Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-28 / 176. szám
A szarvasi bemutató MAI SZÁMUNKBÓL: Humánum és szigor (2—3. oldal) Sok még az értetlenség fS. oldal) „Zöld-ár” a konzervgyárban Hinta-palinta cs. oldal) (5. oldal) A labdarúgó megyei I. osztály sorsolása (7. oldal) Magyar — osztrák vízügyi tárgyalások A legelőgazdálkodás szép példáját mulatja be a szarvasi ÖRKI a csabacsűdi határrészben. Itt kétféle legelő van, az egyik az öntözött ősgyep, a másik ugyanez önlözetlen formában, vagyis a kontroll terület. Mindkét legelő talaja azonosan szikes. A legelő keletkezéséről nincsenek feljegyzések. Emberemlékezet óta Csaba- csűd és Nagyszénás között 1000 holdnál is több elszikesedett terület húzódik mint legelő, amely a nyári kánikulában eddig még minden évben kiégett. Az idén azért nem sült ki az extenzív gazdálkodás alá vont területen a fű, mert bőven volt eső. Az alj- és a szálfüvek zöldellnek, viszont állományuk ritka. A legelő bundája olyan, mintha egy nagy subában moly szántott volna. Ez a műút bal oldala. A gondozás itt az ősi szokást követi. A jobb oldalon néhány éves nyárfaültetvény mögött az öntözött ősgyep. A növényzet tömöttsége akár egy me- rinói birka bundája. A harmadik növedék aljfüvei a nedves, sziki életet kedvelő pillangósok és füvek 1'5—20 centi magasságig nőttek. A szálfüvek kötésig érők. Szabó János gazdaságvezető szerint mindez 10 év következetes legelőgazdálkodásának eredménye! A műtrágyázás és az öntözés helyes arányait az ÖRKI kutatói gazdaságvezető gárdája annyira eltalálta, hogy a legelőre kihelyezett állatok nem győzik a füvet legelni. A gazdaság a jó fűtermést kénytelen volt lekaszál- tatni. Több tíz vagon szénához jutottak. Az ÖRKI legelőjének láttán jogos a kérdés: a szarvasi járásban miért gyenge, szinte alig minősíthető a legelőgazdálkodás? Miért gyengécske a megye 100 ezer hold legelőjén a fűtermés? Bár igaz, 5 ezer hold mintalegelője van a megyének. Ezek közül valójában a minta kifejezés — az ÖRKI-éhez képest — talán csak az ecsegfalvi Egyetértés és a zsadányi Dózsa Tsz kezelésében levő területre illik. Miért oly lassú a megye legelőgazdálkodásában az előbbre- lépés? E kérdésre nehéz a válasz felfedése. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy az évszázadok óta elhanyagolt legelők rendbe hozása nem megy egyik évről a másikra. A lehetőséggel élés felett 1964- ben a megyei tanács mezőgazdasági osztálya sajnos eltekintett. A tsz-ek legelőinek javítására engedélyezett 5 millió forint felét a járások és a tsz-ek megtakarították. Ugyanakkor saját erőforrásaikból erre a célra — megyei szinten — talán összesen sem költöttek 2 és fél millió forintot. Hogy kinek a készülékében van a hiba, erre keresett választ július 33-án Csabacsűdön a tét- és a legelőgazdálkodás szervezését segítő megyei operatív bizottság. A szarvasi járás mezőgazdasági osztálya — legalábbis az operatív bizottsági ülésen — nem tudott egy átfogó képet adni arról, hogy a járásban a legelőgazdálkodás hányadán áll. Milyen feladatokat kellene megvalósítani, ezek milyen anyagi erőket kötnének le, ki mit vállal ezekből, s milyen támogatásra számolnak az államtól. Ha a szakirányítás nem ismeri az ellenőrzése alá rendelt területen a teendőket, vajon a termelőszövetkezetek vezetői, szakemberei miként látják a helyzetet, hogyan élnek az állam nyújtotta lehetőséggel? A szarvasi járás legelőgazdálkodásán so-kat segíthetne az ÖRKI is. Mégiscsak Szarvason van az intézet is meg a járási tanács is. Az ÖRKI hatóköréből talán azért is esik ki ez a járás, éppen úgy, mint még néhány a megyében, mert itt is immár egy évtizede a célszerű legelőgazdálkodás betűvetésénél tartanak: vagyis a szép beszédnél, az üres szavaknál, a csevegésnél. Mára túl vagyunk azon, hogy a mulasztás miatt ki-ki megmagyarázhassa bizonyítványát. A párt Központi Bizottságának decemberi és a megyei bizottság januári határozata a termelés eredményeinek fokozását, továbbá a gazdaságosság növelését, a termelés lehetőségeinek maximális kihasználását tette az üzemek központi feladatává. E határozat realizálása a többi között az ÖRKI legelőgazdálkodásának bemutatása, közkinccsé tétele is. • Párt- és kormányhatározat született a szarvasmarha-állomány számszerű gyarapítására. Több helyről halljuk, nincs takarmány, mire növeljük az állományt? Békés megyében 100 ezer hold legelő van. Ennek 3ő—40 százalékát kis befektetéssel dús hozamúvá lehetne tenni, s rajta a szarvasi ÖRKI-hez hasonlóan áprilistól késő őszig — hat hónapon át — legelhetne a szántóföldi takarmányra fogott állat. Egyelőre azonban járási tanácsaink egy része, a szarvasihoz hasonlóan, elmaradt ettől. Így a megyei szervek is csak sötétben tapogatóznak. Jóllehet, a Szarvasi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága, a többi járáshoz hasonlóan a legelőgazdálkodás szervezésében igénytelen, a szakosztálytól nem követel teljességet. A legelőgazdálkodásban vannak eredményeink, de ezek úgy általánosságban még csak kezdetiek, üzemen, járáson, megyén belül nem kellően megalapozottak, noha immár 10 esztendeje, hogy a mintalegelő-hálózat kifejlesztésének fontosságáról beszélnek a megye mezőgazdaságát irányítók. Társadalmunk tíz éve adja a mintalegelőre a holdanként! ezer forintot, mégis a megye 100 ezer hold legelőjének csak 5 százaléka az, ami elfogadható állapotban van. Ez nyugtalanító! Tíz év alatt, legalább harmincezer hold olyan legelője lehetne a mesvének, mint amilyen a szarvasi ÖRKI-ben is van. A hátrányos helyzet megszüntetésére, és a célszerű legelő- gazdálkodás elérésére most már haladéktalanul össze kellene állítani — hosszú távra — az üzemi, a járási és a megyei programot, hogy az érdekeltek tudják, ismerjék feladatukat, hogy ennek megÁllami gazdaságaink legjobb kombájnosai Békés és Csongrád megye állami gazdaságaiban a szovjet SZK-kombájnokkal arató 94 kombájnos közül július 26-ig Mátyási Mihály a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban 5118 mázsát aratott le, s akkor a második helyezett volt. Negyedik helyezett Serfőző István, aki a Bánkúti Állami Gazdaságban 4754, ötödikhatodik helyezett Balogh György és Hargittai Pál, akik a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban jóval 4500 mázsán felüli gabonát arattak le. A többi 48 megyei kombájnos teljesítménye 2000— 4430 mázsa között váltakozik. Az AC—400-as magyar kombájnok vezetői közül Sülé János, Kaszai Tibor és Krenács János a Felsőnyomási Állami Gazdaságban 1446 és 1618 mázsa teljesítménnyel a harmadik, negyedik, ötödik helyezést érték ©1 eddig. A gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat kirendeltségei szombaton estig 1400 vagon búzát és 1800 vagon árpát vettek át a megye termelőszövetkezeteitől. A gabona átvétele zökkenőmentesen, a kombájnok által learatott és elcsépelt mennyiséggel arányosan halad. Ez annak köszönhető, hogy a vállalat napi ezer vagon kapacitásúra növelte az átvételt a terményraktárakban. Ehhez megfelelő számú hídmérleget, szállító- szalagot, gabonafúvót állított be, s Becs Július 19 és 26 között Becsben tartotta VIII. ülésszakát a magyar-osztrák vízügyi bizottság. A határvizek szabályozásának, fenntartásának időszerű kérdései melgara tokát is épített, hogy a szövetkezetek ömlesztve is átadhassák a gabonát. Megyénk termelőszövetkezetei az eddig átadott 1800 vagon árpából 1000 vagonnal takarmánytá- pért szállítottak be. A többi 800 vagon jó részét pedig a kapott zöldhitel visszafizetésére. Kevés híján be is szállították azt a meny- nyiséget, amit kölcsönként igénybe vettek a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalattól. lett — a Fertő-tó vízgazdálkodási kérdéseivel összefüggésben — megtárgyalták a Hanság-csatorna zsilipéinek kezelési szabályzatát, meghatározták az 1966. évi munkatérrel. A bizottság behatóan foglalkozott a határvizeknél és a közös árvízvédelmi művekben keletkezett károkkal, a helyreállításukhoz szükséges intézkedésekkel, valamint az árvízi előrejelző szolgálat fejlesztésével. Megvizsgálták a határvizek szabályozására vonatkozó terveket és azok megvalósítását. Megállapították, hogy mindenekelőtt a Pinka és a Strém szabályozása szükséges. Az idei árvíz tapasztalatainak sürgős gyakorlati hasznosítására a bizottság még az idén újabb ülésszakot tart. A tárgyalások jegyzőkönyvét magyar részről Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője, osztrák részről dr Ernst Güntschl, az Osztrák Köztársaság vízügyi meghatalmazottja írta alá. Zökkenőmentes a gabonafelvásárlás Ezer vagon a napi átvételi kapacitás a megyében
