Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-27 / 201. szám

1065. augusztus 21. 4 Péntek Legelőgazdálkodási tanfolyam Szarvason Ä közgazdászok őszi közgyűlése elé Alig hat évvel ezelőtt alakult újjá a Magyar Közgazdasági' Tár­saság. Életrehívását a-társadalmi" gazdasági 'fejlődés és az a felis­merés eredményezte, hogy az egy­re bővülő s mind összetettebbé váló gazdasági feladatok eredmé­nyes megoldásában a közgazdá­szok társadalmi-tudományos egye­sületbe tömörülve, intenzívebben képesek közreműködni. A társaság alapvető célkitűzése már a megalakuláskor az volt, hogy a közgazdaságtudomány marxista-leninista szellemű, a népgazdaság szocialista fejlődését szolgáló művelését és gyakorlati alkalmazását társadalmi úton is segítse. Az őszön megtartandó országos közgyűlés előtt érdemes visszapil­lantást vetni a társaság eddigi működésére. A megalakulás óta szervezeti keretei jelentősen bő­vültek, érdemi munkája gazdago­dott. Jellemző erre például, hogy az életrehívást kezdeményező két­száz közgazdásszal szemben a múlt év végére a taglétszám 2200 főre nőtt s ezen belül az aktívan tevékenykedők (előadók, pálya­munkák kidolgozásában, vitákban részt vevők) száma is számotte­vően gyarapodott. A társaság égisze alatt a köz­gazdászok saját ismeretszerzési, ismeretterjesztő, társadalmi és vi­tafórumokat teremtettek meg, a társadalom pedig mindezek révén a közgazdaságtudomány fellendí­tését szolgáló, hathatós eszközt nyert. zésében, érdemi irányításában és fejlesztésének formálásában mű­ködik közre. Ugyancsak figyelmet érdemel az MKT-nak a nemzet­közi kapcsolatok elmélyítésére irányuló törekvése. Erre jellem­ző, hogy az MKT képviseltette magát a Nemzetközi Közgazda- sági Társaság több konferenciá­ján, míg a Nemzetközi Állam­pénzügyi Konferenciát tavaly ma­ga rendezte meg, a külföldi részt­vevők teljes megelégedésére. Ami a legfiatalabb Békés me­gyei csoportot illeti, elmondható, hogy tevékenyen kapcsolódott be az országos apparátus munkájába. Alig egy év alatt több érdekes rendezvényt láthattunk megyei csoportunk rendezésében, tagjai közül többen máris értékes tanul­mányokon dolgoznak. Az viszont az aránylag rövid működési idő­tartammal csak részben magya­rázható, hogy a csaknem százöt­ven főt számláló megyei tagság­ból csupán néhúrSyan tevékeny­kednek réndszeresen és intenzí­ven. Az országos közgyűlés előtt ter­mészetesen a jövőbeni feladatok kerülnek az érdeklődés homlok­terébe. Megállapítható, hogy a társaság eddigi fejlődését elsősor­ban a mennyiségi bővülés jelle-- mezte, s nem követte azt párhu­zamban megfelelő minőségi, fejlő­dés. Nem kielégítő . például az MKT-nak az ideológiai téren be­töltött szerepe, holott alapvető el­hivatottsága ilyen igényt is tá­maszt a társasággal szemben. közgyűlést, hogy az MSZMP KB illetékes osztályai és a megyei pártbizottságok munkatársai idő­szakonként tájékoztassák a tár­saság aktivistáit a gazdaságpoli­tikai feladatokról és a Központi Bizottság irányelveinek alapulvé­telével koordinálják tevékenysé­güket. Hatékonyan segítenék ez­által a párt célkitűzéseit szolgáló társasági munkaprogram kialakí­tását. Kiváltképpen aktuális e fel­vetés itt, Békés megyében, ahol a helyi csoport az önálló működést illetően — a rövid működési idő miatt — még nem tudott megfe­lelő gyökeret verni. Ami pedig a társasági munká­ban tevékenyen közreműködő közgazdászok erkölcsi-anyagi el­ismerését illeti, e vonatkozásban is megfelelő javaslatokat terjeszt majd elő a közgyűlés (közgazdász- díj, emlékplakettek rendszeresíté­se. előterjesztés kormánykitünte­tésre stb.). Az előbbiekben — a teljesség igénye nélkül — csupán néhány érdekesebb gondolatot vetettünk fel a közgyűlésre való felkészü­lésről. Noha az országos közgyű­lésig még jó néhány hét van hát­ra, feltétlenül kívánatos, hogy a megyei csoport tekintélyes számú tagsága már most intenzíven fog­lalkozzék e gondolatokkal, és fel­vetéseivel, javaslataival, előter­jesztéseivel intenzíven segítse a megyei küldöttek sikeres és ered­ményes közreműködését a közgyű­lésen. Kazár Mátyás A megyei, tanács vb mezőgazda- sági osztálya a 27 termelőszövet­kezeti mintalegélő gazdálkodásá­nak javítására tanfolyamot szer­vezett Szarvason. melyre vala­mennyi termelőszövetkezet egy- egy olyan gazdát küldött el, aki szívesen foglalkozik a legelőhasz­nosítással, és fogékony á legelő­ötödik hete, hogy egymást érik a terjedelemre és súlyra egyaránt nagy csomagok: a Budapesti Tan- könyvkiadó Vállalat küldi a me­gye nyolc járási székhelyén műkö­dő földművesszövetkezeti köny­vesboltnak a tankönyveket. Most már a csomagolás, szortí­rozás a végéhez közeledik, szállít­ják az Iskolákhoz a tanévkezdés elengedhetetlen kellékét — a tan­könyveket. A bojtok legfontosabb feladata most: időben kiszállítani mindenhová, mert a diák és ta­nár egyformán várja. A földművesszövetkezeti köny­vesboltokban a tankönyvek értéke meghaladja a kétmillió forintot A szeghalmi járás könyvesboltja például 36 általános iskola, 4 gim­názium és egy technikum tan- köinyvelltásáért felelős. Oroshá­zán a bolt vezetője arról tájékoz­tat bennünket, hogy mintegy 400 ezer forint értékű általános isko­lai ós csaknem 180 ezer forint ér­tékű középiskolai tankönyvet au­gazdálkodás új módszerei iránt. Hétfőn, augusztus 23-án kezdő­dő egyhetes bentlakásos tanfolya­mot az ÖRKI-ben tartják, ahol dr. Grubel Ferenc, a mezőgazdasági tudományok doktora, az ÖRKI ku­tatója, továbbá Szabó János, az ÖRKI gazdaságvezetője számol be a tapasztalatokról. gusztus 24-én a járás csaknem va­lamennyi iskolájához továbbítot­tak. A gyomai járásban augusztus 18-án minden központi iskolához megérkeztek a tankönyvet tartal­mazó csomagok. Nagy segítséget jelentett, hogy a járási és községi tanácsok, de a legkülönbözőbb vállalatok is részt kértek a tankönyvek kiszállításé­ból, s járműveikkel siettek a földművesszövetkezeti könyves­boltok segítségére. Akad azért gond is. Sajnos, min­den évben újra és újra megígéri a Tankönyvkiadó Vállalat, hogv időben megküldik valamennyi tankönyvet — ahogy eddig ígéret maradi, úgy az idén sem jött meg minden tankönyv, ami bi­zony komoly kellemetlenséget és zavart okoz nemcsak a diákoknál, de az iskolakezdésben is. A meg­rekedt tankönyvek nélküli kezdés ismét „pótlást” jelent a tanulók­nak, s nehézséget a tanároknak. Balkus Imre Nyolc járási fmsz-könyvesboltban több mint 2 millió értékű tankönyv Ez idő szerint kilenc budapesti szakosztály és hat megyei csoport tevékenykedik. E helyütt érde­mes megemlíteni, hogy tavaly hatodikként éppen a Békés me­gyei csoport alakult meg, ami egyszersmind azt is jelenti, hogy 13 megye jelenleg, még nélkülözni kénytelen e társadalmi szerv hat­hatós közreműködését. A társaság — beleértve a Békés megyei csoportot is — a közgaz­daságtudományi témák széles ská­láját dolgozza fel, a formák és eszközök változatos alkalmazásá­val. Konferenciák, vándorgyűlé­sek, vitaülések,i előadások, klubes­tek, munkacsoport-megbeszélé­sek, ankétok és szakértői viták egész sora jellemzi az MKT te­vékenységét, amellyel — ha sze­rény mértékben is — előmozdítot­ta, hazánk gazdasági és társadalmi fejlődését a közgazdaságtudo­mány területén. Ami a sokféle rendezvény, ki­dolgozott tanulmány tartalmi jel­legét illeti, a társaság figyelmét elsősorban a népgazdasági szem­pontból napjainkban legaktuáli­sabb kérdésekre összpontosította. Ilyenek például: a tervezési és gazdasági mechanizmus tovább­fejlesztése az iparátszervezést kö­vető új helyzetben; a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság tervezé­se, irányítása, érdekeltségi viszo­nyai; a vezetés, vezetőképzés köz- gazdasági összefüggései és még igen sok időszerű kérdés. Nem lekicsinylendő az a sze­rep sem, amellyel a társaság a közgazdásztovábbképzés szerve­A közgyűlésen, az elnökségi be­számoló ezért abból a koncepció­ból indul ki, hogy a minőségi fej­lődés az elsődleges jövőbeni fel­adat. A gazdaságpolitikai felada­tok állandó növekedésével együtt növekszik a társadalom igénye a közgazdaságtudománnyal, a köz­gazdászok munkájával szemben. A közgazdászok részéről társadal­mi" méretben fenn is áll az aktí­vabb részvétel igénye és szándé­ka, mégis az a tapasztalat, hogy a társaság tevékenységének inten­zitása és a rendezvényei iránti érdeklődés inkább lanyhuló, sem­mint javuló tendenciát mutat. Az utóbbi helyzetnek egyik ked­vezőtlen kísérő jelensége kétség­telenül az, hogy több alapvető ins­piráló kérdésben nem tudott a társaság megfelelően előrelépni. Ilyen például a közgazdász-díj, a megfelelő sajtófórum, a nemzet­közi kapcsolatok, a belföldi szer­vezeti kapcsolatok és az anyagi lehetőségek kérdése, amely ad o tt Ságok összehasonl í tha ta ti a ­nul kedvezőtlenebbek a hasonló társegyesületek — MTESZ, TIT — lehetőségeinél. Másrészt elvi­leg is tisztázatlan, hogy a szak­tárcák intézményei, a Magyar Tu­dományos Akadémia kutatóinté­zetei, az állami oktatási és isme­retterjesztő apparátus, valamint a párt- és társadalmi szervek bo­nyolult rendszerében hol van az MKT helye, milyen feladatok megoldását várja tőle a párt- és állami vezetés. E felismerés többek között olyan kérés felvetésére készteti majd a TAKARÉKOSKODJON! BIZOMÁNYI ÁRUHÁZBAN IS VÄSÄROI.HAT OTP-HITELLEVÉLRE: BÚTORT, RÁDIÓT, TELEVÍZIÓT, MAGNETOFONT, FÉN YKÉPEZÖG ÉPET VÉTEL! — ELADÁS! BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 6. 90989 Irkutszki jelentés III. Munkában 22 000 geológus Beszél!hetünk-e Irkutszk megyé­ről? Az oblaszty szó területet je­lent, ezért, ha megyének fordít­juk, nem vagyunk egészen ponto­sak. Közigazgatási értelemben azonban mégis ez a helyes. Az ob„ laszty ugyanazt jelenti ilyen vo­natkozásban, mint nálunk a me­gye. Az irkutszki megye határát 1936-ban vonták meg a térképen és a gyakorlatban is. Az atlaszban a Bajkál-tótói északra elterülő ré_ szén találhatjuk, egyébként Kelet. Szibériának is nevezik. A Szovjetunió hatalmié kiter­jedésű ország. Más dolog azonban e terület méreteit elképzelni a tér­kép alapján és más dolog a való­ságban látni. A Moszkva—Irkutszk közötti repülőút egy kissé hozzá­segíti az embert a szovjetunióbeli távolságok megértéséhez. E repü­lés 6 órát vesz igénybe és még csak a felét tette meg az utazó a Moszkva—Vlagyivosztok közötti távnak. Ehhez fogható méretek a világ egyetlen országában sincse­nek. Ha például az USA-beli tá­volságokat akarnánk hasonlítani a Szovjetunióéhoz, bátran mond­hatjuk: ekkora területek átrepüld, se után lekerülnénk még e hatal­mas ország térképéről is. Nos, ha az elmúlt évszázadban az emberek az ,,amerikai mére­tek"’ fogalmat alkalmazták, valami rendkívülinek, Európában szokat­lanul nagynak a kifejezésére, ak­kor ma egyre inkább a ,.szovjet méretek” fedik ugyanezt a fogal­mat. Az irkutszki megye területé­ből 3 Angliát vagy másfél Fran­ciaországot, vagy (elnézést!) 7 és fél Magyarországot lehetne ki­mérni. E hatalmas terület feltárt kincsei is rendkívüli gazdagságra vallanak. Bár a feltáró tevékeny­séget a mintegy 22 000 fős geoló- | gus „csoport” végzi, bőven van mit kutatni az elkövetkező évek­ben is. a tudósok számítását sze­rint például, egyedül az Angara akkora mennyiségű villamos ener­gia előállítását teszi lehetővé duzzasztóművek megépítése útján, mint hazánk jelenlegi villamos- eneigia-termelésének a hétszere­se. A megye felszínének 75 százalé­kát erdő borítja. A fafeldolgozó ipar szinte kimeríthetetlen tarta­lékokkal rendelkezik a tajgában. A fakészletet mintegy 8 milliárd m:-re becsülik. Csak az évi ter­mészetes növekedés eléri a 60 mil­lió m3-t és ennek a mennyiségnek még a közeljövőben is csak az egyhanmadát tudják kivágni és feldolgozni. A már ismert arany-, kőszén-, vasérc-, kősó-, csillám-, gyémánt-, készletek mellett az utóbbi évek­ben új lelőhelyekre bukkantak. A terület rendszeres, tudományosan irányított geológiai kutatása kő­olajmezők, bauxit, valamint ha­talmas földgázlelöhelyek feltárá­sát tette lehetővé. Kísérőink elmondják: Szibéria mesébe illő kincsei a régebbi idők­ben is ismeretesek voltak, de a hatalmas távolságok, az őserdő, a hihetetlenül kegyetlen éghajlati viszonyok leküzdhetetlen akadá­lyokat állítottak e kincsek meg­közelítésének útjába. Feltárásuk, felszínre hozataluk és felhaszná­lásuk a modern technikai eszkö­zök fejlődésének függvényében oldható meg. És még valami! A szovjethatalom éveiben a kutatá­sok rendkívüli mértékben foko­zódtak. Mind ismertebbé váltak a nyersanyaglelőhelyek, egyre konkrétabb tervek készültek a kitermelésre, de miire a munká­sok és parasztok állama e mun­kát megkezdhette volna, kitört a második világháború. A háború utáni években folytatódott a kuta­tás és 1948-ban az SZKP Központi Bizottsága kezdeményezésére a Tudományos1 Akadémia rendezé­sében tanácskozást tartottak ir- kutszkban Kelet-Szitoéria energeti­kai lehetőségei kiaknázása céljá­ból. A megvalósítás azonban ké­sőbb kezdődhetett, mert akkor az anyagi eszközök, a pénz, és a technika a háborúban felperzselt európai országrész újjáépítéséhez kellett. A második, 1953-ös hason­ló témájú irkutszki tanácskozás már a tervek megvalósításának kezdetét jelentette. Akikor már épült az irkutszki vízierőmű és hozzáláttak a oratszki vízierőmű építéséhez. 1955 tehát ilyen érte­lemben új korszak kezdetét jelöli Kelet-Szibéria fejlődése történe­tében. A szovjetek államának mai le­hetőségei, a technikai színvonal, a szovjet emberek tudatossága, mű­szaki felkészültsége a szó szoros értelmében lélegzetelállító gyorsa­sággal változtatja meg e vidék ar­culatát. A társzekeres karavánok, amelyek az amerikai vadnyugat meghódítását kezdték, még né­hány száz évig ostromolhatnák a tajgát és nem sókra jutnának ve­le. Ma azonban a repülőgépek kü­lönböző típusai: hatalmasak és kisebbek, helikopterek, exkaváto­rok. billenőkocsik, bulldózerek, óriásdarúk, távvezetékek, modern építőanyagok mind-mind a szov­jet emberek rendelkezésére áll­nak e hatalmas terület méretei­nek leküzdésében, kincseinek fel­tárásában. A sikerhez elengedhe­tetlenül fontos az emberek tevé­kenységének tervszerűsége, szer- Vezettsége. Mindezt bizonyítja a párt vezetése, a kommunisták és pártonkívüliek, tudósok, mérnö­kök, munkások testvéri kollektí­vája. Azok az emberek, akik sok száz kilométerre behatolnak a tajgába, sátraikban lakva kezdik a honfoglalást, új városok, üze­mek építését, az új élet tudatos harcosai egy új világ alkotói! Ribánszki Róbert Következik: A fehér ezüst városa.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents