Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-06 / 184. szám
!W5. augusztus 6. 3 Péntek Gabonaszárítási gondok Csárdaszálláson Ennek az esztendőnek a sok nehézsége, a belvízzel, jéggel és sok esővel kevert időjárása sokáig emlékezetes marad a csárdaszállásiak számára is. A 2110 hold arat- nivalóban nagyon lassan halad az öt kombájn a sok eső miatt. Az aratásnak még csak a felénél tartanak. Azért halad lassan, mert előfordult, hogy az egyik napon nyolc ízben kellett kihúzatni lánctalpas traktorral az aratás közben besüppedt kombájnt. A learatott gabona jó része szárításra szorul. Azonban a szárítógépek túlságosan foglaltak Békésen is, Gyomén is. Eddig mindössze 12 vagonnal tudott megszánttatni a csárdaszál- lási Petőfi Tsz. Ügy segítettek a dolgon, hogy az elég nedves búzából kiosztották a szövetkezeti gazdák szükségletét, mintegy 25 vagonnyit. Egy-két százalékot ráhagytak a nedves gabonára, amit a szövetkezeti gazdák odahaza a padláson széjjelterítve szárítanak. Öntözik a cukorrépát a tarhosi Kossuth Tsz-ben Tavaly sem szűkölködött csapadékban a békési járás, ennek ellenére a szövetkezetek rendelkezésére álló 34 öntözőgép egyenként 650 üzemórát dolgozott. Az idén nemigen volt szükség az öntöző- gépek munkájára, nem is működtek 50—60 üzemóránál többet. Egyik-másik szövetkezetben most is igyekeznek kihasználni a gépeket a csapadékot kedvelő növényekben. A tarhosi Kossuth Tsz- ben a sok eső ellenére is hozzáláttak a cukorrépa öntözéséhez. Tojást vásárol és baromiihizlalási szerződés! köt a háztáji gazdasagokkal a szarvasi Dózsa Tsz Tavaly jöttek rá a szarvasi Dózsa Tsz-ben, hogy érdemes barom- fineveléssel foglalkozni. Pedig tavaly csak ötezer pulykát s néhány ezer csibét neveltek. Az idén megkétszerezték, megháromszorozták a pulyka- és a csibenevelési tervet. Az előbbiből 12 000-t, utóbbiból pedig 40 000-t akarnak év végéig értékesíteni. A véletlen folytán ez év eleje 1 óta a nagyszámú baromfi nevelésének irányításához egy mezőÖsszel a legnagyobb csibetelepet már ellátják víz- és villanyhálózattal, reméli, hogy ezt az elsőt követi majd a többi is. A gondozók nagyon szorgalmasak, de nagyon nehéz az irányításuk a széjjelszórtság miatt, meg azért is, mert sok mindent két- szer-háromszor meg kell ismételni, mire megértik. Ugyanis a 25 gondozó közül egy sem végzett tanfolyamot. Akarattal és szorgalommal igyekeznek pótolni az isJekora kaskákkal hozzák a háztáji gazdaságból a tojást. gazdasági technikumot és egyéves baromfitenyésztési szakiskolát végzett szakembert kaptak, azazhogy asszonyt, Kereszturszki Ist- vánnét. Azért véletlenül, mert Kereszturszki István, a szövetkezet agronórnusa „elrabolta” a jól képzett baromfitenyésztőt a Mezőtúri Állami Gazdaságból. A kérdésre, hogyan érzi itt magát, kitérő válaszokat ad. Azzal kezdi, hogy szívesen jött Szarvasra, mert ott született, ott nevelkedett fel. Ami az állami gazdaság és a Dózsa Tsz csibenevelését illeti — ég és föld a különbség. Főleg abból a szempontból, hogy ott egy, itt pedig hat telepen széjjel- szórtan vannak a csibék, elég korszerűtlen ólakban. A legnagyobb hiány a villany és a vízvezeték. Az itatás vödrözéssel történik. merethiányt. Ez eddig sikerűit. Például a tizenkétezer pulykát eddig öt százalék körüli elhullás mellett nevelték. Szépen fejlődtek a csibék is. Egy szállításra váró, nagyszámú tízhetes csibéből éppen akkor mértek le négy darabot. Az első kettő 3, a másik kettő pedig 2,80 kg volt. A szarvasi Dózsa Tsz-ben találkoztunk egy érdekességgel is. Azzal, hogy a háztáji gazdaságoktól felvásárolják a tojást, s libahiz- lalási és pulykanevelési szerződést kötnek velük. Gaál Lászlómé március óta mintegy húszezer tojást vásárolt fel és háromszáz libára kötött hizlalási szerződést. Azt mondja, hogy pulykából is vagy ötszázra kötnek szerződést a háztáji gazdaságok. K. I. Fbtó: Malmos A GYULAI JÁRÁSI TANÁCS mezőgazdasági osztályának termelésszervező, irányító, elemző munkájáról évek óta kedvező vélemény alakult ki megyeszerte. Az osztály sajátosan látja el feladatéit. Munkájúikban különválasztották a szakirányítás és a szakvezetés fogalmát. Tiszteletben tartják a szövetkezeti demokráciát, vagyis nem operativen avatkoznak be a közös gazdaságok működésébe. A kampányfeladatok előitt tevékenységük középpontjába a tervek összeállításának vitája áll. A munkában következetességre inspirálják a tsz-ak választott szerveit. Mindehhez módot nyújt a feladatok teljes ismerete, a kiegyensúlyozott életfelfogás. Kotroczó Pál, a járási tanács vb-elnökihelyettese nem éppen fiatal, de nem is idős ember. A járási tanács vb őt bízta meg a mezőgazdasággal kapcsolatos ügyek járási szintű elemzésével. a „Halál Atyja”, mesélni kezd a játszadozó fényben. Naponta látom felkelni Ré-Ha- nahtdt, a napistent. Az ősi Nílus partjáról nekem küldd első üdvözletét, nekem, öt évezred tanújának. Az egyes népek kultúrái- szigetek a tengerben, s ez, amelyet i<tt Gizehben ötven évszázada őrzök, valamennyi közül a legrégibb. Az óriás szobrok lábainál minden olyan parányi, alig tűnik A sivatag felől szél fúj, éles homokot kerget. Későre jár, mire a fény és árny játéka véget ér. A történelem tanúi, s titkainak őrződ elnémultak. Visszaindulunk a városba. És tovább kavarogjak bennünk a kimondatlan gondolatok. Miféle emberek tervezték, milyen organizmus szállította ide ezer kilométerről, Asszuánból, Etiópia és Arábia kőbányáiból ezt a hárommillió darab óriási kőtömböt? Milyen gigászi erő nagyobbnak a hangyánál. De a rakta az egyméteres kockaköve fáraók hatalmas sírjait az ember két másfél száz méter magasba? építette féL A piramisok túlélték — Az ember, amióta ember, a történelmet, nagyságuk győzött alkot, épít s nagy tettekre képes a tovaszaguldó idő felett... — törte meg a csendet a város felé robogó gépkocsiban Ahmed Szolimán, akivel együtt hallgattuk végig a mesélő történelmet. — Tudom, mire gondol. Akik ezeket az építészeti csodákat megalkották, rendkívül műveltek. Kheops piramisa időszámításunk előtt 2690-ben készült. Eredetileg 160 méter magas volt, de az idő vasfoga azóta tíz méterrel alacsonyabbra marta. Két kisebb társa, Kefren 148, Mükerinosz 72 méteres néma óriás a vad sivatag szélén. A piramisok építése egykor milliókat érintő óriási erőfeszítés volt. Negyedévenként százezer rabszolgát tereltek össze a fáraó korbácsosai az építkezésekhez. — Képes-e ilyenre századunk embere? Erre én mindig egy szóval válaszolok: igen! Az ember minden korban nagy dolgokra képes. Ha már a mi földünkön jár, győződjön meg erről Nézze meg a XX. század épülő új piramisát, a Sadd el Aalit, az épülő isszuánd óriásgátat. Az a mostani íeneráció életműve. A duzzasztottba falazott kő elegendő lenne 16 Kheops-piramis felépítéséhez. Az is az emberi elme, alkotóképesség, hősiesség szimbóluma. A ml korunké... S lesz olyan maradandó, mint a fáraók piramisai — mutatott a három égre néző i-'l-a felé Ahmed Szolimán. Lakatos Ernő (Folytatjuk) A mezőgazdasági osztályon olyan ő, mint apa a családban. Beosztottjai többségükben fiatalok, akik a termelőszövetkezeti mozgalommal együtt nőttek a szakigazgatás teljes értékű és rangú emberévé. Balogh János osztályvezető, Antal József főagronómus, Hankóczi István íöállattenyésztő csaknem egyező korú. Agrármérnökök. A feladatok megoldásában olyanok, mint a testvérek. A MEZŐGAZDASÁGI osztály munkája változatos. A körülményekhez képest a szövetkezetek többségében jól gazdálkodnak. Az élet azonban ezekkel olykor teherbírási próbál csinál. Ebben az esztendőben olyan céllal rajtolt a járás, hogy az ötéves terv célkitűzését teljesíti. — Ez azt jelenti, hogy a tavalyi termelési értéket 15 millió forinttal kell túlteljesíteni — mondotta Kotroczó elvtárs. A KÖRÜLMÉNYEK a tavaszi belvíz, a gyakori esőzés, a száj- és körömfájás, a múlt évl>en a mezei pocok kártétele megnehezítette e terv megvalósítását. A célt azonban nem tévesztették szem elől. Érdemes idézni Balogh osztály- vezetőt: — A párt Központi Bizottságának decemberi határozata a termelés lehetőségeinek kihasználására, a gazdaságosság fokozására sarkallt valamennyiünket. Munkatervünk középpontjába azt állítottuk, hogy a szövetkezeti vezetőknek a termelés szervezéséhez megfelelő gazdaságossági szemléletet nyújtsunk. Ügy érezzük, ezen az úton jelentős lépést tettünk előre. Az osztályvezető szavaat az élet tanúsítja. A mezőgazdasági osztály kapcsolata jó a járás valamennyi termelőszövetkezetével. Előfordult — és ez egyre gyakoribb —, hogy valamelyik szövetkezet elnöke, főagranómusa igényelte az osztály segítségét. Az új- kigyósi Aranykalász Tsz-ben a termeléssel kapcsolatos teendők megvitatására májusban egész napos megbeszélést tartottak. Szó volt ekkor az üzemi arányokról. Az Aranykalász Tsz-ben ugyanis takarmányhiány van. A sertésállomány továbbfejlesztésére így nincsenek meg a lehetőségek. A tsz és a járás mégis a sertéstenyésztés fejlesztésének tartalékait keresi. Felvetették ugyanitt egy kisebb — üzemi — víztároló építését is. A kertészet öntözővíz-ellátását szeretnék folyamatossá tenni. A beruházás terve májusig nem készült el. Tisztázták, hogy a víztároló építésénél mi a feladata a termelőszövetkezetnek és az elgondolás valóra váltásáért mit kell tennie a járásnak. Ebben a hónapban a mezőgazdasági osztály Üjkígyósra készül, hogy a korábbi megállapodás valóra váltását felmérje. ELEKEN AZ ELSŐ FÉL ÉVBEN a megengedettnél több abrakot használtak fel egy kiló élő sertés előállításához. Jóllehet, az abrak-felhasználás eredménytelensége a száj- és körömfájás időszakára vezethető vissza, Marosi Gézát, a járási tanács állattenyésztőjét a helyszínre kérték: segítsen kideríteni az igazságot. A bizonylatolási fegyelemtől a takarmányszabványig, a tárolás megoldásától a felhasználásáig ellenőrizték a dolgokat. A vizsgálat jelenleg tart. Hankóczi elvtárs szerint a járási állattenyésztők és a szövetkezet vezetői ezekben a napokban beszélik meg a vizsgálat tapasztalatait, határozzák meg a további feladatokat. A gyulai járási tanács mezőgazdasági osztályának népszerűségét további példákkal lehetne igazolni. A népszerűség onnan ered, hogy már évek óta szakítottak az utasxtg&tás munkastílusával. Az egyes posztokon álló tsz- vezetőkben a felelősségérzet mélyítését tartják elsőrangú kötelességüknek. A FŐAGRONÓMUS SZERINT a gyulai járásban minden tsz-el- nök, szakvezető és tsz-tag felnőtt az időszerű munkákhoz. Ez azt is jelenti, hogy az emberek tudják mikor kell kapálniuk, kaszálniuk. Megtanulták ezt már korábban. A járás szövetkezeteiben így hát nem ezen van a vita, hanem a kapálás hogyanján, a tőszám beállításán, a műtrágya- és a növényvé- dőszer-adagon, a gazdaságosságon, a gépek teljesítményének maximális kihasználásán, a munkaszervezés kompletté léteiének módján. Ezért is ülnek le időről időre a tsz-ek elnökei, szakvezetői, brigádvezetői mellé, hogy tisztázzák, egyeztessék nézeteiket. A SZAKIGAZGATÁS mindjobban megközelíti a kívánt színvonalat a gyulai járási tanácsnál. A mezőgazdasági osztály munkája a korábbi gyakorlathoz képest új úton van, jó vágányon halad. A közösségek érdekét az osztály dolgozói a meggyőzés erejével szolgálják, s azokra a kérdésekre keresnek és adnak választ, melyek a termelésszervezés gazdaságos " go’dására irányulnak. Dupsi Károly Vödrözik a takarmányt is. a vizet is a nagyszámú pulykának. Jó vágányon a szakirányítás
