Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-19 / 221. szám

MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG Es A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1965. SZEPTEMBER 19, VASÁRNAP Ara: 80 fillér XX. ÉVFOLYAM, 221. SZÁM A hősi küzdelem betetőzése Hős! küzdelem volt, amit a me. EŐgazdaság emberei tavasztól kezd­ve augusztus végéig, az aratás be. fejezéséig csináltak. Megbirkóz­tak a tavaly őszről visszamaradt százezer holdnyi mélyszántással, a rendkívül csapadékos időjárás­sal, s végül is jó gabonatermést takarítottak be és a kukoricater­més is jónak ígérkezik, hogy csak e két legfőbb növényt említsük. S mind e nagy erőt követelő munka köbben meg kellett birkózniuk az állatállományt pusztító száj- és körömfájással is. Ma már mondhatjuk: a tavaszi és a nyáif hónapok bizonyítékai voltak annak, hogy a mezőgazda­ság emberei legyőznek minden akadályt, hogy a föld termékeiből ne szenvedjen hiányt az ország, a nép. Sok-sok erőt meghaladó tett. ne volt szükség, hogy a mérleg nyelve augusztus végén a jó ol­dalra billenjen, sok-sok akarat­erőre, egymást biztató szóra volt szükség, hogy a csüggedés ne le­gyen úrrá sehol az embereken. Mert ezen múlott minden. Ezen múlott, hogy az adott viszonyok­hoz mérten szervezték meg min­dig a munkát, hogy a munkát elő­segítő összes eszközt jól felhasz­nálták, hogy többek közt a mos­toha időjárás ellenére a gabona »4,3 százalékát géppel aratták le. Külön is tiszteletet érdemelnek, akik az aratógépeken, a kombáj­nokon ültek, akiknek mindig ke­vés pihenés jutott, akik sokszor tisztességesen nem tudtak még megborotválkozni sem. A szellemi és fizikai erő egysé­ge, harmóniája volt a forrása a hősiességnek, az emberek százai, ezrei kitartó munkájának. S ami. kor ezt néhány tömör mondatban kifejezzük, arról is szólnunk kell, hogy nehéz volt a tavasz, még ne. hezebb a nyár, mégis legnehe­zebb tesz az ősz, hiszen eltolódtak a munkák. Tavaly szeptember elején már 100 ezer holdnyi mély. szántás volt a megyében, most szeptember elején pedig csak 45 ezer, tavaly erre az időre fel­szedték 3 ezer holdról a cukorré­pát, most szeptember elején csak 300 holdról. A munkák eltolódá­sának egyik jellemzője, hogy a kukoricatörést aligha kezdhetik meg októbernél élőbbe Mindez együttesen önmagáért beszél, hiszen azonkívül, hogy amit nehéz munkával megtermel, tek, be is akarják takarítani a mezőgazdasági emberek, a jövő évet is meg akarják alapozni, el­vetni az őszieket, és a tavaszi nö­vények alá felszántani a földet. Ez pedig megkívánja, hogy szep­temberben azokat a munkákat is elvégezzék, melyek eltolódtak au_ gusztusról. Ehhez ugyancsak a szellemi és a fizikai erő teljes összpontosítására, egységére, har. mondájára van szükség. Arra kü­lönösen szükség van, hogy min­den arra alkalmas ember gépre üljön, a szövetkezetekben is fel kell ezeket kutatni, s az üzemek­ből is gépre kell ültetni azokat, akik valamilyen módon nélkülöz­hetők ott. Elsősorban így biztosit, ható, hogy a kukorica későd éré­se miatt az ősziek 50 százalékát kalászosok után tudják elvetni, így biztosítható, hogy a korán érő növények letakard tása után elvé­gezhessék a talajmunkát, mire az őszi betakarításra sor kerül. S a szeptember elején két műszakban dolgozó 600 gép helyett ezekben a napokban kétezernyi dolgozzon két műszakban. És hogy a gépek akadálytalanul dolgozhassanak, a szövetkezeti gazdák családtagjai­nak a sokaságára is szükség van, hogy a korán érő növényeket a lehető leggyorsabban betakarít­sák. Üjabb