Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-21 / 222. szám
1062. szeptember 21. 3 Kedd Vetik a búzái, törik Az orosházi kertészeti szakkör a korai kukoricát Vasárnap fs dolgoztak a földeken — Két műszakban 950 gép — Gondot okoz a szállítás A megyei operatív bizottság hétfői ülésén az őszi munkák jelenle_ gi állásáról és a további sürgős tennivalókról volt szó. Megyénk termelőszövetkezeteiben, a kedvező időjárást kihasználva, a tagság szorgalmasan dolgozik. Már több helyen megkezdték a búza vetését, valamint a kukorica törését is. Az orosházi járásban a nagyszénást termelőszövetkezetekben már törik a kukoricát. Ahol befe- i jezték az őszi árpa vetését, ott i a búzát teszik a földbe. Orosházán, Gyulán, a békési és szeghalmi járás jó néhány termelőszövetkezetében megkezdték a búza vetését. A szövetkezeti tagok szombaton és vasárnap sem pihentek. Általában mindenütt szántottak és vetettek, és sok helyen szedték a cukorrépát, vágták a napraforgót, kendert. A szállítás sem szünetelt szombaton és vasárnap. A munka meggyorsítására Orosházán például új módszert vezettek be. Azoknak a traktorosoknak és rakodóknak, akik szombaton és vasárnap is dolgoztak, a két napra járó bért hétfőn készpénzben kifizetik. Az eredmény meg is mutatkozott. Vasárnap minden traktoros dolgozott. A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetben naponta 50 vagon terményt J szállítanak a raktárakba, átvevő- j helyekre, s ezt vasárnaponként sem hagyják abba. Hogy a szállítókapacitást teljesen kihasználják, külön rakodóbrigádokat szerveztek, így sikerült a minimálisra csökkenteni a gépek állásidejét. • Ezeket a módszereket helyes lenne bevezetni máshol is, hiszen ezen az ülésen is éppen a szállításról, az ezzel kapcsolatos gondokról esett a legtöbb szó. Minden hozzászólásban elhangzott, hogy már most kevés a jármű, a kendert nem tudják határidőre a gyárakba vinni, a cukorrépát ugyan kiszedik, de átadása, főleg járműhiány miatt, már akadályokba ütközik. Sokan kértek segítséget ehhez. A megyei tanács a talajjavítóval, a KPM-mel és a vízügyi igazgatósággal már megbeszélte. hogy járműveket kapnak megyénk nagyüzemi gazdaságai. Jó lenne, hogyha az ígért járműveket minél előbb megkapnák. Ám nemcsak a külső segítséget kell várni — ez volt a bizottság véleménye —, hanem elsősorban a gazdaságok a saját területükön teremtsenek rendet és úgy szervezzék meg a munkát, hogy a szállítógépek kapacitását maximálisan kihasználják. Többen javasolták — tudva, hogy a kukorica érése már eltolódott —, hogy a cukorgyárak tartsák be az előre meghatározott ütemet, vagy ha lehetséges, akkoi növeljék, illetve a tervezettnél több cukorrépát vegyenek át. Az idő kedvez, a kukorica betakarítására még nem került sor, így a meglévő munkaerőt a cukorrépa szedésével tudják foglalkoztatni a tsz-ek. Jó lenne tehát, hogyha a szedés és az átvétel meggyorsulna Bár kedvező az időjárás, s a tsz-ek többségében ezt ki is használják — megszervezték a gépek két műszakos üzemeltetését és jelenleg több mint 950 hét műszakos gép van — a betakarítás mellett a talajmunkák üteme és a vetés nem olyan gyors, mint volt 1963-ban, sőt a tavalyi rossz időjárásban is élőbbre voltunk ezzel. Különösen a mélyszántás lassú. Mintegy 70—75 ezer holddal kevesebb területen végezték el eddig, mint tavaly a hasonló időszakban. Kasnyik Judit forradalom győzelmével létrejött az aratok — állattenyésztők — forradalmi diktatúrája és az akkor még egyetlen szocialista országra, a Szovjetunióra támaszkodva soha nem látott történelmi folyamat kezdődött a világ talán Az ulánbátori új szálloda. (A szerző felvétele) legelmaradottabb táján: egy nép a feudalizmusból közvetlenül a szocializmusba vezető útra lépett. Meglehet, felesleges megemlíteni, mindez milyen — számunkra elképzelhetetlen — nehézségek közepette ment végbe, küszködve