Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-22 / 197. szám

1965. augusztus 33.

2

Héttő

(Folytatás az t. oldalról.)

Azoknak pedig, akik azt mondják, hogy liberálisak, puhák vagyunk, azt felelem, hogy az eszme hirdetésében legfőbb fegyverünk a meggyőzés.

Eszmét nem lehet furkósbottal terjeszteni. Csöndet lehet csinálni furkósbottal, de eszmét hirdetni, tömeget megnyerni nem. Beszélgetni kell, meggyőzni, még meggyőzni, még vitatkozni. Ha nem szükséges, miért verjük az asztalt, miért kiabáljunk, miért riasszuk el az embereket az ügytől azzal, hogy a nem ellenséges embereket is az ellenségnek ajándékozzuk vagy odata- szigáljuk. Természetesen van határ is, az, amikor valaki kezet akar emelni rendszerünkre. Akkor közbelép a népi államhatalom. A meggyőző szóval kezdjük — ez a legerősebb fegyverünk — de tartaléknak ott kell lennie népi államunk erejének i*. Ezt sem szégyelljük igénybe venni, ha a szép szó nem segít. De a szép szónak óriási előnye van. Annak idején már Lenin azt tanította, hogy ha az ellenségesen fellépő emberekkel szemben csak adminisztratív eszközt alkalmazunk, tehát bebörtönözzük, de nem leplezzük le őket a nép előtt, akkor nem elég

lános elvtárs ünnepi beszéde Békéscsabán

hatásos az adminisztratív eszköz sem.

Most is előfordul, hogy valakit becsuknak nálunk, ha meg nem engedhető dolgot tesz, ha a rendszer ellen fordul. Itt is érvényesül az állampolgári egyenlőség. Nyugaton például most amiatt békét- lenkednek egyesek, hogv nálunk papokat tartóztattak le. Nem papokat tartóztattak le, hanem az utóbbi hónapokban letartóztattak néhány embert, aki azelőtt szerzetes, illetve pap volt. Nálunk állampolgári egyenlőség van. Ha valaki a rendszer ellen uszít vagy szervezkedik, őrizetbe veszik, és megindítiák ellene a megfelelő eljárást, függetlenül attól, hogy szerzetes volt-e azelőtt vagy sem.

Ma vannak nálunk meggyőző- déses kommunisták, szocialista emberek — ezek nagyon nagy többségben vannak — van egy kevés antikommunista is, de köz- bül még van nagyon sok ember, aki se nem kommunista, se nem antikommunista.

A nép nagy többsége jó szívvel magáévá teszi a párt politikáját

Egyesek nem értették, hogy egy Hazafias Népfront-összejövetelen, megfordítva azt a jelszót, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van, egyszer azt mondtam, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van. Megmagyarázom, hogyan értettem. Amikor fegyveres összecsapás, harc folyik, természetesen teljesen más szabályok uralkodnak, de normális viszonyok között, békés államban, szocialista rendszerben igenis mondhatjuk, hogy aki nem összeesküvő, nem folytat aknamunkát, nincs ellenünk, az velünk van. Az ilyen embereknek is van munkahelyük — hivatal, gyár vagy mezőgazdasági üzem —, minden reggel bemennek, dolgoznak és ha tetszik nekik, ha nem, ténylegesen a szocialista társadalom építésében vesznek részt, mert az egész társadalom a szocializmust építi. Ebben az értelemben mondtam, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van. Ez helyes is. Nem szabad a mostani helyzetet lebecsülni. Nem kell lebecsülni, hogy a nép nagy többsége jó szívvel magáévá teszi a pért politikáját és a párt módszereit. Mert nemcsak az a döntő, hogy mit hirdetek, az is számít, hogy hogyan hirdetem. Ezért van fontossága a módszernek a pórt politikájában. Demokratikus módszereink vannak minden becsületes dolgozóval szemben, és erélyes módszereink vannak tartalékban a nem becsületes emberekkel szemben. Ez a helyes. így építünk és dolgozunk a gazdasági élet területén, a kulturális élet területén és minden más területen.

munkában vagyunk, ami az idén nagy és különösen nehéz. Pillanatnyilag az egész országban 90 százalék felett van a learatott gabona részaránya. Jelenleg a dolog úgy áll, hogy a gabonaveszteség közel négy százalék — ennyi ment

embert az akadály letöri, a bátor embert még nagyobb bátorságra serkenti. Akadály mindig volt, a fejünket mindig kellett tömünk és dolgozni mindig kellett. Az akadályokkal is bátran szembe kell nézni és harcunkkal, két kezünk munkájával, ésszel le lehet őket küzdeni.

Az akadályok részben történelmi eredetűek, hiszen nekünk évszázados elmaradást kellett 20 esztendő alatt behoznunk. Le kellett győznünk közbeeső akadályokat is, mint a száj- és körömfájás, a rettenetes esőzések egész tavasszal, azután a nagy árvíz. Amikor mindenféle bajok vannak, egyesek sopánkodnak, összecsapják a kezüket: Istenem, mi lesz? Nem azon kell gondolkoznunk, hogy most mi lesz, hanem azt kell mondanunk, hogy ha cigánygyerekek potyognak az égből, akkor is kommunizmus lesz. És ha így látunk hozzá, akkor legyőzünk minden nehézséget. Állatállományunk alapjában véve kiheverte a nagyon súlyos száj- és körömfájást és most dolgozunk, harcolunk éves» tervtinik, ötéves tervünk jó befejezéséért.

Országosan most az aratási

Emléksorok a békéscsabai Május 1 Tsz vendégkönyvébe.

tönkre a belvizek meg a kiöntések miatt — viszont a gabonatermés országosan — úgy látszik — valamivel a tervezett felett lesz és valószínű, hogy kenyérgabonatervünket mégis teljesítjük. Ami a kukoricát illeti, az is jól mutat és ha szép, napos őszünk lesz, akkor a kukoricatermés is rendben lesz. Ezért mondom, hogyha ösz- szefogva megnyomjuk a munkát, akkor legyőzzük a nehézségeket, viszont ha nem, akkor a nehézségek győznek le miniket.

Kádár János ezután politikai kérdésekkel foglalkozott. A nemzetközi helyzet jelenleg bonyolult, nehéz és az utóbbi esztendőben bizonyos értelemben élesedett. A

nemzetközi reakció támadásba kezdett és különösképpen a világreakció élén álló Egyesült Államok különböző agresszív lépéseket foganatosított már a múlt esztendőben.

Pártunk és kormányunk álláspontja ebben a kérdésiben világos. Mi a leghatározottabban, a legélesebben elítéljük az Egyesült Államok agresszív lépéseit. Az az elvi álláspontunk és meggyőződésünk, hogy egy ország belügyeibe senkinek sincs joga beavatkozni, az Egyesült Államoknak sem. Az a meggyőződésünk és elvi álláspontunk, hogy a gyarmati rendszert, és annak újabb formáját, a neokolonializmust is meg kell semmisíteni, fel kell számolni. Az az elvi álláspontunk, hogy az államoknak békében és függetlenségben kell élniük és ezért minden háborús provokációt és agressziót elítélünk.

Mi szolidárisak vagyunk a vietnami néppel, a Dél-Vietnamban

élőkkel és az észak-vietnamiakkal egyaránt.

Ami bennünket, szocialista országokat és más haladó országokat és népeket illet, egy a kötelességünk: segítsük a vietnami nép harcát. Vietnami testvéreink a mi szabadságunkért és függetlenségünkért is harcolnak, amikor saját földjüket védik és nekünk erkölcsi kötelességünk, hogy segítsük őket. Segítjük és segíteni fogjuk őket a jövőben is.

Kötelességünk, hogy megakadályozzuk a világháború kitörését

Mi azt valljuk, hogy a szocializmus világügy, a béke az egész emberiség ügye és mind a szocializmus, mind a béke ügye oszthatatlan. Aki a szocializmus és a béke híve, annak mindig ott vám a helye, ahol ki kell állni a szocializmusért, a nemzeti függetlenségért és a békéért. A jelenlegi viszonyok közt az emberiségnek létérdeke fűződik ahhoz, hogy megakadályozzuk egy új világháború kitörését és ezért ma a

dásnak, a jobb életnek. Ha ezt követjük, ha hívek maradunk marxista elveinkhez, ahhoz, hogy a néptömegekkel, a munkásosztály- lyal, a parasztsággal, az értelmiségiekkel nagyon szoros egységben dolgozzunk, ha a hibákat nem kenjük el, de az eredményeket sem becsüljük le, akkor, ahogyan az elmúlt években nagy sikereket és eredményeket értünk el, ugyanúgy a jövendő évek is a szocializmus új győzelmeit hozkommunizrrvus minden ősziníe zák népünk számára.

A párt a munkás-, a paraszttömegekre, az értelmiségi tömegekre, a nép erejére épít és támaszhíve a békének is híve. A szocializmus építésének érdekei is megkövetelik, hogy béke legyen. Kötelességünk, hogy megakadályozzuk a világháború kitörését — mondotta, miajd beszédének befejező részében ezeket mondotta:

— A Központi Bizottság biztosan kezében tartja az ügyek vezetését, irányítását. Szüntelenül arra törekszünk, hogy a tömegekkel együtt dolgozzunk. A tapasztalat bizonyítja, hogy a világos, határozott és megfelelő pártvezetés elengedhetetlen feltétele az előrehalakodik. Nemzetközi téren velünk van a Szovjetunió, a szocialista országok, és az imperializmus ellen küzdő minden nép. Szilárd meggyőződésünk, hogy a szocialista és minden más imperialistaellenes ország együttes ereje nagyobb, mint az imperializmusé és ez az erő az emberiség életét a haladás irányába fogja vinni.

Ez az erő legyőzhetetlen — fejezte be nagy taps közepette szavait Kádár János.

Ünnepi nagygyűlések országszerte

Augusztus 20-án országszerte lieg ünnepelték alkotmányunk születésnapját. A dolgozók tízezrei találkoztak a nagygyűléseken a párt, a kormány képviselőivel. Az ünnepségsorozat Dobi Istvánnak,

elnökének 20-án reggel a rádióban és televízióban elmondott beszédével kezdődött.

Mohácson Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizotta Népköztársaság Elnöki Tanácsa ! súg titkára volt a nagygyűlés előadója. Egerben Szirmai István elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Miskolcon Péter János külügyminisztert hallgatták a nagygyűlés résztvevői. Szegeden pedig Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront főtitkára beszélt a nagygyűlés hallgatói előtt.

Kádár elvtárs ezután a nép- gazdasági terv első fél évének teljesítéséről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a számok nem rosszak és ebben már tükröződik a Központi Bizottság gazdasági munkával foglalkozó decemberi határozatának jó eredménye. Az ipari termelés 6 százalékkal növekedett, a termelékenység 5 százalékkal és a legfontosabb az egészben az, hogy a termelés mennyiségi növekedésének 85 százalékát nem új létszámmal értük el, hanem a munka nagyobb termelékenységével.

Ennek a határozatnak a szellemében kell tovább dolgozni.

Vannak természetesen problémák, nehézségek, akadályok is, amelyek különböző emberekre különbözőképpen hatnak. A kishitű

Kádár elvtárs és kísérete útban a munkás-paraszt-találkozóra.

Levonták az állami zászlót

A Magyar Népköztársaság állami zászlaját, amely alkotmányunk ünnepe tiszteletére két napig lengett a Parlament előtti Kossuth téren, vasárnap délelőtt ünnepélyesen levonták.

Az ünnepélyes zászlólevonás a zenekar, majd díszszázad elvonulásával ért véget.

A gellérthegyi felszabadulási emlékműnél ugyancsak katonai tiszteletadás közepette vonták le a nemzeti zászlót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját. (MTI)