Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-14 / 191. szám

1965. augusztus 14. 2 Szombat Vihar előtti csend a közép-vietnami fennsíkon Saigon A péntekre virradó éjjel Dúc Co-t, a közép-vietnami fennsíkon fekvő, nagy stratégiai fontosságú katonai kiképzőtábort a partizá­nok aknavetővel ismét lőtték, máskülönben a harcok hevessége a létesítmény körül csökkent. Az előző napokban a tabor közelében amerikai ejtőernyősök jeilentek meg és megütköztek a partizá­nokkal, miközben a dél-vietnami hadsereg egyik menetoszlopa vé­res harcokat vív, hogy átvágja magát Dúc Co-ig. A harcok inten­zitásának csökkenéséből a Reuter iroda tudósítója arra következtet, hogy az ostromló partizánalakula­tok, ha ideiglenesen is, visszahú­zódnak a dzsungelbe. A tudósító hozzáfűzi azonban, hogy bár a Vi- etcong nyomása Dúc Co-ig ideig­lenesen alábbhagyott — tekintettel a dél-vietnami kormány és az ame­rikai hadvezetőség nagyszabású csapatösszevonásaira — egyetlen felelős vietnami vagy amerikai parancsnok sem mer arra számí ta­ni, hogy többről van szó, mint ar­ról, hogy a tábor átmenetileg lé­legzetvételnyi szünethez juthat. Katonai szakemberek úgy vélik — folytatódik a tudósítás —, hogy a Vietcong alkalmasint kísérletet tesz két nagyobb partizánhadmű­veleti övezet: a Do Xa körzet (Kontum-tartomány) és a „C had­műveleti zóna” (Saigontól nyu­gatra) összekötésére. Amennyiben ezek a hadműveletek sikerrel jár­nak, a partizánok gyakorlatilag átveszik egy 480 kilométer hosszú­ságú terület ellenőrzését, ami a laoszi határszéltől egészen Saigo­nig húzódik. Csütörtökön éjjel egyébként csatározások voltak a partizánok és a kormánycsapatok között Sai­gon közelében, Gia Dinh tarto­mányban is. A felszabadító erők aknával lőtték a főváros közelében levő Dák Tot és Phu Catot. Az AP szerint „csekély jelentőségű” összetűzés zajlott le éjfél után a saigoni repülőtér közelében is. (MTI) Tüntetés Tel Avivban Felbomlik Malaysia? 1965. augusztus 9-én reggel közölték a hírügynökségek, hogy SzingafHír kilé­pett a Malaysia Ál­lamszövetségből és a Brit Nemzetközössé­gen belül független állammá vált. Ez a közel kétmil­lió lakost számláló 581 négyzetkilométer nagyságú terület, amelyen az angolok flotta- és légitámasz­pontot építettek ki, két évvel ezelőtt csatlakozott az akkor megalakult Malaysia Államszövetséghez. Szingapúr Délke- let-Azsia legnagyobb kikötője, az ón vi­lágke re sk ede lm é ne k egyik központja. Ko­rábban Indonézia számottevő ónércter- melésének csaknem teljes egészét Szin­gapúrban dolgozták fel. 1964-ben azonban, mikor Indonézia megszakította gazda­sági kapcsolatait Malaysiával, Szinga­púr ónkohói kapacitásának kihaszná­lása csökkent. A Malaysia Államszövetséget annak idején Nagy-Britannia délkelet-ázsiai gazdasági és politikai pozícióinak biz­tosítása céljából hozták létre a tizen- j ismeretes, Indonézia az Allamszövet- I egy tagállamból álló Maláj Szövetség- séggel kapcsolatos kérdések miatt lé- I bői, Szingapúrból, Sarawakból és Sa- pett ki az ENSZ tagállamainak sorából, babból (azelőtt brit Észak-Bomeó). Malaysia megalakulásától nemzetkö­zi bonyodalmak forrásává vált. Mint Szingapúr függetlenné válása feltehe­tően a Malaysia Államszövetség fel­bomlásának első mozzanata. Tel Aviv Az izraeli közvélemény to­vábbra sem nyugszik bele ab­ba. hogy a bonni állam dr. Rolf Pauls és Alexander Török sze­mélyében egy volt hitlerista katonatisztet, illetve egy volt horthysta követségi titkárt küld Izraelbe diplomáciai szol­gálatra. Csütörtökön este Tel Aviv utcáin az utóbbi évek egyik legnagyobb tömegtüntetése zaj­lott le. Az ellenzéki Herut párt mintegy nyolcezer tagja tilta­kozó menetben vonult végig' a város sugárútjain. A tömeg a város középpontjában nagygyű­lést tartott. Menanem Begin, a nyugatnémet—izraeli diplomá­ciai kapcsolatokat már hosszú idő óta ellenző párt vezetője be­szédet intézett az egybegyűltek­hez. Hangoztatta, hogy nincs hely Izraelben olyan ember számára, aki hűségesküt tett Zavargások .Los Angelesben Los Angeles Los Angeles délkeleti negyedé­ben, a „néger gettóban”, csütörtö­kön este is folytatódtak azok a heves tüntetések, amelyeket egy nappal azelőtt a rendőrség néger­ellenes intézkedése váltott ki, ami­kor az egyik rendőrjárőr letartóz, látott egy néger asszonyt. Ez indította el a tiltakozó moz­galmat, amely, minthogy a sére­lem nem nyert orvoslást, csütör­tök estére helyenként zavargások­ba csapott át. A tüntető négerek elkeseredésükben szembeszállnak a kivezényelt rendőri alakulatok­kal, s egyes csoportjaik valóságos közelharcot, kődobáló csatát vív­nak velük; autókat borítanak fel. összesen hatezerre becsülik a tün­tetésekben részt vevők számát a helyszíni tudósítók. Bár csütörtök este a rendőrség az egész néger negyedet lezárta, az összecsapá­sok még péntek hajnalban is foly­tatódtak. Az UPI szerint nem ismeretes a sebesültek pontos száma. A Reu­ter arról tájékoztat, hogy egy em­ber életét vesztette. (MTI) Hitlernek. ..Alig húsz esztendő telt el azóta, hogy füstöltek a krematóriumok kéményei, s az átkos német zászló most Izrael fölött fog lobogni“ — mondot­ta. A nagygyűlés után 50 fiatal a Sheraton Hotel, Pauls nagy­követ ideiglenes szálláshelye elé akart vonulni, de megerő­sített rendőrosztagok útjukat állták. A Herut párt híveinek tün­tetése következtében — mint hírügynökségek jelentik — hosszú időre megbénult a bel­városi forgalom. A nyugatnémet nagykövet időközben tisztelgett a náci ha­láltáborok hatmillió zsidó áldo­zatának emlékművénél, előtte pedig a külügyminisztériumban bemutatta megbízólevelét. (MTI) A dobozi Petőfi Tsz központi irodájában nagy izgalomban talá­lom az emberekeit, ahol egy gép­író a 73 esztendős Szilágyi Ferenc tsz-nyugdíjas űtlevélkéretmét ál­lítja ki nagy igyekezettel és kész­séggel. Ennek az izgalomnak az oka nem kisebb, minthogy Szüágyi Fe­renc az augusztusban induló bé­kevonattal Moszkvába készül, hogy a Szovjetunióban élő fiával, Vladimír Szilágyival találkozzon. Szilágyi Ferenc regénye a szok­ványos haddfogolytörténetek út­ján indult el még 1913-ban, ami­kor mint huszonegy esztendős regruta Gyulára, a József-lakta- nyába, a 2-es honvédekhez bevo­nult. Az első világháború kitöré­sekor „standibelikénit” az orosz frontra került. Részt vett az 1914. évi véres lengyelországi hadjárat­ban, amelynek során a körülzárt Przemyslíben rekedt, és a vár majd öthónapos ostroma után, 1915. március 15-én hadifogságba ke­rült, Szibériába vitték, egy Taskent környéki hadifogolytáborba, Tro- jeckibe, ahonnét hat hónap múl­va a kirgiz Kazahsztán egyik fa­lujába, Akbulákra szállították me­zőgazdasági munkára. 1919-ben belépett a Vörös Hadseregbe, har­colt Kolcsak fehérgárdistái ellen, I amikor pedig az ország íelsza. Harcok Kasmírban Új-Delhi A világ hírügynökségei pénte­ken reggel ismét heves harcokat jelentettek Kasmírból. Az indiai rádió azt jelentette, hogy pakisz­táni fegyveresek átlépték az 1948- ban lerögzített tűzszüneti vonalat és támadást hajtottak végre sri- nagari kaszárnyák ellen, A pa­kisztáni kormány cáfolja az Űj- Delhiben kiadott hivatalos közle­ményeket, és azt állítja, hogy a túlnyomórészt muzulmánok lakta Kasmírban „a lakosság felkelt in­diai elnyomói ellen”. Az AP hírügynökség Űj-Delhi- ben szerzett értesülésekre hivat­kozva közölte, hogy az augusz­tus 5-én kirobbant harcoknak ed­dig 150 áldozata van. badult a fehérek uralma alól, 1920 tavaszán leszerelt. Ekkor vett regényes fordulatot Szilágyi Ferenc hadifogolyélete.' A háború következtében leszegé. nyedett Magyarország képtelen volt a hadifoglyok intézményes hazahozatalára. Akik elérhették a Nemzetközi Vöröskereszt valame_ lyik gyűjtőállomását, jöttek. A többiek számára, Oroszország kö­zelebbi részeiből is, a hazajövetel egyéni és kockázatos vállalkozása maradt az egyetlen lehetőség. Szilágyi falujában még öt ma­gyar hadifogoly volt. A Magyaror­szágtól elválasztó irtózatos távol­ságnak még a gondolata is riasz­tó volt számukra. Valamennyien letelepedtek és megnősültek. Gaz. dálkodni kezdett. Szilágyi Ferenc néhány esztendő alatt szépen ösz- szeszedte magát. 1925-ben eladott egy lovat, egy ökröt és társaival együtt ekkor rászánta magát egy hazatérési kísérletre. Mind az öten elutaztak Moszkvába. A Horthy-Magyarország azonban nem állt diplomáciai kapcsolatban a Szovjetunióval, így nem tudták a szükséges útiokmányokat meg­Singapore-i London Nyugati hírügynökségek jelen­tései szerint újabb országok is­merték el a Malaysiából kivált Singapore államot. Ilyen értelem­ben nyilatkozott Hollandia, Kana­da, Dél-Vietnam és Dél-Korea kormánya. Tunku Abdul Rahman malaysi- ai miniszterelnök a Daily Express pénteki számában megjelent nyi­latkozatában fenyegető hangnemet üt meg az új állammal szemben és hangoztatja: kormánya nem fogja eltűrni, hogy Singapore bárminő formában diplomáciai vagy keres­kedelmi kapcsolatokat létesítsen Indonéziával. Alighanem egyedülálló hangú nyilatkozatában Rahman kijelen­tette: ;,Nem vagyok hajlandó szerezni. Amikor már csupán any- nyi pénzük maradt, hogy vissza­utazhattak Kazahsztánba, vissza­mentek. Szilágyi egy fél mázsa al­mát vitt haza a feleségének. Eny- nyire futotta a hazautazásra gyűj. tött és hiába elköltött pénzből. Egy szintén Taskentben maradt hadifogoly-péknél 1927—28-ban kitanulta a pékséget, 1929-ben pe­dig egy bolgárkertésszel, Dimitri Belcsinovval társult az Ilak folyó egyik 6 holdas szigetének kerté­szeti kihasználására. Közben szü­lei Dobozról levélben állandóan hívták haza. 1929 őszén a moszk­vai észt követség útján sikerült végre útlevelet szereznie hatha­vi időtartamra. Tizenöt esztendei távoliét után elindult Magyaror­szágra, hogy itteni dolgai rendező, se után visszamegy feleségéért és öthónapos kisfiáért. Az események azonban más­ként alakultak. Budapesten csak azért nem kellett a nyolcnapos politikai vesztegzár idejét letölte­nie, mivel a dobozi elöljáróság iga­zolta; a Szovjetunióba azonban nem engedték visszatérni. így csu­pán- levelezés útján maradt kap­helyzetkép megengedni, hogy Singapore dip­lomáciai kapcsolatokat létesítsen egy olyan országgal, amely ellen­séges irányunkban. Ellenséges cselekedetnek tekintenénk minden megegyezést Singapore és Djakar­ta között — mondjuk egy kereske­delmi szerződést, vagy indonéz konzulátus megnyitását Singapore- ban. Egy arra irányuló kísérletet, hogy Singapore kereskedjék Indo­néziával, árulásnak tekintenénk és egyszerűen nem engednénk meg” — mondotta a malaysiai mi­niszterelnök. Li Kuan-Ju singapore-i minisz­terelnök csütörtökön közölte, mó­dosítani kívánja az ország alkot­mányát, hogy nagyobb biztosíté­kokat adjon a nemzeti kisebbsé­geknek. (MTI) csolatban feleségével és ottani ba­rátaival, akik később arról értesí­tették, hogy felesége más férfit választott. Itt átadom a szót Szilágyi Fe­rencnek, mondja el ő ennek a sze. szélyes és vakmerő fordulatokban bővelkedő életregénynek utolsó fejezetét. — Az egészben csak az fáj, hogy egyetlen fiam olyan távol él tőlem — mondja Szilágyi Fe­renc. — Most harmincöt esztendős, nős és mezőgazdasági gépészeti technikus. Ezelőtt két esztendővel az a szerencse ért, hogy személye­sen is találkozhattam vele. Eljött Magyarországra, ide Dobozra. Egy hónapig volt nálunk, a feleségem­mel is nagyon megszerették egy­mást, most pedig szintén leleve­leztük, hogy amikor augusztus­ban Moszkvába megyek, találko­zunk egymással. Csak időben ott legyen, mert Taskentből két és fél nap az út vonaton Moszkváig. Annyi, mint amennyi idő alatt én is innét oda fogok érni. Itt elfényesedik a szeme Szilá­gyi Ferencnek. Ebben a fényesség­ben benne van nemcsak az apai boldogság öröme, hanem a büsz­keségé is. Kívánjuk, hogy Szilágyi Ferenc mindkét érzése maradék­talanul beteljesüljön moszkvai út­ja alkalmával. Surányi Sándor Egy hadifogolyregény utolsó fejezete

Next

/
Thumbnails
Contents