Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-31 / 179. szám
1965. július 31. 6 Szombat Ebéd után aztán egy kicsit csend lesz. Pihennek a fiús. Mind a nyolcvan ágy recseg, ropog vagy fél óráig, nehéz megszokni a sziesztát, de hamarosan elnyomja őket a buzgóság, hogy négy óra körül annál nagyobb lelkesedéssel sorakozzanak — várja őket a Körös! Itt van aztán vidám hancúrozás! Minden gyereknek állandó párja van, csak húszasával mehetnek be fürödni, s hat felnőtt vigyáz éber figyelemmel rájuk. Kovács Tibor táborvezető kétpereenként megfújja a sípot, s akkor levegőbe emelkednek az összefogott kezek — mindenkinek megvan a pária. Folyhat tovább a mulatság. Erdő, víz, napfény. Milyen kellemes a nyár ebben a szép partmenti erdőben! ív.-: . * Égig érő fák alatt, perzselő melegben ébred a gyermeküdülő. Nagyon messziről hallik néha a vonat füttye, a csendet csak a madarak hangos veszekedése, gerlék párhívogatása zavarja meg. Álmos szemű kisdiákok, vállukon törülközővel még szinte csendben sorakoznak a fürdő körül. Reggel van. Mire azonban kitörülik szemükből az álmot, egyszeriben megelevenednek, repülnek a törülközők, s a gyula-vóroserdei gyermeküdülő kis lakói túlharsogják a madarakat. Szobarend, reggeli, s mór indulnak is rajok szerint szerte a fák alá — tábortűzre készülnek. Meglestük Csűri Gábor raját, amint éppen a futóversenynek álcázott villámtréfát próbálták. Papp Laci Dombegyházáról, Gurzó Imre Sarkadról, Fazekas Ferenc Okányból, Szilágyi Andris Békésről van itt, ők a szereplői ennek a humoros jelenetnek. Lesz nevetés a tábortűznél! Esteledik. Mozdulatlanok a fák, fény vetődik a lombok alatt húzódó útra. Az ebédlőben vidám játék folyik. Kibicel az egész társaság, vajon győz-e Gácsér Jóska? Tegnap öt verték meg, most van a visszavágó! Minden asztalnál játék, játék, játék töméntelen! Csupa olyan, amit a fiúk szeretnek — szerelni lehet! Azért olyan is akad, aki szívesebben tesz-vesz a tábor körül. A reflektor fényében Andrékó Misi szorgalmasan hordja a tábortűzhöz való gallyat. Jönnek a salgótarjáni pajtások, készülni kell! Azért a délelőtti próba, s azért a nagy sietség —* olyan máglyát kell rakni, amilyet még nem is láttak a vendégek! Míg a tábor lakói jól szórakoznak a hús lombok alatt, berm a hatalmas konyhában Kovács néni dirigálja a keze alá serényen dolgozó, hőségben izzadó lányokat, asszonyokat. Hat éve vezeti a gyermeküdülő konyháját valamennyi apró vendég közmegelégedésére; Észre sem veszik, úgy elszalad a délelőtt. Jólesik a mozgás, meg is érdemlik a gyerekek, hisz mindannyian kitűnő és jeles tanulók, jutalomból töltenek itt két hetet, elismeréséül annak, hogy az elmúlt tanévben példás magatartásukkal és eredményeikkel az elsők között voltak iskolájukba i. Két vendége is van az üdülőnek: Hollós József és Zakovszky László Dunaszegcsöről jöttek. Míg szüleik rendbe szedik a vizes házat, míg helyére keiül minden, addig ők itt találnak pajtásakra. Jól érzik magukat, s elviszik a Lunához a Körös-mentiek szivét. • És amikor kilencet üt az óra benn a városi toronyban, az erdő ölében álomra hajtják fejüket a gyerekek. Álmukban hazalátogatnak, de csak azért, hogy elmondják: nagyszerűen nyaralunk, bárcsak tovább tartana! «— Nehezen bírja már a lábam, de nem adom őket, amíg csak lehet — mondja. — Hálásak, nekem meg jólesik látnom, hogy híznak, gyarapodnak a főztömtől. Gyerünk lányom, tálaljunk, mindjárt jönnek az én kis farkasaim! — szól Molnár Erzsikének, aztán kényelmesen elhelyezkedik a kis kerek széken, s tálakba méri a gőzölgő levest. Méri? Nem nagyon! Repetára mindig van jelentkező. Ennek örülök.
