Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)

1965-07-31 / 179. szám

1965. július 31, 3 Szombat Határidőre befejezik az aratást Kiváló gépszemle - Magas kom báfnteijesítHány A Szőlős! Állami Gazdaság dol­gozóinak az idén 1350 hold gabo­nát, túlnyomórészt búzát kell le­aratni. E fontos munkára alapo­san fel is készültek, a hét kom­bájnjukat szakszerűen, lelkiisme­retesen kijavították, amit az is bizonyít, hogy mint az elmúlt há­rom esztendőben, most is kiváló gépszemlét értek el. Mivel náluk csak 50 hold árpát vetettek, két héten át a Derekegyházi Állami Gazdaságban, a pusztaföldvári Lenin Tsz-ben, a tótkomlósi Al­kotmányban, s a kardoskúti Rá­kócziban vágták kombájnjaik az értékes takarmánygabonát. A nagy hozamú szovjet búza aratását mintegy másfél héttel ezelőtt kezdték el, s bár ennek az a tulajdonsága, hogy nehezeb­ben csépelhető, már a munka leg­elején Geréb István kombájnos egy műszakban 24, Kormányos János pedig 20 vagon kenyérga­bonát vágott le és csépelt el gé­pével, de tovább lehetne sorolni az élvonalbeli arató-cséplőgép- vezetőket. A kombájnokhoz be­osztott mozgó javítóműhely sze­relői is kitesznek magukért, s kö­zülük elsősorban Szabó Andrást és Kocsis Sándort említhetjük. Az aratást 19 napra tervezték, s a gabona betakarításában részt ve­vők valamennyien munkavédelmi és tűzrendészed oktatást kaptak. A gazdaság dolgozói mindent megtesznek azért, hogy a határ­időt betartsák, s veszteség nélkül takarítsák be a kenyérgabonát. Az aratással egyidőben történik folyamatosan a szalmalehúzás, a bálázás és a kazalozás is. Ugyan­akkor a lucemaszéna behordása is jól halad. A soron következő egyik fontos munka lesz a 260 hold kender betakarítása, amely mindenekelőtt Kardos József sze­relőre és csoportjára hárul. A jelek szerint ebben a munkában is teljes szívvel és lelkiismerettel helytállnak a gazdaság dolgozói. Folytassuk a védekezési a maglucernásokban HAZANK LUCERNAMAGTER- MESZTÉSÉNEK egyik legfonto­sabb területe Békés megye. Év­századokra tekint vissza a Békés megyei lucemaszéna- és egyben a luceanamagtermesztés is. Sajnos, az elmúlt, évek állati kártételei, többek között a somkóróbagoly- pille hernyójának, valamint a po­cok kártétele olyan nagy mérték­ben csökkentette a lucernásokat, hogy fokozott gondot kell fordí­tani minden lucernaterület, de még inkább a magiucern ások vé­delmére. Szükséges ez annál is inkább, mert a. védekezés elhanya­golása következtében az állati kártevőit az idén is elpusztíthat­ják a megtermett mag jó részét. Az eddigi védekezési munkála­tokat a megyei és a járási taná­csok szakembereinek irányításá­val és közreműködésével eddig is eredményesen végezték el és ez­zel megteremtették a jó lucorna- magbenmés alapját. A szolkatlanul hűvös időjárás miatt is a lucerna gyökér- és lombkártevöi valamivel kisebb tö­megben jelentkeztek. Nem mond­ható el ugyanez, sajnos, a mag­kártevőkkel kapcsolatban. Indo­kolja ezt a megállapítást az a tény is, hogy sok helyen még azt a téves nézetet tapasztaltuk, hogy a megyei és járási tanácsok szak­embereinek, valamint a Vetőmag- termettető és Ellátó Vállalat szak­embereinek figyelmeztetése elle­nére a zöldbimbós állapotban való védekezési munkát tekintik a be­fejezésnek. Márpedig különösen az idén rendkívül fontos az, hogy a fővirágzás idején és a fővirég- zás után közvetlenül védjük meg maglucemásainkat az állati kár­tevőktől. Ez az idén megoldható, mert Thiodanból és Phosdrinből is elegendő mennyiséget kaphat­nak a termelőszövetkezetek. MIUTÁN AZ IDÉN Békés me­gyében a második és az előreho­zott harmadik kaszálásból is hagytak magnak lucernaterülete­ket, nagyon fontos a iővirágzás idején a Thiodannal való perme­tezés időben való elvégzése. Ebből a növényvédőszerből kát. holdan­ként 1,5 kg a szükséges adag. Ka ezt a mennyiséget 300 liter vízben feloldjuk és a késő délutáni vagy kora esti órákban kipermetezzük, úgy elpusztíthatjuk a somkóróba- goiypiUe hernyóját és a lucerna- oninányost, sőt a poloskákat is. A permetezést azért helyes a késő esti órákban végezni, mert így nem pusztítjuk a megterméke­nyítésnél olyan fontos szerepet betöltő vadméhálksmányt. A vad- méhállomány, sajnos, az utóbbi években jelentős mértékben csök­kent. Miután megvan a szoros összefüggés a vadméhállomány száma és az elérhető kát holdan­ként! lucemamagtermés között, nagyon fontos a vadméhállomány védelme. De helyes az esti órák­I ban, való permetezés azért is, j mert a házimőhéket sem szabad ) elpusztítani. Éppen ezért helyes a {Thiodánnal történő permetezés környékén a méhészeket előre tá­jékoztatni, hogy a permetezést kö­vető napon rméheiiket csak délelőtt 10 óra után engedjék :ki. A FÖVIRÁGZÁS BEFEJEZÉSE UTÁN a lucernamagormányos által okozható kártétel megelőzé­se érdekében helyes ugyancsak az esti órákban 25 dkg Fhosdrin- nek 300 liter vízben való feloldá­sa után a permetezést elvégezni. Ennek a két védekezési munká­nak az összes költsége nem éri el 10 kg nyers Hucemamag érté­két. Ez pedig azt jelenti, hogy nem egészen 300 forintos költség­gel 4000 forint értékű lucernave­tőmagot menthetünk meg. Szük­séges felhívni a figyelmet egyide­jűleg arra is, hogy a fővirágzás idején az egyre nagyobb mérték­ben csökkenő vadméhek pótlásá­ra, megtermékenyítés biztosítására jól felhasználhatók a háziméhek is. Helyes tehát kát. holdanként legalább hamm kaptárt a virágzó lucematábla közelébe kirakni. Na­gyon célravezető dr. Bojtos Zol­tán tudományos főmunkatárs ál­tal ajánlott háziméh „irányítás” is. Ez abbéi áll, hogy a házimé- heket a lucernavirággal illatosí­tott cukorszörppel etetjük. A vi­rággal illatosított etetés növeli a háziméhek megtermékenyítő te­vékenységét. Ez megmutatkozik abban, hogy kevésbé repülnek el más növényfajok virágaira gyűj­teni, naponta hosszabb ideig lá­togatják a lucernatábla virágait és kedvezőtlen időjárás esetén is végzik megporzási tevékenységü­ket. ABBAN AZ ESETBEN TEHÁT, ha minden olyan mezőgazdasági nagyüzemben, ahol lucernamag- termesztéssel foglalkoznak, el­végzik a fent említett védekezési munkálatokat és egyidejűleg gon­doskodnak arról, hogy a jobb meg- teicnékenyülés érdekében elegen­dő háziméh látogathassa a virágzó lucernatáblákat, úgy ennek meg is lesz az eredménye. (—) Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat c4pá('(ii kistükör Kicsiny község Csanádapáca, még ötezer lakost sem számlál. Ilyenből sok van a nagyvilágban, de országunkban is. Sok ezer. Mégis nehéz átfogó képet adni róla, hiszen a négyezer-hétszáz lé­lek mindegyike is külön regény­köteteket érdemelne. Hát még a falu, amelyet csak kis ideig láto­gattunk! Felvillantani egynémely szituációt; pillanatnyi benyomás alapján bemutatni néhány embert : — nem lehet több az igénye azok­nak, akik csak néhány órát töl­töttek el itt. Bár ez is elegendő volt arra, hogy megtudjuk: meny­nyire tud örülni a tanácselnök, a népművelő, s minden dolgos em­ber annak, ami könnyebbé teszi falun is az egyre igényesebbé vá­ló emberek életét. „Az új utcát ti építettétek föl...” Dancsó András vb-elnök ismeri a falut. Tizenhárom éve első em­bere. Nem azért, mert ő az elnök, hanem, mert a munkában is első. Mihály János bácsi nemrég keres­te föl, s ezeket mondotta neki: — Tudod te, András, hogy a múltban a földtúró kisparasztok- kal akartunk mink itt valamit csinálni? De jó volt, ha Hortlhy- rendszerben egy évben egyszer fölépült egy vertfalú házikó. Ak­kor az egész falu csudájára járt. — Ti meg egy egész új utcát nyit­tok meg az idén októberben, amelyikben egyszerre huszonegy manzard-tetós — vágj' hogy ne­vezitek — házba költöznek be a fiatalok... — Ezeket mondta nekem Mi­hály János — idézi a beszélgetést az elnök —, de van egy nagj'on nagy gondunk: nem tudunk nevet találni az új utcának ... — Hát ez bizony „nagyon nagy gond” — nevetünk. — Nem lehetne véletlenül Ü j utcának nevezni? Hiszen új?... Malomból kultúrház Egyelőre ide még gabonát hor­danak őrlésre, de ... — Tegnap jött meg a dokumen­tációs terv — lelkesedik Dancsó András, és rajzol a levegőbe, meg egy jelentés margójára. Hogy két­emeletes lesz, és egy év múlva hozzákezdenek az átalakításhoz, mert kétmillió 700 ezer forintért •■n a községben építik fel a megye egyik legmodernebb kul- túnházát. — 1967. augusztus 20-án nyitjuk meg ünnepélyesen, majd akkor meglátják az elvtársak a tánctermet, a mozitermet meg a könyvtárt... Mert nekünk igaz, hogy csak 4780 lakosunk van, de az ötezer könyv is kevés arra, hogy elég legyen az olvasóknak, és hogy — elég legyen a hely az ötezer könyvnek' A lelkesedés ránk ragad . . . Hölgyfodrászat „alagútban” Közvetlen a malom szomszédsá­gában van, sőt hozzátartozott, ez volt a malomiroda. Modern búrák, alagútszerűen egymásba nyíló kis helyiségekben. Kérdő pillantá­sunkra ezt mondja Seresné, a részlegvezető: — Elkészült már a szolgáltató- ház. Beköltözünk rövidesen, de amíg nem foglalhatjuk el az „anya- épületet”, itt kell fogadnunk ven­dégeinket. — Fiatal vagy idősebb hölgyek­ből van több kuncsaft? — Fiatalból azért van több, mert még szebbek akarnak lenni, idősebbekből pedig azért vein a legtöbb, mert ők akarnak a leg­szebbek lenni ... Az egészségügyi könyv A kisvendégilőbe szomjat oltani mentünk. Az üvegfallal elválasz­tott, pult mögötti helyiségben vagy nyolcán ülnek körül egy asz­talt. Lányok, fiúk, mind gyerekek. Nagyokat kacagnak, jó barátság­ban vannak. Sőt. valószínű, test­vérek, mert a lányok egyforma ruhában repdesnek. Míg a csapos- asszony nincs’ott, a nagylány szol­gálja ki a vendéget. Sört spriccel a pohárba, bort merít a tégelyből, és hát — árulja a partékét. Csupán szókezdésből kérdezzük: — Nagylány! És egészségügyi könyve van-e? Nem ő válaszd, hanem a köz­ben visszajövő csapos-asszony. — Miért, kérem? — Több sér­tődés van hangjában, mint kíván­csiság. — Mert — magyarázkodjuk —, aki a csap mögé áll, annak kell, hogy legyen egészségügyi könyve... — Na és! Egyébként is van, vagyis folyamtatban van . .. Hát a „folyamat” az még nem egészségügyi könyv, és a „folya­matból” még senki nem kap en­gedélyt, hogy élelmezési cikkek­hez nyúljon a kisvendéglőben. Nem kioktatásként, de megjegyez­zük: a rendelet azért kötelezi a vendéglátó dolgozókat — csapo­sokat is! — a rendszeres orvosi vizsgára, nehogy valaki betegsé­get terjesszen! Ezért mag igazán nincs mit megsértődni... Fürdik a pénzfegyelem Milyen jó, hogy Apácán is van fürdő. Ezzel igazán okos dolgot találtak ki a község vezetői. A gyerekek felügyelet mellett, elien­Kombájnszéríí, agronómusí lakás, hizlalda dicséri a karbantartó brigádot A füzes gyarmati Aranykalász Termelőszövetkezetben ötvenhár- mas létszámmal működik egy építő- és karbantartó brigád. A brigád működése kiterjed a szeg­halmi járásra. Ebben az évben Körösújfalun a Rákóczi Tsz-ben egy 600-as sertéshizlaldát és egy agronómusi lakást, Körösladány­A BÉKÉSCSABAI KONZERVGYÁR nagyobb mennyiségben vásárol SZŐLŐLEVELET 4,— FORINT MEGGYLEVELET 3,60 FORINT KILÓG RAM M ONKÉNTI ÁRON, 90712 ban a Zalka Tsz-ben juhhodályt építenek és felújítják a sertés- hizlaldát. A kertészszigeti Győze­lem Tsz-ben hizlaldát és agronó­musi lakást készítenek. Ugyanez a brigád készítette a Magyar— Vietnam Barátság Tsz kombájn­színjét is Körösladányban. Mivel a brigád műszaki felké­szültsége lehetőséget ad arra, hogy százas istállókat is építsenek, a járási tanács vb mezőgazdasági osztálya arról tárgyal, hogy mi­ként lehetne az eddigieknél is vertikálisabbá tenni az Aranyka­lász Tsz építőbrigádját. Jelenleg ugyanis két kőműves és két ács munkacsapat dolgozik. Villany- szerelővel, asztalossal és vízveze­tékszerelővel szeretnék növelni a dolgozó létszámot, hogy mint ón­álló tsz-közi vállalkozás — amely í iránt kilenc termelőszövetkezet j érdeklődik — működhessen 1966- I tói kezdve. őrzött medencében lubickolhat­nak. Nos, a felnőttek Is elvégzik ugj'anezt. Hanem elhúztuk a szánkat, amikor megláttuk a medencét. Az oldalán körös-körül, a vizszint magasságában zöld békanyál ta­pasztja a betonfalat, némely he­lyen ujjnyi vastagságban. — Mikor cserélték a vizet? — Ebben az évben már egy­szer — informál a fürdővezetőt helyettesítő asszony. — Az örvösök nem szóltak még . . . ? — Nem! Fertőtlenítőt szoktunk a vízbe szórni... Jó, jó, csak nem tudjuk, elég-e ez. — A forgalom? — Mikor, hogy. A múlt hónap­ban 12 ezer forintnál több volt a bevétel. Egyébként a tanácson a gazdasági előadó pontosan el tud mondani mindent... Ezt már a tanácsnál Kiss István gazdasági előadó mondja: — Az elszámoltatás úgy megy, hogy időközönként behozzák ide a pénzt. Aztán megmutatja, hogy júni­usban 7 ezer 200 forintot „hozoU” a fürdő . .. — Amott 12 ezret mondanak ... _ *> N em jó. Valahol a számok ra- I koncátlankodnak. Persze, nem is lehet úgy. hogy egyszerű, papír- j boltban vásárolt zöld meg rózsa- I színű blokkból tépik a fürdőven­dégeknek a jegyet. Ilyet bárki vá- i sárolhat, s mehet a fürdőbe . . . I Meg úgy sem lehet, hogy akkor ' számol el a fürdő vezetője, amí- i kor éppen neki tetszik. A pénzfegyelem azért mégse „fürödjön”, mert elázik ... Majd legközelebb A szövetkezet tagja arat, az asztalos gyalul, a vasesztergá­lyos tengelyt készít, az orvos gyó­gyít, az újságíró meg ír. tájékoz­tat as: élet jelenségeiről és esemé­nyeiről. De egymástól függetlenül mindez nem megy. A szövetkezet i tagjának kell a gép, a gépcsináló- i nak kelti a kenyér, az orvosnak — bár furcsa — kell a beteg, az új­ságírónak meg kell az alany, aki­ről ír. És ha egyik vagy másik hiány­zik. akkor akadozik a szerkezet. Mint ahogy a miénk is akadozott Csanádapácán. Kovács István — a kiszemelt'alany — a Köztársa­ság Tsz tagja. Azért kiszemelt, mert néhányad magával tíz éve társadalmi alapon segíti a közbiz­tonságot. Szóval, önkéntes1 rendőr, akit azelőtt „segédrendör” címen tiszteltek. Gondoltuk, jó lenne be­mutatni életének egy töredékét, i mégpedig azt. amit társadalmi rendőrként él le. Nem ment. Az alany megvolt, csak éppen nem állt kötélnek. No, nem egy álszerény valaki Kovács István, aki azzal igyekszik magá­ra hívni a figyelmet, hogy „han­gosan” visszautasítja a „nyilvá- nosság-csinálót”. hanem éppen — nem ért rá. Mikor szóra kértük, szinte beleizzadt a visszautasítás­ba. — Hú, a nemjóját, de rosszkor jöttek... — fogadta kérésünket, mert egy kis időre a dűlő gyepjére invitáltuk. Tarkóját vakarta ara­tókalapjával s hol a búzatáblát, hol a kombájnt pásztázta. — Ne­héz, nem is tudom ... Indítom a gépeket, átveszem a búzát, szóval, itt kell lennem ... Megoldást nem mondott, mi indítványoztuk: — Megvárnánk, majd ha végez. — Na, az nem lesz rossz. — Meddig vannak kint a határ­ban? — Van az, hogy éjfélig... Nem lehet ücsörögni... A fene tudja, mi lesz az éjszaka. Egy vihar, vagy eső ... Le kellene ezt a táb­lát még ma vágni... Engedni kell. A -'ben hajlon­gó búzafejek is ezt suttogják. A riport nem születik meg, m-ert a felelősség a jövő kenyeréért na­gyobb, mint hoev Kovács István ; önkéntes rendőr újságba keirül- 'ön ... Majd legközelebb. Varga Tibor—Ternyák Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents