Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-18 / 194. szám

1965. augusztus 1& Szerda Aratási tapasztalatok BOROS JÁNOS, aK Orosházi Gépjavító Állomás igazgatója a minap az aratásban szerziebt ta­pasztalatokról beszélt. Akként sommázta, hogy nehéz aratas volt az idei. A gabona a szokásos áit- laglermésen felül fizetett. Nagy volt a szalma. Sok volt a csapa­dék. A kombájnpauk megyei szin­ten bővült. A tavalyihoz képest 110 SZK-val állt be több az ara­tásba. A tsz-ek technikai felszere­lése is javult. Legtöbb helyen tető­vel ellátott színekben tisztították a gabonát, sok helyen automatizál­ták a kombájnszérűt, összességé­ben : a nehéz aratáshoz igazodott a felkészülés színvonala is. A munkában megálltak -helyüket gépjavító állomásaink szerelői és traktorosai, továbbá a termelőszö­vetkezeti gazdákból lett kombáj- nosoík. £ NAGY ERŐPRÓBA azonban nem ment mindenhol simán. A te­endők láttán — különösen az észa­ki járásokban — helyenként ide­gesség volt tapasztalható. Lehet­séges, hogy e túlfűtött légitört olyan tényezők fokozták, mint az olykor előfordult felületes gépja­vítás. A szövetkezetek vezetői, gaz. dái azonban nem egy oldalról néz­ték, vizsgálták az eseményeket, hanem történésük folyamatában. Nem nézték el, hanem szóvá tet­ték a legkisebb hibát is, követel­ték ezek megszüntetését. Minden­nek nem olyan színezete volt, hogy a gépjavító állomásók háló­zata nem képes megbirkózni és kellő segítséget adni a betakarí­táshoz, hanem egyre több tsz-ben döbbenlek rá, hogy a betakarítás közös feladat, ennek sikeres be­fejezéséért a tsz is meg a gép­állomás is egy hajóra szállt. Az idei aratást megyénk azért tudja a hatodik-hetedik héten be­fejezni, mert a gépállomások, a termelőszövetkezetek munkakap­csolata az egy évvel ezelőttihez képest sokat javult. E változás he­lyenként több, máshol kevesebb kézzelfogható eredményt hozott, de mindenképpen bizonyos követ­keztetések levonására adott mó­dot. MINDENEKELŐTT A MEGYE jelenlegi kombájnparkjának fris­sítését az eddigieknél nagyobb ütemben kellene folytatni. Ez be­ruházás dolga, így ez a Földműve­lésügyi Minisztérium feladata. A nagy telj esi trnónyű SZK-kombáj- nok aránya a hazai gyártmányúa- ké mellett csaknem eléri az ötven százalékot. Mégis a gabona túl­nyomó többségét SZK-gópekkel aratták. A szovjet kombájnok tel­jesítményéhez nem férhet vita. Ezek a gépek magasan a világszín­vonal fölötti konstrukciójúak. Sok jó tapasztalatot szereztünk hazai gyártmányú kombájnjaink­kal is. A gyulai Grúz és Mészár kettős Velence típusú kombájnja 210 holdnál is nagyobb területet aratott és csépelt. Van ehhez ha­sonló eredmény a megye bárme­lyik gépállomásán. Varga Lajos megyei főagronó- mus szerint a gép sorozatban, azonos technológiával készül, a javítás is azonos szervezésű, hogy egyik gép a gyakorlatban több, a másik pedig kevesebb hasznot Közület munkaerőigénye Az ÉM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — b-iwlí*pesti mun­kahelyekre — férfi és női segéd­munkásokat, valamint kubikoso­kat. Munkásszállást és napi két­szeri étkezést biztosítunk. Tanács­igazolás és munkaruha szükséges. Jelentkezés: Budapest V., Kossuth Lajos tér 13—15, földszint, 252 hoz, az elsősorban attól függ, hogy milyen szakmai felkészült­séggel rendelkeznek a gép kor­mányosai. Bizonyos értelemben ké. zentokvő a következtetés: a kom- bájnosok kijelölésére, felkészítésé­re nem elegendő egy-két nap. Ta­nulásban eltöltött hosszú hónapok szükségesék ahhoz, hogy a tegnap egyéni gazdái holnap kombájnra ülhessenek, hogy a legkritikusabb időben is urai, parancsoló! marad­hassanak a gépnek. HA AZ ARATÁS TAPASZTA­LATAIT üzememként rostára ten­nék, fennmaradna: fontos, szük­séges, a gyors aratás egyik lénye­ges feltétele a kombájn vezetésére alkalmas emberek kiválasztása, felkészítése. Ne maradjon ez az utolsó percre, mint ebben az év­ben is több helyen, hanem üze­men belül a téli oktatás, tovább­képzés keretében mindenhol kap­jon helyet a kombájnosok szakkö­ri munkája. E megbeszélésekre hívják meg a segédvezetőiket is. AZ ARATÁS MÁSIK NAGY TANULSÁGA: a gépek javítása több helyen az utolsó percre húzó­dott. Voltak gépállomások, ahol a júniusi szemlére több kombájnt nem állíthatták a szemlebizottság elé. Máshol viszont a szemlebi­zottság oldalszámra jegyezte fel a hibákat. Ezekben a napokban egy­re inkább felvetődött, van-e lehe­tőség a felületesség megszünteté­sére? Gépállomásaink tavaly ősszel arról panaszkodtak, hogy a téli gépjavítást csak késve kezdhették, mert a tsz-ek traktoraikat nem adták be időiben. Szeptember vé­gétől november közepéig a kom­bájnpark felét tervszerűen és kel­lő pontossággal felújíthatták vol­na. Erre az elszámolás miatt nem kerítettek sort, mert a kombájn javításáért kifizetett munkabér az 1964. évi üzemi eredményeket ron­totta volna. A kombájnjavitás így maradt 1965-re, zsúfolódott egy olyan időszakra, amikor a javító­kapacitás egyébként is szűknek bizonyult. Ez a tanulság intő példa arra, hogy a betakarítás, az ország ke­nyerének biztosítása többet jelent, mint üzemi érdek. Arról van szó, hogy a gépállomások már most, közvetlen az aratás befejezése után javítsák ki a kombájnok egy részét, hogy a jövő év májusára kevesebb ilyen munka maradjon. Ehhez van idő, anyag és kapaci­tás. Helyes lenne, ha a Gépállo­mások megyei Igazgatósága a ja­vítási feladatok kiírását és végre­hajtását meg is követelné. A7! IDEI ARATÁSON lényegé­ben túl van a megye, összességé­ben elmondhatjuk, hogy a gépállo­mások. termelőszövetkezetek dol­gozói helytálltak ebben a felelős­ségteljes munkában. Az üzemek vezetőinek az egyéb munkák elő­készítése és folytatása mellett most az is feladata lett, hogy a tapasztalatokból a jövő évi ara­táshoz szükséges tanulságot von­ják le. Ennék jegyében szervez­zék a talajmunkát, a vetést, a nö­vényápolást, nem utolsósorban már most alakítsák ki a betakarí­tás személyi, anyagi, tárgyi felté­teleit, hogy 1966-ban az ideinél kevesebb meglepetés akozzon idegesítő légkört. Dupsi Károly Békési úti szégyen Jókora épület Békéscsabán, a Berényi és a Békési út sarkán, férfi- és női fodrászüzlettel, la­kókkal. Gazdája csak látszólag van ennek a háznaík. Legutóbb ta­lán tavaly ilyenkor járt tulajdona körül, amikor egy eladott mellék­épület árát átvette. Nem is az ő jelenlétét hiányolják a ház bérlői és az arra járók-kelők, hanem azt, hogy az utcafrontról lebontott melléképület vályogmaradványait a járdára mossa az eső, s hogy a kerítést 8—10 méter hosszúság­ban drótra és madzagra futtatott délig nyíló virág „képezi”. Ettől természetesen bárki szabadon ..gyönyörködhet” az udvar retten­tő elhanyagoltságában. Külföldiéi; sokasága is, akik szinte egymást kerülve autóznak az aszfaltozott, parkosított szegélyű Békési úton. Ideje volna már ennek a háznak Csaknem 700 ezer forint közságfejlesztásre Kunágotán Orvosi lakást és rendelőt építe­nek az idén Kunágotán, amelyre a helyi tanács 175 ezer forintot for­dít. A községfejlesztési alapból ezen­kívül még 65 ezer forintot költe­nek két artézi kút fúrására, ame­lyek segítségével megoldják a községben az eddigi vízhiányt. Négyszázti zenhétezer forintot biz­tosítanak járdaépítésre, összesen hat kilométer hosszú új beton­járdát raknak le. Erre eddig mint­egy 44 ezer forintot költöttek el. A járdalapok lefektetésénél a lakos­ság is segít, a tulajdonosát arra kötelezni, hogy a több mint egy éve lebon­tott épület helyére kéri lést csinál­tasson. A jobb érzésű emberek ugyanis manapság még a tanyá­jukat is bekerítik. k—i Megyéink két cukorgyára felkészült a szezonra Rekordtermésre számítanak a mezőhegyesi körzetben Megyénk két cukorgyárában — Sarkadon és Mezőhegyesen — a karbantartási munkálatok utolsó simításait végzik, összesen mint­egy 64—66 ezer vagon cukorrépa feldolgozására készülnek ebben az idényben. A Mezőhegyesi Cu­korgyárban kibővítették a rakodó­gépparkot, hogy a nehéz fizikai munkát csökkentsék. A rekordter­més okozta szállítási gondon — 185—190 mázsás holdankénti át­lagtermésre számítanak a körzet­ben —. a betakarítási és a szállí­tási program szigorú betartásával igyekeznek enyhíteni. A próbaüze­melés augusztus 24-én kezdődik. Augusztus 26-án kezdődnéd; az üzempróbák a Sarkadi Cukor­gyárban. Itt 160—170 mázsa répá­ra számítanak holdanként. A fenn­akadás nélküli cukorgyártás ér­dekében a gyár a termelőkkel írá­sos megállapodásokat köt a répa­szedés és szállítás ütemére vonat­kozólag, aminek betartása a ter­melőegységek számára is rendkí­vül fontos, és lehetővé teszi a zök. ker.őmentes átvételt és szállítást. A Sarkadi Cukorgyárban szep­tember első napjaiban, Mezőhe­gyesen pedig szeptember 7-én kezdődik a cukorgyártás. Angliába, Svédországba utazik a hagyma a Körös-vidékről Ebben az évben a vártnál na­gyobb lett a kereslete a különleges minőségű makói hagymának a külföldi piacokon. Megyénkben mind a talaj, mind' az időjárás kedvez a hagymatermesztésnek. A termelőszövetkezetek is szívesen foglalkoznak vele, hiszen az idén például igen komoly bevételt je­lent. A nagyméretű hagymáért mázsánként 40, a kisméretűért pe­dig 60 forintot fizet a MÉK az át­adási áron felül. A közös gazda­ságokban kétezer asszony és leány válogatja és csomagolja az ex­portra szánt hagymát. Eddig mintegy száz vagonnal szállítot­tak Angliába, Svédországba, Nyu_ gat-Németországba és Ausztriába, de a Szövetkezetek Békés megyei Értékesítő Központja még mintegy 1300 vagon exportálását tervezi. Ezen a héten megkezdi a MÉK a kiváló minőségű görögdinnye exportálását is. A hagyományos dinnyetermelő nagykamarás! ter­melőszövetkezetekből ötven va- gonnyi fekete magvú görögdinnyét szállítanak Németországba és Csehszlovákiába. Új öntöde — vitával Az Orosházi Vas- és Fémipari Kisipari Termelőszövetkezet az utóbbi években kifejlesztett eljá­rással precíziós öntéssel készít olyan gépalkatrészeket, fogaskei’e- keket, melyeket korábban forgá­csolással állítottak elő. Az alkat­részeket nemcsak saját gyártmá­nyaikhoz öntik, több szövetkezet­tel és vállalattal állnak kooperá­ciós kapcsolatban, megrendelőik között olyan nagyvállalat is van, mint az Ikarusz autóbuszüzeme. A megnövekedett szükséglet ellá­tását a több évtizedes öntöde ka­pacitással nem győzi, a munkakö­rülmények sem felelnek meg a mai követelményeknek. Az Országos Tervhivatal külön pénzügyi keretet biztosított a szö­vetkezet részére, melynek felhasz­nálásával akarták elkezdeni az öntöde teljes rekonstrukcióját. Mivel Orosháza déli részén a ter­vek szerint ipari övezet létesülj hosszas vitát okozott, hogy megen­gedhető-e az öntödét a jelenlegi helyén felújítani. A szövetkezet vezetőinek és a KXSZÖV illetéke­seinek gyors intézkedésére a vá­rosrendészeti problémát megoldot­ták és máris hozzáláttak a kiviteli tervek elkészítéséhez. 