Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-11 / 188. szám
1965. augusztus 11, / 4 Szerda Többet kellene tenni a munkaverseny sikeréért Békésszentandráson Kovács Páll, a Békésszantandrá. sí Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet műszaki vezetője jogosan büszkélkedik azokkal a kész termékekkel, amelyek egyelőre elszállításra várnak a raktárban. Sok-sok dolgozó munkája, szorgalma, ízlése, szakértelme testesül meg bennük. Az az égszínkék, hatalmas perzsa seőn yeg, amelyből 40 a Ganz-MÁVAG elsőosztályú vasúti kocsijaiban Egyiptomba kerül, szinte csodálatos. És lehet, e más jelzőt találni arra a kerek biedermeier szőnyegre, amit a franciák kedvelnek, vagy bármelyikre, akár bel- vagy külföldi állampolgárnak díszíti majd a lakását? A legújabb cikket Is bemutatja: a műszálból készülő magas csomó- zású perzsát. Modern lakásokba való Varia-ibútorokhoz. Tartós, mint a gyapjúszálas és olcsóbb, mint az eredetű A szövetkezet 300 belső és 300 külső dolgozója fáradozik azon, hogy a békésszentandrási szőnyeg hírnevét megőrizze. Ahogy mondják, néhány évvel ezelőtt munkaversenyt is indítottak, hogy többet. gazdaságosabban és jobb minőségben termeljenek. A dolgozók kezdeményezése azonban kevés megértésre talált a vezetőik részéről, akik nem adták meg hozzá a szükséges segítséget. A legnagyobb baj volt, hogy hiányzott a verseny nyilvánossága, ami végül is lefékezte a munkalendtiletet. Pálinkás Ilona, aki a szövetkezet egyik legjobb dolgozója, a tavaly újrakezdett munkaversényt már kedvezőbbnek tartja, bár — véleménye szerint — még meet sem foglalkoznak vele eléggé. Matuz Lászlóné és Molnár Györgyné úgy véli, hogy helyes lenne, ha a szövetkezeti bizottság a versenyhíradó táblát a rendeltetésének megfelelően használná fel. Azelőtt előfordult, hogy az értékelés elmaradt és persze a kitűzött pénzjutalom is. \ Laczkó Vera annyit tud a versenyről, hogy többet kell termelni, mert sürgős a munka, ö ki is Közgazdasági kérdésekről röviden Á gyártmánycsaládok Minden iparágnak az a törekvése, hogy a ' termelési költségeket csökkentve, gazdaságosabban, korszerűbb gyártmányt készítsen. Ennek fő módszere a sorozat- mennyiség növelése, de a választék különbözősége iránti érdeklődés miatt az üzemek más megoldások után is kutatnTlíényszerül- tek és egyik módszert a gyártmánycsaládok kialakításában találták még. A termelés szervezői abból indultak ki, hogy az egyes gyártmányok — főleg a nagy teljesítményű szerszámgépek, de például a televíziók is — gyakran több száz, sőt több ezer alkatrészből, vagy gépelemből állnak, tehát bőséges mód nyílik arra, hogy a különböző típusú termékekben azonos gépelemeket használjanak jel. Csökken az alkatrészek száma, miután ezekből többre van szükség, növelhető azok sorozat- nagysága. így gazdaságosabb termelés útján bő(vülhet a kész gyártmány választéka. Általában három típusa ismeretes a gyártmánycsaládoknak: 1. Régebben is ismertek már a gépsorozatok, amelyek hasonló, de egymástól szabályszerűen eltérő tagokból állanak. (Egyesek vitatkoznak is, hogy ide számíthatók- e ezek, hiszen az azonos gépelemek paramétereikben eltérőek.) 2. Legtisztább forma a gyártmánycsalád, amely minden termék esetében egy-egy alapgépből indul ki, de a végtermékben már különbözőek a típusok. Ilyenek például a speciális Ikarus gépkocsik is, amelyeknél a motor, a motorház, az alváz és a vezetőfülke teljesen azonos, de a különböző célokra — tejszállításra, olaj- szállításra — kialakított kocsiszekrények eltérnek egymástól. (Természetesen a kocsiszekrényekben is számos egyforma alkatrész és gépelem található.) A Budapesti Nemzetközi Vásáron nagy sikert aratott VARIATOX gépcsaládot — amelyet a növényvédelem különböző munkáira gyártunk — szintén egy-egy alapgépre tervezték, de az egy es gépek, jellegüknek megfelelően kivitelükben és hatásfokukban eltérnek egymástól. 3. Ennél is fejlettebb típus az aggregetizálás. amely a gépek szerkezeti elemeinek szabványosításán alapul. Különösen a szerszámgép- és műszeriparban fejlődött ki ez a módszer. Egyik nagy műszergyárunkban például 60 gyártmányelemből több mint ezerféle terméket állítanak elő. A módszerben az építőkocka elvéből indultak ki. Az aggregetizálásnak az a lényege, hogy olyan termék- egységeket gyártanak, amelyek önmagukban is önállóak, ugyanakkor egymással több formában összekapcsO’lhatók, más termelési feladatokra alkalmazhatók, átalakíthatok és bővíthetők. (Egészen leegyszerűsítve: a Varia-bútorokhoz lehetne’ hasonlítani őket.) Az aggregetizálás már nem gép- családok, hanem gépcsoportok kialakítását, gyártását jelenti. A módszert iparunkban még csak elvétve alkalmazzák, pedig felmérhetetlenül nagy a gazdaságossági előnye. Mind a gyártmánycsaládok kialakításának, mind pedig az aggregetizálásnak fontos feltétele, hogy az alkatrészekben és a gépelemekben az országos szabványokat használják, sőt tanácsos biztosítani azok központosított gyártását. A párt Központi Bizottsága múlt év decemberi határozatában egyik fő feladatnak a korszerűbb és gazdaságosabb termelést jelölte meg. Ahol a műszaki fejlesztésben fáradozó szakemberek az azonos alkatrészek és gépelemek több termékben való felhasználására, a gyártmánycsaládok kialakítására törekszenek, jelentősen szolgálják a párthatározat megvalósítását. Nemcsak azért, mert a korszerű módszerrel csökkentik az önköltséget, hanem azért is, mert az így gyártott termékekkel közelebb jutunk a világszínvonalhoz, s jobban helytálihatunk velük a nemzetközi piacon. Kovács András tesz magáért és joggal reméli, hogy ismét az elsők közé kerül. A vetélkedés tehát érdekli a dolgozókat, a versenyhíradó táblán azonban nyomtatott betűkkel csak ennyi áll: ..Munkabér-kifizetési pénztári órák. Központi üzem: 14—16”. Sem több. sem kevesebb nem olvasható rajta. Az igaz, hogy Marton Lászlóné versenyfelelős Bor Éva szövetkezeti bizottsági taggal és Szijjártó Sándorné szövetkezeti vezetőségi taggal együtt gondosan vezeti az eredményt. A füzetet azonban, amely az eredményt tar. talmazza. az iroda egyik asztalának fiókjában őrzik. Vajon nem lenne-e jobb helye az eredményeknek a hirdetőtáblán? Csonki Mihály, az üzem párttit- kára maga is egyetért azzal, hogy a szövetkezeti bizottságnak többet kell tennie a munkaverseny siketéért. Nem régi a mozgalom a szőnyegszövőben, hiányzik a kellő tapasztalat is hozzá. De most. amikor a termelés fellendülőben van és szinte nincs olyan mennyiségű áru, amelyre ne találnának felvevő piacot, különösen fontos, hogy a szövetkezet vezetősége ezt a dolgozókban rejlő rendkívül jelentős tartalékot kiaknázza. És ne felejtkezzünk meg arról, hogy a munkaverseny nem csupán a gazdasági eredmények növelésének, hanem a szocialista gondolkodás fejlesztésének, kiala. kításának is egyik eszköze, iskolája. Ebben a nemes vetélkedésben forr össze igazán a kollektíva és válik alkalmassá arra, hogy a követelményekkel lépést tartva mind nagyobb és nagyobb sikereket ér. jen el a munkában. ß A földművesszövetkezeti mozgalom veteránja „András bácsi... Bandi bácsi...” Így szólítják Kétegyházán és Lö- kösházán naponként ki tudja hányszor. A korabeliek pedig egyszerűen Andrásnak, Bandinak. Az 56 éves Kalcsó András, a Kétegy- háza és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet Igazgatóságának elnöke mindenhogyan elfogadja a megszólítást. Szeretik és tisztelik őt munkatársai is, akikkel hosszú évek óta összeköti a mindennapi gond, a két község lakosságának ellátásáért érzett közös felelősség. Tágas irodájában ketten ülünk. Szeretnénk róla sok mindent megtudni. ő azonban munkatársairól beszél. Meg arról, hogy a múlt évben a körzeti földművesszövetkezetben kibontakozott felszabadulási verseny első szakaszában 238- al növekedett Kétegyházán és Lö- kösházán a földművesszövetkezeti tagság tábora. Ugyanakkor a tervezett 22 700 forint részjegy helyett több mint 33 ezer forintot érő részjegyet váltottak a két községben március Végéig. A társadalmi munkaként vállalt 7300 forint helyett 14 és fél ezer forintnál többet valósítottak meg Kótegyháza és Lökösháza földművesszövetkezeteinek választott vezetőségi tagjai és dolgozói. Kalcsó András elnökként csaknem másfél évtizede irányítja e két község földművesszövetkezeti mozgalmát. A földművesszövetkezeti mozgalom érlelte kommunis. tává. Olyan emberré, aki sok év után is megmaradt szerény vezetőnek. Ezért bízik benne a körzeti földművesszövetkezet egész tagsága, a közvetlen munkatársak, a pártbizottsági és a tanács-vezetők is. S ez a tudat megsokszoroz, za Kalcsó András erejét. Szépülnek, korszerűsödnek Kétegyháza és Lökösháza boltjai, a vendéglátóipari hálózat, növekszik a szövetkezeti vagyon, javul a lakosság áruellátása, Balkus Imre Az idén befejezik a békéscsabai öntöde új kéményének az építését Az Erőműjavító és Karbantartó Vállalat békéscsabai öntödéjében az idei első fél évben — a tavalyihoz hasonló időszakhoz képest — több mint 120 tonnával több öntvény készült, az igények azonban olyan nagyok voltak, hogy azokat így sem lehetett teljesen kielégíteni. A második fél évben hasonló a terv. Az erőműveknek alkatrészeket, szénőrlő kalapácsokat, az áramszolgáltató vállalatnak földkábel-összekötőket és a helyi igényeknek megfelelő öntvényeket gyártanak. A műszaki fejlesztést az ütemterv szerint tovább folytatják: befejezik az új kemence építését, az üzemrészeket csillepályával kötik össze és csilléket készítenek. A fizikai munka megkönnyítésére szolgál majd a tégelykiemelő berendezés. Még az idén felújítják, korszerűsítik a konyhát és rendbe hozzák a többi szociális létesítményt is. • \AWWWW>A/V\VWVWW Négyen ülnek egy pádon a Tizenkilencesek terén. Kézimunkáznak. Horgolnak, kivarmak. Valamennyien húszon alul vannak, csinosak, szépek. Egy pesti barátom így kiáltott fel egyszer. amikor szabadságát töltötte itthon. — Bármerre megyek, úgy érzem, mintha ez az ország egyetlen főváros lenne. •— Majdnem így van. Nincs határ, nincs különbség a pesti, a városi és a vidéki lányok között. Jól öltöznek, kedvesek és észbontóan csinosak. Olvasok, de figyelem őket. Beszélgetnek. Az örök téma foglalkoztatja őket. Egyik kislány fesztelenül mesél. — Anyu nem akarja, de... majd belenyugszik. Sanyi nagyon rendes. És nem is keres rosszul. 1S00, nem is olyan rossz. Majd keres még többet. Motorja is van. — Nagyra vagy vele Böbe — szól a másik, egy fitos orrú kis barna. — Nem kellene úgy el- kapatni. — Te csak ne beszélj, leu, jól tudjuk valamennyien... te ilomhercegre vársz, aki Opel- Rekorddal jön érted, elvisz innen messzire egy Jlamp&k a fiadon álom-villába, ahol a reggelit is háztartási gépek szolgálják fel. — Ezen jót kacagnak Icu kivételéivel. ö csak vono- gatja a vállát. — Mindent akarok, s ehhez jogom van. Vagy nem...? — Ezért szakítottál Lajossal? — Ha tudni akarod azért, mert nem elég modern. — Haha... Mi a szösz! — Hiába nevettek, ez így van. Nem szeret táncolni. Nem szereti a nyilvánosságot. Ha eljött hozzánk, csak ült és nézett rám. De hogyan nézett. Mint egy mártír. — Mert szerelmes. — Halljátok, lányok. Szerelmes. Ez jó. És mit érek vele, ha unalmas. — Nem értesz a nyelvén. Bele kell rázni az életbe. Na hallod? Vegye észre magát. — Ne is haragudjatok, igaza van Icunak — szól a napszemüveges. — Böbének már szinte parancsol a Sanyi. Na, engem nem fog senki az orvomnál fogva vezetni. Inkább én 6t. — Ha hagyja magát. — Ügy kell választani. — Beválasztani.^Nem? — Ha nem tetszik, továbbmegy. Én is dolgozom. Megélek. — Lányok. Milyen lehet egy ideális férj? — Én megmondom. — Várj, én... figyelj csak. — lcué a szó. ' — Szerintem: legyen magas, barna, szép arcú. Szeressen táncolni, vidám legyen. Pénz. Pénze sok.„ — Esze kevés?... — nevetnek, majdnem hull a könnyük. — Az is jó, ha van. De erős is legyen és hallgasson rám... — Mindenben. — Lehetőleg. — Hagyjátok már... gyertek, együnk egy fagyit Kadrinál. — Csak így: Kadrinál. Elmennek. így van ez. Valamikor lovon jött az álmok hercege hódítani, ma Opel-Rekordon. Az is herceg volt azért, aki 4— 5 kilométert gyalogolt esőben, sárban szive választottja után. Egyik cseléd volt, a másik cselédlány, de a kis cselédlány hercegnek látta azt, akit szeretett. Ma is így van az. Van villanyszerelő „herceg”, kovács, pék, eladó, segédmunkás. Mind „hercegi’ az egytől egyig annak, aki vagy akit szeret. Régen a határban a munka, a közös probléma, szenvedés szőtte össze a fiatalokat. Ma a közös munka, a közös szórakozás, közös tervek, közös célok Ámor-nyila találja el őket. Ma okosabbak, jobban öltöznek, ezért szebbek is. Napjaink problémáival együtt haladnak, lehet, fesztelenebbek, mint régen, de ez még bajosabbá teszi őket. A végén mindig megkomolyodnak és elfoglalják azt a helyet, amelyet a társadalom szánt nekik. Kevesen értenek egyet azokkal a rosszmájú emberekkel, akik a fiatalok kötetlenségét félremagyarázzák. Napjaink lányai szerves részesei a szocializmus építésének. Mindenütt helytállnak, sokszor — nem szégyelljük kimondani — jobban, hűségesebben, oda- adóbban, mint sok férfi. Nem könnyelműek ők, csak fiatalok. Ezt tudják, érzik. Látni őket gyönyörűség. Ügy érzi az ember, mintha maga is épp olyan gondtalan fiatal lenne... P. A.
