Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-03 / 207. szám
Világ proletárjai• A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1965. SZEPTEMBER 3., PÉNTEK Ara 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM Az aratás hősei A ringó gabonatáblákat learatták. Zsákban a mag, mind-annyi- unk egész éfvi kenyémekvalója. Most már elmondhatjuk, hogy megyénkben az utóbbi évek, sőt nem túlzás, aiz évszázad eddigi legjobb búzatermését takarítottuk 1-amint a szalmát csomókba gyűjtve berakja. Mindezt igen magas teljesítménnyel és jó minőségben végzi. E gépben lényegében összpontosítva van egy traktor, egy aratógép, egy cséplőgép és egy rakodógép, összességében véve Kormányhatározat a termelőszövetkezetek termelésének további fejlesztéséről, támogatásáról Ülést tartott a Minisztertanács be. Már az aratás beindulása előtt közismert völt, hogy e nagyon fontos nyári munka sakkal nehezebb lesz az előző éveikénél. Éppen ezért lelkiismeretes felkészülést és alapos szervező munkát kívánt. Nem akarok a nehézségekkel, problémákkal, a szervező munkával és a tapasztalatokkal részleteiben foglalkozni. Inkább azokról az emberekről szeretnék megemlékezni, akikre a nagy nyári munkákban szinte a legnagyobb feladat hárult. Ök azok, kik az arató-cséplő gópék nyergében ültek, a Korobájnosok. Nem tévedésből írtam nagybetűvel. Egyszerűen azért, mert úgy érzem, megérdemlik. Az aratás időszakában többféle fórmában és helyen — sajtó, rádió, televízió, satöbbi — foglalkoztak már a kombájnvezetőkkel, elsősorban az élenjárókkal. A kiváló teljesítmények ilyen módon történő nyilvánosságra hozása bizonyos fokig lehelőseget is adott az egymás közötti verseny kialakítására. De véleményem szerint a jövőben sokkal szervezettebben kellene az értékeléseket nyilvánosságra hozni. Az élenjárók népszerűsítésével, jó munkamódszereik megismertetésével többet kellene foglalkozni. Ez nagy segítséget adna társaiknak, akik szeretnének felzárkózni hozzájuk. így e nemes vetélkedés szélesebb körű lenne. Bizonyára szívesen átvenné az a több mint 1200 kombájnvezető Megyik Sándor, Gácsér Ferenc, Varga Pál, Kormányos Pál és társaik jól kialakult „fogásait”. Mi is voltaképpen,- ami évről évre növeli a kombájnosok szerepét, jelentőségét? Nézzük meg a számokat. Megyénkben a 240 ezer hold aratásra váró területből a kombájnokra 152 ezer holdat terveztünk. A nehéz körülmények ellenére is a kombájnok 180 ezer holdat — az összes terület 75 százalékát takarították le, mely 8 százalékkal több az elmúlt évinél. Betakarítottak közel 25 ezer vagon gabonát. E munkájukkal megszabadították a szövetkezeti parasztságot az egyik, sőt mondhatjuk talán a legnehezebb mező- gazdasági munkától. Végérvényesen eldőlt nálunk ma már, hogy az aratásban a gépeké a döntő szó. Így nem lehet közömbös az sem, hogy kik ülnek a gépeken. A mezőgazdaságban dolgozók előtt az is világos, hogy a jövő kombájnja az SZK típusú arató-cséplő. Ez a gép levágja a gabonát, kicsépeli és felrakja a pótkocsira vagy teherautóra, vaegy összetett gép. A szántóföld legnagyobb és legbonyolultabb gépe. Ezt a gépóriást mindössze egy ember vezeti, irányítja. Ennek az egy embernek kell ügyelnie az aratásra, cséplésre, rakodásra, az egész gépre, annak valamennyi szerkezetére. Nagyon jól felkészült, figyelmes, szakmáját, munkáját, gépét szerető és fáradtságot nem ismerő, talpig embert kíván ez a gép. És ez a kombájnos. A kombájnos nagyon nehéz körülmények között végzi felelősségteljes munkáját. Mindennap korán kel fel, hogy mire a harmat felszárad, rendbe tegye gépét A nyári kánikulában a nap heve égeti, ujjnyi vastagon belepi a por, az olaj, a törek. A búzatáblán egy vödör víz vagy a közeli tanyán a cementvályú a fürdőszobája és az árokpart az ebédlője. Sok helyen a szalmakazal helyettesíti a puha vetett ágyat. Igen sokszor jár el 15—20, sőt még 50 km-nél is távolabbra dolgozni családjától és csak hetenként egyszer tudja őket meglátogatni. Legtöbbször távol dolgozik a jól felszerelt gépműhelytől és ha valami komolyabb baja történik gépének, órákat, esetenként napokat igénybe vesz annak „meggyógyítása”. Ezért egyre sürgetőbb követelmény a gazdaságok, üzemek vezetőitől, hogy a tőlük telhető legtöbbet megtegyék a kombájnos munkájának, életkörülményeinek javításáért. Sajnos, még mindig szép számmal vannak olyan gazdaságok, melyek nem biztosítanak szállást, megfelelő tisztálkodási lehetőseget, legalább a naponta egyszeri főtt ételt. Még olyan elrettentő példa is akad, ahol nemhogy üdítő italról, hanem még friss ivóvízről sem gondoskodik a gazdaság vezetősége. Vigasztaló azonban, hogy mind kevesebb az ilyen vezetők száma. Ma mar mind több gazdaság, üzem biztosítja a főtt ételt, a friss vizet, a jól felszerelt szállást, a mozgó javító műhelykocsit, egyesek már mozgó tusolóberendezést is rendelkezésükre bocsájtanak. Ha összevetjük munkafeltételeiket és munkakörülményeiket, valamint elvégzett fáradságos munkájukat, bátran nevezhetjük őket a mező- gazdasági termelés hőseinek. A dolgos hétköznapok kiemelkedő hősei ők. Elsősorban nekik köszönhetjük, hogy jövő évi kenyerünket betakarították. Méltán megérdemlik a tiszteletet, megbecsülést. Molnár Lajos A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A földművelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter előterjesztése alapján határozatot hozott arra, milyen támogatással segíti elő az állam 1966-ban a tér, melőszövetkezetek termelésének további fejlődését. A kormány megvitatta és tudomásul vette a földművelésügyi miniszter beszámolóját a mezőgazda, sági munkák helyzetéről. A Szakszervezetek Országos Ta. nácsának a Földművelésügyi Minisztériummal és a Szövetkezetek Országos Szövetségével egyetértésben tett előterjesztése alapján a Minisztertanács úgy határozott, hogy a társadalombiztosítás keretében 1965. október 1-i hatállyal kötelezően kiterjeszti a baleseti biztosítást a termelőszövetkezeti csoportok, a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelő szakszövetkezetek és szakcsoportok, valamint a hegyközségek közös munkában rendszeresen részt vevő tagjaira. Kiterjed a baleseti biztosítás a közös munkában részt vevők családtagja, ira is. Ha az említett csoportok tagjai a közös munka végzése köz. ben üzemi balesetet szenvednek, vagy foglalkozási betegségben megbetegszenek, az új kormány- rendelet értelmében ugyanazokban a szolgáltatásokban részesülnek, mint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai. Ha az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében munkaképességük tartósan csökken, balese. ti járadékot, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjat kaphatnak. Üzemi baleset következtében vagy foglalkozási betegségben elhunyt tagok hozzátartozói özvegyi nyugdíjra, árvaellátásra, vagy szülői nyugdíjra jogosultak. A baleseti biztosításért tagonként és naptári hónaponként 4,50 forint baleseti biztosítási díjat kell fizetni. A Minisztertanács megtárgyalta s tudomásul vette az Országos Viz. ügyi Főigazgatóság vezetőjének a nemzetközi vízügyi kapcsolatokról előterjesztett jelentését, majd napi ügyeket tárgyait. * Milyen támogatásokkal segíti az állam 1966-ban a termelőszövetkezetek termelésének további fejlesztését? A termelőszövetkezetek termeié, se további fejlesztésének segítésére hozott kormányhatározat — lényegét tekintve — a jövő évre is fenntartja a jelenleg érvényben lévő támogatások körét és mértékét, mivel ennek eddigi rendszere eredményesen mozdította elő gazdaságpolitikai célkitűzéseink meg. valósítását. A határozat szerint változatlanul érvényben marad a termelőszövetkezeteknek a talajjavítás, a talaj- védelem, a vízrendezés, a rét- és legelőjavítás, valamint az ezekkel összefüggő egyéb munkák elvégzése esetén eddig nyújtott kedvez, meny. Az e címen nyújtott kedvezmények felhasználásának területe a jövő évben tovább bővül. A gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek megszilárdításának egyik legfontosabb módszere a kedvezőtlen természeti adottságok javítása, ezért a szikes talajokon végzett gépi talajjavítás (digózás) gépi munkáinak összes költségeit az állam viseli. A nagyüzemi szőlő- és gyümölcs, termesztés minőségi fejlesztése éri dakében a termelőszövetkezetek továbbra, is hosszú lejáratú hitelt kaphatnak a telepítések költségei, re, valamint a telepítések termőre fordulásáig felmerülő összes ráfordításaikra, továbbá a meglévő szőlő- és gyümölcsös területek korszerűsítésére, a megállapított feltételek mellett telpített szőlők és gyümölcsösök termőre fordulása, kor az állam vissza nem térítendő támogatást nyújt. A határozat a szőlő- és gyümölcsös telepítés kedvezményeinek nyújtása, illetve azok differenciálása útján is elő kívánja segíteni, hogy a termelőszövetkezetek fokozottabb mértékben vegyék figyelembe a belföldi és a külföldi fogyasztók igényeit. Az állattenyésztés fejlesztése céljából adott támogatások köre és mértéke változatlan maradt, tehát a tehénállomány fejlesztését célzó tenyészszarvasmarha és a továbbtartásra szolgáló növendék- szarvasmarha-állomány pótlása, illetve növelése esetén a szövetkezetek középlejáratú hitelt vehetnek igénybe, ezenkívül továbbra is biztosítja az állam minden előhasi üsző ellésekor a 4000 forintot visz. sza nem térítendő állami támogatásként. A gépállomások és a gépjavító állomások továbbra is kedvezményes áron végzik a termelőszövetkezetek részére a szántási, szállítási és egyéb gépi munkákat. A nagyobb technikai felszerelést és szakértelmet kívánó gépjavításokot és felújításokat 50 százalékos díjkedvezménnyel végzik el. A termelőszövetkezetek — beruházási terheik csökkentése érdekében — a nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek megfelelő új létesítmények üzembe helyezésekor — az ideivel lényegében azonosan — különböző mértékű vissza nem térítendő állami támogatást kaphatnak. A határozat lehetőséget nyújt arra, hogy jövőre a termelőszövetkezetek bekötő útjainak és majoron belüli üzemi útjainak építésével összefüggő földmunkák költségeit is — ahol az műszakilag in. dokolt — állami támogatásiból fedezzék. A gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek kijelölő, se, besorolási rendszere és megkülönböztetett állami támogatásának módja lényegében megegyezik az 1965. évivel. A központi és a tanácsi szerveknek nagy gondot kell fordítaniuk arra, hogy az állami támogatást mindenütt a leghatékonyabban használják fel. Ezt előErtékelték a kombájnosok országos versenyét A kombájnosok körében kibontakozott széles körű, s mindvégig eleven verseny eddigi eredményeiből már nyilvánvaló, hogy a gépi aratás aránya a sok nehézség ellenére sem csökkent számottevően. A legjobb kombájnosok pedig éppen az idén szárnyalták túl az elmúlt évek már szinte megdönthetetlennek számító rekordjait. A gép- és gépjavító állomások nagy teljesítményű SZK-típusú , 'géppel dolgozó kombájnok vezetői* I nek országos versenyében a harmadik helyen az orosházi Megyik Sándor végzett 163 vagonos, illetve 845 holdas teljesítményével. A kisebb kapacitású magyar gyártmányú kombájnok vezetőinek versenyében a mezőberényi Kőszegi Péter szerezte meg az országos verseny első helyét 415 hol. das, illetve 74 vagonos teljesítményével, második helyezett Varga Vendel, harmadik helyezett Ben- cze Zoltán. mozdítja az új határozatnak az az intézkedése, amely szerint — az eddigiektől eltérően — a gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetekkel még ebben az évben olyan időpontban közük a részükre juttatott támoga. tás teljes összegét, hogy azt jövő évi termelési és pénzügyi terveik készítésekor már ismerjék. A termelőszövetkezetek szakember-ellátására és az ezzel kapcsold, tos állami támogatásokra vonatkozó kormányhatározat és végrehaj! ' tási rendelkezései továbbra is érvényben maradnak. (MTI)