sok-sok akaraterőre, egymást biztató szóra, sok-sok erőt meghaladó tettre van szük­ség, hogy a mérleg november vé­gén is jó oldalra billenjen. Neve­zetesen, hogy elvessük azt a bú­zát is, amely nem került földbe október 15-ig a kalászosok és a korán érő növények után és a mélyszántással se kelljen sokat bajlódni a tavasszal. Ezzel tud­nák a mezőgazdaság emberei tel­jessé tenni, ezzel tudnák betetőz­ni a kora tavasztól augusztus vé­géig tartó hősi küzdelmet. Ezzel tudnák a második ötéves terv be­fejező esztendejének számvetését jelesre .készíteni”, ezzel tudnák a harmadik ötéves tervet teljes erővel és büszkeséggel megkezde­ni. Bizonyára így is lesz. Cserei Pál Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség látogat a Mongol Népköztársaságba A Mongol Népi Forra­dalmi Párt Központi Bi­zottságának és a Mongol Népköztársaság Miniszter- tanácsának meghívására Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével szep­tember végén baráti látoga­tást tesz Mongóliában a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsé­ge. (MTI) MAI SZÁMUNKBÓL: Gyónás (2.—3. oldal) Régiek, mégsem ugyanazok <3, oldal) A fodrászszéktől a televízióig (4. oldal) A PRIMAS (Képes riport a 7. oldalon) Ruházati vásár, 30—40 százalékos kedvezmény (12. oldal) Befejeződött a Szakszervezetek Országos Szombaton reggel az ÉDOSZ székhazában folytatta megbeszé­léseit a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A tanácsülésen megje­lent Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. A tanácsülés a társadalombiz­tosítási helyzetről szóló beszá­moló felett pénteken megkezdett Vitát folytatta. Az első felszólaló dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter volt. Ismertette az egészségügyi ellátás jelenlegi helyzetét és a jö­vőre vonatkozó terveket. A vitában elhangzottakra Gál László SZOT-tátkár válaszolt, majd a tanács egyhangúlag elfo­gadta a beszámolót és az előter­jesztett határozati javaslatot. A határozat a társadalmi mun­ka szélesítésében, hatékonyságá­nak növelésében, az ügyvitel egy­szerűsítésében és gyorsításában, a felvilágosítás és az oktatás foko­zásában, továbbá a társadalom- biztosítási szolgáltatások tovább­fejlesztésében és a jogszabályok Harminc nagy értékű díjjal jutalmazzák az őszi betakarítást és vetést időben befejező szövetkezeteket Az elmúlt év ősze nem kedve­zett a vetésnek, az esős tavasz és nyár pedig a gabona fejlődésének, betakarításéinak. Megyénk szövet­kezeteinek érdeme, hogy mégis az eddigi legmagasabb búzatermést takarították be az idén s hála a kombájnosok, aratógép-kezelők odaadó szorgalmának, kevés vesz­teség mellett. Az idén az őszi bú­za vetését még a tavalyinál is nehezebb körülmények között végzik szövetkezeteink. Azért, mert a legjobb elővetemények jó része, a cirok, a kukorica csak ké. són érik be, s emiatt második, harmadik évben követi kalászos a kalászost a vetés sorrendjében. A megyei versenybizottság be­takarítási, vetési és szántási ver­senyt hirdet. Azok között a szö­vetkezetek között, amelyek szep­tember 25-ig befejezik az őszi ár­pa, október 25-ig az előirányzott búza vetését, továbbá november 10-ig beszállítják a cukorrépát, teljesítik teljes egészében a talaj­erőutánpótlási tervüket, s no­vember 30-ig befejezik a mély­szántást, harminc nagy értékű dí­jat oszt ki a megyei versenybi­zottság. Járásonként három-há_ rom, városonként egy-egy szövet­kezet nyerhet televíziót, rádiót, sportfelszerelést, s egyéb nagy ér­tékű jutalomtárgyat. A verseny­bizottság