az ellenforradalom állandóan leselkedő és alkalomadtán támadó erőivel és a gazdasági elmaradott. Sággal. És mégis a negyvenes években már a szocializmus építésének közvetlen feladatai kerülhettek napirendre. De a törekvéseket lassította a második világháború, hiszen Mongóliát nagyjából három évtizeden ét kapitalista környezet is övezte. Ezekben az években több mint négyezer kilométeres határt kellett védelmezni, ami felemésztette a költségvetés 50—60 százalékát. És ráadásul ismernünk kell az ország kedvezőtlen természeti és éghajlati viszonyait, azt például, hogy a csapadék alig éri el évenként a 200—250 millimétert, hogy egész éven át mindössze 100 fagymentes nap van; a hideg és a meleg a legszélsőségesebb maximumokat éri el, és akkor máris kézenfekvő, hogy mindazt, amit építettek, milyen nagy becsben tartják. Az sem hallgatható el ugyanakkor, hogy hosszú idő óta évente 200 napon át teljes napsütés van. Tehát az. elmúlt évtizedekben építés folyt a javából. Már a harmincas évek elején létrehozták a több részlegből álló ipari kombinátot, Ulánbátorban gépjavító üzemet, erőművet építettek és kezdetét vette a gépkocsi-és vasúti szállítás is. Darhan városában épül az ország legnagyobb ipari központja. Egy olyan országban, ahol nemrégiben még az ipari termeléssel együtt a munkásosztály is ismeretlen volt, ma már 55—60 ezer munkás van, amelynégyévi munkájának „beérett” a gyümölcse A TIT rendezésében 1961-ben gyümölcstermesztési előadássorozat hangzott el Orosházán, amelynek várakozáson felül nagy lett a visszhangja. Felkeltette az emberek érdeklődését, s hitték, hogy a helyes elmélettel, megfelelő gyakorlati módszerekkel ők maguk is jó eredményeket érhetnek el. Ennek jegyében 1961 decemberében 14 taggal kezdte meg működését Orosházán a Petőfi Művelődési Ház kertészeti szakköre. Az első legfontosabb tennivaló a kertészkedés alapismeretéinek elgunk igen nagy lelkesedéssel vett részt már kezdetben is a munkában — mondotta Baranyai Dezső mezőgazdasági mérnök, a nek létszáma a további iparosodással egyre növekszik. Az 1961. évi statisztika már 160 olyan ipari vállalatot említ, amely 20—2000 munkást foglalkoztat. Ebben az évben harminc ipari létesítmény kezdi meg működését. Ulánbátorban lakásépítő kombinát épült. Elkészült a to- szonszen géléi fafeldolgozó kombinát és a Szalin-Goli bánya. Mindebből következik, hogy az utóbbi 10 évben az ipar termelése megnégyszereződött. A gazdag ásványkincs-lelőhelyek feltárása nyomán fejlesztik az olajipart, az ércbányászatot, a fém- és fa- i'eldolgozóipart, de a bőr- és lábbeli-, nyomda-, gyógyszer-, és élelmiszeripart is. Alig öt éve fejezték be a parasztgazdaságok szövetkezetesítését. Az állami gazdaságok és gép. állomások mellett 294 mezőgazda- sági egyesülés alakult, amelyek szinte kizárólag állattenyésztéssel foglalkoznak. A szövetkezetek méreteire jellemző, hogy a mi fogalmaink szerinti egy járásban csak egy szövetkezet van,‘átlagosan 1000 taggal és 58 000 állattal. Az a mongol nép, amelyik csekély kivétellel nem ismerte az olvasást és a betűvetést, huszonhárom év óta fokozatosan több fakultásos egyetemet hozott létre saját orvos-, állatorvos-, közgazdász és tanárképzéssel. S amire nagyon büszkék, egyetemeiken szovjet, bolgár, kínai, lengyel, koreai, magyar, csehszlovák és vietnami diákok is tanulnak. Weither Dániel Következik: AKIK NÁLUNK TANULTAK... szakkör vezetője. — Az első ten-1 nivalókhoz tartozott, hogy mégis- j mertessük a kertészkedőket az olyan nélkülözhetetlen és elsődleges ismeretekkel, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy megfelelő eredményeket érjünk el. Az elméletek után már 1962 tavaszán ellátogattunk a kertekbe, ahol elvégeztük a fiatal gyümölcsfák koronakialakítását, és az idősebbek termőre metszését. Ezekkel a munkálatokkal egyidejűleg már gondolnunk kellett a gomba- és állati kártevők elleni védekezésre. Elvégeztük a rügypattanás előtt szükséges, neopolla] történő permetezést, majd a pirosbimbózás állapotban a mészkén- lével szokásos hasonló tennivalót. Tagjaink ekkor már tudták, hogy az esztendő folyamán 14—15 alkalommal kell permetezni, s ismerték azokat a szereket, amelyek ehhez szükségesek. Az első feladatokhoz tartozott még a kertbeállítás, valamint a közép és magas törzsű fák rendezése. A jó eredmények láttán a mozgalomban részt vett kertészek ismerősei is csatlakoztak a szakkörhöz, aminek az lett az eredménye, hogy 1962-ben 1100 csemegeszőlő-tőkét telepítettek és 650 csemetét ültettek. S mindezt már \igy végezték el, hogy figyelembe vették a rendelkezésre álló területek kihasználásának legcélszerűbb módjait. — A telepítések várakozáson felül jól sikerültek, s a kertekben már olyan volt a termés, hogy szinte kiállításra kínálkozott — folytatta Baranyai Dezső. — A gondolatot nem is vetettük el, hanem 1963-ban huszonnyolc termelő ötven tételét vonultattuk fel a kiállításon. Tulajdonképpen ez volt az első nyilvános szereplésünk, s hogy ennek milyen volt a hatása, arra egyetlen példa is elegendő: Békés megyéből és az orosházi járásból egyre többen érdeklődtek munkánk iránt. Természetesen a kezdeti sikerekkel nem elégedhettünk meg, hanem újabb szívós munkával igyekeztünk fokozni a kertek termelését s a minőség javítását. 1963 őszén és 1964 tavaszán mintegy 18 ezer gyökeres vesszőt és tízezer csemetét ültettünk. Tagjaink száma ekkor már megközelítette a százat, s gondoskodtunk szakmai továbbképzésükről is. A helyi programok mellett tapasztalatcsere-látogatás is szerepelt a terveink között s ennek jegyében indultunk SzatyH. Mucsi Lajos Sándor rár nevű almái az 56 dekagram- mos súlyt is elérik. mazra, ahol igen hasznos módszereket láthattunk, s itthon a gyakorlatban is alkalmazhattuk azokat. Ettől kezdve rohamosan növekedett az orosházi kertészeti szakkör híre. A mozgalom egyre nagyobb mértékben kiterjedt a megyére, a járásra, ahol újabb társulások jöttek létre 1964-ben, amikor már összesen ötszázan foglalkoztak szervezetten a kertészkedéssel. Tavaly a második kiállításon már nyolcvanhét termelő vett részt 220 tétellel. A szakkör tagjai az elmúlt év őszét és az idei tavaszt sem töltötték tétlenül. Szakmai ismereteik már elérték azt a fokot, hogy nem szorultak mindenben irányításra, sőt inkább segítették a kezdő kertészeket. — Örvendetes, hogy tagjaink rádöbbentek arra: a gyümölcs-, szőlő-, zöldségtermesztés nem csupán szórakozás számukra, és nem kizárólag az önellátás célját szolgálja, hanem nagyobb volumenű árutermelést is jelent — vélekedett a szaktanár. — S amikor már eljutottunk idáig, hogy termel- vényeinket szabadon értékesíthetjük, s nagy szerepük van a lakosság ellátásában, még inkább nagy lett a munkánk iránti érdeklődés. Bizonyítja ezt az is, hogy a nemrég megnyílt harmadik kiállításunkon már 152 termelő 465 tétellel vonult fel, s tagjaink száma ma már eléri a hétszázat. Az önellátás biztosítása mellett tehát népgazdasági érdek is a házikertek célszerű kihasználásának fokozása, s ennek felismerését bizonyítja az is, hogy a párt-, állami és társadalmi szervek egyre nagyobb támogatásban részesítik ezt a törekvést. A szakcsoportok felkarolása tehát elsőrendű kérdés, hiszen magunk is tapasztalhattuk, hogy a zöldség-, gyümölcsellátás már tavaly sem és az idén sem volt a legkielégítőbb. A helyenként még megnyilvánuló, a házikerteknek szóló „maszeko- lók” csípős megjegyzés érdemtelen, hiszen munkájuk beérett gyümölcse bizonyítja sikerüket, s ha a továbbiakban újabb jó eredményeket várunk tőlük, az elsődleges feladat a mozgalom intézményessé tétele lenne. Seleszt Ferenc Fotó: Malmos sajátítása volt. — A tucatnyinál alig több taZatykö Nándornak, a szakkör alapító tagjának óriás sárgarépái.