1925. augusztus 18: I KMP első, újjáalakuló kongresszusa Sötét ruhás, vékonydongájú, harminc körüli parasztember né­zelődött a hőséget lehelő bécsi utcán. Odahaza, Magyarországon az urak István királyt ünnepelni készültek, ő meg ideruccant Ausztriába néhány napra. Meg­szokta, hogy ne kérdezősködjék. Rátalált a házra, melyet keresett, a Glockengasse 6-ra. Itt — ebben a jellegtelen szürke házban mű­ködött az a kis könyvtár, ahol az alkalmazottak már befejezték napi munkájukat, s ma derült áb- rázattal távoztak, mert háromna­pi szabadságot kaptak —, ahol neki kopogtatás után jelszóval kellett jelentkeznie. A Tolna megyei Tamási község­ből való volt Gőgös Ignác. Ott dolgozott három fivérével sok éven át a vízimalomban, mígnem elragadta és szétszórta őket a há­ború, a forradalmak fergetege. Ig­nác megjárta a taganrogi fogoly­tábort, majd, amikor a bolsevikok fegyveres felkelése visszaadta sza­badságát. a szervezkedő magyar vörösök közé állt. Leninnel is ta­lálkozott. Visszatért a falujába, Tamásiba. Amikor onnan Pestre költözött bútorozot szobába az Aréna útra, már négyéves por lepte a fővezérként érkezett Hor­thy admirális fehér lova patáinak nyomát. A nagyvárosban külseje alapján senki sem gondolta, mi­lyen fontos embere Gőgös az új magyar forradalomért folyó harc­nak. Huszonketten voltak Ezúttal küldöttként érkezett Bécsbe. Itt tartották konferen­ciájukat a magyar kommunisták. A legjelentősebbet 1919 óta. Ar­ról kellett dönteni, hogyan, mi­lyen irányba vezessék tovább a nagy vérveszteség után újra harc­ra kész osztagokat, a Kommunis­ták Magyarországi Pártja illegá­lis szervezeteit. Megérkezett a határon túlról Őri Károly is. Aztán Hámán Ka­tó és a többiek. Itt találkoztak a párt vezetőivel, Kun Bélával, Landler Jenővel, Alpári Gyulá­val. Huszonketten jelentek meg. Ti­zennégyen otthonról jöttek. Rá­juk, a hazulról érkezettekre várt á nagy szerep, hogy a legapróbb részletességgel feltárják társaik előtt az otthoni helyzetet, elmond­ják, hogyan élnek a munkások, a szegényparasztok, a kisemberek Tolnában, Baranyában, az Alföl­dön, a Dunántúlon, Özdon, a bá­nyatelepeken és a nagybirtoko­kon. 1925. augusztus 18-án reggel hárman ültek az asztalfőn: Kun, Landler és Gőgös. Megkezdődött a tanácskozás. Még csak a napi­rendről beszéltek, amikor felállt Hámón Kató és azt mondta: — Elvtársak, indítványozom, ne legyen ez a mi tanácskozásunk konferencia, legyen a KMP első, újjáalakuló kongresszusa. Indokolt volt a javaslat, az ott­honi ideiglenességet meg kellett szüntetni, elérkezettnek látszott az idő, hogy a szervezettség, a terv- szerűség helyreálljon, a munká­ban egységes irányítás és végre­hajtás érvényesüljön. Elfogadták Hámán Kató indítványát, s elha­tározták: az ellenforradalmi ható­ságok megtévesztésére ezt az au­gusztusi tanácskozást úgy emle­getik majd a sajtóban: a KMP új­jáalakuló májusi kongresszusa. A magyarországi helyzet Otthon az illegális mozgalom mellett legális baloldali munkás­párt, az MSZMP működött és erősödött. Néhány hónappal ko-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents