Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-08 / 159. szám
IMS. július 8. 6 Csütörtök ...................mu fur T UDOMÁNY - TECHNIKA A munkahely lélektana Mostanában mind szélesebb körben kutatják az üzemekben a termelékenység emelésének forrásait, tartalékait, s a cél jellegéből következik, hogy a megközelítés mindenekelőtt műszaki-gazdasági síkon mozog. A két tudományághoz azonban világszerte — s a kezdeti jelekből ítélve nálunk is egyre jobban — felzárkózik a pszichológia. Alkalmassági vizsgálatok Az ipari, üzemi pszichológia létjogosultsága, sok kihasználatlan lehetősége a köznapi, találó szóhasználatból is kitűnik: a munkahely második otthonunk. S ahogyan a mérqökök vizsgálják a gépek működését, állapotát — éppen úgy kell tanulmányozniuk a pszichológusoknak a munkát végző embert. Tegyük hozzá, ez az egybevetés nem is fedi teljesen a lényeget, hiszen nem mutat rá a pszichológia elsőrendűen humánus feladatkörére. Mert — ellentétben a gépekkel — itt nemcsak a termelési görbe süllyedése tükrözi az esetleges zavarokat, hanem talán sorsok félresiklása (például a rosszul megválasztott munkahely, életpálya esetében) vagy hétköznapi kifejezésmóddal: a rossz lelkiállapot. A pszichológiai tényezők szerepét a termelési folyamatban többnyire nem is lehet adatszerűén felmérni és kifejezni. Megközelítően azért erre is van mód, mert például az Országos Munkaegészségügyi Intézetnek a textilipari munkaerövándorlást tanulmányozó vizsgálatából kitűnik, hogy egyik nagy textilgyárunk többször munkahelyet cserélő nődolgozói között magas arányban szerepeltek azok, akik nem is erre a pályára készültek, 35 százalékuknak eredetileg semmilyen elképzelésük nem volt a megválasztott szakmáról. Mindez befolyásolja pszichikai kötődésüket munkahelyükhöz. Az építőipari vándorlást vizsgáló szakemberek megállapították, hogy az okok között 8,5 százalékban szerepelt ez a jobbára pszichológiai tényező: „nézet- eltérése támadt vezetőivel és munkatársaival”. Színdinamika Mindez csak hozzávetőleges jelzése a munkahelyi pszichológia széles vizsgálati lehetőségeinek. Megemlíthetnénk még példaként a sok előnyt ígérő színdinamikát. Kimutatták ugyanis, hogy a hideg színek (kék, kékeszöld, zöld) megnyugtató hatásúak, míg a meleg (narancs, vörös síb.) színek izgató jellegűek. Ezeket a lelki reakciókat a munka monoton vagy változatos összetételének megfelelően lehet „adagolni”. Kutatási eredmények bizonyítják azt i6, hogy a pszichológiailag megalapozott, jó világítás növeli a teljesítőképességet; egy kísérlet szerint a 30-tól 1000 luxig terjedő világítás fordított arányban befolyásolta a selejtszázalékot, amely 90-től 5 százalékig terjedő skálában alakult. Aktív pihenő Egész sor példa akad már a mi iparunkban is a munkahelyi pszichológia eredményes alkalmazására. A textilipar néhány üzemében megfigyelték a műszak közbeni fáradás jellegzetes időpontjait. Ide néhány perces pihenőidőket iktattak. A termelékenység emelkedése bőségesen kárpótolta az üzemet az így kieső időért. A MTESZ egyébként a közelmúltban psziohológusok, szociológusok, vállalati szakemberek külön tanácskozását hívta össze a munkaközi pihenő megvitatására. Több üzemben megszervezték az úgynevezett pályaalkalmassági vizsgálatokat, s a vizsgálatok bizonyították, hogy nemcsak az üzem érdekeit védik — hiszen megtakarítják a textiliparban mintegy 2000 forintra tehető betanítási költségek felesleges ismétlődését —, de egyszersmind a dolgozókat is megóvják a tévesen választott munkaihely súlyos következményeitől. Akik pedig alkalmasnak bizonyulnak, természetesen jobban keresnek a számukra megfelelő munkakörben. Játék a modeltdarukkal Az üzemi pszichológia tevékenységi köre lényegében átfogja a teljes termelési folyamatot. A Lenin Kohászati Müvek munkalélektani laboratóriuma például egy régebbi vizsgálatában kutatni kezdte az ismétlődő és jobbára a daruvezetők hibájából adódó balesetek okait. Érdekes képet mutatott a vizsgálati laboratórium: a jelöltek kis modelldarukon „játszottak”, de a valóságoshoz arányított térben, s műszerek jelezték a pontosságot, a kéz biztonságát stib. A vizsgálatok nyomán gyakorlatilag megszűntek az üzemben a darukezelők hibájából adódó balesetek. Az Egyesült Izzó gyöngyösi félvezető-gyárában 12 csatornás mozgáselemző készülékkel tanulmányozták a munkafolyamatokat, s úgynevezett pul- zusfrekvencia-mérővel a dolgozók szívműködését, közvetve: a fáradtságérzetét. A békéscsabai ruhagyárban kedvező lépéseket tettek a célszerű színdinamika alkalmazására. A sok helyütt sikerrel alkalmazott üzemi pszichológiai vizsgálatok ellenére kétségtelen, hogy ez a tudományáig még nem foglalta el a nálunk méltán megillető helyét. A kezdeményezések ma még jobbára helyi jellegűek. Nagy a szakemberhiány. A pszichólógusképzés problémái, egész sor egyéb jelzéssel együtt, arra mutatnak: a lehetőségekhez mérten ma még kevéssé hasznosítjuk a modem termelés-szervezés e kiaknázatlan forrásait, s tegyük hozzá: a munkát végző modem ember munkahelyi „klímáját” javító tudományágat! T, A. Egy nyáron át táncolt Űj vegyszer a vetőmagok életképességének megállapítására A világhírű film felújítására a bélmegyeri Szabadság moziban kerül sor július 8-án. A tv műsora július 8-án, csütörtökön 9.58 Üttörőolimpia—1965. Filmbeszámóló (ism.). 10.15 Mr. Potts kémkedik. Magyarul beszélő angol film (ism.). (10 éven felülieknek.) 11.30 Szomjas világ. Magyar kisfilm, 18.08 Hírek. 18.15 Szovjet vegyészmérnökök új készítményével, a Tetrazin nevű vegyszer segítségével csupán egy-két órára van szükség ahhoz, hogy ellenőrizzék a kukorica, búza, árpa, rizs, borsó és más növények vetőmagjának életképességét Eddig a vetőmag megfelelő minőségének megállapítása a szokásos csíráz- tatási eljárással egy hétig is eltartott. A próbának vett magokat felébe vágják és Tetrazin-ol- datba teszik. Ha a vetőmag életképes, akkor a preparátum a csírát vörösre festi. Az élettelen csíra színe változatlan marad. JCrnus ». Békési Bástya: Nem. Békéscsabai Brigád: Majdnem baleset. Békéscsabai Szabadság: Hajrá, franciák! Békéscsabai Terv: Mandrin kapitány. Gyulai Petőfi: Riói kaland. Mezőkovácsházi Vörös Október: Jog és ököl. Orosházi Partizán: Nómo kapitány. Sarkadi Visszapillantó tükör. A nyári közlekedés aktuális problémái. 13.25 A jövő hét műsora. 18.35 Orosháza peremén. Közvetítés az üveggyárból. 18.55 Telesport. 19.20 Cicavízió. 19.30 Tv-híradó. 19.50 Napi jegyzetünk. 19.55 A gyomai Kner Nyomda. Riportfilm. 20.15 Koszorú. Csehszlovák rajzfilm. 20.25 Bűnügyi múzeum. Magyarul beszélő nyugatnémet filmsorozat. A tű. (14 éven felülieknek.) 21.25 Mo-udin Rouge. Varietéfilm, 22.15 Tv-híradó 2. kiadás. (MTI) Uj szovjet antibiotikum Oletetrin néven új antibiotikumot állítottak elő az össz-szövetségi Antibiotikum Kutató Intézetben. Az új gyógyszer sikeresen alkalmazható az eddigi antibiotikumokkal szemben ellenálló Staphylococcus baktériumtörzsek elpusztítására. Az első páciens, akit az Oletetrinnel megmentettek, tüdőgyulladásban szenvedő kétéves kislány volt. A kórokozó Staphy- iococcusok minden eddig ismert- antibiotikummal szemben ellenállók voltak, így került sor az Oletetrin kipróbálására, amelynek alkalmazása után a kislány néhány nap alatt meggyógyult. Napfényszűrő ablaküveg Egy német vállalatnak sikerült az üvegtechnológiában érdekes újdonsággal előállnia: réteges üveglemez, közte vékony műanyag réteg. „Önámyékoló, napvédő üveg'’-kónt emlegetjük, s alkalmazása során a tiszta átlátszóságtól az áttetszőség különböző fokozatait képes „önállóan” létrehozni. Erős napfény hatására tejüveg jelleget ölt. Ilyenkor a fénnyel együtt jelentkező hőnek mindösz sze 40 százalékát engedi át. Amint a nap hőhatása csökken, az üveg fokozatosan visszanyeri eredeti átlátszóságát. A szovjet vegyipar már meg- ] Petőd: Füst. Szarvasi Táncsics: Nyári kezdte a Tetrazin nagyobb j intermezzo. Szeghalmi Ady: Néma ba- mennyiségű gyártását. I rtlcá<L usora Július 8-án, este fél 8-kor Gyomán: JEGYGYŰRŰ A MELLÉNYZSEBBEN A fehér szárnyú ká- posztalepkék bódultán rebbentek a csoda illatú jázminok fölött. Részegek voltak a nyártól, a virágok mézétől és szerelmes révületben csókolták az apró kelyhek harmatát. Bámultuk a libbenő pillangókat: Éva és én. Szivem is tele volt nyárral és szerelemmel. Tizennégy éves és sze. relmes voltam: szerelmem ö volt: Éva, akiért letéptem volna minden, minden illatozó jázminágat a kertben, hogy — mert romantikus voltam — a lába elé szórhassam pazar gazdagsággal. A pillangók rebbentek, röpdöstek, párba fogódzva fölszáUtak a magasságba. Én is röpültem volna Évával párba fogódzva valamerre, de nem igen akart jönni. Pedig a szerelem felől tisztában lehetett, hiszen verset is írtam neki: — ,,Szerelmem oly tiszta — Mint fénylő harmatcsepp — Amely az égből — A földre leesett... — és így tovább tizenhét strófán át. Hívtam: hagyjuk a Nyári szerelem házi kertet, menjünk a kiserdőbe. Vagy a kis. szikre, a tóhoz. Vagy a Mikolai parkba, a sportpálya mögé, ahoi csoda rejtekhelyek vannak és még azt is megmutatom, hogyan tudok cigizni. Nem jött, pedig már a telkemet is kitettem. — Majd holnap, majd holnap — mindig csak ezt hajtogatta. Hát jól van, akkor holnap — mondtam és nem éreztem én már akkor semmi jázminillatot, s felőlem cserebogarak is röpködhettek volna a 'virágokon. Mentem egyedül a kisszikre. De azért gyötört a bánat. Hát ennyire vagyok én érdemes? Hát csak úgy azt mondják, hogy majd holnap? A tónál aztán ott volt Franciska, nagyapámék utcájából s neki tettem a szépet. Csúnyácska volt szegény, nem is értette az én nagy pálfordúlato- mat, hiszen még tegnap is az Éva szoknyáján ültem. Ü Item volna én most is, ha nem lenne férfibüszkeség a világon. De hát volt, s tartott egészen addig, amíg hazafelé menet Éváék felé térültem. Mintha mágnes húzott volna arrafelé. Lassan esteledett. Mezítlábas csöndességgel mentem el a kerítésük mellett, mondván: nem nézek be, még akkor sem, ha rámszakad az ég, de hát ki bírta volna tovább tíz lépésnél? Hát az ég nem szakadt rám, de mintha villám csapott volna belém, amikor bepillantottam. Ott ült Éva a kerti asztalnál, az én gyönyörű szép Ottó komámmal, szép kettesben, talán még fogták is egymás kezét. Nesze neked férfibüszkeség, meg istennyila. Ez az Ottó, ez a nyápic, ez a tejfölfejú rö- hincs. No, megállj csak! Láttam én egy dög_ lőtt macskát a temetőárokban, érte mentem. Madzagot kötöttem a farkára és a kertek alatt visszamentem a ház elé. Még ott volt az én drá- gálátos komám. — No, megállj csak! Az ajtókilincsre kötöztem a macskát, jó nagyot dörömböltem a. képűn és rohantam a szem. közti árokba, az eperfa mögé. Kedves komám, most gyere ki, aztán nézheted a nadrágod. Már nyílt is az ajtó, Rozika néni, Éva anyja nézett ki: ugyan ki lehet? De már hallottam is a sikítását! Hát ez nem igy volt tervezve. Usgyi, szedtem a lábam, hazafelé, csak úgy szikrázott a nyári por a talpam alatt. Másnap reggel ott lógott a macska a mi kertünk kapuján. Az- egyik szemé nyitva volt, mintha röhögött volna rajtam. Mit tehettem? Nyár volt és még sok kertben nyílott a jázminbokor. Dér Ferenc
