Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-22 / 223. szám
1965. szeptember 22. 5 Szerda • • Ünnepi megemlékezés Bartók Béláról Húsz éve halt meg a magyar zene nagy művelője, Bartók Béla. Alkotásait az egész világ ismeri, nevével összefügg Magyarország, a népzenei kincs, amelyet ő emelt a pódium és előadóművészet rangjára. Erre az évfordulóra készül a TIT megyei szervezete, amikor a zenei szabadegyetem keretében ünnepi estet szán a nagy zeneszerzőnek. Szeptember 27-én, a TIT Értelmiségi Klubjában Sárhelyi Jenő zeneiskolai igazgató, a TIT művészeti szakosztályának helyettes elnöke méltatja Bartók munkásságát, ismerteti életét, majd az ének-zenei tagozatú általános iskola kamarakórusa Bartók-műveket mutat be. Tanácskozik az SZMT kulturális bizottsága Szombaton délelőtt a szakszervezeti székházban kultúrbizottsá- gi ülést tart a Szakszervezetek Megyei Tanácsa agitációs. kulturális és propagandabizottsága. A napirend első pontjaként megtárgyalják az SZMT központi könyvtárának tevékenységét, és azt a munkát, amelyet a kultúrotthoinok s a szakszervezeti bizottságok fejtenek ki a könyvtárak segítése érdekében. A napirend előadója Galgóczy Jenő, a központi könyvtár vezetője. A második napirend során Molnár József kultúrbizottsági tag előterjesztésében megtárgyalják az 1965/66. évi szakszervezeti politikai iskolák szervezéséről szóló tájékoztatót. A tavalyi hallgatóság kétszerese jelentkezett nyelvtanfolyamra az idén A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat az idén is meghirdette a nyelvtanfolyamokat, s a várakozást jóval felülmúlta a hallgatók létszáma. Nemcsak a jelentkezés volt nagy, realizálódott a beiratkozáskor: 320 hallgatót vettek fel a különböző kezdő, közép és haladó fokozatokra. Különösen érdekes, hogy vállalatok is igényeltek kihelyezett tagozatokat, így a vendéglátó vállalatnál, az építőipari vállalatnál, a kórházban német, illetve angol nyelvtanfolyam kezdte meg működését. A szabadkígyósi mezőgazdasági technikum diákjai számára latin tanfolyam kezdődött, s ez annál örvendetesebb, mert a diákok mezőgazdasági ismereteihez feltétlen szükséges a latin tudás, de legalább jártasság. A nyelvtanfolyamok minden valószínűség szerint azért teltek meg ilyen szép hallgató-létszámmal, mert egyre nagyobb szükség mutatkozik egy-egy idegen nyelv, világnyelv elsajátítására akár a szakemberképzés, akár idegenforgalmi vonatkozásban. Vezet még mindig a német, az angol tanfolyam, de sokan kezdték meg a tanulást francia, orosz, olasz és latin szakon is. Szakmunkások vizsgáznak a Békéscsabai Hűtőipari Vállalatnál Mind több képzett munkaerőre van szükség hűtőházainkban is. Egyes munkafolyamatoknál — mint például az előfőző kezelése, a csomagológépek irányítása és a vegyszeres hámozással kapcsolatos munkák, valamint a szirupoldatok főzése — elengedhetetlen a dolgozók szakmunkás-képesítése. A Békéscsabai Hűtőipari Vállalat üzemében — a műszaki tanulóképzés mellett — a régebbi jól dolgozó munkások továbbképzése révén bővítik a szakmunkások gárdáját. Egyéves tanfolyamon huszonnégyen tanulták a szakmát műszak után a gyár dolgozói közül. Az átlagos heti háromszori délutáni foglalkozás nem kis áldozatvállalást jelent, de mind az egyéneknek, mind pedig a vállalatnak hasznos és szükséges. E héten teszik le az írásbeli vizsgákat a szakmunkás-továbbképző tanfolyam hallgatói. Az írásbeli vizsgák anyaga matematika, anyagismeret. Ezután kerül sor a szóbeli vizsgákra. A hallgatók többsége női dolgozó, mindössze három férfi van közöttük. dá vált torka alá dugom, hirtelen elengedem a haját és megfogom annak a kezemnek a csuklóját, mellyel a torka alá nyúltam. Az alkarommal szorítást gyakorolok a gégéjére, amíg el nem ernyedt. Jelentem, befejeztem. — Illetve befejezte a delikvens — mosolyodott el a hadnagy. Ákos következett. Arra kellett válaszolnia, hogy hová kell döfni a háttal álló ellenségnek. Habozás nélkül jelentette: — Lapjára fektetett tőire? a bal lapocka alá, a bordák közé. Egy pillanatra mindenki meghökkent, legkiváltképp a felelő. Valamennyien ugyanarra gondoltak. A hadnagy szeme összeszűkült, és félreérthetetlenül kérdezte: — Honnan vette, hogy lapjára fordított tőrrel? Erről nem volt szó a foglalkozáson. Ákos elpirult, majd hirtelen «isápadt. Dadogva jelentette: — ...Valószínűleg azért, hogy a tőr élét ne fogják fel a bordacsontok. Egyébként... — jobbra- balra pislogott — ha Lábast megkérdeznénk, ő valószínűleg precízebb választ adna. — Valószínűleg... — hagyta jóvá meggyőződés nélkül a hadnagy, gondolatai azonban másfelé kalandoztak. — Na jó — mondta — Nekem mennem kell... Értekezletre várnak. A szolgálatvezető elvtárs folytatja a foglalkozást! A katonák vezényszó nélkül is vigyázzöa merevedtek. Az őrmester a távozó tiszt után futott. — Miről beszéljek nekik, hadnagy elvtárs? — kérdezte. — Mit bánom ón! — csattant fel ingerülten Sárkány. Semmi kedve nem volt a magyarázkodáshoz. — Maga végzett tanfolyamot... Beszéljen az elsősegélynyújtásról. A szolgálatvezető megnyugodva ballagott vissza a katonákhoz. (Folytatjuk) Villanásnyi Békés megyéről „Itt most már a mi kezünk épít” — jutnak eszembe Ady szavai, amikor valamelyest összegezni akarom szűkebb hazám, Békés megye dolgait. Eszembe jut az 1891-es orosházi „véres május 1”, amikor ostromállapotot hirdettek ki az egész megyében, mert Orosházától Battonyáig, Battonyátől Endrédig előreszegezett kaszák, vasvillák villogtak a parasztok kezében. És újra meg újra fellángolt a hatalmasok elleni küzdelem ... Ezért kapta a békéden Békés megye a „Viharsarok” nevet. Alföld. Ez a földrajzi megjelölés végtelen búzatáblákat varázsol az ember elé. Békés megye az Alföld délkeleti részén teiül el 5666 négyzetkilométeren. Északi és keleti részét a Körösök hálózzák be. A megye területét főleg homok és negyedkori lerakódásé sárga agyag fedi, amelyet délnyugaton a békési löszhát televény váltja fél. Vagy 480 ezren lakjuk szűkebb hazámat. Végtelen síkság, végtelen búzatáblák. Nekünk, a sárga agyagot taposóknak, különösen örömet okozott, hogy Mezőhegyes—Tótkomlós körzetében földgázt és kőolajat találtak. Eltelt öt-hat esztendő és az ország olajának 9,2 százalékát, földgáztermelésének pedig 10,8 százalékát adják a békési mezők. 1961-ben ünnepélyes kapavágással megkezdődött Orosházán egy modern üveggyár építése. 