Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-15 / 192. szám
KÖRŰ STAJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Klub a művelődési házban Igény a meghittebb, baráti környezetben folytatott eszmecserék iránt Az utóbbi két-három évben szerte az országban a klubok százai alakultak. Főként a művelődési otthonok keretei között jöttek létre, de találkozunk velük termelőszövetkezeti központokban, üzemekben, irodákban, KlSZ-helyisé- gekben, sőt az utóbbi hónapokban még eszpresszókban is. A klub a közösségi élet egyik új formája Magyarországon. Csak névben hasonlítanak a Nyiigat-Eu- rópában honos intézményekhez. A mi klubjainkban fiatalok és idősebbek munka után kellemesen szórakozhatnak, művelődhetnek, hasznosan töltve el szabad idejüket. Tehát nem csupán helyiségek, ahol a kisebb közösségek találkozhatnak, hanem szórakozással összekapcsolt művelődést is nyújtanak, s ez meghatározza tevékenységi körüket. Miért éppen az elmúlt esztendőkben szaporodtak így meg a klubok? Ennek egyik oka, hogy határozott igény jelentkezett a társadalomnak szinte minden rétegében a meghittebb, baráti környezetben folytatott eszmecserék iránt. Az azonos érdeklődésű emberek keresték azt a kulturált környezetet, ahol megvitathatják közös problémáikat. A nagy közösségi megmozdulások mellett szükség van a társadalmi élet szűkebb, az egyén igényeit és érdeklődését fokozottabban figyelembe vevő formáira. Mindebből az is következik, hogy a klub elnevezés nem jelent mindenütt egyforma tevékenységet. A klubban, mint népművelési formában éppen az a korszerű, hogy a pihenéssel összekapcsolt művelődés szervezésékor, a klubélet tartalmának alakításakor figyelembe vessük az emberek különböző érdeklődési körét, műveltségi színvonalát, s egyben lehetőséget nyújtanak a szabad idő hasznos, a közösségi szellemet erősítő, kellemes eltöltéséhez, A közös művelődés, közös szórakozás igénye sokféle módon, eszközökkel, s színvonalon nyerhet kielégítést. Az országban működő klubok nagyobbik része kétféle típusba sorolható. Az általános klubok többségében nem alakult ki határozott érdeklődés valamely művelődési ág iránt. A klubesték nagy része kötetlen szórakozással telik, — olvasgatnak, összeáll egy-két sakkparti, zenét hallgatnak, időnként a fiatalok táncolnak. Néha vitákat rendeznek a tagságot érdeklő általános kérdésekről, előadások hangzanak el irodalmi, művészeti vagy tudományos kérdésekről, olykor megvitatnak népszerű filmeket vagy a tv egy-egy jelentősebb műsorát. A szakklubok az azonos kérdések iránt érdeklődőket tömörítik. S tekintve, hogy az emberi érdeklődés sok irányú, a szakklubók- nak is számtalan változatát hívták életre. Ezekben már pontosan meghatározott céllal találkoznak a klubtagok és ennek megfelelően a programban nagyobb az előre megtervezett foglalkozások aránya. Elsősorban nagyüzemi művelődési otthonok keretében műszaki klubok működnek, ahol megvitatják az üzem aktuális műszaki problémáit, s az újítók kollektív segítséget kapnak munkájukhoz. A műszaki klubok nem a szakmai oktatás burkolt hivatali formái, hanem a dolgozók önképzésének ügyét szolgálják. Falun különösképpen megszaporodott a klubok száma. A klubok megalakulása falun a társasélet eddig ismeretlen új formájának meghonosodását jelenti. Sok tsz-klub nemcsak szakmai vitafórumot, új művelődési lehetőséget jelent, hanem elősegíti a tagság baráti találkozását a munka után, erősíti a szövetkezetben a közösségi gondolkodást. Nagy számban működnek irodalom- és művészetkedvelőket tömörítő klubok. Igen sok könyvtár szervezte meg az olvasók klubját, ahol író—olvasó-talál közök, versimondóestek, viták, ankétok alkalmával nevelődnek és szórakoznak áz irodalom barátai. Kedvelt forma a filmbarát klub — főleg a diákfiatalok körében. Többnyire falvakban találkozunk tv-klubokkal. A tv a klubélet fontos tényezője lehet. A filmesztétikái klubok elterjedése falun épp a tv segítségével valósulhat meg. De a tv sok irányú és sok színű műsoraival szinte minden érdeklődési kör számára adhat hasznos segédanyagot. A klubprogramok összeállításánál — akár szakirányú, akár általános klubról van szó — a tv műsorait mindig érdemes figyelembe venni. A tv már eddig is több szórakoztató művelődési forma elterjedését segítette eredményesen. Itt elegendő a különféle vetélkedők népszerűségére utalnunk. A zenei klubok közül népszerűek a jazz-klubok. A komoly zene némileg háttérbe szorult a klubok programjában, bár a budapesti Ifjú Zenebarát Klubmozgalom keretében 2400 iskolás vesz részt ifjúsági bérleti hangversenyek után közös vitán, zenei játékokon. A legtöbb — egyelőre városi — művelődési házban működik társastáncklub. Ezek tagjai a kulturált társastánc elsajátítását tűzték célul és időnként a KISZ szervezésében országos táncversenyen is összemérik tudásukat. Külön kell megemlékeznünk az ifjúsági és a nyugdíjas klubokról. Mindkettő igen népszerű. A fiatalok számára a klubok nemcsak a közös szórakozást biztosítják, gyakoriak az izgalmas viták erkölcsi, politikai kérdésekről, múzeumlátogatást, kirándulásokat szerveznek. Az idősek számára a klub elsősorban a kikapcsolódást, izgalmas sakkcsatákat, baráti ul*i- partikat, esetleg tv-nézést jelent. A klubok száma gyoi'- sam emelkedik, s a tagság is változik. Az ifjúsági klubok egy részénél tapasztalható, hogy a kezdetben csak szórakozni vágyó fiatalok kedvet kapnak alaposabban foglalkozni valamilyen szakterülettel, bekapcsolódnak az irodalmi színpadok, művészeti csoportok, szakkörök munkájába vagy éppen a klub maga alakul át azzá. Ez így van rendjén, hiszen a klubok egyik célja felkelteni tagjaik érdeklődését a művelődés ügye iránt. A klubok túlnyomó többségét társadalmi vezetőség irányítja, s a terveket megvitatják a tagsággal is. Kissé gátolja a klubok számának további növekedését a megfelelő helyiségek hiánya. A művelődési ház nagyterme ritkán alkalmas klubest rendezésére. Az újonnan épülő művelődési otthonokban mindenütt gondoskodnak klubszobákról is. A társadalmi szervezetek sokat tehetnek a klubmozgalom fejlesztéséért: javíthatnak a körülményeken. A könyvtárak kihelyezett kézi- és szak- könyvtárral segíthetik a berendezést. Az otthonos környezet megteremtése biztosítja a siker előfeltételét. A megyei tanácsok népművelési szervei intézményesen segítik a klubvezetők képzését. Budapesten és néhány megyében klubszak- bizottságök működnek. A fővárosban létrejött a Budapesti Ifjúsági Klubtanács is. A klubélet kifejlődése kulturális intézményeinkben a művelődés ügyét szolgálja és elősegíti a dolgozók szabad idejének tartalmas felhasználását. Gönyei Antal Egri Viktor: Megmondom mindenkinek Egri Viktor, az ismert csehszlovákiai magyar író legújabb regényében a második világháború és az azt követő forradalmi átalakulás jellemző epizódjait örökíti meg. A regény hős^ — Takács Ferenc — egy termelőszövetkezet paraszti sorból származó, de városban nevelkedett elnöke, akinek viszontagságos, harcos élete érzékletesen példázza azt a rendkívüli erőfeszítést, amely a magyarok és szlovákok lakta területen az elmúlt évtizedek alatt békét, biztonságot és emberséges életet teremtett. Az alig iskolázott, de nyílt eszű és szívű fiatalember idejében felismeri a Hitler-bérenc Tiso-kormány „hazafiságának” mindkét nemzetiség életét és jövőjét fenyegető veszélyt, s az első alkalommal átáll a partizánokhoz. Fél karját és fél lábát áldozza fel a győzelemért. Már-már közel az összeroppanáshoz. Jó emberekés igaz barátok támogatásával azonban rokkantán is talpra áll, hogy visszanyert erejével és életkedvével részt vehessen Szlovákia új társadalmi életének megszervezésében. Tovább harcol, de most már nem fegyverrel a kezében, hanem szóval és cselekedetekkel a neofasiszta, reakciós és res- taurációs törekvések, valamint a nemzetiségek békéjét megbontó nacionalista túlkapások ellen, mindaddig, amíg a kommunista párt veheti kezébe a hatalmat,; és biztosíthatja a vegyes lakosságú országrészen egyformán otthonos két nép békés együttmunkálkodását. Tatár Ferenc szülőfalujában is megteremti a békét. Virágzó termelőszövetkezetben egyesíti a két népet, és oly sok megérdemelt kitüntetés után itt éri el a legszebb jutalom: egy derék, megértő asszonynak első házassága sikertelenségéért bőséges kárpótlást nyújtó igaz szerelme. Egy darab történelem ez a regény: dióhéjba foglalt, hiteles képe Csehszlovákia újjászületésének, a kitűnő író élvezetes, könnyed előadásában feltálalt, érett alkotása. (Kossuth Könyvkiadó.) és jól értett konyhához, italhoz. A vidéknek minden verebe a csárda vendégeinek számított. A vendégek nagy általában szeretik ezeket a csipogó, szemtelen kis madarakat. Hullajtották nekik a morzsát bőven. Tűrték, hogy az asztalok alatt, a lábuk körül nyüzsögjenek. A csárda személyzetétől nyugodtan élhettek a verebek. De hát a veszedelmet a csárdának két nagy macskája jelentette minden szárnyas hadra. A macskákat pedig nem nélkülözhette a csárda. Nyáron a teméntelen pocok, egér az erdő körül könnyűszerrel gondoskodik a megélhetéséről, ám ahogy beköszönt a hideg, akkor a csárdának minden éléstárába belopakodnak a rágcsálók. Egyedül a macskák testőrsége védelem ellenük. Hát lehet-e akkor nyaranta meg nem bocsátani a ci- cusoknak, ha itt-ott elkapnak egy-egy verebet? * Szabad-e letörni vadászó kedvüket? A macskák alattomosan ott leselkedtek a kerthelyiségnek minden zugában és fenyegették a verébhadat. Természetesen csupán a földön. Ezt hangsúlyozni kell itten! Mert a történet savát- borsát ez rejti magában. * Úgy a kiszolgálóknak mint a vendégeknek féltűnt, hogy egy. kis termetű verébtojó egymagában tartózkodik ott a kerítés egyik lécéTersánszky 3. Jenő: A csárda csodája Erdő-csárda néven sze- Nemcsak nyaranta, de terepeit hivatalosan. Bár töb- len is akadt közönsége körben nevezték egy másik le- nyékbeliekből a csárdának, írhatatlan nevén. Az erdő híres, jó konyhája és bora szélén állott széles, oszlo- miatt. Amikor az állam vet- pos tornáca. Előtte tágas te kezelésbe, sikerült a kerthelyisége dús növény- csárdásnak megmaradnia zetű lankára nézett le, meg ott kiszolgálóként. A fia lett távolabbi szelíd hajlású a főnöke. Ez szakácsnéjának dombsorra. törvényesített gyereke volt
