Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-29 / 203. szám
1965. AUGUSZTUS 29., VASÁRNAP Ara: 80 fillér XX. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM Az ősz küszöbén nemzetközi erdőművelési konferenciát tartanak Budapesten MAI SZAMUNKBÓL: Várják a jövő szakmunkásait o, oldal) Ami tegnap elég volt, ma már kevésnek bizonyul (4. oldal) Család — otthon (6. oldal) Az oktatás és a nevelés módszereinek tejlesztése legfontosabb feladatunk az új tanévben (!. oldal) Együtt a népművelési szervekkel Cl est tartott az MSZBT megyei elnöksége Ismerős szövetkezeti gazdával találkoztam. A sablonos mi újság kérdésre azt válaszolta: népünnepély van, s a felihős, esős időre mutatott. Vágyás hált cselleng, mert ilyen időben nem lehet dolgozni. Ez az aogusztos végi eső öröm is, bosszúság is. A cukorrépára, a kukoricám, de főleg a másodvetésű takarmányokra, zöldségfélékre nagyon jó. Azonban hátráltatja az amúgy is alaposan megkésett cséplést, a szalmalehúzást, a talajerő-utánpótlást, a szántást, a eukorrépaszedést, a kendervágást és még egy sor más munkát. Ezek közül alig tudunk olyanokat kiválasztani, amelyekre azt mondhatjuk, hogy ráérünk még vele. Annyira időhöz kötött most minden munka, hogy bármelyik lemaradása nagy torlódást idézhet elő és ijesztő árnyakat vethet az őszi kalászosok idejében történő vetésének sikerére. A tengernyi sok tennivaló közepette tétlenségre kárhoztató esőzés napokig tarthat még s többször meg is ismétlődhet. Azonban „amíg a test pihen, dolgozzon az ész”, vagyis töprengjenek szövetkezeteink gazdái, vezetői azon, hogy az időjárás okozta eddigi késlekedés és az ezután várható esőzések ellenére is hogyan tudnak betakarítani minden termést a földekről. S nemcsak veszteség nélkül, hanem olyan gyorsan, hogy az őszi takarmánykeverék, az árpa és a búza idejében és jó termést ígérőén kerüljön a talajba. Gyorsan, idejében. Könnyű ezt így kimondani. Ráadásul az ilyen esős időben mosolyt vagy bosz- szankodást válthatnak ki ezek a szavak. Csinálnánk mi mindent, csak lehetne — hangoztatják itt is, ott is. Mi meg azt hangoztatjuk, hogy ebben a rendkívüli időjárásban a lehetetlent is meg kell kísérelni. Amikor lehet, teljes erővel rugaszkodjanak neki szövetkezeti gazdáink a tennivalóknak, hogy egyetlen növényféleségben sem növelje a késlekedés azt a sok veszteséget, amit az állatbetegség, a belvíz és a jégverés okozott ebben az esztendőben. Ha nem megfeszített erővel dolgoznak azokon a napokon, amikor leitet — márpedig ilyen nap kevés ígérkezik az ősz folyamán —, akikor jelentős minőségi és meny- myiségi veszteség keletkezhet a kenderben, a lucemamagban, a cirokban és a napraforgóban. Még pár nap s a sok betakarí- tanivaló mellett jelentkezik a takarmánykeverék és az őszi árpa vetése, mintegy 58 ezer holdon. Csak nagyon jóindulattal lehet ráfogni, hogy körülbelül ennyi vetőszántás készült el eddig megyénk szövetkezetedben a kéakarítofct borsó-, árpa- és búzaföldeken. A szakemberek leJkösmerete eleve tiltakozik az ellen, hogy a vetés sorrendjében kalászos ka- szost kövessen, mert még ha a talajok megfelelő táperőben lennének s ha rendelkeznénk elegendő fertőtlenítőszerrel és műtrágyával, akkor még csak hagyján. De sok a hátráltató tényező. A búzák többsége — a napraforgó, az abrak- és a silókukorica — késve került a földbe s ezért késve is érik be. A kender és a cirok betakarítása az időjárás, a cukorrépa pedig az átvétel függvénye. Akárhogyan latolgatjuk tehát, a termés letakarítása mellett a legfontosabbnak az őszi vetés sikerének a feltételeit, nem marad más választás, mint az, hogy az elkerülhetetlennél több kalászos kerül kalászos után a földbe. A hunyai Hunyadi Tsz-ben már meg is fogalmazták az „irányelvet”: inkább kerüljön búza búza után időben, mint a kukorica után megkésve. A szükségmegoldások: természetesen kevésbé jelentenek a „no, ezt jól elvégeztük” lelkiismeret- nyugtatót. Éppen ezért töprengjenek szövetkezeti gazdáink, szakembereink azon, hogyan kerülhet a búza többsége a lehető legjobb előveteményék után a talajba. Van erre mód. Amint az időjárás engedi, gyorsítaná kell az érett növények, elsősorban a kender betakarítását s ezzel egyidőben — a mezóberényi Aranykalász Tsz példájára — lássanak hozzá a silókukorica betakarításához is. Ezzel nemcsak területet nyernek a búzavetéshez, hanem időt is a kér sőfob jelentkező sok egyéb munkákhoz. Az aratással egyidőben jelentkező tennivalók: a szalmalehúzást, a trágyázást és a szántást sürgető szavakra az volt a válasz szövetkezeteink többségében, hogy nehéz az aratás, túlságosan leköti az emberi és gépi erőt. Ez így volt, nem vitás. Nagyobb akarattal azonban még egyszer annyi gépet állíthattak volna éjjel-nappali műszakra s akkor most nyu- godtabb szívveréssel tekinthetnének a nemsokára kezdődő őszi vetés elé. Legalább ezután ne hatványozzák az amúgy is sok késésit. Kutassák fel a traktor vezetéséhez értő embereket — szép a számuk, hiszen csak az utóbbi években háromezernél többen vizsgáztak — s ahol lehet, szántsanak éjjel-nappal. Lehetőleg éjjel-nappal, de legalábbis jól megnyújtott műszakban üzemeltessék a szállítójárműveket is, mert nagyon sok a betakarítani való, az idő pedig rövid. Ráadásul ebből a rövid időből is sokat elvehetnek a várható esős napok. Kukk Hnre Az Országos Erdészeti Főigazgatóság és az Országos Erdészeti Egyesület közös rendezésében augusztus 30. és szeptember 4-e között Budapesten nemzetközi erdő- művelési kanferenciát tartanak. A tudományos előadássorozat keretében szakemberek ismertetik a magyar erdőgazdálkodás helyzetét és a továbbfejlesztés lehetőségeit, a legutóbbi évek erdőgazdálkodási és erdőtipológiai módszereit. A hazai szakembereken kívül részt vesznek a konferencián Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia., Jugoszlávia, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió erdőmérnökei, illetve faipari szakértői. Tegnap délelőtt a Magyar— Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége Békéscsabán ülést tartott, amelyen dr. Pankotai István megyetitkár beszámolóját hallgatták meg A Szovjetunió eredményei ismertetésének helye és szerepe az egységes megyei népművelési tervben címmel. Kifejtette az előadó, hogy bár az MSZBT az a társadalmi és tömegmozgalom, amelynek elsősorban feladata az ismeretterjesztésen belül a Szovjetunióval kap- l csolatos propaganda terjesztése, | mégis, ebben az évben már sikerült megvalósítani az egységet, miszerint az MSZBT ez irányú munkája szorosan kapcsolódik, s nem képez külön vonalat, az egységes népművelési tervhez. Szükséges ez az egység azért is, mert az ismeretterjesztő munka fő irányvonala ebben az évben már nem a mennyiségi fejlesztés, a minél több előadásra és sorozatra való törekvés, hanem a tartal- 1 mi munka, a minőség megjavítása. I A továbbiakban azokról a kapcso- I latokról beszélt, amelyek az egyes szovjet városok, falvak, s a Békés megyei városok, falvak között alakultak ki. Kiss Jánosné, az IBUSZ ügyintézője a Szovjetunióba irányuló társasutazások tapasztalatairól, eredményeiről és a jövő év terveiről beszélt. Elmondotta, hogy Békés megye országosan nagy feltűnést keltett azzal a szervezéssel, aminek eredményeként két-háromszáz fős különvonatot indíthattak a megyéből a Szovjetunióba. Ebben a Hazafias Népfronté« az MSZBT megyei elnöksége épp olyan oroszlánrészt vállalt, mint az IBUSZ, s az összefogásnak eredménye lett. Pribolyszky Mihály elnökségi tag az orosz nyelvtanulás társadalmi segítésének problémáját terjesztette a megyei elnökségeié. Elmondotta, hogy anyag hiányzik, kevés a szemléltető eszköz, sajnos a hallgatók száma is csökkent. Annak ellenére, hogy több olyan vállalat van a megyében, amelynek szakemberei számára szinte nélkülözhetetlen az orosz nyelvtudás, hiszen vagy KGST- nek dolgoznak, vagy szovjet exportra is termelnek, még sincs ha. tása a határozatnak, amelyik ezt a nyelvtanulást szorgalmazná. Érdekes az a tény is. hogy az orosz tanfolyamok tandíja mindössze fele egyéb nyelvtanfolyamokénak, s a sikeres tanfolyambefejezés alapját jelenti az egyetemen nyelvvizsga letételének. Az idén a művelődésügy szorosabban a művelődési házak az orosz nyelv- tanfolyamok gazdái, minden szervezés ide irányul. Megjelent és hasznos tanácsokat adott a szervezeti életben előforduló kérdések megoldásához s az orosz nyelvtanfolyamok szervezéséhez Vrbica Radovan, az MSZBT országos központjának küldötte. Rövidesen megkezdődik a termelés a Mezőhegyesi Cukorgyárban Rekonstrukció 12 millió forintért 141 üzp.mnap alatt 33 ezer vagon répát dolgoznak fel Háromszázhúsz tonna cukor naponta A Magyar Cukoripar Mezőbegy esi Cukorgyáréiban befejeződtek az előkészületek a termelés megindítására. 12 millió forintos költséggel felújították a kazánba, zat, a mészkemencét, elvégezték a szokásos nyári karbantartást a gyár összes gépein és berendezésein. Augusztus 24-én és 25-én már füstölögtek a gyár kéményei és e két napon megtörtént a gépek próba járatása is. Jelenleg gyors ütemben folyik a gyár különböző üzemrészeiben a tisztogatási, a rendezés és a takarítás. A cukorgyártáshoz szükséges szén, koksz és mészkő nagy része már megérkezett, és elegendő munkaerő áll a gyár rendelkezésére a folyamatos termeléshez, aminek megkezdésére szeptember 7-től kerül sor. Ezt követően a tervék szerint a gyár 141 üzemnap alatt mintegy 33 ezer vagon cukorrépát dolgoz fel. A naponta feldolgozott 230 vagon répából az idény végéig 320 tonna cukrot és 80—100 tonna melaszt termelnek. Mint dr. Vitai János, a termeltetési osztály veze. tője elmondotta, Békés megyén kívül Csongrád megyéből 7513 katasztrális holdról összesen 13 800 vagon cukorrépát várnak. A cukorrépa átvételére szeptember 1- től kerül sor. Elsősorban természetesen azokról a területekről ve. szik át a répát, ahonnan nagyobb cukortartalmú nyersáru várható. Szeptember 15-ig felárat fizetnék a korai szállítmányokért. Ugyanakkor a szeptemberben várható meleg időjárás miatt a gyár csak a folyamatos termelésihez szükséges, biztonsági tartaléknak megfelelő mennyiséget vesz át. Éppen ezért a gyár vezetői arra kérik a termelőket, hogy a terveknek megfelelően ott, akkor és annyi répát adjanak át, ahol, amikor, s ameny. nyit a cukorgyár felügyelőivel előzetesen megbeszéltek. O, i