1962 végére megmozgattak 2r0 ezer köbméter földet, 80 ezer mázsa cementet, beépítették 18 ezer mázsa betonacélt, megépítették 3 kilométer iparvágányt, 16 kilométer csővezetéket. Félmilliárdnál többet ruháztak be, hogy 1963 végén az I-es hutából 50 ezer kon- zervesüveget szállíthassanak a Szegedi Konzervgyárnak, s hogy 1964 március végén megkezdhesse a működését a Il-es huta, amelyben már palacküveg is készül. Májusban már termelt a síküvegüzem is, novemberben pedig a Ill-as huta, és év végére 651 millió konzervüveg, 5 millió palack-, 519 ezer négyzetméter síküveg hagyta el a végtelen síkságból kinőtt gyáróriást. Az idén év végén pedig működésbe lép a IV-es uta, hadd jusson bőven üveg a Békéscsabai Konzervgyárnak is, amelynek építését 1962-1 ben kezdték meg és ebben az évben fejezik be 275 millió forint költséggel. Évi kapacitása 3250 : vagon zöldségkonzerv. Az ipar mellett a síkságon a zöldségtermelés, a kertészet változtatja a táj arculatát. Három évvel ezelőtt még csak 2800 holdra kötött szerződést a konzervgyár a szövetkezetekkel, ebben az évben pedig a 6000 hóidat is meghaladja a szerződött földterület. A zöldségfélékért 1962-ben 14 milliót fizetett a konzervgyár a szövetkezeteknek, ebben az évben pedig előreláthatóan 40 milliónál is többet. Viharsarok. A név régi, harcokat idéző, a jelen emberei azt figyelik, hogy az üveggyárban mind az ezerkétszázan jól ismerjék az automata gépsorokat, a konzervgyárban pedig mind a kétezernégyszázán vigyázzák, hogy ízletes csemegeuborka, paradicsompüré kerüljön ki a kezük alól, hogy szívesen vásárolják készítményeiket Angliában, Hollandiában, Csehszlovákiában. A Bókés'- csabai Hűtőház háromszáz munkása azon igyekszik, hogy a gyorsfagyasztott szilva, barack, sárgadinnye, meggy, szamóca, zöldbab, karfiol, uborka jó minőségű legyen, mert a tavalyi 300 vagonnyi mélyhűtött árujukból 185 vagonnal exportálták. Arra is gondolnak, hogy ízlésesen csomagolják az árut. Ezt úgy sikerült elérniük, hogy a békéscsabai Kner Nyomda embereivel együtt kísérleteztek ki a világpiacon is versenyképes csomagolóanyagot. A 657 ezer holdon gazdálkodó 167 szövetkezet gazdái azon munkálkodnak, hogy évről évre többet adjon a föld. A magyar falu nagy forradalmi változása idején, a szocialista átszervezéskor, 1961- ben 8898 vagon kenyérgabona, adtak el a megyében, tavaly mái 13 ezer vagonnal. Dolgoznak és harcolnak. Mert harc ez a javából, csak már más módon, mint 1891-ben. A konzervgyárban azért, hogy több és ízle- tesebb legyen a konzerv, a mezőgazdaságban, hogy több legyen a kenyérnekvaló, a hús, a tej, a cukor. A Békés megyei cukor külföldön is keresett, a Mezőhegyes! Cukorgyár 1963 harmadik negyedévében 6,6 millió, 1964 harmadik negyedévében pedig 30 millió forint értékű cukrot exportált. A Békés megyei két cukorgyár, a sarkadi és a mezőhegyesi 1963- ban 7 ezer vagon cukrot gyártott, az ország cukortermelésének 19,2 százalékát. Ha már országosan összehasonlítást teszünk, említsük meg, hogy kenyérgabonából 13, baromfiból 15, vágósertésből és tojásból 10 százalékot Békés megye ad az országos készletekbe. Űj fegyverékkel rohamoznak a végtelen mezőkön is. Lépésről- lépésre hódítják meg a sziket. 1950—1965 között 107 ezer kataszt- rális hold savanyú és szikes talajt javítottak meg, ebből 1958— 1963 között 71 ezer 100 holdat. Igénybe vették erre a digózást és a kémiai eszközöket. Építik az öntözőrendszereket. Egész Magyarországon 1939-ben 24 ezer ka- tasztrális holdat öntöztek, 1963- ban egyedül Békés megyében 50 ezer holdat. A viharsarki parasztok hódító útján mindenütt ott a gép. 4500 rak tor, ebből 700 lánctalpas forgatja, morzsolja a földet, hogy azután a 700 kombájn az aratógépekkel együtt letakarítsa a sárgára érett gabonát. Olajbányász, cukorgyári, konzervgyári munkás, termelőszövetkezeti tag — — együtt, közös célokért valamennyien. Nincs megállás, „itt most már a mi kezünk épít”. Cserei Pál
