Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)

1965-07-08 / 159. szám

IMS. július 8. 6 Csütörtök ...................mu fur T UDOMÁNY - TECHNIKA A munkahely lélektana Mostanában mind szélesebb körben kutatják az üzemekben a termelékenység emelésének for­rásait, tartalékait, s a cél jellegé­ből következik, hogy a megköze­lítés mindenekelőtt műszaki-gaz­dasági síkon mozog. A két tudo­mányághoz azonban világszerte — s a kezdeti jelekből ítélve nálunk is egyre jobban — felzárkózik a pszichológia. Alkalmassági vizsgálatok Az ipari, üzemi pszichológia létjogosultsága, sok kihasználat­lan lehetősége a köznapi, találó szóhasználatból is kitűnik: a munkahely második otthonunk. S ahogyan a mérqökök vizsgálják a gépek működését, állapotát — ép­pen úgy kell tanulmányozniuk a pszichológusoknak a munkát vég­ző embert. Tegyük hozzá, ez az egybevetés nem is fedi teljesen a lényeget, hiszen nem mutat rá a pszichológia elsőrendűen humá­nus feladatkörére. Mert — ellen­tétben a gépekkel — itt nemcsak a termelési görbe süllyedése tük­rözi az esetleges zavarokat, hanem talán sorsok félresiklása (például a rosszul megválasztott munka­hely, életpálya esetében) vagy hétköznapi kifejezésmóddal: a rossz lelkiállapot. A pszichológiai tényezők szere­pét a termelési folyamatban több­nyire nem is lehet adatszerűén felmérni és kifejezni. Megközelí­tően azért erre is van mód, mert például az Országos Munkaegész­ségügyi Intézetnek a textilipari munkaerövándorlást tanulmányo­zó vizsgálatából kitűnik, hogy egyik nagy textilgyárunk többször munkahelyet cserélő nődolgozói között magas arányban szerepel­tek azok, akik nem is erre a pá­lyára készültek, 35 százalékuknak eredetileg semmilyen elképzelé­sük nem volt a megválasztott szakmáról. Mindez befolyásolja pszichikai kötődésüket munkahe­lyükhöz. Az építőipari vándorlást vizsgáló szakemberek megállapí­tották, hogy az okok között 8,5 százalékban szerepelt ez a jobbá­ra pszichológiai tényező: „nézet- eltérése támadt vezetőivel és munkatársaival”. Színdinamika Mindez csak hozzávetőleges jelzése a munkahelyi pszichológia széles vizsgálati lehetőségeinek. Megemlíthetnénk még példaként a sok előnyt ígérő színdinamikát. Kimutatták ugyanis, hogy a hideg színek (kék, kékeszöld, zöld) meg­nyugtató hatásúak, míg a meleg (narancs, vörös síb.) színek izga­tó jellegűek. Ezeket a lelki reak­ciókat a munka monoton vagy változatos összetételének megfele­lően lehet „adagolni”. Kutatási eredmények bizonyítják azt i6, hogy a pszichológiailag megalapo­zott, jó világítás növeli a teljesí­tőképességet; egy kísérlet szerint a 30-tól 1000 luxig terjedő világí­tás fordított arányban befolyá­solta a selejtszázalékot, amely 90-től 5 százalékig terjedő skálá­ban alakult. Aktív pihenő Egész sor példa akad már a mi iparunkban is a munkahelyi pszi­chológia eredményes alkalmazá­sára. A textilipar néhány üzemé­ben megfigyelték a műszak köz­beni fáradás jellegzetes időpont­jait. Ide néhány perces pihenőidő­ket iktattak. A termelékenység emelkedése bőségesen kárpótolta az üzemet az így kieső időért. A MTESZ egyébként a közelmúlt­ban psziohológusok, szociológusok, vállalati szakemberek külön ta­nácskozását hívta össze a munka­közi pihenő megvitatására. Több üzemben megszervezték az úgynevezett pályaalkalmassági vizsgálatokat, s a vizsgálatok bi­zonyították, hogy nemcsak az üzem érdekeit védik — hiszen megtakarítják a textiliparban mintegy 2000 forintra tehető be­tanítási költségek felesleges is­métlődését —, de egyszersmind a dolgozókat is megóvják a tévesen választott munkaihely súlyos kö­vetkezményeitől. Akik pedig al­kalmasnak bizonyulnak, termé­szetesen jobban keresnek a szá­mukra megfelelő munkakörben. Játék a modeltdarukkal Az üzemi pszichológia tevé­kenységi köre lényegében átfogja a teljes termelési folyamatot. A Lenin Kohászati Müvek munka­lélektani laboratóriuma például egy régebbi vizsgálatában kutatni kezdte az ismétlődő és jobbára a daruvezetők hibájából adódó bal­esetek okait. Érdekes képet mu­tatott a vizsgálati laboratórium: a jelöltek kis modelldarukon „ját­szottak”, de a valóságoshoz ará­nyított térben, s műszerek jelez­ték a pontosságot, a kéz biztonsá­gát stib. A vizsgálatok nyomán gyakorlatilag megszűntek az üzemben a darukezelők hibájából adódó balesetek. Az Egyesült Izzó gyöngyösi félvezető-gyárában 12 csatornás mozgáselemző készülék­kel tanulmányozták a munkafo­lyamatokat, s úgynevezett pul- zusfrekvencia-mérővel a dolgozók szívműködését, közvetve: a fá­radtságérzetét. A békéscsabai ru­hagyárban kedvező lépéseket tet­tek a célszerű színdinamika al­kalmazására. A sok helyütt sikerrel alkalma­zott üzemi pszichológiai vizsgála­tok ellenére kétségtelen, hogy ez a tudományáig még nem foglalta el a nálunk méltán megillető helyét. A kezdeményezések ma még job­bára helyi jellegűek. Nagy a szak­emberhiány. A pszichólógusképzés problémái, egész sor egyéb jelzés­sel együtt, arra mutatnak: a lehe­tőségekhez mérten ma még ke­véssé hasznosítjuk a modem ter­melés-szervezés e kiaknázatlan forrásait, s tegyük hozzá: a mun­kát végző modem ember munka­helyi „klímáját” javító tudomány­ágat! T, A. Egy nyáron át táncolt Űj vegyszer a vetőmagok életképességének megállapítására A világhírű film felújítására a bélmegyeri Szabadság mo­ziban kerül sor július 8-án. A tv műsora július 8-án, csütörtökön 9.58 Üttörőolimpia—1965. Filmbeszá­móló (ism.). 10.15 Mr. Potts kémkedik. Magyarul beszélő angol film (ism.). (10 éven felülieknek.) 11.30 Szomjas világ. Magyar kisfilm, 18.08 Hírek. 18.15 Szovjet vegyészmérnökök új készítményével, a Tetrazin ne­vű vegyszer segítségével csupán egy-két órára van szükség ah­hoz, hogy ellenőrizzék a kuko­rica, búza, árpa, rizs, borsó és más növények vetőmagjának életképességét Eddig a vető­mag megfelelő minőségének megállapítása a szokásos csíráz- tatási eljárással egy hétig is eltartott. A próbának vett magokat felébe vágják és Tetrazin-ol- datba teszik. Ha a vetőmag életképes, akkor a preparátum a csírát vörösre festi. Az élet­telen csíra színe változatlan marad. JCrnus ». Békési Bástya: Nem. Békéscsabai Brigád: Majdnem baleset. Békéscsabai Szabadság: Hajrá, franciák! Békéscsa­bai Terv: Mandrin kapitány. Gyulai Petőfi: Riói kaland. Mezőkovácsházi Vörös Október: Jog és ököl. Orosházi Partizán: Nómo kapitány. Sarkadi Visszapillantó tükör. A nyári közle­kedés aktuális problémái. 13.25 A jö­vő hét műsora. 18.35 Orosháza pere­mén. Közvetítés az üveggyárból. 18.55 Telesport. 19.20 Cicavízió. 19.30 Tv-hír­adó. 19.50 Napi jegyzetünk. 19.55 A gyo­mai Kner Nyomda. Riportfilm. 20.15 Koszorú. Csehszlovák rajzfilm. 20.25 Bűnügyi múzeum. Magyarul beszélő nyugatnémet filmsorozat. A tű. (14 éven felülieknek.) 21.25 Mo-udin Rouge. Varietéfilm, 22.15 Tv-híradó 2. kiadás. (MTI) Uj szovjet antibiotikum Oletetrin néven új antibiotikumot állítottak elő az össz-szövetségi Antibiotikum Kutató Intézetben. Az új gyógyszer sikeresen alkal­mazható az eddigi antibiotiku­mokkal szemben ellenálló Staphy­lococcus baktériumtörzsek elpusz­títására. Az első páciens, akit az Oletetrinnel megmentettek, tüdő­gyulladásban szenvedő kétéves kislány volt. A kórokozó Staphy- iococcusok minden eddig ismert- antibiotikummal szemben ellenál­lók voltak, így került sor az Ole­tetrin kipróbálására, amelynek alkalmazása után a kislány né­hány nap alatt meggyógyult. Napfényszűrő ablaküveg Egy német vállalatnak sikerült az üvegtechnológiában érdekes újdonsággal előállnia: réteges üveglemez, közte vékony mű­anyag réteg. „Önámyékoló, nap­védő üveg'’-kónt emlegetjük, s alkalmazása során a tiszta átlát­szóságtól az áttetszőség különböző fokozatait képes „önállóan” létre­hozni. Erős napfény hatására tejüveg jelleget ölt. Ilyenkor a fénnyel együtt jelentkező hőnek mindösz sze 40 százalékát engedi át. Amint a nap hőhatása csökken, az üveg fokozatosan visszanyeri eredeti átlátszóságát. A szovjet vegyipar már meg- ] Petőd: Füst. Szarvasi Táncsics: Nyári kezdte a Tetrazin nagyobb j intermezzo. Szeghalmi Ady: Néma ba- mennyiségű gyártását. I rtlcá<L usora Július 8-án, este fél 8-kor Gyomán: JEGYGYŰRŰ A MELLÉNYZSEBBEN A fehér szárnyú ká- posztalepkék bódultán rebbentek a csoda illatú jázminok fölött. Része­gek voltak a nyártól, a virágok mézétől és sze­relmes révületben csó­kolták az apró kelyhek harmatát. Bámultuk a libbenő pillangókat: Éva és én. Szivem is tele volt nyárral és szerelemmel. Tizennégy éves és sze. relmes voltam: szerel­mem ö volt: Éva, akiért letéptem volna minden, minden illatozó jázmin­ágat a kertben, hogy — mert romantikus voltam — a lába elé szórhassam pazar gazdagsággal. A pillangók rebbentek, röpdöstek, párba fogódz­va fölszáUtak a magas­ságba. Én is röpültem volna Évával párba fogódzva valamerre, de nem igen akart jönni. Pedig a sze­relem felől tisztában le­hetett, hiszen verset is írtam neki: — ,,Szerel­mem oly tiszta — Mint fénylő harmatcsepp — Amely az égből — A földre leesett... — és így tovább tizenhét strófán át. Hívtam: hagyjuk a Nyári szerelem házi kertet, menjünk a kiserdőbe. Vagy a kis. szikre, a tóhoz. Vagy a Mikolai parkba, a sport­pálya mögé, ahoi csoda rejtekhelyek vannak és még azt is megmutatom, hogyan tudok cigizni. Nem jött, pedig már a telkemet is kitettem. — Majd holnap, majd holnap — mindig csak ezt hajtogatta. Hát jól van, akkor holnap — mondtam és nem éreztem én már ak­kor semmi jázminillatot, s felőlem cserebogarak is röpködhettek volna a 'virágokon. Mentem egyedül a kisszikre. De azért gyötört a bá­nat. Hát ennyire vagyok én érdemes? Hát csak úgy azt mondják, hogy majd holnap? A tónál aztán ott volt Franciska, nagyapámék utcájából s neki tettem a szépet. Csúnyácska volt szegény, nem is értette az én nagy pálfordúlato- mat, hiszen még tegnap is az Éva szoknyáján ül­tem. Ü Item volna én most is, ha nem lenne férfibüszkeség a vilá­gon. De hát volt, s tar­tott egészen addig, amíg hazafelé menet Éváék felé térültem. Mintha mágnes húzott volna ar­rafelé. Lassan estele­dett. Mezítlábas csöndesség­gel mentem el a kerí­tésük mellett, mondván: nem nézek be, még ak­kor sem, ha rámszakad az ég, de hát ki bírta volna tovább tíz lépés­nél? Hát az ég nem szakadt rám, de mintha villám csapott volna belém, amikor bepillantottam. Ott ült Éva a kerti asz­talnál, az én gyönyörű szép Ottó komámmal, szép kettesben, talán még fogták is egymás kezét. Nesze neked férfi­büszkeség, meg isten­nyila. Ez az Ottó, ez a nyá­pic, ez a tejfölfejú rö- hincs. No, megállj csak! Láttam én egy dög_ lőtt macskát a temető­árokban, érte mentem. Madzagot kötöttem a far­kára és a kertek alatt visszamentem a ház elé. Még ott volt az én drá- gálátos komám. — No, megállj csak! Az ajtókilincsre kötöz­tem a macskát, jó na­gyot dörömböltem a. ké­pűn és rohantam a szem. közti árokba, az eperfa mögé. Kedves komám, most gyere ki, aztán néz­heted a nadrágod. Már nyílt is az ajtó, Rozika néni, Éva anyja nézett ki: ugyan ki le­het? De már hallottam is a sikítását! Hát ez nem igy volt tervezve. Usgyi, szedtem a lábam, hazafelé, csak úgy szikrázott a nyári por a talpam alatt. Másnap reggel ott ló­gott a macska a mi ker­tünk kapuján. Az- egyik szemé nyitva volt, mint­ha röhögött volna raj­tam. Mit tehettem? Nyár volt és még sok kertben nyílott a jázminbokor. Dér Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents