Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-26 / 200. szám
1065. augusztus 26. 4 Csütörtök Megyeszertc vágják a hatamas, leginkább 35—50 mázsa közti holdankénti termést adó kendert Ve^/VAAAAAAAWVAAn/WWVWVWWWWWWWWWWWWWWWVAAWVWWW Az alkoholizmus elleni küzdelemről tárgyalt a sarkad! járási tanács végrehajtó bizottsága A sarlíadi járási tanács július 23-4 Vb-ülésén többek között az alkoholizmus elleni küzdelemről tárgyaltaik. A vb-ülés — amely kiemelkedően jónak tartva a beszámolót, külön dicséretben részesítette az anyag összegyűjtésében és összeállításában részt vevő személyeket — igen nagy érdeklődéssel és aktivitással megvitatta a napirendet, s több hasznos határozatot hozott. A végrehajtó bizottság egyértelműéin leszögezte, hogy az alkoholizmus, a túlzott alkoholfogyasztás, a részegeskedés, általában az iszákos életmód nemcsak az egyénre rendkívül ártalmas, hanem a társadalomra is káros, és nem egyeztethető össze a szocialista erkölccsel. Éppen ezért az alkoholizmus további visszaszorítása, az ellene való küzdelem az eddiginél hatékonyabb intézkedéseket követel. A járási tanács végrehajtó bizottsága a határozatban Szükségesnek tartja, hogy az alkoholizmus elleni küzdelem szervezettebbé, eredményesebbé tétele érdekében minden községben e tevékenységet irányító bizottság alakuljon. A határozat szerint a községi tanácsok vb-elnökei kezdeményezik mindenütt e bizottság mielőbbi megalakítását, s az abban való közreműködésre felkérik a heflyi egészségügyi szociálpolitikai állandó bizottság, a Vöröskereszt, a KISZ, a nőtamáos és az fmse képviselőjét. A községi tanácsok végrehajtó bizottságai fel fogják keresni a községben lévő munkahelyék (üzemek, szervek) vezetőit, és kérik, hogy fizetési napokon — a szak- szervezeti bizottság közrem-ködé- sével — kérjenek nyilatkozatot az iszákos életmód következtében gyermekével szemben fennálló, tartási kötelezettségét elhanyagoló munkavállalótól, hogy fizetését a házastárs vehesse fel. Amennyiben e társadalmi közreműködés nem jár eredménnyel, a gyermek tartásának biztosítása érdekében a községi tanács végrehajtó bizottsága útján előterjesztést kell tenni a járásbírósághoz olyan értelmű határozat meghozatalára, hogy az illető munkabérének (járandóságának) megfelelő százalékát. a házastársinak vagy a gyermek gondozójának fizessék ki. A végrehajtó bizottság az FJK útján javaslatot juttatott el a sarkad i, az okényi, a mezőgyáni és a zsadányi körzeti fmisz-ek igazgatóságának, amiben kéri, vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy az italboltok számát miként lehetne csökkenteni. A végrehajtó bizottság konkrét javaslatot tett az Okányi Fmsz igazgatóságának, hogy az okányi italboltok számát 1—2-vel csökkentse, a Sarkad és Vidéke Körzeti Fmsz igazgatóságának pedig, hogy egy megszüntetett italbolt helyeit létesítsen tejivót Sarkadon. A végrehajtó bizottság kérte az fmisz-ek igazgatóságait, nyomatékosan figyelmeztessék alkalmazottaikat, hogy az ittas ós a fiatalkorú személyek kiszolgálására vonatkozó tiltó rendelkezéseket szigorúan tartsák be. Az fmsz-ek igazgatóságai mérlegeljék annak lehetőségét, hogyan lehetne az italbolti alkalmazottak premizálását további olyan feltételekhez kötni, hogy inkább a saját készítményei áruk, alkoholmentes italok árusításában legyeinek érdekeltek. A járási vb-iilésen — amelyen külön napirendi pontként tájékoztató hangzott el a 'gyulai városi és járási ügyészség részéről a törvényesség helyzetéről — részt vett és felszólalt dr. Oláh György, a megyei főügyészség vezetője és dr. Mihálffy Lajos, a gyulai városi-járási ügyészség vezetője. Mindketten véleményt nyilvánítottak az alkoholizmus elleni küzdelem kérdéseiben is. Megítélésük szerint a járási tanács vb egészségügyi szakigazgatási szerve nem élt eddig megfelelően a kényszerelvonó-kezelés alkalmazásának lehetőségiével. Az