külön jutalmazza meg azt a három szövetkezetét, amely a megyében elsőnek fejezi be jó minőségben az összes őszi munká­kat. Nem részesülhetnek jutalom­ban azok a szövetkezetek, ame­lyek tisztítatlan, csávázatlan ve­tőmagot vetnek, amelyek nem tartják be a szükséges vetőmag­normákat. Továbbá, ha a vetési terület 5 százalékán minőségi ki­fogások merülnek fel, s ha a kö­vetelményeknek megfelelően nem fertőtlenítik azokat a földeket, amelyekben másodszor, harmad, szór követi kalászos a kalászost. A verseny értékelésére december közepén kerül sor. egyszerűsítésében, végül a szak­szervezetek egészségvédelmi te­vékenységének, illetve a biztosí­tottak betegellátásának javításá­ban jelöli meg a további teendő­ket. Ezenkívül részletesen meg­határozza, milyen feladatokat kell a szakszervezeteknek megoldani­uk a társadalombiztosítási mun­ka hatékonyabbá, tartalmasabbá tételére. Rámutat az ügyviteli munka egyszerűsítésének, a tár­sadalombiztosítási és egészség- ügyi felvilágosításnak, valamint a dolgozók által felvetett kérdé­sek figyelembevételének fontos­ságára. Ezután megkezdődött a harma­dik napirendi pont tárgyalása. Brutyó János, a SZOT elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagja szólt a VI. szakszervezeti világ- kongresszus előkészületeiről. A tanácsülés a beszámolót egy­hangúlag elfogadta és a VI. Szak- szervezeti Világkongresszussal kapcsolatos állásfoglalását határo­zatban foglalta össze. A tanácsülést szervezeti kérdé­sek megvitatása után kora dél­után Karakas László SZOT-titkár zárta be. (MTI) Véget ért a szakigazgatási tanácskozás Gyulán Eredményesen fejezte be mun­káját pénteken a megyei építési hatóságok ötnapos konzultatív ta­nácskozása. A gyulai városi ta­nács kistermében Papp Istvánnak, a megyei tanács végrehajtó bizott­sága elnökének záró előadását hallgatták meg a résztvevők. Elöl­járóban elismerését nyilvánította az EKV-nak a hasznos munkaér­tekezlet szervezéséért és köszöne­tét fejezte ki a főhatóságok mun­katársainak, akik előadásaikkal is­mertették a tanácsok dolgozói előtt álló feladatokat. Ezután tájékoztatót tartott Papp elvtárs, melyben méltatta Békés megye fejlődésének eredményeit és összefoglalóan ismertette, hogy milyen feladatok várnak a megye építési hatóságaira harmadik öt­éves tervünk előzetes irányelvei alapján. A második ötéves terv — mint mondotta — a szocializmus alap­jainak-lerakását valósította meg; a legfontosabb feladatok az ipar­ban a termelés fejlesztése, a me­zőgazdaságban a szövetkezetek megerősítése voltak. Békés megye különösen a mezőgazdasági terme­lésben, a növényi és állati termé­kek felvásárlásában országos vi­szonylatban is kiemelkedő ered­ményt ért eL Ugyanakkor fejlő­dött a kommunális ellátottság, befejeződött a falu villamosítása, terjeszkedett a közművesítés, elő­nyösen változott a megye oktatási és egészségügyi helyzete. A harmadik ötéves tervben az exporttermelés feltételei szerint szükséges módosítani az ipari ter­melés szerkezetét és növelni kell a mezőgazdasági kivitel arányait is. Papp elvtárs ismertette a har­madik ötéves terv előirányzata alapján várható megyei beruházá­sokat, majd kitért arra a kérdés­re, hogy a jövőben növelni kell a tanácsok elhatározó szerepét: a helyi problémák megoldásában az illetékes tanácsoké legyen a döntő szó. Ezzel kapcsolatban beszélt a tanácsi szervek megnövekedett fe­lelősségéről is. A tanácskozás Takács Jánosnak, a megyei tanács osztályvezetőjé­nek záró szavaival ért véget

Next

/
Thumbnails
Contents