Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-25 / 226. szám
M65. szeptember 25. 2 Szombat Á kasmíri „szabadságharcosok nem ismerik el a tűzszünetet Sasztri Nasszert kérte fel a kínai—indiai viszály közvetítésére rí Az indiai—pakisztáni ellenségeskedések megszűnése után az élet kezd lassan visszatérni a régi kerékvágásba. Egyes biztonsági intézkedések azonban továbbra is érvényben maradnak, s — mint közölték — fokozatosan szüntetik meg őket. Nem teljesen zavartalan a tűz- szüneti rendelkezések megvalósu. lása sem. A Kasmírban tevékenykedő „szabadságharcosok” — mint már jelentettük — nem ismerik el. a tűzszünetet, azt csak az indiai és pakisztáni sorkatonaságra tartják érvényesnek. Folytatják katonai akcióikat és mint a „Kasmír Hangja” nevű titkos rádióadón bejelentették, az elmúlt 24 órában Kasmír különböző területein rajtaütöttek indiai egységeken és nyolcvan indiai katonát megöltek. Hirt adtunk arról is, hogy Janimul ól 140 kilométernyire északra kasmíri katonák átlépték a tűz- szünetí vonalat, előrenyomultak, majd beásták magukat. Egy indiai katonai szóvivő kijelentette, hogy az incidenst a tűzszünet kisebb megszegésének tekintik, ezért nem is nyitottak tüzet, hanem az ENSZ-hez fordultak az ügy kivizsgálása végett. U Thant ENSZ-főtitkár csütörtökön este táviratot ’ küldött Sasztri indiai miniszterelnöknek és Ajub Khan pakisztáni elnöknek, kérte tőlük, minél előbb jelöljék ki azt az időpontot, amikorra visszarendelik a szemben álló csapatokat augusztus 5-i állásaikba. New Yorkban Bhuttp pakisztáni külügyminiszter csütörtökön este újságíróknak - -nyilatkozott. Kijelentette, hogy a pakisztáni csatiatokat nem fogják visszavonni korábbi állásaikba — ahogyan a Biztonsági Tanács kérte —, mert India sem hajlandó katonáinak visszarendelésére. Elmondotta, hogy U Thant BNSZ-főtitkár- ral folytatott megbeszéléseit hasznosnak tekinti, mindazonáltal i megjegyezte, hogy Pakisztán megoldatlannak tekinti a kasmíri kérdést és ragaszkodik a kasmíri népszavazás megtartásához. Ha a Biztonsági Tanács nem oldja meg a kasmíri problémát, Pakisztán január 1-én kilép az ENSZ- böl. Az ENSZ-ben egyébként bejelentették, hogy már útnak is indultak katonai megfigyelők Kasmírba. Egy washingtoni AFP-jelentés szerint Morse szenátor törvényjavaslatot terjesztett elő és ebben kérte, hogy az Egyesült Államok felére csökkentse az Indiának, Pakisztánnak, Görögországnak és Törökországnak szánt amerikai katonai segítséget, mert ezek az országok az amerikai fegyvereket egymás ellen használják fel. A törvényjavaslatot a szenátus 54 szavazattal 32 ellenében elvetette. A kínai—indiai viszony alakulásáról kevés új jelentés érkezett. Pekin,gben az Oj Kína hírügynökség tudósítói jelentésben számol be arról, hogy az indiai katonaság a szikkimi határon kivonult a megszállt kínai területekről. Mindazonáltal India jelentékeny fegyveres erőket tart a tibeti határ közelében „azzal a céllal, hogy behatoljon Kína területére” — jelenti a hírügynökség. Az AP kairói jelentésében közli, hogy Krisna Menőn, Sasztri indiai kormányfő személyes megbízottja csütörtökön átadta Ali Szabri-nak az indiai kormány Nasszerhez intézett üzenetét. Jól tájékozott körök szerint — mondja az AP —, ebben áz üzenetben Sasztri arra kérte fel Nasszer elnököt, hogy közvetítsen a kínai—indiai viszályban, tekintettel arra, hogy az Egyesült Arab Köztársaság jó kapcsolatban van mind Indiával, mind Kínával. Az üzenet foglalkozik a kasmíri kérdéssel is. (MTI) A megyei és országos közgyűlés előli... Ülésezett a Magyar Közgazdasági Társaság megyei csoportjának vezetősége Kádár János látogatása a képzőművészeti kiállításon Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és felesége pénteken megtekintette a 10. magyar képzőművészeti kiállítást. Társaságában volt Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Sándor József, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője és Acél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese. Kádár János a kiállítás megtekintése után szívélyesen elbeszélgetett a művészekkel, és elismerő sorokat írt a kiállítás emlékkönyvébe. Újabb amerikai egységeket küldenek a vietnami „húsdarálóba” desen újabb egységeket küldenek a „húsdarálóba”. Az AP közlése szerint csütörtökön amerikai egységek és dél-vietnami partizánok között összecsapásokra került sor Da Nangíól 64 kilométerrel délre és a támaszponttól mintegy 100 kilométerrel északra, Hue városa közelében. A partizánok gránátokkal lőtték Bong Son körzeti székhelyet, ezzel egyidejűleg a helység közelében a szabadságharcosok lerohanták a kormánycsapatok egyik megerősített állását. A helyszínre küldött újabb kormánycsapatokat a partizánok tőrbe csalták és azoknak súlyos veszteségeket okozva feltartóztatták. Az amerikai légiihaderő gépei csütörtökön újabb veszteségeket szenvedtek az Észak- és Dél-Viet- namban végrehajtott akcióik során. Az AP saigoni jelentése szerint Dél-Vietnam területén amerikai gépek csütörtökön 220 felszállást hajtottak végre, amelyek során a partizánok feltételezett állásait támadták. A Reuter jelentése szerint Binh Dinül tartományban, Saigontól mintegy 480 kilométerrel északnyugatra a partizánok lelőttek egy Super-Sabre F-100 típusú amerikai repülőgépet. A pilótának ejtőernyővel sikerült földet érnie. A Vietnami Tájékoztató Iroda közlése szerint a VDK területe ellen intézett csütörtöki légitámadások során Sonla és Phu Tho tartományban három amerikai gépet lőtt le a légelhárítás, így 1964. augusztus 5-e óta összesen 595 amerikai gépet lőttek le a VDK fölött. E—52-es amerikai néhézbombá. zök pénteken reggel újabb szőnyegbombázást hajtottak végre a Saigontól 30 kilométerrel északra elterülő erdőség, az úgynevezett „vasháromszög” ellen, amely már a francia megszállás évei alatt is a szabadságharcosok egyik támasz pontja volt. Becslések szerint a Dél-Viet- namban állomásozó amerikai csapatok létszáma jelenleg valamivel meghaladja a 125 000-et és rövi(Tudósítónktól) Parázs hangulatú ülésen tanácskozott a Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei csoportjának vezetősége. A megbeszélésen részt vett és felszólalt Huszár Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság munkatársa, a csoport vezetőségi tagja is. Dr. Ürmössy Attila elnök adott visszapillantást az országban legfiatalabb megyei MKT-csoport egyéves tevékenységéről. Felszólalásában elsősorban a vezetőségi tagok — mindenekelőtt a szakcsoportvezetők — munkáját értékelte. Élesen bírálta azt a jelenséget, hogy a vezetőségnek mintegy fele — úgymond — csak „papíron” létezik s gyakorlati tevékenységet a társaság kereteiben alig fejtett ki. Ez a passzivitás önként veti fel a kérdést: akarunk-e a megyében társasági köz- gazdószi munkát vagy sem? A választ a közgazdasági tevékenység iránt egyre fokozottabban megnyilvánuló igények törvényszerűen szabják meg: persze, hogy akarunk iiyen tevékenységet, ehhez azonban az eddiginél sokkal intenzívebb, aktívabb közreműködésre van szükség. S most a soron következő legfontosabb feladat a megyei és országos közgyűlés jó előkészítése. Budai Zoltán, a megyei csoport titkára felszólalásában kifejtette, hogy a nem kielégítő tevékenység okaként egy év után most már káros volna csupán a csoport fiatal „korára” hivatkozni. Ellenkezőleg: jogos büszkeséggel töltheti el a megye közgazdászait az a helyzet, hogy jelenleg az ország tizenkilenc megyéje közül csupán hatban tevékenykedik az MKT- nak önálló csoportja. Ez a rangos megbecsülés azonban kötelez! Sürgősen meg kell találni a módját, hogy a vezetőség — a legaktívabb tagok segítségével — közvetlen kapcsolatot tartson a széles körű I ‘a.gsággal. A százhetvenet megha- | ladó megyei taglétszám lehet a garancia arra, hogy sók-sok közgazdászt lehetne bevonni az aktív társasági tevékenységbe. Ám mindebben elsősorban a vezetőségi tagoknak, legfőképpen pedig a szakcsoportvezetőknek kell jó példát mutatniuk. A tárgyilagos bírálat kiváltképpen a mezőgazdasági szakcsoport munkáját érintette, miután egyrészt megyénk jellegénél fogva is súlyponti szakcsoportnak tartják, másrészt a mezőgazdász-közgaz- d ászkép zés tekintetében van különös jelentősége. Budai eivtárs a továbbiakban kifejtette, hogy a hiányosságok mellett természetesen az eredményekről sem szabad megfeledkezni. Mert eredmények azért vannak. A csoport működésének els" esztendejében a tudatosítás, népszerűsítés, tagszervezés volt az elsődleges és sajátos feladat. E célkitűzésnek jórészt eleget is tettek. A továbbiakban azonban előrébb kell lépni. Huszár elvtárs mind az eredményekkel, mind a bírálatokkal kapcsolatos megállapításokat magáévá tette s egyben kilátásba helyezte, hogy a megyei pártbizottság a jövőben az eddiginél hathatósabb segítséget nyújt majd a társasági munkához. A vita során többféle igény is felvetődött. Bővíteni kell a fiata- lök fórumát a társaságban, nagyobb számban kell bevonni a munkába a nőket és a közgazdá- szi, üzemgazdászi munkakörökben dolgozó vidéki munkatársakat. Fel kéli kutatni a megyében a fiatal és nem fiatal tehetségeket, azokat, akik kész örömmel vállalkoznak a társasági tevékenységre. A vezetőségi ülés befejezésül az előreláthatólag öktóber 20~a körül Békéscsabán megtartandó megyei, valamint a november 23. és 25. között a fővárosban sorra kerülő országos vezetőségválasztó közgyűlés előkészítésével foglalkozott. Kazár Mátyás V. Shakespeare Szuhe Bator nyelvén Tanácselnökök értekezlete a Parlamentben Pénteken a Parlamentben dr. Dallos Ferencnek, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya vezetőjének elnökletével értekezletet tartottak a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságának elnökei. A megjelenteket Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese tájékoztatta a mezőgaz. daság időszerű feladtairól. (MTI) Az NDK küldöttségének tárgyalásai a Kremlben Moszkva Pénteken délelőtt a Kremlben az SZKP és a szovjet kormány vezetői folytatták tárgyalásaikat a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségével, amely Walter Ulbricht vezetésével tartózkodik a szovjet fővárosban. A tárgyalásokon szovjet részről részt vettek Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Anasztasz Mi- kojan. Nyikolaj Podgomij, Mihail Szuszlov és mások. (MTI) A mongol nép művelődését sok tényező bizonyítja. Megható látvány például a járdára terített szőnyeg mellett guggoló könyvárus és a szintén guggolva lapozgató, könyveket válogató emberek sora. Az is a szembetűnő könyvtiszteletre vall, hogy a jurta vonalait modern formákba átívelő körkörös épületet emeltek a könyvárusítás szentélyéül. Valamikor Mongóliára lényegében az iskolázatlanság volt jellemző, ma 447 általános iskola működik. Ezekben több mint 150 ezer gyermek tanul. A felnőttek művelődését országszerte 23 kultúrház, 400 klub és 300 könyvtár szolgálja. A mezőgazdasági egyesülések brigádjainál 270 olvasókör működik. Az állandó filmszínházak száma 19, a vándorvetítőké 43. Minden megyének önálló múzeuma van. Az utánbátori filmgyárban évente négy játékfilm készül és számos dokumentum- és híradófilm. Most készülődnek a televízió megszervezésére. A fejlődés mérföldes léptékeit kiáltóan bizonyítja: alig négy évtizede egyetlen orvos sem élt Mongóliában. A gyógyítás a lámák és a sámánok „tudománya” volt. Ezért azelőtt ezer főre 25— 30 haláleset jutott, a gyermekeknek mintegy fele halt meg különböző betegségekben. Az orvosok száma ma meghaladja .az 1500-at. Ezeket az adatokat hosszabb tudakozódás után ismertem meg. A közvetlenebb benyomásokhoz segített a bepillantás a színházkultúrába. Ebből gyorsabb és nem kevésbé megbízható következtetésekre jutottam. Szívesen találkoztam és beszélgettem az ulánbátori drámai színház tagjá- ival, és a Mongol Népköztársaság érdemes művészeivel, köztük Ba- tocsir Damdzan-nal. A hatvan esztendőtől már csupán egyetlen választja el. De arca fiatalos, a szeme mosolygós, jobbjával gesztikulál, mintegy vezényli mondanivalóját. Hamarosan kikerekedik rövid életrajza. Messze vidéken élt gyermekkorában és gazdag pásztorok sanyargatták ifjú életerejét. A forradalom győzelme idején még 15 éves legényke volt és kisvártatva egy ulánbátori kézműves szövetkezetben vállalt munkát, ahol akkoriban egy önkéntes művészegyüttes alakult, s örömmel vállalta a ráosztott szerepeket. Évek múltán a kormány tervbe vette a drámai színház megalapítását. Ennek előkészítéseként 1930-ban színészed tanfolyamot hoztak létre. Batocsir Damdzan a hallgatók sorába került. Közülük a fele, húsz ifjú művész lett a mongol drámai színház megalapítója. Ez 1931-ben volt és ő immáron 34 éve ugyanabban a színházban játszik. Az alapítók közül már csak hatan élnek. A „curriculum vitae” után a játszott darabokra, legkedveltebb szerepeire és a közönség érdeklődésére terelődik a szó. — Legelső fellépésem — mondja — az Unen című drámában volt. Ezt a darabot mutatta be elsőnek színházunk. Azóta sok víz folyt le a Tulán, Ulánbátor folyóján. Sok darab eltűnt a süllyesztőben. De vannak időt állók is, amelyek egyben a közönség