ő javaslatukra született olyan határozat, amelyben a végrehajtó bizottság felhívta az egészségügyi szak- igazgatási szervének vezetőjét, hogy a jövőben minden lehetséges és szüksége® esetben éljen az 1962. évi 18. számú tvr-el hatáskörébe utalt lehetőséggel, és az orvosi bizottság útján hozzá eljuttatott kényszerelvonó-kezelés alkalmazására irányuló javaslatról érdemben hozzon határozatot. A hózott határozat egy példányát minden esetben juttassa el a járási rendőrkapitányságnak is. A járási tanács végrehajtó bizottsága fontos feladatnak jelölte meg a széles körű felvilágosító és nevelő tevékenység fokozását. Szükségesnek tartja, hogy több, alkoholizmus elleni küzdelmet hirdető plakátot függesszenek ki a község forgalmasabb helyeim (orvosi rendelőben, várótermekben, italboltok környékén, hirde. tőoszlopokon stb.). A végrehajtó bizottság intézkedett, hogy a járási tanács vb egészségügyi csoportja — a Vörös- kereszttel és a TIT-tel együtt — az 1965/66-os oktatási évben valamennyi községben szervezzen alkoholizmus elleni propagandaelőadásokat. Or. Bertalan Ferenc Közgazdasági kérdésekről — röviden I gyártmányok súlycsökkentése és a gazdaságos termelés Ipari nyersanyagokban, különösen egyes ércféleségékben igen szegények vagyunk, s nagy részét valutáért, külföldről szerezzük be. Mégsem csupán ezért, hanem elsősorban a korszerűbb és gazdaságosabb termelés érdekében kell igen nagy gondot fordítanunk az anyagok jobb felhasználására. A célszerű anyagfelhasználással jelentősen csökken a gyártmányok önköltsége. Ezért például a vasiparnak az a törekvése, hogy csökkentsék a gépek súlyát, minimálisra szorítsák a megmunkálás közbeni forgácsolási veszteséget és szűkítsék az egyes gyártmányokba szerelt anyagok összetételét, választékát. (Mindezek, sajátosságaikkal együtt valamennyi iparágnak célkitűzései.) A súly csökkentése elsősorban a gazdaságosság javításában számot, tevő, hiszen lényegesen kevesebb az előállítási költség. Miért? 1. Jelentős anyagmennyiséget takarítunk meg. 2. Növekszik a munka termelékenysége. (Kevesebb a megmunkálási felület), kisebb a munka- igényesség, rövidebb az előállítási idő. 3. Nagy hatással lehet a gép üzemeltetésére, kevesebb nyersanyag, elektromos áramfogyasztás stb. mellett növekedhet annak hatásfoka. 4. A kisebb súly és terjedelem miatt alacsonyabbak a szállítási költségek. 5. A gép üzembe helyezéséhez felhasznált beruházási költségek összege kevesebb. A gépsúly egyik alapvető és általános mutatója a konstrukciónak, sőt a termék korszerűségének, ezért — különösén a külkereskedelemben — igen nagy a szerepe. Egyes termékeknél — főleg a járműiparban — a hasznos teherre számított fajlagos súlyt a legfontosabb feltételnek tartják. A fajlagos súly értékelési módszer is, kiválóan alkalmas a különböző időszakok gyártmányainak vagy a különböző típusú, de azonos rendeltetésű gépeknek az összehasonlítására. A gyártmánysúly csökkentése legtöbbször új konstrukciók kidolgozásával jár együtt, ezért sor kerülhet újszerű technológiai megoldásokra is. (A lassú és munkaigényes kovácsolás helyett sajtolást alkalmazhatnak vagy egyes alkatrészek gyártását forgácsolás helyett préseléssel oldhatják meg.) Nyilvánvaló, hogy ezek az eljárások szintén javítják a gyártmányok önköltségét, növelik a termelés gazdaságosságát. A célszerű anyagfelhasználásnak több módszere ismeretes még. Ha azonos rendeltetésű, de különböző típusú gyártmányokba új gépelemeket — például új motort — szerelünk a hatásfok növekedése mellett, súlyban és terjedelemben is eredményt érünk el. Fokozzuk a gazdaságosságot, ha a hagyományos anyagot olcsóbbal — például sárgarezet alumíniumötvözettel — cserélünk fel, vagy ha kiterjedtebben használjuk fel a műanyagokat. Ezek a módszerek természetesen csak akkor jelenthetnek eredményt, ha a gyártmányok minősége nem romlik. Lényeges különbség van a fajlagos és az abszolút súlycsökkenés között. Gyakran előfordul, hogy egyes termékek összsúlya nagyobb a réginél, mégis gazdaságos az anyagfelhasználás, hiszen ennél jóval nagyobb arányban női trekszik a gyártmány teljesítőképessége, használhatósága, tartási sága stb. A közelmúltban megjelent párt- határozat felhívta a figyelme^ hogy különösen a gépiparban elmaradtunk az exporttervek teljesítésében. Ebből a szempontból is érdemesebb körültekintőbben foglalkozni a gazdaságos anyagfelhasználással, a súlycsökkentéssel, hiszen jelentős szerepe lehet az ország külkereskedelmi kapcsola- taniak javításában. Kovács András Irkutszki jelentés II. A Jeniszej és Angara „házassága" Van egy orosz mese a Bajkál- tóóriásról. Az öreg Bajkál közömbösen fogadta magába az öt tápláló 330 folyó adományát. Ám féltve őrizte egyetlen leányát, a szép, szőke Angarát. Hosszú útra nem engedte, hatalmas sziklákkal védte a külvilágtól. A fehér felhők szerették nézegetni magukat az Angara tükrében. A madarak sajnáltak rászállni vizére, olyan szép tiszta volt, de amikor fölötte repültek, sokat meséltek neki a messzi északon hömpölygő ifjú Je- niszejről. Addig dicsérték az ifjút, míg Angara vágyódása mind erősebbé vált iránta. És egyszer, amikor Bajkál-óriás elaludt, megszökött. Áttörte a sziklákat és sebesen, ellenállhatatlanul zúdult a madarak jelölte úton északnak. Az elhagyott Bajkál szörnyű haragra gerjedt és egy hatalmas sziklát dobott az Angara torkolatához, de ezzel sem tudta megállítani. Ez már nagyon régen történt, de az Angara ma is fiatal, erőtől duzzadó, sebes sodrású folyó, amelyet a Jeniszejtől azóta sem lehet elválasztani. íme a mese. A torkolattól mintegy 60 kilométerre, ott, ahol az Irkut az An- garába ömlik, mintegy 300 éve létesült az a település, amelyből Irkutszk kifejlődött. Már 1635-ben várossá nyíl vonították. Kedvező fekvése segítette gyors fejlődését. Oroszország európai löszének és a Távol-Keletnek összekötő pontjává vált. Innen indult 1698-ban az első kereskedelmi expedíció Kínába. A múlt században a keletszibériai kormányzóság adminisztratív központjává lett. Kedvezően serkentette a város fejlődését a századfordulón megépített Transz-Szibériai Vasút. Irkutszk kereskedővéros volt. Ahogy Mihail Zagoszkin orosz író, a város jó ismerője írta: „Irkutszk csak vesz és elad, maga még a helyi szükségletek kielégítésére sem termel, nemhogy máshová szállítana. Akkora ipara sincs, amely a várost ellátná. A bútor, a cipő, a kanál, — mind behozott áru...” A szovjethatalom éveiben következtek a gyökeres változások, A pályaudvarról, repülőtérről naponként szállítmányok indulnak az ország többi városaiba, valamint Kubába, Indiába, Bulgáriába, Magyarországra, Indonéziába. A szállítmányok tartalma: szerszámgépek, bonyolult műszerek, építőipari berendezések, faipari termékek, hűtőgépek, könnyűipari cikkek stb. Irkutszknak ma 400 000 lakosa van. Száz üzemében több, mint 60 000 munkás dolgozik. A város hót egyetemén és főiskoláján ugyancsak 60 000 hallgató tanul. Ezekhez a számokhoz aligha kell kommentár. Amerre járunk a városban, mindenütt az építés, átalakítás jelei láthatók. Üzemeli, szállodák, ■iskolák épülnek, új lakónegyedek nőnek ki egymás után a város különböző pontjain. Az Angara balpartján épül a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának kelet-szibériai új tudományos központja, amely nyolc akadémiai intézetet egyesít. Ezek: a szerveskómiai-, energetikai-, földkéreg-kutató-, geográfiai-, biológiai-, ionoszféra- és földmágnesség kutató-, valamint a limonológiai intézet. A szerveskémiai és a geofizikai intézetben arról győződhetünk meg, hogy a tudományos kutatás, az alkotómunka magas színvonalú feltételei biztosítottak a tudósok számára. Az új tudományos központban több, mint 2000 munkatárs — köztük 180 kandidátus — foglalkozik tudományos munkával. A
