Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-08 / 186. szám

Világ proletárjai, 1965. AUGUSZTUS 8-, VASÁRNAP Ara 80 fillér XX. ÉVFOLYAM, 186. SZÁM Első félévi tanulságok Sok érdekességet és tanulságot fedezhettünk fei a Központi Sta­tisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának lapunk szombati számában közzétett első félévi je­lentésében. Az első, s ami talán a legjobban megkapja az embert az, hogy a megye szocialista iparának termelése az idei első fél évben húsz százalékkal meghaladta az egy év előtti termelési szintet. Ér­demes ezt a számot összevetni az országos átlaggal. 1965 első fél évében az ország ipari termelése körülbelül hat százalékkal volt több, mint 1964 első felében. A különbség tizennégy százalék. Na­gyon szép teljesítmény. Ezzel me­gyénk ipara a szomszédos megyé­ket is megelőzte. Ha tovább tamutmányozzuk a statisztikát, azt is megtudhatjuk belőle, hogy összességében végre a munka termelékenysége is kielé­gítően fejlődött. Az év első hat hőnapjá-ban a megye állami ipara a termelés többlet 79 százalékát a termelékenység növelésével érté el. Ez sem kisebb eredmény az előbbinél. Az idei népgazdasági terv ugyanis előírta, hogy az ipar; termelés tervben meghatározott növekedésének több mint 70 szá­zaléka a termelékenység emelke­déséből kell hogy származzék. Nos ezt a követelményt megyénk állami ipara teljesítette. Nem mondható el ugyanez a szövetke­zeti iparra, amely — a háziipar­ral együtt — nagyrészt létszám- növeléssel biztosította a többter­melést, s csak elenyésző hányad­ban: mindössze hét százalékban a termelékenység növelésével. Íme máris itt az első olyan tanulság, amelyhez a statisztika tanulmá­nyozása hozzásegít bennünket. Am, hogy a jóval folytassuk a sort, lássuk, milyen egyéb tapasz­talatokat szerezhetünk a statiszti­kai jelentésből. Az 1964 decembe­ri párthatározat és az idei népgaz­dasági terv is egyik fontos fel­adatként jelölte meg az exportra termelés bővítését. Az első félévi adatok szerint megyénk iparának exporttevékenysége növekedett, csaknem 100 millió forint érték­kel termelt többet, mint egy esz­tendővel korábban. Néhány ter­mékből, mint például tájékoztató és vegyes nyomtatványból, kötött­áruból, gyulai kolbászból, sózott hátszalonnából az exportgyártás a termelés növekedését is megha­ladta. Feltűnő azonban, hogy ugyanekkor az Orosházi Üveggyár a tervezettnél 15 százalékkal ke­vesebb árut adott a külkereskede­lemnek. Az elmúlt fél év egyik kedvező jele, hogy a termékek választéka bővült. A Békéscsabai Kötöttárugyár exportcikkeinek kö­re 54-gyel, a belföldi termékek pe­dig 3*-cal\ gyarapodtak, s hogy a Békéscsabai Konzervgyár már kamillavirágot és fokhagymát Is szárított, az Orosházi Üveggyár pedig cseh tejesüvegeket is gyár­tott. S amennyire jó, hogy bővült az exportcikkek választéka, annyira nem megnyugtató az, hogy a fél évben a termékek minősége álta­lában nem javult, sőt a selejt ará­nya növekedett. A minőségrontó tényezők között kétségtelenül sze­repet játszott egyik-másik ipar­ágban a kedvezőtlen időjárás, itt- ott viszont az anyaghiány okozott gondot. Ha így volt, akkor is sze­met szúr, hogy a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál a minőségromlás miatt mintegy másfél millió forinttal csökkent a termelési érték, vagy az, hogy az Orosházi Üveggyárban a konzerv- üvegeknél 15, a palackoknál 30, a hengerelt síküvegnél pedig 23 szá­zalék volt a selejt aránya. Lehet­ne még folytatni a felsorolást, úgy hisszük azonban felesleges volna. Annál inkább kívánatos — éppen az első fél év kedvezőtlen tapasz­talatai alapján —, hogy a termé­kek minőségének javítását minden vállalatnál és üzemnél jobban megköveteljék, mint eddig. A se­lejt csökkentése nem esztétikai szempontból, vagyis elsősorban a szépséghiba eltüntetése miatt fon­tos, hanem azért, mert népiesen szólva: pénzt hoz a konyhára. Ha kevesebb a selejt — kevesebb a ráfizetés a vállalatnak is, a mun­kásoknak is. A közös és az egyé­ni érdek nagyon is összeforr egy­mással. Az első félévi tanulságok egyike továbbá az is, hogy nem sikerült mindenütt az egyenletes, ütemes termelést megvalósítani, aminek következménye fellelhető a negyedév végi hajrákban. Túl vagyunk a második ötéves terv utolsó esztendejének félide­jén. A párt- és kormányhatároza­tok teljesítésére tett erőfeszítések máris több területen éreztetik kedvező hatásaikat, amit az év el­ső hat hónapjáról készített sta­tisztikából is megállapíthatunk. A munka neheze azonban még hát­ra van. A mostani és a követke­ző hónapok szorgalmán, termelé­sén és eredményein sok múlik. Ez az az időszak, amikor sokat lehet még tenni és pótolni, hogy a meg. levő szépséghibák mind kisebbek legyenek, hogy megyénk ipara si­keresen befejezhesse a második ötéves terv utolsó esztendejének feladatait. Ha ezt sikerül elérni, akkor azzal az új tervidőszakhoz is megteremtődik az a kiindulási alap, amire méltán lehet majd építeni. Podina Péter Üj öntöde és csempeüzem létesül Szarvason A Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz 4 és fél millió forint beru­házással korszerű, gépesített új öntödét létesít az autószerviz mellett. A tervet a Békés megyei Tanács Tervező Irodája készíti, az építkezés szeptember végén kezdődik. Az öntödében évi 2560 tonna öntvény készül majd, ami az ed­diginek két és félszerese. így a szövetkezet saját szükségletén fe­lül a megye ipari üzemeinek a megrendelésére is vállalhat mun­kát. Ugyancsak az idén kezdik meg a szövetkezet központi telepén egy nagy csőkemencés csempe­üzem építését, mert a jelenlegi már nem biztosítja a kályhagyár­táshoz a szükségletet. Az új üzemben jövőre kezdik meg a termelést. A gabona 75 százalékát aratták le a békési járásban Előtérbe került az őszi vetésre való készülődés Tanácskoztak a termelőszövetkezeti agronómusok tása is. Emellett szorgalmazni kell az istállótrágyázást, ami egyelőre csak a, kamu ti Béke, a békési Egyetértés és a békési Október 6 Tsz-ben kezdődött meg elfogad­ható ütemben. Elég lassan halad a Járásban a szalma lehúzása és kazlazása is. A kombájnok által eddig learatott 16 067 hold gabona szalmáját csak 13 697 holdról hú- zatták le, s kazalba mindössze 9516 hold gabona szalmatermése került. Vontatott az őszi és a ta­vaszi növények alá szükséges alapműtrágya kiszórása is. Az előbbivel 3612, az utóbbival 1176 holdnál tartanak a békési járás szövetkezetei. Egy hónap múlva kezdetét veszi az őszi vetés. Előreláthatólag a búza előveteményének jó része, a kukorica, a cukorrépa és a nap­raforgó későn kerül le s ezért elég nagy területen követi a bú­za a búzát. A járás szövetkeze­teiben ennek ellenére elég lassú ütemben halad a már letakarított 'földeken a vetőszántás. Mind­össze 14 százaléknál tartanak. Ennek az az oka, hogy a terme­lőszövetkezetek az ütemtervben meghatározott univerzális trakto­roknak csak a felét üzemeltetik két műszakban. Amíg a kamuti Béke 9, a bélmegyeri Üj Barázda 8 saját erőgépet üzemeltet két műszakban, addig a mezőberényi Vörös Csillag, a csárdaszáUósi Petőfi és a békési Üj Élet egyet sem. A tanácskozáson szóba került az is, hogy most már lássanak hoz­zá szövetkezeteink a kender ara­tásához, azt követően a silókuko­rica betakarításához, s augusztus 15-től a cukorrépa szedéséhez, szállításához. A járás szövetkeze­tei az őszi vetésekhez bejelentet­ték a vetőmag-és a csávázási igé­nyüket is. A csávó zás jó részét a növényvédő állomással végeztetik majd el. Három hét elmúltával ismét megbeszélésre ültek össze a béké­si járás termelőszövetkezeteinek agronómusai a járási tanács me­zőgazdasági osztályának vezetői­vel, hogy kölcsönösen tájékoztas­sák egymást az eddig elvégzett nyári munkákról és a következő feladatokról. A mezőberényi és a Békési Gépjavító Állomás körze­tében külön-külön megtartott ta­nácskozáson a szövetkezeti agro­nómusok tájékoztatásából az de­rült ki, hogy a gabona aratásával 75 százaléknál tartanak. A jövő hét elejére több szövetkezet vé­gez ezzel a fontos munkával, s aztán átcsoportosítják az aratás­ra legalkalmasabb kombájnokat oda, ahol még sok búza áll tal­pon. A járási tanács mezőgazdasági osztályának véleménye az, hogy a mHHmimNimiHH'iiiHmHiimiiHiiimuiHiimiiimimiHiHmiHiMmiHiiiiHMitiiiiiuHiiimHiiiiHMiMiMimiMiHuimimiiimmmiHiHimMi szövetkezetek valamennyi magyar gyártmányú kombájnt állítsák rá a keresztből való cséplésre. Bár a tervezettnél kevesebb a kézi és gépi aratás a járásban, mindössze 17 és fél százalék, azonban a csé- pelnivaló elég sok, mert a be­ütemezett negyven cséplőszekrény közül egyelőre csak 24 dolgozik, s az elcséplésre váró több mint 5 ezer holdból csak ezer hold gabonát csépeltek el eddig. Ér­demes a kombájnokkal csépelteim a keresztsorokat, mert egy-egy kombájnhoz mindössze négy-hat ember, egy-egy cséplőszekrényhez pedig legkevesebb 24 ember szük­séges. Márpedig elegendő munka­erővel kevés szövetkezet dicse­kedhet a békési járásban is. An­nál is inkább, mert az aratással egyidöben most már jelentkezik a kender és silókukorica betakarí­Szedik a burgonyát a kondorosi Dolgozók Termelőszövetkezet­ben. (Fotó: Malmos) MAI SZAMUNKBÓL: Egy hét a világpolitikában ___________ (2. oldal) S ikeres küldetés (3. A merevség és következménye (4, oldal) Mezőberény árnyai... ___________ (5. oldal) K OROSTÁ1 ___________ (8—5. oldal) A lottó rendkívüli tárgynyeremény-sorsolása {7. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents