Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-13 / 190. szám
IMS. augusztus 13. 5 Péntek •mm. Új kultúrház Mezőmegyeren 111 ■ »""P" Tetteikért A társadalom, a ml hatalmas szülőnk édes gyermekei ként óvja, gondozza minden rendű, rangú és korú lányát, fiát. Némelykor talán túlzottan elnéző is, különben mi oka lehetne annak, hogy annyi jóakarattá intés, figyelmeztetés. megrovás ellenére még mindig akadnak barbár viselkedésben, garázdaságban visszaesők és őket követők? A probléma nem általános, az igaz, ózonban néhány szúnyog zümmögése és csípése is elegendő, hogy egy egész otthoni népének nyugalmát, nyugodt éjszakáját tönkretegye. Az „ember-szúnyogok” mérhetetlenül veszedelmesebbek, hiszen a közösség mindennapi életének a zaklatói, erkölcsi és anyagi károk okozói. A minap Békéscsabán, az Orosházi úton hazafelé tartva, mit látok?! Anóhány éve felállított korszerű papírhulladékgyűjtő lá- dikák egyike földre döntve. A beton talapza táról elválasztott cső- lábai végén tisztán kivehető az erőszakos törés nyoma, vagyis nem odébbhelyezés céljából távolították el. Százegynéhány méterrel arréb hever egy másik társa, a presszó előtt a harmadik, míg a negyediknek az oldalát tépték el a vandál kezek. A siralmas, és dühítő látvány felidézi az előző „jaminai eseteket”, a bevert ablakokat, az iskola ki- döntött kőfalát, a tönkretett te- leíohfülkét, az egyik utca végig kitöndelt facsemetéit... Szüléink annak idején egy olcsó, vásári bögre leejtéséért el- náspágoltak, kukoricára térde- peltettek. Olyan szülőkről is tudok, akik gyermekeiket filléres csínytevésekért, károkozásért a Hamburgban a hormonkutatók kongresszusán két öngól tudás beszámolt alapos kutatásairól, melyek szerint a gyermekeknél éjszaka álmukban sokkal több növekedési hormon mutatható ki a vérben. mint napközben. Ez a megállapítás alátámasztja a régi feltevést, a-mely szerint a gyerekek főként „álmukban növekednek”. Növekedést előidéző hormonok felelősek szadizmus határát súroló módszerekkel fényi tettek, ami persze súlyosan elítélendő. Ugyanakkor azonban néhány erejét fitogtató garázda ilyesmikre vetemedik, holott pusztításuk családi mércével mérve óriási, de még falusi, városi költség alapiján is jóval több, mint „filléres kár”. És arrvi a legégbekiáltóbb ellentmondás: e barbárokat, a közvagyon eme gátlástalan pusztítóit, ha kocsmában vagy bárhol -egyetlen forinttal megrövidítené valaki, menten tolvajt kiáltanának és rendőr után üvolte- nének. — Nem szabad mégsem túl keményen bánni velük, hiszen csak a korukból fakadó átmeneti kilengésékről van szó — hallani néha a szánakozás hangját. Holott az „átmenettel” való érvelés hamis, hazug és ha igaz volna, akkor sem elfogadható. Hasonló korú fiatalok tíz- és százezrei tanúsítják nálunk a felszabadulás óta iskolapadban, gyárban, mezőn, utcán, strandon, szórakozóhelyeken, az élet minden vonatkozásában azt, hogy kilengések, garázdaságok nélkül, társadalmunk ifjúságaszményéhez méltó módon is lehet, sőt egyedül így érdemes tanulni, dolgozni és élvezni az életet! Az esték, éjszakák nyugalmát kilengéseikkel zavaróik, a társadalom, a közrvagyon erkölcsi és anyagi számlájára ,„szórakozók” cselekedeteikért még akkor is teljes mértékben felelősek és tetteik súlyos következményeit még akkor is viselniük kell, ha a fiatalok korosztályába tartoznak. mesterséges adagolásával az orvosok ma már sok esetben segíteni tudnak a túl alacsony növésűeken is, feltéve, hogy a baj oka ténylegesen a természetes növekedési hormonok hiánya. Ilyen esetekben előfordult már, hogy, az idejében megkezdett kezeléssel évi 35 centi- méteres növekedést tudtak elérni.' Üj kultúr házat kapott az 1550 főt számláló kisközség. A 170 embert befogadó régi kultúrház már kicsinynek bizonyult, nem nyújtott megfelelő helyet a község kulturális igényének. Egy kocsma és egy presszó között ugyan még válogathattak a fiatalok, a község lakói, de ezek nem elégítették ki igényeiket. Öt éve vetődött fel az új kultúrház építésének gondolata, azóta gyűjtötték rá a községfejlesztési forintokat, míg végül is tervük megvalósult. A község lakóinak nagy társadalmi összefogása is hozzájárult ehhez, az elmúlt 3 óv alatt 415 ezer forint értékű társadalmi munkát végezték. Ezalatt járdákat, kövesutat építettek, fásítást, útkarbantartást és más hasonló munkákat végeztek. A színjátszók, a tánccsoport és az énekkar eddig az iskolákban pró- bázhattak és csak az előadást tartották a régi kultúrházban. Ezentúl a próbákat is az új színpadon tarthatják. Az iskolákban eddig politechnikai oktatást sem tarthattak a szűkes férőhely miatt, most már erre is lehetőség lesz. Helyet kap itt a könyvtár is és állandó jellegű klubszoba várja látogatóit. Helyet kap egy szélesvásznú mozi is. A község kulturális eredményei valóban szépek, lakói méltók erre az új létesítményre. Kultúrcso- portjaik mindig ott vannak a' járás és a megye — mondhatni — minden vetélkedőjén. Csoportjuk első lett a járás színjátszódnak versenyén és már a tsz-szervezés idején műsorral járta a környező községéket. Bródy Sándor „Tanítónő”- je és Molier „Fösvény”-e sem hiányzott műsoraikból. A Szlovák Szövetség támogatásával lehetőségük volt műsorral bejárni a nógrádi falvakat, Észak-Magyarország szlovák községeit. Kulturális életük újabb szakkörök létrehozásával is gazdagodik. Tervbe vették egy felnőtt íotószakkór létrehozásét. valamint egy gazdasszony szakkör beindítását. Közeleg az avatás napja. Háromnapos műsor nyitja meg a község kulturális éleiének új szakaszát. Mekis Márton lelkes munkája nyomán megszólalnak még egyszer a régi kiöregedett kultúrcso- porttagok. Múlt, jelen és jövő címen az elmúlt 20 évet eleveníti fel. Másnap vegyes műsor „Mindenből, mindenkinek”. A harmadik este pedig „Jegygyűrű a mellényzsebben”. A régi kultúrház felszabadul. Kapuit azonban nem zárja be. Játékdélutánok — idősek és fiatalok különböző összejöveteleinek, a fiatal házasok baráti körének, a nyugdíjasok összejöveteleinek lesz színhelye. Hogyan csinálják ezt a mezőmegyeriek? Egyszerűen. Példamutatással és jó szervezéssel.- Üj Álmukban nőnek a gyerekek Ilyen az új kultúrház. Tisztítják az ablakokat. kezeti növényápolás mellett rendszeresen eljár az énekkari próbákra is. Nem véletlen, hogy a „Társadalmi Munkáéit” kitüntető jelvény ezüst fokozatának birtokosa. Nem Parkettázók. szer sem hiányoztak. Mekis Márton igazgató még kórházban tartózkodása idején is műsort szerkesztett. Méltán érdemelte ki a „Szocialista Kultúráért” kitüntetést. Nem hiányzik a község lakóiból a társadalmi ossz-fogás széllé, me sem. A 65 éves Tóth János bácsi még most is élén jár. Nemcsak az énekkarnak tagja, de nincs olyan társadalmi munka, amelyből részt ne vegyen. A tarmelőszövetbeszélgef-1 sikátoraiban esténként népi énekesek, zenészek és táncosok csoporté A hatvanöt éves Tóth János. összeverte a tenyerét. Tapsolt. S ez a rituális, éles. messze hangzó, parancsoló taps valamire emlékeztetett. Arra gondoltam, ilyen szigorú és kifejező tapssal rendelhették szolgáikat magúikhoz évezredekkel ezelőtt a fáraók, a Napisten földjén élt hatalmasságok. A tapsra ezúttal kedvesen alázatos tekintetű, hollófekete hajú fiú jelent meg — feltételezésem szerint — a kereskedő szolgája. A főnök szeme a gyerekre villant, az udvariasan, mélyen meghajolva köszöntött. — Teát, kávét, juicet, Colát? —, kérdezte vendéglátóm. — Teát — bólintottam, hiszen a tea e vidék legfinomabb itala. Pillanatok alatt hozták az olajsűrűségű, feketésbarna. jó ízű italt. Kortyolgatás közben aztán elkezdődött az áru kínálata. Ekkor tudtam csak meg. milyen üzletiben is vagyok. Üvegek, fiolák, tégelyek kerültek elő. Porok, folyadékok, kenőcsök, parfümök, olajok s ki tudja micsodák. Illatok terjengtek, nehéz, mély illatok, egykoron ezeket használhatták a földrész nagyasszonyai, Nefretete, Cleopatra és a többiek. Előkerült árnyalatú arc-, szem-, szempilla-, haj. és körömí'esték, kölni éjjelre, nappalra, vendégségbe, imához, illő és tartós virágolajak, melyekből egy gyűszű évekre elég. Teázva, alkudozva tünk, vitatkozva, összeveszve, majd kibékülve. Végre is üzletet kötöttünk. Az arab árusokra egyébként a végtelen alku a jellemző. Előfordul, hogy itt a bazárnegyedben 3 fontra tartja áruját a kereskedő. Jön az első külföldi turista, megtetszik neki az áru s szó nélkül megadja érte a 3 fontot. A kereskedő ezt látva rosszkedvűen bezárja a boltot, mondván: rossz napom van. De ha ugyanezt az árut a vevő megnézi, s csupán fontot érőnek tekinti, a kereskedő esküdözni kezd, hogy olyan boldogsága legyen a hetedik menyországiban, hogy az áru nem 3 fontot, de hatot ér, s ő csak azért adja el, mert éppen megszorult. Azután átíkozódva elrohan, veri a fejét a falba, hogy ő milyen szerencsétlen, éppen ilyen vevővel találkozott. Ha a vevő is ezt teszi, akikor végül másfélékét fontért megkapja a portékát, bár kicsit így is becsapva érezheti magát. A kereskedő Colát, vagy más üdítő italt hozat, s nagy barátságban megisz- szák az áldomást. Kétórás volt a vita, a második vevő sikeresen alkudott, jóval kevesebb a kereskedő haszna, ezúttal mégis boldog. Szélesen mosolyog, s Allah áldását kéri a kedves vevőre. A Khan el Khalili bazár szűk jai szórakoztatják az ácsorgó embereket. Az utcán húsféle és sok más keleti csemege sül, orrcsiklan- dozó illatok, nehéz fűszerszagok terjengenek, tiszteletre méltó sejkek hosszan idézik kívülről a Koránt a köréjük sereglett igazihitű- eknek. Másök a távoli vidékekről érkezett mesemondókat veszik körül, akik régen esett, nagy dolgokról, férfias cselekedetekről, bátor tettekről szövögetik a mese szálait. A mecsetek tövén, s az utcaszögletekben kávé-, tea- és bablevesfőzök, a legkülönfélébb rágcsálható magok árusai kínálják portékájukat minden talpalatnyi helyet kihasználva. Majorn- tánooltatók, erőművészek, bűvészek fitogtatják hozzáértésüket. Kereskedők ezrei fennhangoh kínálják áruikat, kapható itt arany, ezüst, népművészeti tárgy, élelmiszer, szőrme, kígyóbőr, zsebrádió, tevenyereg, ruhanemű, gyöngy, tea, könyv, parfüm, s a szembetegséget gyógyító répaféleség. Egy- egy „szakma” egész utcasort elfoglal. A sejtelmes, hangos trópusi éjszakában nap mint nap életre kel a mesés, vidám, játékos Kelet, ezernyi színével, hangjával, pompájával. Egyik sem hiányzik. A tanács vezetői, tagjai is ott vannak a kul- túrcsoportban. Nem hiányzik abból Szabó István tanácselnök és felesége sem, akik hétről hétre ott vannak a próbákon, egyetlen egyegyedül van Szabó István, Tó János, Mekis Márton és a többié:. Ha munka van, egy emberkén megmozdul a község és építi, szépíti környezetét, otthonát. Fotó, szöveg: Csapó László Hatvanegyen a szabadkígyósi építőtáborban Augusztus 1-én a szabadkígyósi tangazdaság kertészetében hatvanegy középiskolás látott munkához. A táborozok a szarvasi, az eleki és a békéscsabai gimnázium- I tolhatnak, szórakozhatnak is. ból érkeztek. Az építőtáborban a 1 H. K. napi 6 órai munkaidő alatt uborkát és paradicsomot szednek. A táborlakók a munka mellet! könyveket kölcsönözhetnek, spor(Folytatjuk)
