Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-29 / 177. szám
1988. Július 29, 3 Csütörtök Bejut a mezőhegyest gyümölcs Békéscsabára Eszmecsere a gazdaság kertészetében NYOLCHÓNAP! „MŰSZAK" UTÁN: Hivatásból jeles Éjjel is dolgoznak Eleken (Tudósítónktól) Az eleki Lenin Termelőszövetkezetben éjjel sem szünetel a munka. A kombájnnal levágott gabonát váltott műszakban tisztítják az I-es számú üzemegység központjában. Botás Pál brigádja vállalta az éjszakai munka fáradalmait is, hogy a gabona minél előbb a biztonságot jelentő magtárakba kerüljön. Egy-egy műszakban mintegy 200 mázsa búzát tisztítanak és készítenek elő a szállításhoz. Tiborcz Györgynek, a hatvani Felsőfokú Kertészeti Technikum igazgatójának tervei alapján készült a termelőszövetkezetekben is jól használható zöldségszédő kocsi A prototípust Kondoroson július 23-án a zöldségtermesztés; megyei bemutatón láthatták először megyénk kertészei. Tegnap délelőtt Török Imre, a MÉK igazgatója, Unyatyinszki János, a MÉK osztályvezetője, Klein Pál, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság kertészeti kerületének vezetője, valamint az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Irodájának képviselői között eszmecsere alakult ki Mezőhegyesen Békés megye gyümölcsellátásának tovább- javítására. A megbeszélést az tette szükségessé, hogy a korábbi hetekben, hónapokban néhány ezer forint értékű gyümölcsszállítmány minősítése ellentétet szült a gazdaság illetékesei és a MÉK között. A nézeteltérés az utóbbi napokban tovább mélyült. A gazdaság és a MÉK megbízottja néhány gyümölcstétel minőségén nem tudott megegyezni. A vita már csaknem ferde vágányra siklott, A gazdaság ugyanis addig jutott, hasonlóan a MÉK is, hogy Mezőhegyesről a megyébe irányuló gyümölcsszállítmányt kölcsönösen felmondják. A tegnapi vita tisztázta a nézetek azonosságát és a helyenként mutatkozó véleménykülönbséget. A gazdaság képviselője és a MÉK vezetői megállapodtak abban, hogy a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban termett gyümölcsöt az exportkötelezettség teljesítésével egyidőben — túlnyomó többségében — a MÉK útján Békés megyében hozzák forgalomba. Az áru elhelyezésére az állami gazdaság is és a MÉK is egymás érdekeit figyelembe véve a szükséges intézkedést megteszi. Új szakkör alakul a békési művelődési otthonban Tapasztalatcsere-látogatáson vettek részt a gyomai, sarkadi. szarvasi, csabacsűdi, békési gyümölcstermelők, akiket különösen érdekel a házikertek mindazokon a helyeken is a szakkör, ahonnan látogatók jártak az orosháziaknál. Amikor fellépett, az egy kisebb árvíz rombolásának, kártevésének veszélyével úgy látszott, hogy megtizedeli megyénk állat- állományát a száj- és körömfájás. Mennyi könny kísérte az elhullott vagy a kártérítés ellenében kényszervágott állatokat. Mennyit szenvedett a hidegtől, esőtől, sártól a fertőtlenítést végző traktorosok, az istállók, ólak, hodályok környékéről hetekig ki nem mozdulható állatgondozók! Bezárt, rabokká tette őket az állatok betegsége. Meleg szoba, puha ágy helyett hideg istállóban, jászolban, szénán, szalmán aludtak. Sok volt az, amit kiálltak, amit ki kellett állniuk, de még több fáradtság, idegesség s nagy felelősség hárult a betegség megélőzésével, leküzdésével birkózó állatorvosokra. Külön méltató leje- zeteket érdemelne egyenként a megye százegy körzeti, ötvenkilenc állami gazdasági, szövetkezeti és intézményi állatorvosa, s azok is, akik a honvédség kötelékéből, az ország különböző községeiből, városaiból s az egyetem padjaiból jöttek megyénkbe segíteni a vész megelőzését, elűzését. gyümölcsöseinek gondozása, ápolása. A tapasztalatcsere-látogatás Orosházára, a művelődési otthonba irányult, ahol megye- szerte elismerten és jól működik a Házikertek gyümölcsöse elnevezésű mezőgazdasági szakkör. A látogatás nyomán elhatározások születtek, amelyek eredményeként Gyomán máris megalakult 29 fővel a szakkör, Békésen pedig augusztus 8-án délelőtt tíz órára tűzték ki a leendő szakköri tagok alakuló ülésüket. Jellemző az érdeklődésre, hogy ez a szakkör tulajdonképpen már megvan, most adnak „formát” és létezési alapot ezzel a hivatalos alakuló üléssel. A közeljövőben megalakul A zöldségtermesztés! bemutatón láttuk A betakarítással egyidőben hozzákezdtek a talajműveQésliez is. Bicere Lajos és váltótársa két mű. szak alatt 20—25 hold földön végez mélyszántást. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az éjszakai műszak jól bevált módszer az eleki Lenin T&z-ben. H. K. Hazai villanypásztor Figyelmet érdemlő vállalkozásba kezdett a Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz; villanypásztor- tervet készít. A megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya és a ktsz között legelőgazdálkodásban elért eredmények továbbjavítá- sára tárgyalások folytak. A szarvasi ktsz vezetői ígéretet tettek, hogy a megye mezőgazdaságában hiánycikként jelentkező vil- lanypásztor-szükségletet legyártják és átadják a közös gazdaságoknak. Ez lenne az első hazai villanypásztor, melynek tervét au-j gusztus 5—15-e között mutatják be az érdekelteknek. | A Tiborcz György-féle zöldségszedő kocsi osztatlan sikert aratott. Erről tanúskodik Török Imre, a MÉK igazgatója, Szabó László, a megyei tanács felvásárlási osztályvezetője és Ze- lenyánszki György, a Békéscsabai Konzervgyár igazgatójának egyező véleménye is. Nagy előnye, hogy a paprika, az uborka és a paradicsom szedésére osztott dolgozók munkatermelékenységét 60—70 százalékkal növeli. D. K. Az ő küzdelmük nem 3—4 hétig tartott, mint a majorokba, udvarokba „bezárt” állatgondozóké, állattulajdonosoké, hanem tavaly december elejétől most július 24- ig, amikor is hivatalosan megszűntnek nyilvánították a száj- és körömfájást megyénkben. Heroikus erő és akarat kellett a csaknem 8 hónapon keresztül éjjel-nappal, vasárnapot és ünnepnapot sem kivéve, tartó küzdelemhez. Kétszer beoltották a megye szarvasmarha-, s egyszer a juhállományát. Egy szarvasmarha-vakcina adagja 5 milliliter, egy birkáé, bárányé 1—1,5 milliliter volt. A munka nagyságát beszédesen mutatja, hogy csupán a felhasznált szarvasmarha- vakcina 206 ezer adagot tett ki. Fertőtlenítésre 587 ezer 180 kilogramm lúgból csaknem 20 millió liter, s 45 ezer kilogramm formaimból 2,3 millió liter oldatot permeteztek ki. A száj- és körömfájás okozta kár s a védekezésre fordított költségek felmérése, összesítése folyamatban van. Mondani sem kell, hatalmasra kerekedik ez az ösz- szeg, de még nagyobb lenne, ha az állatorvosok nem olyan nagy erőfeszítéssel, fáradtságot nem ismerő hivatástudattal állnak helyt. A betegség váratlanul jött, s hirtelen terjedt el az egész megyében. Készületlenül találta az állategészségügyi szerveket a megyében, de az egész országban is. Ennek az a magyarázata, hogy a korábbi években csak itt-ott, helyi jelleggel lépett fel s viszonylag könnyebben, a hiányos felszerelések ellenére is hamar fel tudták számolni. Most az egész országban s az Európa-szerte elterjedt fertőző megbetegedés megfelelő tanulságok levonására és intézkedésekre kell kötelezze az alsóbb és felsőbb állategészségügyi szerveket. Fel kell készülni arra, hogy a világ különböző tájairól érkeznek repülőgépek, amelyek esetleg fertőzött állatokkal legeltetett repülőtérről szállnak fel. A világ minden tájáról jönnek hozzánk, s innen is mennek mindenfelé emberek, s magukkal hozhatják a száj- és körömfájás több változatának egyikét vagy mindegyikét. A felkészülés a bármikor jelentkezhető veszélyre nagyon indokolt. Annál is inkább, mert csak most derült ki, hogy az állategészségügyi létesítményekre, eszközökre fordított összeg és energia megközelítőleg sem volt arányban az állatállomány, az állatférőhelyek s ezzel kapcsolatos épületek szaporodásával. Csak néhányat azokból a hiányzó eszközökből, amelyek miatt lényegesen növekedett a száj- és körömfájás okozta kár. Például nem állt rendelkezésre olyan speciális hermetikus jármű, amely- lyel a beteggyanús vagy már megbetegedett állatokat úgy el lehe- '< telt volna szállítani, hogy azok nei növeljék a fertőzés terjedésének veszélyét. A kárt az növelte lényegesen. hogy megyénkben nem állt s most sem áll rendelkezésre egy olyan vágóhíd, ahol a beteggyanús vagy beteg állatokat feldolgozzák. s közétkeztetésre alkalmassá tegyék. Nincs, mert például a betegség elterjedésének időszakára az e célra alkalmas és korábban e célra kért orosházi vágóhíd belső berendezését lerombolta a Barnevál s az ugyancsak alkalmas központi fekvésű békési vágóhidat pedig a kútfúrók használják rendeltetésével homlok- egyenest más célra. S nemcsak a nagy dolognak számító vágóhíd nem állt rendelkezésre, de egy-egy raktár sem, ahol a megyei és a járási egészségügyi szervek műszer- és vakcinaraktárt létesíthettek volna. A megyei tanács állategészségügyi csoportjának volt egy helyisége Csabán az OTP épületében, az ott tárolt műszereket, felszereléseket azonban hol ide, höl oda költöztették a száj- és körömfájás idején. Végül nemrégiben úgy bezsúfolták, szinte önkényesen, hogy hozzá sem lehet férni egy-egy szükséges tárgyhoz. A tárgyi hiányokat tetézte az is, hogy az állatorvosok egy részét tíz évvel ezelőtt kivonták a megyei tanács mezőgazda- sági osztályának hatásköre alól. Ez nagyon nehezítette a védekezést, mert a kiadott intézkedéseket nem tartotta kötelezőnek néhány gazadság, intézmény állatorvosa. Több ízben a szűk gazdasági érdeket helyezték a nép- gazdasági érdek elé. El lehet képzelni dr. Zalay Józsefnek a helyzetét, aki a leírt körülmények között, alig egy hónappal a száj- és körömfájás megjelenése és gyors elterjedése előtt vette át a megyei tanács állategészségügyi csoportjának a vezetését. Azonban őt is fáradhatatlanság jellemzi. Sokat segítettek munkájában dr. Székely Iván kormánybiztos, dr. Győrffy Lajos, dr. Falucskai Lajos és dr. Rákóczi István, az Országos Állategészségügyi Intézet járványügyi osztályának munkatársai, s a megye állatorvosi kara. Dr. Zalay József eredményesen irányította a védekezést a parancsnoki poszton. Az első vonalban, a majorokban, udvarokban küzdők nevét, bármenynyire is megérdemelnék mindnyájan, nincs helyünk felsorolni. Azoknak a tette, akikről név szerint megemlékezünk, dicsérik valamennyiük helytállását is. A 64 éves dr. Simonsits Jenő békési körzeti állatorvossal kezdjük, aki már a kezdetben önként jelentkezett segíteni más községekbe, járásokba addig, amíg az ő körzetében fel nem lép a betegség. Ilyen kölcsönös segítség jellemezte az egész állatorvosi kart. Dr. Antal Tibor és beosztottjai nem csupán a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban, hanem a környező községekben is sokat küzdöttek a betegség megszüntetéséért. A legpéldásabb, legprecízebb védekezést és gyógyítást folytató állatorvosok névsorában az első helyen örökíti meg a krónika dr. Seress Zoltán és dr. Münich József mezőberényi állatorvosokat, akik minden idegszálukkal, éjjelnappal az első vonalban voltak s minimálisra csökkentették körzetükben az elhullást, a veszteséget. Hasonló energiát fejtett ki dr. Molnár Pál biharugrai, dr. Kovács András szarvasi, dr. Nagy Zoltán szeghalmi s a többi, száz- valahányig is sorolható állatorvos. Tettükért minden bizonnyal nemcsak ez az újságcikk adóz elismeréssel, nagyszerű helytállásukért bőségesen megkapják ezt pártunk és kormányunk felsőbb és alsóbb szeneitől is. Kukk Imre Jég pusztított a sarkadkeresztúri Egyetértés Tsz-ben Hétfőről keddre virradó éjszakán hatalmas vihar és jég pusztított a sarkadi járás több községében A károk felmérése folyamatban van. A sarkadkeresztúri Egyetértés Tsz igazgatóságának egyik tagja elmondotta, hogy határukban nagy kárt okozott a jég.j eső a kukoricában, a cukorrépában, a kenderben, a búzában és a gyümölcsösben. A kár felmérésére itt is ezután kerül sor. Egyelőre félbeszakadt az aratás és a cséplés. Pedig jól elhaladtak. A mintegy 1800 hold kalászos 70—75 százalékát aratták le eddig négy kombájnnal és négy aratógéppel. I Hétfőn három cséplőszekrénnyel megkezdték a cséplést is, amit egyelőre szüneteltetni kell a lezúdult sok csapadék miatt.
