Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-20 / 196. szám

1965. augusztus 20, 6 Péntek % 2 0 (2) A Magyar Nép­0 köztársaságban min- ^ den hatalom a dol­gozó népé. A város és a falu dolgozói választott és a népnek telelés küldöttek útján gyako­rolják hatalmukat. (Megyei György békéscsabai tét- nácstag panaszt intéz.) 6 Q Az egész nép vagyo- m O nakent aZ állam és a (5 közöletek tulajdona: a föld méhének kincsei, az er­dők, a vizek, a természeti erő­források, a bányák, a jelentős ipari üzérnek, a közlekedési esz­közök — vasút, szárazföldi, ví­zi- és légiutak —, a bankok, a posta, a távíró, a távbeszélő, a rádió, az állam által szervezett mezőgazdasági üzemek: állami gazdaságok, gépállomások, öntö- zőmú'vek stb. Az állam vállala­tai látják el a külkereskedelmet, valamint a nagygkereskedelmet: az állam irányítja az egész ke­reskedelmi forgalmat. (Mozgalmas nap a Gyulai Kis­kereskedelmi Vállalat 25, sz. boltjában.) Afk O (1) A Magyar Nép­jh n köztársaságban az j igazságszolgálta­tást a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, a megyei bíróságok és a járásbíróságok gyakorolják. (ítéletet hirdet a battonyai járás- bíróság elnöke.) <1) A Magyar Népköztársaságban a termelési eszközök zöme társadalmi tulajdonként az állam, a közületek vagy a szövetkezetek tulajdonában van. Termelési esz­közök magántulajdonban is lehetnek, (A Szarvasi Ruházati Ktsz exportra is termel.) 7-§ (1) A Magyar Nép- köztársaság elismeri _ és biztosítja a dolgo­sé parasztok jogait a földhöz és kötelességének tekinti, hogy ál­lami gazdaságok szervezésével, mezőgazdasági gépállomásokkal, az önkéntes társulás és a közös munka alapján működő terme­lőszövetkezetek támogatásával elősegítse a mezőgazdaság szo­cialista fejlődését. fGondos munkával, jól felké­szülten aratott Varjú Dezső, a hunyni Hunyadi Tsz kombájno- sa az SZK-i-el.) Amikor született —> milliók várták, hogy minden paragra­fusa megvalósuljon. 'Milliók várták, hogyan kelnek életre holt betűi, s ezek a milliók bábáskodtak azon, hogy az új újat teremtsen, újat is jelent­sen. Az ezeréves alkotmány nem a millióké volt. Kötelmeit nyögte a tömeg, s jogait élvezte a kevesek csoportja. Mikor az új alkotmány született, csilla­gunk már felkelőben volt. Ra­gyogása betöltötte azok lelkét, szívét, akik agyukban már va­lahogy így fogalmaztak: ebben az új életben a hatalom a mi­énk, dolgozóké, akik teremtő ' akaratunkkal alapjait raktuk le az írott paragrafusoknak. A fogalmazás megszületett. Olvasta mindenki, ízét próbál­gatták a volt vöröskatonák, a hajdan megvert, megkínzott munkások, az embereiket féltő, de mellettük kitartó munkás­asszonyok. Lámpa meg gyertya fényénél a. tanyákat is felverte az új hír: új alkotmánya van a népnek! Űj jogokat formált az alkotó ember, új, szent köteles­ségeket rótt minden felnőttre a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSA­SÁG 'ALKOTMÁNY Ai Ennek ma tizenhat esztende­je. Életet öltött, mindennapja­inkban valósult meg azóta is minden pontja. Nem tépázta meg semmilyen vihar, nem vál­toztatott rajta semmiféle okos­kodás, A Magyar Népköztársa­Megvalósult ság alkotmánya él, paragrafu­sait nem lepi be a por, hiszen nap mint nap látjuk, tapasztal­juk, hogyan kap tartalmat a betű, mint kel életre a törvény. A tanácsokban megvalósult a dolgozók legmerészebb álma: magunk alakítani életünket! A bíróságon igaz üéletek védik a becsületet, s a hegyek csodála­tos szanatóriumaiban a dolgozó emberek egészségének helyre- állítása a legszentebb köteles­ség. Fiaink, lányaink ma már nemcsak azt a paragrafust is­merik, amelyik a felsőbb isko­lán való továbbtanulást bizto­sítja, eljutnak oda, hogy min­den munkát az egészért való­nak, a.z új társadalom kialakí­tásáért vívott nagyszerű harc részének tekintenek.< De miért soroljuk mindazt, ami köztudott? Miért idézzünk paragrafusokat, amelyeket mindenki ismer, s bár alkot­mánytant nem sokan ■ tanülnaki mégis állandóan közöttünk je­lenlevőnek tudnak mind, akik nagykorúak lettek. Alkotmányunk ünnepén csu­pán arra vállalkozhatunk, hogy néhány képben bemutassuk, megyénkben, szűkebb pátri­ánkban miként valósultak meg a paragrafusok, miként lett itt élő valóság a betű« Összeállította: Ádám Éva Fényképezte: Kocziszky László 9 n (3) A dolgozók munkájukkal, munkaversenyben való ft részvételükkel, a munkafegyelem fokozásával és a * ijí munkamódszerek tökéletesítésével a szocialista építés ügyét szolgálják. I (A Békéscsabai Konzervgyár Tyereskova brigádja nem hozott szégyent a nők munkabírására: a szocialista címért küzdenek, Munkájuk pontosságot és asszonyos figyelmet követel: a hol­landiai ruszli inlághifét az áltáluk szárított, gondosan kezelt, ízes magyar hagyma is öregbíti. Különösen figyelemmel kísérik most munkájukat, hiszen, ha teljes kapacitással dolgozik majd a konzervgyár, nélkülözhetetlen lesz a csabai lányok, asszonyok munkája. A Tyereskova brigád nem az egyetlen a gyárban, ame­lyik magasabb fokon szervezett munkával, szocialista címért küzdő egységben tűzte maga elé a tervek megvalósításából rá­juk eső vészt.)

Next

/
Thumbnails
Contents