na­gyobb számban kell bevonni a munkába a nőket és a közgazdá- szi, üzemgazdászi munkakörök­ben dolgozó vidéki munkatársa­kat. Fel kéli kutatni a megyében a fiatal és nem fiatal tehetsége­ket, azokat, akik kész örömmel vállalkoznak a társasági tevékeny­ségre. A vezetőségi ülés befejezésül az előreláthatólag öktóber 20~a körül Békéscsabán megtartandó megyei, valamint a november 23. és 25. között a fővárosban sorra kerülő országos vezetőségválasz­tó közgyűlés előkészítésével fog­lalkozott. Kazár Mátyás V. Shakespeare Szuhe Bator nyelvén Tanácselnökök értekezlete a Parlamentben Pénteken a Parlamentben dr. Dallos Ferencnek, a Miniszterta­nács Tanácsszervek Osztálya veze­tőjének elnökletével értekezletet tartottak a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságának elnökei. A megjelenteket Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök­helyettese tájékoztatta a mezőgaz. daság időszerű feladtairól. (MTI) Az NDK küldöttségének tárgyalásai a Kremlben Moszkva Pénteken délelőtt a Kremlben az SZKP és a szovjet kormány vezetői folytatták tárgyalásaikat a Német Demokratikus Köztársa­ság párt- és kormányküldöttségé­vel, amely Walter Ulbricht veze­tésével tartózkodik a szovjet fő­városban. A tárgyalásokon szovjet részről részt vettek Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Anasztasz Mi- kojan. Nyikolaj Podgomij, Mihail Szuszlov és mások. (MTI) A mongol nép művelődését sok tényező bizonyítja. Megható lát­vány például a járdára terített szőnyeg mellett guggoló könyv­árus és a szintén guggolva lapoz­gató, könyveket válogató embe­rek sora. Az is a szembetűnő könyvtiszteletre vall, hogy a jur­ta vonalait modern formákba át­ívelő körkörös épületet emeltek a könyvárusítás szentélyéül. Va­lamikor Mongóliára lényegében az iskolázatlanság volt jellemző, ma 447 általános iskola működik. Ezekben több mint 150 ezer gyer­mek tanul. A felnőttek művelő­dését országszerte 23 kultúrház, 400 klub és 300 könyvtár szolgál­ja. A mezőgazdasági egyesülések brigádjainál 270 olvasókör mű­ködik. Az állandó filmszínházak száma 19, a vándorvetítőké 43. Minden megyének önálló múzeu­ma van. Az utánbátori filmgyár­ban évente négy játékfilm készül és számos dokumentum- és hír­adófilm. Most készülődnek a tele­vízió megszervezésére. A fejlődés mérföldes léptékeit kiáltóan bizonyítja: alig négy év­tizede egyetlen orvos sem élt Mongóliában. A gyógyítás a lá­mák és a sámánok „tudománya” volt. Ezért azelőtt ezer főre 25— 30 haláleset jutott, a gyermekek­nek mintegy fele halt meg külön­böző betegségekben. Az orvosok száma ma meghaladja .az 1500-at. Ezeket az adatokat hosszabb tudakozódás után ismertem meg. A közvetlenebb benyomásokhoz segített a bepillantás a színház­kultúrába. Ebből gyorsabb és nem kevésbé megbízható követ­keztetésekre jutottam. Szívesen találkoztam és beszélgettem az ulánbátori drámai színház tagjá- ival, és a Mongol Népköztársaság érdemes művészeivel, köztük Ba- tocsir Damdzan-nal. A hatvan esztendőtől már csu­pán egyetlen választja el. De ar­ca fiatalos, a szeme mosolygós, jobbjával gesztikulál, mintegy ve­zényli mondanivalóját. Hamaro­san kikerekedik rövid életrajza. Messze vidéken élt gyermekkorá­ban és gazdag pásztorok sanyar­gatták ifjú életerejét. A forrada­lom győzelme idején még 15 éves legényke volt és kisvártatva egy ulánbátori kézműves szövetke­zetben vállalt munkát, ahol akko­riban egy önkéntes művészegyüt­tes alakult, s örömmel vállalta a ráosztott szerepeket. Évek múl­tán a kormány tervbe vette a drámai színház megalapítását. Ennek előkészítéseként 1930-ban színészed tanfolyamot hoztak lét­re. Batocsir Damdzan a hallgatók sorába került. Közülük a fele, húsz ifjú művész lett a mongol drámai színház megalapítója. Ez 1931-ben volt és ő immáron 34 éve ugyanabban a színházban játszik. Az alapítók közül már csak hatan élnek. A „curriculum vitae” után a játszott darabokra, legkedveltebb szerepeire és a közönség érdeklő­désére terelődik a szó. — Legelső fellépésem — mond­ja — az Unen című drámában volt. Ezt a darabot mutatta be el­sőnek színházunk. Azóta sok víz folyt le a Tulán, Ulánbátor fo­lyóján. Sok darab eltűnt a sül­lyesztőben. De vannak időt állók is, amelyek egyben a közönség

Next

/
Thumbnails
Contents