Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-27 / 175. szám
IMS. július 27. 5 Kedd Szegedi Szabadtéri Játékok —1965 3Cet nap — két bemutató Elcsendesedett az éveik óta gyűrűző vita. Egyre kevesebben próbálják Szegedet a Margitszigettel szembeállítani, egyre kevesebben vonják kétségbe a Dóm téri színpad országos, sőt európai jelentőségét. Szegedet járt tízezrek — sót a televíziós közvetítéseiknek köszönhetően százezrek — őrzik emlékezetükben az Aida, a Trubadúr, a Johanna a máglyán vizuális és zenei élményét, a forró siker pillanatait. Az igényességre való törekvés gyümölcsöt érlelt: az idén több minit hatvanezer jegy kelt el elővételben — Szeged bizalmat kapott. Szombaton este a fanfárokon felharsanó immár ismerős dallam jelezte: megkezdődött a bizonyítás időszaka. Hazai és külföldi nézők — egyszerű munkásemberek és a terjedő hírnév vonzotta szak. értők — ültek be a hatalmas tribün széksoraiba. Új Bánk bán A megnyitó a hagyományokhoz, a tudatosan vállalt Erkel-kultusz- hoz igazodott. Mégis hozott meglepetést. A már bevált, sikeres produkció felújítása helyett Békés András rendező egy szinte teljesen új Bánk bán előadást állított színpadra. Az új jelző itt nemcsak Forral Gábornak a Dóm tér építészeti stílusával teljesen azonosuló díszleteire, Márk Tivadarnak a megszokottat kevésbé naturálissal felcserélő könnyebb jelmezeire vonatkozik: új a szereposztás (amelyben ezúttal először van képviselve az ország valamennyi operaegyüttese) és az újdonság erejével hat a felszabadult színpadi játék is, hiszen a berögződött dek- lamáoió helyett a mozgalmas cselekmény átélt tolmácsolásét kapja a néző. Békés András — érdekes módon éppen ezen a nagy színpadon — megkísérelte a katona józseí'i gondolatok felé visszaterelni a látványos operát es a szereplők, a statisztéria átgondolt mozgatásával hangsúlyozni a dráma erővonalait. az egyéni tettek mögött húzódó társadalmi indulatokat. Hogy ez a törekvés sikerre] járt, az a széles körből válogatott szereplőgárdának, az utasításait nagyszerűen végrehajtó — színészi feladatokat is megoldó — kórusnak köszönhető. gyök? Hát nem nektek köszönhetek mindent? Melyikötöknek, most már csak azt nem tudom! Mind a kettőtöknek? Vagy talán, mind a hármatoknak, akik csak magatokra gondolva éltetek, velem nem törődtetek és most faggattok!? — Rá akart gyújtani, de ujjai reszkettek, kétszer is eltörte a gyufát. Anyja kivette a kezéből, tüzet adott neki. — Azt hiszed, nem vágytam folyton utánad? Titokban mindig azokat figyeltem, akiknek volt anyjuk és irigyeltem őket, Az együttes jellegű produkcióból akaratlanul kiemelkedett Moldován Stefánia csodálatos Melinda alakítása. A cselekmény, re kitűnően reagálva, a legfinomabb árnyalatokat is érvényre juttatva énekelt. A Tisza-parti jelenetben a lehető legtöbbet nyújtotta. A Gertrud szerepét először éneklő Komlóssy Erzsébet új: fiatal, lobbanékony, szép királynőt — asszonyt — formált. Szép hang. ját jól érvényesítette, látható élvezettel használta ki a játékbeli lehetőségeiket. Simándy József indiszponált kezdés után egyre jobban belefonódott az együttesbe. Szigeti László (Ottó), Virágos Mihály (Tiborc), Szabrrdy István (Pe. túr), Tréfás István (Biberach) hangiban és játékban egyaránt rászolgált a nercekig zúgó tapsra, a siker fő részese volt. Marczis Demeter érezhetően rekedtséggel küzdött. Parádés szer®oosztású Turandot Szeged eddigi legnagyobb sikerei a külföldi vendégművészek közreműködésével bemutatott operákhoz fűződtek. Ebből adódó, an érthető nagy várakozás előzte meg Puccini utolsó, monumentális operájának Dóm téri bemutatóját is. Ha azt mondjuk, hogy a vasárnap esti előadás mindenben megfelelt a felfokozott várakozásnak. akkor túlzóan szerényen értékeljük a látottakat. A szabadtéri játékok úi Turandot produkciója (a régit 1938-ban Nádasdy Kálmán rendezte) ugyanis olyan kimagasló esemény, amely koncepciózus színpadi megfogalmazásának, a magas fokú zenei megvalósításnak, a közreműködő művészek remeklésének köszönhetően a legnagyobb hagyományú európai fesztiválok produkcióival is állja a versenyt, Szinetár Miklós rendező — és a színpadra állításban döntő szerepet kapó Fiilöv Zoltán díszlettervező — Gozzi meséiéből a szűnni nem akaró bosszúállás értelmetlenségét hangsúlyozza. Az egész színpad a mondanivaló szolgálatában áll. Az első felvonás sül vas. misztikus sötétsége, a IT. felvonás fehérben, aranyban ragyogó krTotaoaWáia ucvanazt mondja: )t+ a bosszűáTlás már önmagáért való értelmetlen jéfcől csupán egy félbetörött bú. csúzó mozdulatra futotta. Állt még kis ideig, csökönyösen nézve abba az irányba, amerre a gépkocsi eltűnt. — Hát igen. Ilyenek a mai fiatalok! — mondta mögötte egy pletykás ízű női hang. — Jó dolgukban nem tudják, mit csináljanak! Szó nélkül faképnél hagyta. Férjét borotválkozás közben találta. — Korábban elmegyek, beszé. lek Vadnai Karcsival — mondta Radován. — Egy jó ügyvéd megkülsőséggé vált. A falak előtt zúgolódó tömeg pedig azt jelzi, hogy az egykor ért sérelem újból és újból való felelevenítése, a megbékélni nem akarás népszerűt, len, tarthatatlan. Ez, a megbékélés és a szeretet megtalálásáig nyúló értelmi iv, olyan alapot ad a rendezőnek, amire az opera minden díszét rá lehet építeni: a látványosság ornamentikáját is. A szegedi előadás legfőbb értéke: úgy nyújt felejthetetlen látványt, hogy azzal a mondanivalót, az opera gondolati magját hangsúlyozza, hogy a széles hömpölygésű, gazdag színslká- lájú zene hangulatát vizuálisan is ki tudja fejezni. Ha csupán a magyar szereplőik nevét soroljuk fel — Szalma Fe- 1 renc (Timur), Radnai György, Réti József, Palcsó Sándor (a három' miniszter), Réti Csaba (Altum csá_ szár) és Gregor József (Mandarin) — már akkor is sejthető az előadás zenei színvonala, hiszen az epizódokat is kiemelkedő művészek éneklik — kitűnően. De úgy hiszem, nem tévedek, ha leírom: Nikola Nikolov bolgár te- norisita (a New York-i Metropolitan és a milánói Scala tagja) az egyik legnagyobb művészegyénd- ség, aki ezen a színpadon fellépett. Szárnyaló tenorja olaszosan hajlékony, a legnagyobb magasságban is erőteljes, kristálytiszta. Ráadásul a fiatal művészt külső adottságai is ideális Kalaffá avatják. Amy Shuard (a londoni Covent Garden tagja) királynői alkat. Különleges színű, drámai szopránja szinte erre a szerepre predesztinálja. Nem véletlen, hogy világszerte Turandot-ot énekel. Rajta kívül kevesen lehetnek, akik ennyire azonosulni tudnak a Fuccind megálmodta hercegkisasz- szonnyal. Az igazi meglepetéssel azonban Jeanette Pilon szolgál. Az Olaszországban élő görög művésznőre már korábbi. budapesti fellépésekor is felfigyelt a közönség. A közben eltelt idő alatt azonban eszközei tovább gazdagodtak. Csodálatosan tisztán, könnyedén énekel. Nemcsak fiatalos bájával, az egész teret betöltő hangjával ejti rabul a közönséget, hanem játékával is. Liu-ja felejthetetlen. A Vaszy Viktor által vezényelt zenekar és a Pless László által betanított kórus mindkét produkció sikerének alapját jelentette. A budapesti és szegedi zenészek, illetve énekeseik ugyanis a hatalmas tömegielenetekre épülő produkciók legfőbb tényezőivé váltak, s mint az elmúlt években, ezúttal is feladatuk magaslatán állottak. Hasonlókat mondhatunk az opera, ház táncosairól, akik Barkóezy Sándor koreográfiáját vitték sikerre. Reméljük, a kitűnő kezdetet, jó folytatás is követi, s nem kell csalódniuk azoknak a tízezreknek, akik a nem olcsó jegyeik megváltásával szavaztak a Szegedi Sza- badf0ri Játékok létjogosultsága mellett. Varga Ákos mert nekem nem volt. Tudod te, mi az, úgy felnőni? Dehogy tudod! De most vallatni, vádolni, azt igen! Hát akkor hagyjatok! Hagyjatok, aludni akarok! A fájdalomtól elnehezült tagokkal mentek ki a kisszobából. Lefeküdtek, a férfi sokára elaludt, de az anya szemére nem jött álom. Valamivel öt után megszólalt az edőszobacsengő. Az anya magara kapta pongyoláját, kirohant. Két rendőr volt. » » « Az anya lekísérte őket a gépkocsiig. Mikor a sofőr begyújtotta a motort, mondani akart valamit a fiúnak, de az makacsul lehajtotta fejét, elutasító bezár- kúaottsággal, hogy az anya eremondja, mire számíthatunk! Az asszony torkát sírás kaparta. Maga nem evett, de ott ült a konyhaasztalnál, miközben férje reggelizett. — Itthon maradok, betelefonálok Schütznek — mondta. — Tennem kell valamit, nem hagyhatom magára! — Majd hét után fölhívlak, elmondom Vadnai véleményét! Kikísérte férjét a lépcsőházba, aztán felköltötte a kivételesen sokáig alvó Andit, megfürdette, felöltöztette. Aztán, mert Andi hamar megszimatolta, hogy nincs itthon a bátyja, a gyerek tudtára kellett adni a történteket. An. di nem akarta elhinni, hogy az ő bátyja a tőle ajándékba kapott bicskával megszúrkált egy embert. (Folytatjuk) Hétvégi* kirándulás Szegedre, négyszáz szövetkezeti taggal Augusztus 7-én a termelőszövetkezeti tagok önsegélyző csoportja és az Állami Biztosító megyénkből 400 tsz-tagot visz hétvégi kirándulásra Szegedre. A~ első napon, szombaton filme’ő- adásokat néznek meg a látogatók, majd orgonahangversenyt hallgatnak a Dómban. Délután az új- szegédi szabadtéri színpadon ma- gyarnóta-számokkal szórakoztatják a vendégeket, majd este megtekintik a Bánk bán című opera' a szegedi szabadtéri színpadon. A program a kétnapos kiránduláson múzeumlátogatást, helytörténeti kiállítást, művészet- és lr- káskultúráról bemutatót ajánl e látogatóknak. Szombaton délután nyílt meg Gyulán a Békés megyei pedagógusok képzőművészeti kiállítása Már hagyományos, hogy képzőművészettel is foglalkozó pedagógusaink évenként tárlatokon mutatják be a legújabb alkotásaikat, adnak számot képzőművészeti fejlődésükről. A gyulai múzeumban szombaton délután 4 órakor megnyitott kiállítás a megyei tanács és a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottsága által közösen meghirdetett pályázatra érkezett alkotások legjobbjait tartalmazza. A pályázatra érkezett művek mind tematikailag, mind pedig formailag lényeges fejlődést mutatnak, s a tavalyi kiállítás színvonalát általában túlszárnyalják. A pályázat első díját Sülé István, második díját Szokolay Sándor, harmadik díját pedig Oláh Jó- zsefné nyerte. Az ünnepélyes megnyitón Varga István, a megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadója mondott beszédet. — Nevelőink képzőművészeti tevékenysége külön figyelmet érdemel — mondotta többek között. — E kiállítás anyaga is mélyen tükrözi azt az őszinteséget, mellyel megközelíteni igyekeznek folyton változó, alakuló világunkat. Ezután a kiállításon részt vevő alkotók munkásságáról beszéli, majd a kiállítást megnyitotta. Az érdekes és értékes tárla* augusztus 7-ig tekinthető meg ; gyulai múzeumban. Izzásban „ ... A mi munkásosztályunk, parasztságunk és értelmiségünk igazi felnőtté lett e két évtized alatt. S az annyi minden más mellett ez azt is jelenti, hogy nemcsak dolgozni tanultak meg új módon, hanem a ma szemléletéből fakadóan gondolkodásuk is megváltozott. A tervteljesítéseket jelző százalékok és a minőséget érzékeltető különböző mutatók mellett lépten-nyomon nagyszerű példák érzékeltetik ezt a gyárakban, az üzemekben, a mezőgazdaságban, az irodákban egyaránt. Olyan nagyszerű példákra gondolok, amikor a különböző kollektívák minden ellenszolgáltatás nélkül munkatársuk segítségére sietnek a családi ház építésénél, egy hirtelen jött betegség esetén vagy éppen árva gyermekek mellé állnak, hogy felkarolják őket. Nagyszerű tettek ezek és a szocialista embertípust jelenítik meg, hozzák elénk akkor is, ha e nemes cselekedetekre vállalkozó kollektívák még nem is jutottak el a szocialista munkabrigád gondolatáig. Egy azonban elvitathatatlan: ezek a mélyen emberi tettek a magunk mögött hagyott két évtized gyümölcsei. Az ilyen kollektíváknak köszönet és tisztelet jár . . .” Egy megyei szakszervezeti vezető beszédének néhány sorát idéztem. Hónapokkal ezelőtt a szocialista brigádvezetők tanácskozásán jegyeztem fel előadásából e sorokat. Ezek a mondatok jutottak eszembe, amikor a közelmúltban Deák Imrével, a Békéscsabai 8. sz. Autóközlekedési Vállalat dolgozójával találkoztam. Munkahelyéről beszélt. Szűkebb értelemben arról a fiatalokból álló kollektíváról, amelyiknek ez év márciusától ő is tagja. Ha jól emlékszem, azzal kezdte, hogy nagyon szeret ebben a brigádban dolgozni. S ennek több oka is van. Egyrészt, mert közvetlen vezetőjük, Povázsai Gyula nemcsak jó szakember, aki érti a feladatát és okosan tudja a kollektívát irányítani, hanem a szó igazi értelmében ember is. Olyan ember, aki a napi munkában és azon túl is együtt tud lenni munkatársaival. Nem emlegeti, hogy ő a vezető, de mindig ott van, ahol a legbonyolultabb tennivalók várnak megoldásra. Másrészt azért szeret a futó javításokkal megbízott brigádban dolgozni, mert valamennyien fiatalok. Közöttük a legfiatalabb 18, a legidősebb pedig 28 éves. S ez azt jelenti, hogy az életről, a munkáról és a jövőről alkotott felfogásuk azonos. Deák Imre ezt így fogalmazta meg: „Jó nálunk az összhang ...” S ebben űzőjüknek nemcsak a mindennapi munkáját értette, hanem az egymáshoz való közvetlen és meghitt emberi kapcsolatot is. A vállalat központjának békéscsabai, Kazinczy utcai műszaki telepén brigádjuknak becsülete van. Náluk ismeretlen fogalom a terv nem teljesítése, a felületes munka. Elmondott azonban Deák Imre mást is önmagukról, erről a tíztagú szerelőgárdáról. S ez a „más” olyan nagyszerű és mélyen emberi tetteket takar, amely számos Szocialista brigád címért versenv- re kelt kollektíva dicsőségére válna. Munkatársuk, Misik Mátyás beszélgetés közben egyik napon panaszkodott, hogy édesapja hónapok óta a kórházban fekszik. S ez, az aggódáson túl, azt is jelenti számára, hogy a műhelyből hazatérve várja otthon a sok munka. Többek között édesapja háztáji kukoricájának a kapálása. Akkor senki u*m válaszolt Misik Mátyás szavaira. De tudta nélkül rr.ég aznap elhatározta a Fo- vázsai-brigád, hogy mind a kétszer ott lesznek valamennyien a kukorica kapálásánál. S az elhatározást tett követte. Másik alkalommal a betonoszlopok leállításánál segédkezett a szerelőbrigád. Néhány nap múlva fjedig a földhordásnál serénykednek majd önzetlenül ennél a munkatársuknál a Békéscsabai 8. sz. Autóközlekedési Vállalat központi szerelőműhely Povázsai-brigádjának tagjai. Ott voltak valamennyien Gerlén is, ahol Kenderák Józsefnek segítettek a lakásépítésnél, a ta- pasztás és a rendcsinálás munkáiban. Saját elhatározásukból, önkén! mentek segíteni munkatársaiknak. Pedig nem kérte őket erre senki S amikor Deák Imre kis kollektívájuknak e nagyszerű tetteit a tőle megszokott szerénységgel elmondta, ismét a megyei szak- szervezeti vezető szavai jutottak eszembe. E két évtized alatt valóban nemcsak új módon dolgozni tanultak meg számos kollektív-, munkásai, hanem gondolkodásukban, életszemléletükben is megváltoztak. S ez a mi társadalmunk embert formáló erejének nagyszerű megnyilvánulása. De valami más is eszembe ötlöt! Deák Imre szavai nyomán. Nem mondtam, de önkéntelenül is arra gondoltam: mennyivel nagyszerűbb tettekre lenne képes a Békéscsabai 8. sz. Autóközlekdési Vállalat fiatalokból összeválogatott Povázsai Gyula brigádja, ha vállalná a Szocialista brigád címért való versengést. Ehhez azonban e kis kollektíva egységes egyetértésére, közös elhatározására van szükség. És még valami másra: a vállalat pártszervezetének, szak- szervezetének és gazdaság vezetőinek biztató szavára, segítésére. Baikus In.re i