Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-16 / 218. szám
1965. szeptember 18. 4 Csütörtök Hamis számlák, ravasz, „Ne érje szó a ház elejét” szerteágazó bűncselekmények A rendőrség átadta az ügyészségnek Belanka Pál és társainak ügyét Ravasz és tékérvényes bűncselekmény Vizsgálatát fejezte be a megyei rend örfőkap i tán yság Belanka Pál és társainak ügyében. Vádemelés céljából az ügyészségnek átadott ügyben tizenhét személyt nyilvánított a rendőrség terheltnek, akik a bűncselekmények sorozatát 1957 óta kővették eL A társadalmi tulajdont csalás, sikkasztás, hamisítás és egyéb módon megkárosítók cselekményeiket nemcsak megyénkben, hanem az ország más területein is elkövették, sőt, a szálak külföldre, többek között New Yorkig is elnyúlnak, Belanka Pál mint a békéscsabai téglagyár anyagbeszerzője 8—9 évvel ezelőtt megismerkedett Hirsch István budapesti lakossal, aki felajánlotta, hogy amennyiben forgácsoló szerszámokra líjane szüksége, úgy azt hivatalod számlák alapján biztosítani tudja. Mivel közvetlenül az ellenforradalom után az ilyen szerszámok beszerzése nehéz volt, Belanka elfogadta a felkínált segítséget. Ennek alapján állapodtak meg, — de egyúttal abban is, hogy a számlán szereplő összegnél tíz százalékkal kevesebbet fizet az anyagbeszerző. Ezzel kezdődött a bűncselekmény-sorozat és sók rafináltság- gal, hamisítással, kijátszással tovább folytatódott. Közben újabb bűntársak csapódtak a bűnszövetséghez és újabb „ismerősök" is „bemutatkoztak”. Az elsőrendű terhelt, Belanka Pál öt év alatt 182 hanis számla alapján majdnem 90 ezer forint értékű forgácsoló szex-számot vá- várolt Hirsch Istvántól. Amikor Hirsch ezelőtt két évvel hivatalos útlevél alapján kivándorolt az Egyesült Államokba, feltárta az „anyagbeszerzés” körülményeit és kapcsolatait Belanka előtt. Ezenkívül az elsőrendű terhelt 5 ezer forintért megvásárolta a Hirschnél lévő hamis számlák kiállításához szükséges ugyancsak hamis bélyegzőket és mintegy 180 dai'ab üres számlát. Ettől kezdve Belanka új „társsal”, Koczka Pál anyagbeszerzői foglalkozású me- zöberényi lakossal folytatta üzel- rneit a köztulajdon kárára. Az 5 ezer forintos ellenértéket is egyenlően fizették ki, a számlákon osztoztak, a hamis bélyegzőket pedig közösen használták. Mielőtt a bűncselekményt to-1 vább részletezzük, választ adunk i raktárába, ez azonban mit sem az olvasónak a hamis számlák elkészítésével kapcsolatban is. Hirsch fedezte fel, és „adta tovább” a bűnszövetség tagjainak a nyomdász foglalkozású Hegyesdi Vilmos budapesti lakost, aki régi kapcsolatai alapján Hirsch- nek már azelőtt is készített nyomdailag ugyan azonos, de hamisított számla-űrlapokat. A bűnszövetségen belül Hegyesdi maradt továbbra is a társaság „nyomdásza”. Tőle származtak azelőtt is és Hirsch távozása után is a különböző vállalatok, illetve boltok cégjelzéseivel ellátott számlajegyzékek. De itt rögtön hozzátesszük, hogy Hegyesdi harmadrendű terhelt foglalkozott tiltott szövegek nyomtatásával, lóversenyre érvényes tiszteletjegyek elkészítésével, sőt a nyomozás kiderítette azt is, hogy villamosjegyek matricáit is elkészítette. Ezeket a hamis számlákat használták fel többek között csalásaikhoz Belankáék. Ezzel azonban még pénzt ném tudtak „csinálni”, szükségük volt olyan anyagokra, amelyeket számlákra vethetnek és azt munkahelyükön elszámolhatják. Akadt anyagbeszerző is, elsősorban Dózsa József budapesti lakos személyében, aki „használt cikk felvásárlására és értékesítésére” feljogosító ipar. igazolvánnyal rendelkezett. Az „ócskapiacos” — így nevezik köz. nyelven e foglalkozást — azonban nem használt cikkeket értékesített, hanem különböző illegális úton szerzett új szerszámokat. Forrása részben Magyarországon, | A Békéscsabai Konzervgyár hatalmas részben Csehszlovákiában volt. j csarnokában zajlik az idényáruk tartósiiá- De ugyancsak „anyagellátó” sze- sa. Az egyik szalagon az uborka, a másikon repet játszott Matusik Gyula, a ! szilva fut az üvegzáró automaták felé, de Békés megyei Iparcikk Kiskeres- fő áru most a paradicsom, s a belőle ké- kedelmi Vállalat44-es vas-műszaki | szülő konzervek. A hatalmas tartályokból boltjának előadója is, aki az üzlet-| hosszú csővezetéken kerül az ivóparadi- ből 1963-ban és 64-ben mintegy csőm az automata töltőgépihez. Itt Pősze 7 ezer forint értékű forgácsoló Mária gépkezelő ügyel a megfelelő töltési szerszámot tulajdonított el és | szintié, s innen kerül az üveg a palackzáró von le bűncselekményük elkövetésének fényéből. A bűnszövetség egyes tagjai, akik amellett, hogy másokat is bevontak bűnös tevékenységükbe, családtagjaikat, feleségeiket sem kímélték meg, őket is rászedték a közreműködésre sokszor anélkül, hogy velük tudatták volna csalásuk tényét. Ugyancsak tagja a bűnszövetségnek Nemes Árpád budapesti kisiparos is, akinek saját bevallása szerint nyolcezer forint a havi jövedelme, de úgy látszik, ez nem volt elég neki, ugyanis a külföldről származó szerszámok csalással véghezvitt értékesítéséből is kivette a részét. Mind Belankának, mind Koczkának mintegy 20—20 ezer forintos értékben „értékesített”. Részese volt még a bűncselekmények elkövetésének Dióssy István budapesti kereskedelmi alkalmazott és Kapitány Károly budapesti műszaki ellenőr is. Az elvetemült és hosszú időn keresztül ravasz eszközökkel „dolgozó” bűnszövetség tagjainak ügyét a rendőrség átadta az ügyészségnek vádemelés céljából. Rövidesen a bíróság előtt kell felelniük a köztulajdont sértő tetteikért. Varga Tibor Az árnyék feltételezi a fényt, a hatalmas szomszédságában rendszerint megleljük az aprót is. Ezen tűnődtem, amikor a készülő cukor birodalmában jártam, s megálltam egy pillanattá a fehér és a fekete határ mezsgyéjén. Balról roppant vákuumüstökben jegesednek a — néhány száz évvel ezelőtt „indiai édes sónak” ismert — cukorkristályok, hogy azután az osztályozó rázórostáin alápermetezve hófehér vonulatokká magasodjanak. Egy ajtón átlépve, jobb kéz felől koromfekete halmok emelkednek. Itt fortyognak az erőmű kazánjai, ez a szén birodalma. Fekete és fehér egymás tőszomszédsó g ában. Fényes réztáblán felirat: „Hazai Gépgyár RT. 1912”. A dohogó öreg gőzgép mellett ősz hajú ember tevékenykedik. Rokonszenves arcú idős munkás. Kenegeti, simogatja a masinát olyan gonddal — nem is gonddal, szeretettel — mintha legalábbis élő jószág lenne. Fénylik, ragyog annak minden porcikája. Szívesen vált egy-két szót a gépről meg a munkáról. Ebben él, ez a hivatása. Hogy jól szu- perál-e a lokomobil? De még mennyire. Ügy megyen az, hozzá sem kell nyúlni. Miért törül- geti akkor mégis? Hamiskásan elmosolyodik. „Ügyelek, hogy semmi kifogás ne essék az én gépemre, ne érje szó a ház elejét.” A bácsiról kiderül, hogy tíz éve még parasztember volt. Akkor jött be a gyárba. Azóta tanulta meg a gép fortélyait. De a A konzervgyárban láttuk adott —■ természetesen pénzért — tovább Belankának. A vállalatuknál anyagbeszerzőként dolgozó terheltek: Belanka, Koczka Pál, Timkó Károly (Békés megyei Építőipari Vállalat), Várnái József (Miskolci Cementipari Gépjavító Vállalat) általában a mintegy 30—40 százalékkal olcsóbban megvásárolt, de első osztályú árunak számlázott szerszámokat bévé telezte tték vállalatuk automatához. A konzervgyárból nagy mennyiségű lecsó kerül az üzletekbe hazai és külföldi fogyasztásra. A lecsó-vonalon 19 asszony dolgozik a nappalos—délutános műszakban Tóth Ferencné csoportvezető irányításával. A lé a töltőgépből az üvegekbe csurog, majd a megfőtt paprikát rakják bele az asszonyok. A Tóth-vonal teljesítménye a legnagyobb a három műszak közül. Nyolc óra alatt 13 500 üveg lecsót továbbítanak a dolgozó emberek munkásbecsületét nem kellett a gyárban tanulnia, földműves apái vérével örökölte. Egyik megyei vállalatunknál panaszkodott a művezető, hogy némely dolgozók nem képesek igazán beleilleszkedni a mindennapok munkarendjébe. Nem szívvel csinálják azt, amit kell, hanem csak tessék-lássék módra. Bizony akadnak efféle emberek. Akiknek — mondjuk meg őszintén, ha nem az állam fizetné az órabért, hanem csakis a saját odaadással, gonddal végzett munkájuk után kellene megélniük, bizony felkopna az álluk. A hasznos növények közepette megterem a dudva is. Mind kevésbé ugyan, de még itt- ott feldugja a fejét. A cukorgyárban meg vannak számlálva a napjai az öreg gőzgépeknek. Lassanként felváltják őket a korszerű, fürge villany- motorok. Az idős munkások is előbb-utóbb elérik a nyugdíjkorhatárt, fiatalok lépnek a helyükbe. Az új technika bonyolultabb, mint a régi, a fiatalokat az iskolák, technikumok vértezik fel a kellő szakismerettel. De jó néhány dolgot nem lehet megtanulni az iskola padjaiban. Sok minden előfordul az életben és a munkahelyen, amire nem készítenek fel a könyvek, amit leginkább a megbecsült, idős munkatársaktól lehetséges ellesni. Egyebek között azt is, hogy a gyárat, ahol dolgozunk, olyannyira magunkénak érezzük, hogy „ne érhesse szó a ház elejét”. — ajda — Békéscsabán, a Radnóti Miklós Könyvesbolt Tanácsköztársaság úti üzletének kirakatait a nyár folyamán ötletes napvédő zsaluval látták el. Olyasmivel, ami teljesen feleslegessé tette az erre a célra fordított összeg kiadását, mivel a cél így, amilyen abszolút fénykizárási szi. tuációt teremtett, a redőny lehúzva tartásával is elérhető lett volna. Ugyanis a zsalu rácspálcikái a kirakat terét függőleges síkban olyan tökéletesen takarják, hogy azokon keresztül betekinteni sem lehet a kirakatba. Illetve, ez csupán a zsalurácsozatnak a szem magasságában lévő 2—3 nyílásán keresztül és csak erre a magasságra korlátozottan lehetséges. Ha valaki a kirakat alsóbb részeit akarja megtekinteni — ahol a könyvek zöme van elhelyezve —, ezt csak guggoló, vagy más bizarr testhelyzetben teheti, ami amellett, hogy fárasztó, az utcán, nyilvánosság előtt komikus is. Mert hogyan nézne az ki, ha például egy molett hölgy, vagy idősebb úr békaügetésben tartana seregszemlét a kirakat könyvei felett...? Remélem, hogy — függetlenül az elmúlt nyári időszak indokai, tói — a vállalat is ilyen „szemszögből” nézi majd a kérdést és nem fogja továbbra is megfosztani a könyvkedvelőket attól, hogy a könyvkereskedés kirakatában állandóan láthassák a legújabban érkezett könyveket. Mert, ugyebár, vagy kirakat a kii-akat, vagy zárka...? is—i) Kirakat vagy zárka...? lezárógéphez. Kocziszky László felvételei
