Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-01 / 153. szám
1965. július 1. 6 Csütörtök TUDOMÁNY - TECHNIKA A fokhagyma a mágnestű Kolombusz két hajónaplója Az iránytű történetéről Az ember egyik legrégibb segédeszköze az iránytű. Évezredek óta hűségesen segítette úttalan sivatagokban, erdőségekben vagy végtelen óceánokon megtett utazásaiban. Ennek az egyszerű eszköznek az eredete a legendák homályába vész. A régi, ezeréves kínai bambuszkönyvek tanúsága szerint Kvang-Ti császár i. e. 2698-ban fedezte fel. Más források későbbi időpontban, másokat neveznek meg feltalálókként, de minden kétségen felül áll, hogy az iránytű Kelet-Ázsiában ősidők óta ismeretes volt. Európában az iránytűt sokkal később ismerték meg, bár a mágneses jelenséget már a régi görögök és rómaiak is ismerték. A mágnestű iránykitűző szerepének első írásbeli nyomai a Földközi- tenger környékén csak a XII. századból származnak. Valószínű, hogy Észak-Európában a normannok már jóval korábban ismerték, mert ez a harcias nép a VI. században többször megtette a Norvégia és Grönland közötti utat. Márpedig ez az utazás a ködös és viharos Észak-Atlanti óce- ■ vizein el sem képzelhető iránytű alkalmazása néflkül. Az iránytűt valószínűleg a normannok hozták magukkal a Földközi-tengerre is, amikor 1100 körül megalapították a normann—szicíliai királyságot. A „rejtélyes” tulajdonságú tű természetesen felkeltette az emberek érdeklődését és kíváncsiságát. Ezt csak fokozta az a tény, hogy az egymással versengő városállamok egymás előtt is titkolták az iránytűről kialakult ismereteiket, így róla a legkülönbözőbb, fantasztikus mende-mondák keletkeztek. A középkorban Pliniusnak, a nagy ókori, római természettudósnak egyik hibásan fordított és félreértett szövegrésze alapján azt hitték, hogy a fokhagyma megszünteti a mágnestű iránytartó tulajdonságát. Ezért, tekintettel a mágnesek nagy értékére, halál- büntetés terhe mellett megtiltották a hajókon a fokhagyma evését. A sarkvidéken lévő „mágneshegy” az egész középkorban ijesztgette a hajósokat. A hiedelem szerint ugyanis a „mágneshegy” a hajókat a rajtuk lévő vasaikatA fókák Szokatlan és meglepő külsejű állatok a fókák. Csák az állatkert- oől, esetleg nagyobb cirkuszok porondjáról ismerjük őket. A budapesti Állatkertből sajnos hiányoznak. Életmódjuk érdekes, s titokzatos. Az állatrendszertan tudománya a fókákat az emlősök osztályának ragadozó rendjébe sorolja. Olyan emlősök azonban, amelyek nagymértékben alkalmazkodtak a vízi létmódhoz, mégpedig elsősorban v ég tagj aik megváltoztatásá val. Összesen 31 fókafaj ismeretes, körülbelül fele az északi, fele a déli féltekén él. Ezek közül most a déltengeri elefántfókával ismerkedjünk meg közelebbről. Főleg a Déli-sark környéki szigeteken él, de elkalandozik mind az Antarktiszra, mind Ausztrália déli partjaira. Óriási állatók, egy öreg bika 2—3 tonna súlyú és 5— 6 méter hosszú, a tehén ennek kb. a fele. Az újszülött elefántfóka- borjú 37 kg, súlya 1 m hosszú. Az elefánt elnevezés onnan származik, hogy a bika ormányszerű képződményt visel az orra helyén. Ennek körülbelül olyan szerepe van, mint a pulykák tarajának: ha az állat izgalomba jön, az ormány felfúvódik. Ezek az állatok életük nagy részét a tengerben töltik, csak párzásra és ellésre térnek a szárazföldre. Testüket rövid, zsíros szőr borítja. Hátsó végtagjuk uszonnyá alakult át, a szárazföidön történő mozgásra csakis mellső végtagjaikat használják, amelyek hatalmas kézhez hasonlítanak, az ujjak végének megfelelő helyen hosszú fekete karmok vannak. A szárazföldön a férgekéhez hasonló hullámzó mozgással közlekednek, rövid távolságot meglepő gyorsan tesznek meg. A vízben ügyesen, kecsesen úsznak. Táplálékuk apró tengeri állatokból, halakból, polipokból, rákokból áll. Hosszú tengeri utakat tesznek meg. A bikák tengeri csavargásukról augusztus elején érkeznek a szigetekre. Itt néhány napig pihennek, majd a tenger felé fordulva, a parton várják a teheneket. Ezek augusztus végén tűnnek fel, felerősödve, meghízva, majd a parton „háremekbe” gyűlnek össze, amelyhez több ezer tehén is tartozhat. Ezzel egyidőben megkezdődik a verekedés a bikák között. A harc nem tart sokáig, és nem végződik halállal, bár súlyos sebeket ejtenek egymáson. Néhány perces fülrepesztő trombitálás után, testük hátsó negyedén egyensúlyozva magukat, egymásnak mennek. A harc végén a vesztes behúzza ormányát és viny- nyogva hátrál a győztes elől. A telién hároméves korában lesz ivarérett, ezután évente egy borjút hoz a világra, bár ritkán ikerellés is lehetséges. Bizonytalan, hogy milyen korukig képesek szaporodni, feltehetően 12—14 évig. Az elefántfókatehén semmi „anyai” érzést nem mutat borjújával szemben: nem nyalja és tisztítja az újszülött szőrét, mint a 'legtöbb emlős állat. Az Ilyenkor mindig jelenlévő ragadozó madarak töltik be a bába szerepét és tisztítják Te a borjú bundáját. Az anyának tőgye nincs. Tejmirigyei a köldöktől jobbra és balra, mélyen a zsírrétegben helyezkednek el. A tej zsírtartalma igen. nagy, a borjú ezért 21 napon belül megháromszorozza születési súlyát. A tehén nem törődik a szoptatással, ha a borjú odajön hozzá, tűri a szopást (de idegen borjúnak is), ha elcselleng, nem hívogatja, nem keresi. A borjak közben egyedül maradnak, majd az úszás tanulásához fognák; bár tengeri állatok, mégis tanulniuk kell az úszást. Kéthónapos korukban indulnak először önálló halászútra. H. J. részek nüatt magához vonzza és azokat letépve, vasszögeit kihúzva a hajók pusztulását okozza. Voltak az iránytű helytelen alkalmazásából eredő tévedések is. Már a XV. században észrevették, a mágnestű nem mutat pontosan észak felé és azt hitték, hogy ez a mágnestű valamilyen elháríthatatlan hibája. Amikor rájöttek arra, hogy ez a hiba helyről helyre változik, beszéltek londoni, müncheni, és moszkvai iránytűről, de a hiba forrását még mindig a mágnestűnek tulajdonították. A vélt hibaszöget az iránytű tokján megjelölték. Ilyen megjelölt tokokon kaptuk meg a régi idők mágneses elhajlását vagy ahogyan ma nevezzük, deklinácdó- ját. Az első, aki a mágneses elhajlás helytől való függését észrevette és megállapította azt, hogy ebben egy természeti jelenség nyilvánul meg, Kolumbusz Kristóf volt. Amikor 1492. szeptember 13- án az Atlanti-óceánon az Azori- szigetektől 100 mérföldre nyugat felé hajózott, észrevette és titkos hajónaplójában feljegyezte, hogy az iránytű 5’5°-kal hajlik él az északi iránytól nyugatra. Kolumbusz ugyanis két hajónaplót vezetett. Egyet a hajó legénységének, egyet pedig saját magának. Az előbbibe megnyugtatásul a valóságosnál kisebb utakat írt be és kihagyta azokat a megfigyeléseket, amelyek nyugtalanítóan hathattak a legénységre. Ezek közé a baljóslatúnak tűnő megfigyelések közé sorolta Kolumbusz a mágneses elhajlást is és ezért került megállapítása a titkos naplóba. Kolumbusz e jelentős megfigyelése után sem változott a helyzet a tájékozódást illetően. A különböző felfedezésekre induló hajók rendre átszelték az Atlanti- óceánt és nyugati irányú elhajlással haladva, délebbre érték el Amerika partjait, mintha a valódi északi irányhoz igazodtak volna. Ezért az első térképeken Amerika keleti partjainak egyes jellemző kiszögellései, illetve öblei 5—10 szélességi fokkal északabbra kerültek, mint ahogyan ténylegesen vannak. A tudomány mai fokán természetesen az ilyen egyszerű kérdések már nem okoznak problémákat, azonban földünk mágneses terének és a benne lengő iránytűnek még a mai korban is sok feltárandó kérdése van és minden megoldott kérdés közelebb visz bennünket a természet megismeréséhez. Dr. Barta György vb Többgyerekes agglegény Frappáns humorú filmvígjáték, ezúttal a belmegyeri Szabadság mozi műsorán, július 1-én. A tv m JÜLIUS 1-ÉN, 9.30 úttör őolimoda, 1965. Film-beszámoló (ism.). 9.45 Bábolna. Magyar kisfiún. 10.05 Képek a magyar némafilm történetéből. 11.15 Tv-bébi (isin.). 18.08 Hírek. 18.15 A Magyar Hirdető müMOZI JÜLIUS 1. Békési Bástya: Gyáváik bandája. Békéscsabai Brigád: Szerencse a szere- iemben. Békéscsabai Szabadság: Üt a sötét erdőben. Békéscsabai Terv: Párduc I., II. Gyulai Petőfi: Nem! Mezőkovácsházi Vörös Október: Ne sírj. Péter. Orosházi Partizán: Harc a banditákkal. Sarkadi Petőfi: A preludió akció. Szarvasi Táncsics: A kőszívű ember fiai I., II. Szeghalmi Ady: Itthon. usora CSÜTÖRTÖKÖN ( sora. 18.25 Csak egy kicsivel jobban... Gyárak újitási versenye. 18.55 Tele- j sport. 19.20 Cicavízió. Bábjelenet (ism.). 19.30 Tv-híradó. 19.50 Napi jegyzetünk, 13.55 A jövő hét műsora. 20.05 Napló. 40 éve született Lumumba. 20.10 Zenélő órák. Hősi ének. 21.40 Vacsora után az Újságíró Klubban. 22.10 Tv-híradó — 2. kiadás. (MTI) m u s o ra Július 1-én este fél 8^kor, Kardos kötőn : JEGYGYŰRŰ A MELLEN YZSEBBEN Mikroszkóp alatt az idő Ha a kutató az anyag finom szerkezetét, néhány milliméternél kisebb részleteit kívánja vizsgálni, a mikroszkópokat hívja segítségül. Az elektron-mikroszkópokkal több százezerszeres nagyítás is elérhető. A kutatok azonban igen gyakran kerülnek olyan feladatok elé, hogy különböző mozgásfolyamatoknak rendkívüli rövid időtartamon belüli részleteit kell tüzetesen megfigyelniük. Így tanulmányozzák például a biológusok az állatok mozgását, az orvosok az élő szövetek jelenségeit, a ballisztikusok a repülő lövedékek útját, a körülöttük keletkező lökéshullámokat, a mérnökök a szikrakisülések lezajlását, a robbanásszerű égési folyamatokat, a robbanások hatására bekövetkező törési, szakadási folyamatokat, a forgácsoló- és sajtolószerszámok működését, a folyadékokban fellépő áramlási jelenségeket és igy tovább. Szemünk előtt azonban összeMégiscsak négy „sarka van a világnak és a tudomány igazolta az írek régi hiedelmét, hogy ők vannak legközelebb az éghez. A washingtoni John Hopkins egyetem fizikusai bizonyították most ezt be, miután alaposan megvizsgálták az amerikai mesterséges bolygók pályáit, hogy megállapítsák a föld vonzóerejének hatását a körforgásra. A pályák bizonyos rendellenességeit csakis a föld eltérő vonzereje okozhatja, tehát az elméletileg sima földnek vannak geodetikai kiszögellései. A legnagyobb kiszögel- lés Írország körül van, ezenfelül maga az ország 36 méterre emelkedik ki az átlagos földfelület geodetikai középarányosa fölé. Egy másik ilyen geodetikai „sarok” Üj-Guineától Japánig terjed, a harmadik Afrikától délre fekszik, s a negyedik Dél-Ameriká- tól nyugatra. (A Frankfurter Rundschauból) olvadnak a gyors egymásutánban következő képek, s a részletek megfigyelésére képtelenek vagyunk. Ez szemünk tehetetlenségének következménye. Az a határ, amit még „felold”, csupán egyötöd másodperc, az ennnél gyorsabban következő változások már összefolynak előttünk. A mozi éppen ezt használja fel, ezért látjuk az állóképek sorozatát ott mozgónak. De a tudománynak olyan eszközökre van szüksége, amelyek az igen rövid időtartamok történéseit elnyújtják, felnagyítják, mintha mikroszkóp alá tennék az időt. A moziban mindenki látott már lassított felvételt. A film ilyenkor néhány másodpercen belül lezajló gyors mozgás részleteit teszi láthatóvá. A szokásosnál ugyanis sokkal több részletet vesznek fel és azt a megszokott sebességgel vetítik le. így, ha egy másodperc alatt 40 ezer képkockát vesznek fel és azt a szokásos 24 képkockás másodpercenkénti sebességgel vetítik, akkor az egy másodpercen belül lezajló mozgásfolyamatok már félórára nagyítódtak. A tudományos kutatás és a rendkívül érzékeny műszerek ma már lehetővé tették, hogy a másodperc billiomod részeit szintén mérjék, különbséget tudnak tenni azok között az atomi részecskék között, amelyek élettartama ebbe a nagyságrendbe esik. De nemcsak az ilyen rendkívül rövid időtartamok rögzítését oldották meg. Megfigyelhetővé tették a másodperc milliomod része alatt bekövetkező mozgásokat is. A szovjet kutatók olyan filmfelvevő készüléket szerkesztettek, amely másodpercenként ötszázmillió felvételt készít. Ez az egy másodpercen belüli mozgást már több hónapra nagyítja fel. D. L.
