Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-31 / 204. szám

VHB. augusztus 31. 2 Kedd I Nikéi •es űrutazás Az amerikai Gemini—5 két pilótája, Charles Conrad és Gordon Cooper hét napot, 22 Kennedybe repült, ahol előre­láthatólag több napot tölte­nek. Az ürtudósok és az orvo­Elulazott Budapestről Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt tőtitkára Luigi Longo, az Olasz Kommu­nista Párt főtitkára az MSZMP Központi Bizottságának meghívá­sára családjával együtt baráti lá­togatáson néhány napot Magyar- országon töltött. Az olasz vendégek találkoztak a Magyar Szocialista Munkáspárt több vezetőjével. Látogatást tettek Salgótarjánban, Esztergomban, megtekintették a főváros neveze­tességeit, kulturális és művészeti intézményeit. Hétfőn Luigi Longo és családja hazautazott Rómába. Újabb tárgyalások a Szovjetunió és az EAK vezetői között órát és 56 percet töltött az űrben földkörüli pályán és vasárnap délután sikeresen leereszkedett az Atlanti-óce­ánon kijelölt helyre. E bra­vúros teljesítmény után az el­ső orvosi vizsgálatok kielégí­tőnek mondották a két űrha­jós egészségi állapotát. Coo­per és Conrad hétfőn, magyar idő szerint 15.00 órakor Cape sok kikérdezik őket tapaszta­lataikról, illetőleg vizsgálják őket, s együttesen próbálják meg kielemezni a Gemini—5 programjában előadódott hi­bákat. Képünkön a két űr­hajós a sikeres leszállás után. Balra: Charles Conrad, jobb­ra Gordon Cooper. (Rádiótelefotó — MTI Külföldi Képszolgálat.) Hétfőn délután a Kremlben folytatódtak a tárgyalások a szov­jet vezetők és Gamal Abdel Nasz­szer között. Szovjet részről Leonyid Brezs- nyev, Alekszej Koszigin, Anasz­táz Mikojan. Alekszandr Selepin, Andrej Gromiko, valamint Rogyi- on Malinovszkij, arab részről Nasszer elnök és kíséretének tag­jai vettek részt a megbeszélése ken. (MTI) Istenes cirkusz A keresztelő pillanata távlencsével fotografálva. Nagyszabású diáktüntetések Dél-Vfetnamban Ötszóikettőre emelkedett a YDK légiterében lelőtt amerikai gépek száma Da Nang A távirati irbdak hétfő reggeli tudósításaikban hírül adják, hogy a Saigoni rendszer politikája el­len tiltakozó dél-vietnami diák­mozgalom Hue-ból, a régi fővá­rosból átterjedt Da Nang-ra is. E város mellett fekszik az Egye­sült Államok legnagyobb délke­let-ázsiai légitámaszpontja. A város főterén a kora reggeli órákban mintegy 4000 egyetemis­ta gyűlt össze. A kormány poli­tikáját bíráló szónoklatok hatásá­ra rövid időn belül forróvá vált a hangulat, az egybegyűltek kó­rusban kiáltották: „népi kormányt akarunk!" A tömeg egyre dagadt, a diákokon kívül most már járó­kelők is csatlakoztak a tüntetők­höz. Feliratos táblák emelkedtek a magasba, amelyeken Nguyen Van Thieu államfő személyét tá­madó feliratok voltak olvashatók. A Reuter tudósítása szerint a fel­vonulók egyes csoportjai az ál­lamfő távozását követelték. Da Nang belvárosában sok üz­lettulajdonos bezárta boltját, hogy ily módön adjon kifejezést a tüntető egyetemistákkal való együttérzésének. Áz AP jelenti, hogy Saigonban is megmozdult a diákság, de ellentétben a Da Nang-i és a Hue-i tiltakozó akciók­kal, a tanulóifjúság csak a kato­nai rendelkezéseit és a sorozó pa­rancs ellen emelte fel szavát, de jelszavai nem irányultak a jelen­legi kormány vezetői ellen. * Hanoi A vietnami néphadsereg főpa­rancsnokságának szóvivője hétfőn számos bel- és külföldi újságíró jelenlétében sajtóértekezleten kö­zölte. hogy a néphadsereg légvé­delmi egységei vasárnap a VDK légiterében megsemmisítették az 500. amerikai kalózrepülőgépet. Alig hangzott el a bejelentés, máris újabb közlés érkezett arról, hogy a vietnami légvédelem is­mét lelőtt két amerikai betolako­Johnson sajtóértekezlete Johnson City Johnson amerikai elnök vasár­nap este texasi farmján sajtóérte­kezletet tartott. Vezértémája a Gemini—5 űr­hajó sikeres leszállása volt. Az elnök hangoztatta, a Gemini—5 útja az egész emberiség diadala. Az elnök a továbbiakban bi­zonygatta, hogy hazáját a világűr feltárásában csak békés célok ve­zérlik. Ennek a törekvésnek a jegyében több amerikai űrhajós felkeresi majd a különféle orszá­gok fővárosait. Röviden szólott Johnson a külpolitikai kérdésekről is. Kitért a genfi leszerelési tár­gyalásokra és azt állította, hogy az Egyesült Államok törekszik a nukleáris fegyverek elterjedésé­nek megakadályozására. Sürgette az indiai—pakisztáni Aszály békés rendezését és üdvö­zölte Fejszal azaúd-arábiai ural­kodónak és Nasszer egyiptomi el­nöknek a közelmúltban kötött megállapodását, amely a jemeni kérdés „békés megoldásával biz­tat”. (MTI) Tűzharc Santo Domingóban Az Egyesült Államok irányítá­sa alatt álló, úgynevezett Ameri- ka-közi erők ismét véres inci­denst idéztek elő a sóikat szenve­dett dominikai fővárosban. Mint az alkotmányos egységek főhadiszállásán bejelentették, az Amerika-közi csapatok állásaiból vasárnap éjjel aknavetőkkel és kézi fegyverekkel lőtték a Caa- mano ezredes vezetése alatt éiló alakulatokat. dót. Ezzel az 1964. augusztus 5-e óta lelőtt amerikai gépek száma 502-re emelkedett. A szóvivő — mint a VNA hír- ügynökség jelenti — sajtóértekez­letén többek között kijelentette: az amerikai agresszorok azért szánták rá magúikat a vietnami háború kiterjesztésére, a VDK megtámadására, hogy kijussanak reménytelen dél-vietnamd helyze­tükből. A fenti tények azonban, az 500 lelőtt amerikai repülőgép, ékesen bizonyítják, hogy nem ér­ték el céljukat, még nagyobb ku­darcok, vereségek vártak rájuk. (MTI) A nyugatnémet Hannover egyik terén, 20 méter magasban, több száz néző előtt — különös mutatvány ment végbe. Istenes cirkusznak nevezték el a nézőik a produkciót. Egy artista test­vérpár, Peter és Henriette Tra­ber, egy csecsemőt vitt fel a kifeszített kötélre. Vállalták a kisded keresztapaságát és ke- resztanyasógát s a keresztelő e fura módját „hagyományosnak” minősítették. Jamitzky plébá­nos, a szentséget kiszolgáltató pap, egy tűzoltólétrán szintén felmászott a magasba. Szeren­csésen odaért a szerencsétlen csecsemőhöz és az ámuló nézők szeme láttára a keresztelést elvé­gezte. Ez a bátor pap „hősiesen" kockáztatta mind a maga életét, mind pedig a csecsemőét. A Quick című magazin, amely­nek fotóriportere az eseményt megörökítette, feltette azonban cA 150 éazs község Ügy mondják, egy nemzet éle­tében — amely több mint ezer­éves múltra tekint vissza — 150 év nem nagy idő. Egy kicsiny község életében azonban, ahol minden ember ismeri, ha más­ként nem szájhagyományokból a a régi és az új épületek között. A békéscsabai helyőrség fúvósze­nekara pattogó indulóba kezd. A fiatalok kezében piros lángú fák­lya lobog. A fehér úttörőingen, a piros úttörőnyakkendön, a kék kisdobosnyakkendőn ámvék-áb­másik embert, ismeri a község rák szaladgálnak, ahogy lobog a egész történetét is — nagy idő. S fáklya. a már az újkígyóst földben pihe­nő három nemzedék történe­lem a község életében. Jubileu­mi ünnepség alkalmával illenék bemutatni a község múltját is, nemcsak jelenét, jövőjét. Illenék sok szót ejteni azokról az embe­rekről, akik először vetették meg lábukat itt 150 évvel ezelőtt; de — ez a múlt, tengernyi szenvedé­sével, elvándorlásaival fekete na­pokat idézne. Riportunk inkább azokból az emberekből mutat be egy párat, akik sokat tettek azért, hogy Újkígyósnak ma jelene van; akik ma is önzetlen áldozatot vál­lalnak azért, hogy a község jele­nénél még emberibb jövője le­gyen... * Az ünnep előestéjén az új ke­nyér és a kemence illata megül — De nini, hiszen ott megy Su- sán Anti bácsi is...! — Százegy hónapig voltam én katona a második világháború­ban. Nem azért mondom, de hu- szonkilenced magammal átáll­tam... Régi mozgalmi ember va­gyok én. S ma is a partizánszö­vetség tagja. Tetszik tudni, „fi­neszes" ember voltam én min­dig, mert ahhoz, hogy valaki jó partizán legyen, nem elég a meg­győződése, az értelme, hogy mi­ért harcol a fasiszták ellen. A legendás hírű Jegorov kapitány, akinek az osztagában harcoltam, erről többet tudna mondani. — És most mit ?sinál, Susán bácsi? — Bölcsődét építek. Békésebb a kérdést: „Szüksége van-e az istennek efféle cirkuszi számok­ra?” A nézők szenzácdóóhes ré­sze nem tiltakozott, a pap sem, hiszen Peter Traber az egész „mókát” veszélytelennek nyilvá­nította. Sajna, két héttel később, a fiatal és jobb sorsra érdemes Fetar Traber lezuhant a magas­ból és szörnyethalt. Újdonsült keresztapasrsga nem tartott so­káig. Az elvetemült szülök csák ekkor döbbentek rá; milyen ve­szedelemnek tették ká csecse­mőjüket. „Lehet-e szenzáció a szent­ség?" — tette fel a Quick a to­vábbi kérdést. Kérdésében benne van a íelelet — súlyosan és el­marasztalóan. Milyen lehet azok­nak az embereknek a „lelki éle­te”, akiket már csupán ilyen eszközökkel lehet ájtatosságra ingerelni? foglalkozás a hídrobbantásnól. De annak idején azért robbantottam az ellenség hidait, azért harcol­tam a földgolyót leradírozni aka­rók ellen, hogy most — Újkígyó­son bölcsődét építhessek. Ott vonul, illetőleg sétál a jár­dán, lépést tartva á rendezett sor­ral Gera Kati is. Sok iskolát Vég­zett. Most szobrász szakos a Kép­zőművészeti Főiskolán. Rebbenő szemével elkap egy-egy arcot, egy- egy életképet, és szinte menet köz­ben skicceli fel a blokkjában. El­ső pillantásra parasztlánynak tű­nik, de mélyen ülő, okos szemei, felhúzott bal szemöldöke elárulja: nemcsak nézi a felvonulókat, lát­ja is őket. — Sikerül anyagból formálható lémát találnia? — Újkígyóson nem nehéz... Kü­lönösen érdekes emberek lakják a falumat, akiknek életkedvét, munkaszenvedélyét a jégeső s a zivatar sem tudja elvenni. Külön érdekel a falu története, s azok az emberek főleg, akik dacoltak a falusi kapitalizmussál, akik 44 ezer méter járdát építettek... és nagyon érdekelnek a mai fa^si gyermekek, akiknek ' szókincséből

Next

/
Thumbnails
Contents