Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-11 / 162. szám
1965. július 11. 3 Vasárnap A tervezettnél több búzát értékesítenek a gyomai járás tsz-ei Készül a szín kerítése. Az ömlesztett gabonát a honvédségtől kölcsön kapott ponyvákkal védik majd meg az eső ellen. Az előkészületek közben találtuk a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat gyomai kirendeltségének dolgozóit — július 5-én. — A mi nagy munkánk majd csak a búzaaratás megkezdése után kezdődik — mondotta Szu- jó Gergely, a kirendeltség vezetője. — Addig körülkerít’ink két nagy színt, átszereljük a szárítógéphez tartozó tisztítót, befejezzük a raktárak fertőtlenítését. — Mennyi gabona felvásárlására számítanak az idén? — Többre, mint eddig bármikor. A tervezett 750 vagon helyett 813 vagon búzára kötöttek szállítási szerződést a járás szövetkezetei. De mi még számítunk arra, hogy az aratás megkezdése után s a cséplés befejezése előtt még megtoldják ezt lakosztályába, a 303. szobába is meginvitálta Hohlovot. Rogers a hírhedt Michael Hoare zsoldososztagában szolgált, fizetése 48 ezer kongói és 18 ezer belga frank volt. A börtönbe úgy került, hogy előző este mulatozás után az afrikai piacon részeg fővel lövöldözni kezdett. Ébresztő előtt valóban kiengedték. Már világosodott, látni lehetett az arcát: hegyes orr, ellenszenves kis bajusz, belga főhadnagyi egyenruha, vörös katonai tábori sapka. Az egyik néger fogoly szitkot küldött Rogers nyomába. Az a férfi volt, aki este Hohlov cipőjét tette a feje alá párnának. A kaszai törzsből származó Alphonse Oulou börtönügyekben kifogyhatatlanul találékonynak bizonyult. Ö mutatta meg Hohlovnak, hogyan lehet körömmel — papír híján — banánhéjra, cipőtalpra — vagy: gyufaszállal körömre jegyzetelni. — Napközben még cigarettát is szerzünk — ígérte. A törzs törvénye Hogyan? A titok nyitja egyszerű. A táborparancsnok, Dibou gyakorlatilag „Isten után az el50—60 vagon pótszerződéssel. — Biztonságosan tudják-e raktározni majd a felvásárolt gabonát? — Ha nem lesz túlságosan nedves, akkor nem lesz raktár- gondunk. Lehetséges, hogy akkor sem, mert bővült járásunkban a szárítókapacitás. A mi napi 350 mázsa kapacitású két Farmer-szárítónk mellett üzemel majd egy Farmer-gép a bunyai Hunyadi Tsz-ben is. Ennek annyira örülünk, hogy nemcsak a gép kezelőjét oktatjuk ki, hanem segítünk a szárító összeszerelésénél, és üzembe helyezésénél is. Ha nem vagyunk kíváncsi természetűek, akkor már pontot tehetnénk a beszélgetés végére. De elmentünk megnézni, hogyan szerelik a szárítót, hoső”. Ide ugyanis bírói eljárás nélkül kerülnek a foglyok, akikéről sokszor jószerivel még azt sem tudják, hogy kicsodák tulajdonképpen. így aztán Dibou azt enged ki, akit akar. Persze, azt akarja kiengedni, akinek a rokonsága megfelelő váltságdíjat fizet. A börtönben a szabályzat szerint nem jár élelem a foglyoknak. Amikor a hozzátartozók vég. re kinyomozzák, hogy a szerencsétlen Camp Luphungoulába került, igyekszenek ennivalót bejuttatni neki. Ehhez persze „meg keli kenni” a fél börtönszemélyzetet. A titok harmadik nyitja — jellegzetesen kongói. Az országban rendkívül erős a törzsi ösz- szetartozás érzése. Ezért a foglyok először is azt próbálják kideríteni, nincs-e az őrök között olyan, akivel egy vidékről származnak. Mert ha van: a fogolynak nincs többé gondja pénzre, ételre, italra. A törzsi törvények még a börtönszabályzatnál is erő. sebbek. Ha az őr megszegi őket és nem segít bajba jutott „távoli rokonán” — a törzs bosszúja előbb-utóbb utoléri. Következik: Telt ház és a trükk az üveggel. gyan haladnak a fertőtlenítéssel, s mivel kerítik körül a kirendeltség udvarán levő nagy színt. Szujó Gergely útközben elmondta, hogy a színek tárolókapacitásának növeléséhez egy-egy felvásárlási idényben 12 ezer búzával telt zsákot használtak fel. Az még csak hagyján, hogy ennyi zsákot meg kellett tölteni és cipekedve kerítést képezni belőle az ömlesztett gabonánál?. A nagyobb baj az volt, hogy a 12 ezer tömött zsákból az egerek 2000—2500-at teljesen se- lejtté, 1500—2000 darabot pedig csökkent értékűvé rágcsáltak. Az idén legfeljebb háromezer zsákkal oldják meg az ömleszA raktárak fertőtlenítése a felvásárlásra való felkészülés utolsó mozzanatának számít. Fotó: Kocziszky tett gabona tárolását. A betonba ágyazott, vasvázra kerülő deszkakerítés elvonja a zsákokat az egerek fogai alól. Ezt a nagy munkát Komócsi Pál, Kiss Pál és Bácskai Edéné felvásárlók végzik szinte kifogástalanul. K. I. Vasállványra szerelte a két szárítóhoz tartozó tisztítógépet Bá- lori Gábor és Vattai Géza. Most már csak a védőrácsot és a lezsákolót kell a helyére illeszteni, aztán kezdődhet a gabona szári tása. Telj es erővel („Ha van közös feladat, vitassuk meg együtt, határozzunk együtt és dolgozzék mindenki teljes erejével.’* Kádár János dunaújvárosi beszédéből.) Az elmúlt hónapok gyors egymásutánjában egyre több szó esik arról, hogy a hátralévő időben befejeződik a második ötéves terv. Az új esztendő már újabb feladatokat jelent s egyre több helyen mérik fel, hogy mit csináltunk jól, hol követtünk el hibát, mit kell a következő években kijavítani. Mindenki tudja, hogy eredményeink egész népünk közös erőfeszítése nyomán születtek meg, s egy-egy új létesítmény — álljon az bárhol is — mindannyiunk munkáját dicséri. Éppen ezért e közös erőkifejtés mellett érdemes azért beszélni az egyénről, akinek munkája benne van egy-egy új létesítményben, aki együtt nőtt a feladatokkal. Ez a növekedés mérhető így is, és mérhető úgy is, hogy az emberek nemcsak tv-t vásároltak az elmúlt öt esztendőben, hanem diplomát is szereztek. A megnövekedett tanulási kedv a bizonyítéka annak, hogy egyre többen érzik: munkájuk elvégzésének elengedhetetlen feltétele a hozzáértés. És így természetes, hogy az egyén boldogulása csak a közösség gyarapodásával együtt képzelhető el. Egy-egy üzemben vagy termelőszövetkezetben végzett jó munka az ott dolgozókat dicséri. Unos- untalan ismételt példa, hogy sok dolgozónk munkaidejének letelte után odahaza papírlapok fölé hajolva gépének korszerűsítésén, munkájának egyszerűsítésén töri a fejét. Beszéltünk mi arról épp eleget, hogy gondolkozzon mindenki a saját fejével, s'ma ezt az emberek már értik, s így is tesznek. Ettől függetlenül előfordul, hogy ha valaki szóvá tesz egy hibát, azért nem dicséretet, hanem dorongolást kap. Ismert nóta: ,',Ne szólj szám, nem fáj fejem”. Persze sommásan mégsem szabad így fogalmazni. De hogy a jelenség még él, hat, elég figyelmeztető lehet mindenki számára. Sokan azt mondják, hogy „mit érthet ahhoz?” az a munkás, aki a hibát szóvá tette. Válóban? Lehet, hogy az egészet, az összefüggéseket nem érti pontosan, de kedve és hite van ahhoz, hogy jól dolgozzon, s esetleg elkeseríti a meglévő szervezetlenség, az, ha munkaidejében téblábolni kell, men késik az anyag, vagy nincs meg a dokumentáció. Előfordulhat persze az is, hogy tényleg nem érti valaki, hogy miért így, vagy úgy kell elvégezni egy munkát. Nemrégiben néhány építőmunkás szólt, hogy a megye egyik új szociális otthonában betonágyakat építenek. „Ügy néz ki, mint a krematórium” — mondták. Azóta befejezéshez közeledik a példában említett szociális otthon, s a kőágyak faburkolatot kapnak, s ma már mindenk megállapíthatja róluk, hogy koi- szerűeik. Ez a példa azonban azt bizonyítja, hogy az elvégzendő feladatról, ha az pláne újszerű, nem árt néhány olyan mondatot is ejteni, ami nem tartozik szorosan r munka végzéséhez, azaz tegyük érthetővé, adjunk pontos választ a miértekre. A dunaújvárosi beszédben elhangzott, hogy ha van közös feladat, azt együtt vitassuk meg, s dolgozzék mindenki teljes erejével. S ki tagadná a közös feladatok sokaságát. Napjainkban mégis a legtöbb vita a takarékossági intézkedésekről folyik. Ismételt példa a hivatalokban, gyárakban a telefonok mellé helyezett persely, amibe bele kell dobná a forintot. Közben csak Békéscsabát járva a? utcán elfekvő százezrekre elég tekinteni ahhoz, hogy megállapítsuk: beszélni már tudunk, de teljes erővel takarékoskodni még nem. Mert nézzünk csak egy példát. A jaminai SZTK építkezéséhez már lassan két éve lesz, hogy hozzáfogtak. Az építkezés területéhez kerítést húztak s ott halmozták fel az anyagot. Telt, múlt az idő, a kőművesek elvonultak s egy négyórás munkaidőben alkalmazott éjjeliőr vigyáz a területre. Bizonyára az éjjeliőr jó' végzi munkáját, de nappal a nyitott kapun bárki bemehet erre t területre, és ha megpakolná kocsiját, senki nem kérdezné mer tőle, vajon hová viszi a tégla! Nem zárójelben jegyzem meg: szemmel láthatóan fogy is a tégla .. Ez a példáknak csupán az egyik fele. Lehetne másról is beszélni. Dicséretes, hogy a Sarkadi Cukorgyárban az elmúlt esztendöber összesen 102 újítást vezettek be fezek gazdasági eredménye meghaladja a 2 millió forintot. A nem messzire lévő Mezőhegyesi Cukor gyárban ugyanez alatt az idő alatt 56 újítás került bevezetésre, amelynek gazdasági eredménye alig több mint 468 ezer forint. Arra senki nem tudott válaszolni, hogy vajon a két cukorgyár hogyan használja fel a szomszédos gyár bevezetett újítását. Pedig beszélnünk kell arról is, hogy a takarékossági intézkedések ott realizálódhatnak valójában, ha építünk az emberek alkotóvágyára, azaz. ha a szellemi termékeket minél hamarabb a termelés szolgálatába állítjuk. Ahhoz, hogy mindenki teljes erővel dolgozzék tehát elsősorban az szükséges; mindenki értse is. miért dolgozik. Mindenki ismerje feladatát pontosan és legyen bátorsága megkérdezni, ha valamit nem ért, és küzdjön az ésszerűt- lenség ellen. Számomra és azt hiszem sokunk számára a dunaújvárosi hideghengermű felavatásának ünnepi beszéde ezt is jelentette. Dóczi Imre A SZABADKÍGYÖSI MEZÖGAZDASÄGI TECHNIKUM LEVELEZŐ TAGOZATA az első osztályba íelentkezéseke’ elfogad. IX. hó 20-ig jelentkezhetnek azok a továbbtanulni kívánók, akik a gyulai járásban vagy Békéscsaba körzetében laknak, 17. életévüket betöltötték, 8 általános vagy azzal egyenértékű iskolai végzettséggel és kétéves szakmai gyakorlattal (szakmunkásvizsgával) rendelkeznek. Jelentkezés személyesen vagy írásban a technikumban. 301
