Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-27 / 175. szám
U65. július 27. 3 Kedd Az ÖRKI mintalegelőjén Július 26-tól augusztus 3-ig az FM Mezőgazdasági Kiállítási Iroda rét- és legelőgazdálkodása bemutatót szervezett Szarvason, az ÖRKI gazdaságában. Az FM választása azért esett Szarvasra, mert az itteni legelő talaj- és éghajlatadottsága azonos az alföldi megyékével. Az alföldi megyékben csaknem egymillió hold legelőt tartanak nyilván, melyek állapotát a termelés lehetőségeinek kihasználásával rövid időn belül t a szarvasi ÖRKI-éhez lehetne fokozni. Az ÖRKI legelőbemutatóját a kötésig érő szálfűerdő, a dús aljfű-állomány jellemzi. Ez a legelő méltán prezentálja a célsze. rű legelőgazdálikodásit. A tanulságok levonására mód van. Ezzel az alkalommal megyei szerveink élnék, s a termelőszövetkezetek vezetőinek. legelőmestereinek néhány napon belül bemutatják az elért eredményeket, s az eredményeikhez vezető utat. A nővendékmarhákat még a kora tavaszon verték ki. Villany- pásztor segítségével biztosítják a szakaszos legeltetést, a fii- hozam jó kihasználását. A bemutató egyik slágergépe, a Grúber fele legelöszellózletó. Fotó—szöveg: D, K. ják a társadalmi tulajdont. A tanácsi szervek talán ezért nem szorgalmazzák a piaci elárusítóhelyek felállítását. A közösség vagyonának kezelése a becsületen és a bizalmon alapul. Vajon azok a MÉK üzletvezetők, akik erre vállalkoznak, csak anyagi előnyöket tótnak ebben? Nem hinnénk. Az elárusítók ellenőrzésének számtalan módszere van. Ha a magán- kereskedő vállalja a kockázatot, az értékesítéssel járó vesződést, akkor egy közösség is vállalhatná. A gyümölcsellátás is gyengébb a korábbi évekénél. Megyénkben két-három olyan nagyobb gyümölcstermesztő gazdaság van, amely jelentősen javíthatná a megye ellátását. Ezek a gazdaságok termelvényeiket nem adják szívesen a MÉK-nek, mert a felvásárlási ár alacsony, ugyanakkor a kiskereskedelmi ár magas. Amikor a Mezőihegy esi Állami Gazdaságban 7 Ft volt a meggy kiskereskedelmi ára, Békéscsabán a MÉK ugyanezért az áruért 12.60 forintot kért. Az állami gazdaság és a gyümölcstermesztő termelő- szövetkezetek készleteiket olyan településekre szállítják, ahol pi- acoahatnak. Békéscsabán, Orosházán, Gyulán, de a járási székhelyeken sincs egyetlen gyümölcstermesztő gazdaságnak sem el- ráusítóhelye, noha Békés megyében terem annyi gyümölcs, amennyi a megye ellátásának jelentős részét fedezné. Végső soron dönteni kellene abban, hogy a termelést-e vagy pedig az értékesítést fizesse meg a fogyasztó. A zöldség- és gyümölcstermesztő gazdaságok saját standjuk mellett vállalhatnák a kiskereskedelmi üzletek friss áruval való ellátását is, mint ahogyan korábban ez Szegeden gyakorlat volt. Ebben az esetben a felvásárlási árat 10— 12 százalékos kiskereskedelmi árréssel és 4 százalékos bonyolítási haszon kulccsal látták el. A négy százalék a MÉK-é volt annak ellenére, hogy az árut nem látta, csupán a könyvelésén statisztikai okból átvezette. Ez a gyakorlat sajnos, a múlté. A MÉK felvásárlási politikájának fogyatékosságai károsan hatnak a zöldség- és a gyümölcstermesztés évenkénti újraszervezésére. A gond évről évre nő. Az árpolitika miatt a MÉK-nek ebben az évben 86,8 százalékra sikerült teljesíteni szerződéses terület-tervét, amíg a nálánál nem sokkal előnyösebb helyzetiben lévő konzervgyárnak 94 százalékra. A hűtőház viszont 60 holddal teljesítette túl termelési előirányzatát. Az említettekből érdemes lenne nemcsak Békéscsabán, hanem Budapesten is a kellő tanulságot levonni, hogy a jelenlegi helyzet ne romolhasson tovább. A zöldség- és a gyümölcstermesztésben elsősorban az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek találják meg számításaikat. A termelési kedv csakis így nőhet, a lakosságnak is csak így juthat megfelelő minőségű, mennyiségű áru: zöldség gyümölcs. Dupsi Károly A gabona 42 százalékát aratták le megyénkben Gácsér Ferenc teljesítménye 370 holdról 72 vagon gabona A becslések szerint a gabona 40—42 százalékát aratták le megyénk szövetkezetei. A Mezőberényi Gépjavító Állomás körzetében 35 kombájn vasárnap is aratott, ugyanakkor dolgoztak a szalmalehúzó, a tarló- hántó és az egyéb talajmunkát végző traktorosok is. Vasárnap estig a körzetben 7450 hold gabonát arattak le, ebből a 35 kombájn teljesítménye 5 ezer 300 hold. Kézi kaszával mindössze 154 holdat vágtak le. A mezőberényi kombájnosok közül Gottschik Vilmos vezet, aki SZK—4-es kombájnnal 330 holdat vágott le és 60 vagon gabonát csépelt el. Zsíros György teljesítménye 320 hold és 55 vagon, Komlódi J óz sej teljesítménye 300 hold és 50 vagon. A szalmát 4 ezer hóidról húzták le, a talajmunkát pedig 3 ezer 600 holdon végezték el eddig a mezőberényi körzetben. A békéscsabai kombájnosok közül Laczó János jár az élen: SZK—4-es kombájnnal vasárnap estig 61 vagon gabonát csépelt el 308 holdról. Idős Tatai János SZK—3-as kombájnnal 50 vagon gabonát csépelt el 260 holdról. A csabai gépjavító 39 kombájnja vasárnap estig 4 ezer hold gabonát aratott le, a szerződésben vállalt terület 40 százalékát. A már learatott földek 60 százalékáról lehúzták a szalmát, 40 százalékán felhántották a tarlót s 1600 holdat vetettek be takarmánynövénnyel. A tévedések elkerülése végett megjegyezzük, hogy a gépjavító körzetébe tartoznak a békéscsabai tsz-eken kívül a dobozi, a gerlai. a mezőberényi és a telekgerendási termelőszövetkezetek is. Egy szűkszavú tájékoztató arról. ad számot, hogy a Mezőkovácsházi Gépjavító Állomás kombájnosai vasárnap estig 13 ezer 400 hold gabonát vágtak le. Közülük, valószínűleg a megye valamennyi kombájnosa közül is Gácsér Ferenc vezet, aki 370 hold gabonát aratott le s 72 vagonnal csépeltei. Fakó torta a kirakatban Mikor önkiszolgáló az önkiszolgáló? Tótkomlós vendéglátásáról Olyan község vendéglátását i ha lehet kapni —, s keres magá- , vendéglátónak szó szerint vendégszemléltük meg. amely sem a nak üres asztalt. Azt talál is. legkisebb, sem a legnagyobb me- ' Visszatérve az „önkiszolgáló” gyérükben. Tótkomlós egészeben tetszetős, szép község: mind építkezésében, mind közművesítésében több az új, mint a régi. Vendéglátásában azonban nem. „Önkiszolgáló” büfé A kereskedelmi felügyelösé hovatovább már kétéves utasítáj sóban elrendelte a tótkomlós. önkiszolgáló büfé felírást viselő vendéglátó egység kirakatrendezését. Két év után naptól fakítótt, fakó kreppszalagos, üres kirakat bámul vissza a kíváncsiskodóra. De mégsem: az egyikban fakó, máséból készített, napszítta torta- makett dacol az idő vasfogával. Mellette dekorációnak néhánv éhen pusztult légyféleség vár az örök feltámadásra. Aztán a felírás: „önkiszolgáló”. Mi eddig úgy tudtuk, mert így is van: az a bolt nevezheti magát ön. kiszolgálónak, amelyben a vásárló kiválasztja az igényeinek legjobban megfelelő árut, s távoztá- ban a pénztárnál fizet. De — elnézést — ez a büfé csupán azért „önkiszolgáló”, mert nincs piracéri felszolgálás. A vendég a pultnál rendel, kézbe veszi a tálcára rakott feketét meg az egyebeket — fogalom elemzésére, — akármelyik úlszéli talponálló kocsma is nevezheti magát így, hiszen ott sincs asztalhoz felszolgálás. De sakkor elemezzük már a „büfé” szót is. Mi ismeriüje anv- iró. a rendelkezéseket, hogy a jpressző^elnevezést is csak az az egység használhatja, amely frissen készült étket — legalább virslit — tud felszolgálni.JHáí még a ffBfef Gondolul^iakár a gyulai vagy akár a csabai büfékre Ott bizony lenéi kappf a frízén sültelít őí- -eíkezdV« ’ a koc; 'küV~* ~ m látásra kell készülnie. Mégpedig sokszor — Tótkomlóson is — külföldi vendégek látására. Mit szólna vajon a fürdőruháknak ily módon szárítója, ha vendégségbe hívnánk meg, s az asztalt környező széliek karfáira kiraknánk a család kisebb-nagyobb méretű és különnemű fürdőruháit — aztán jó étvágyat kívánnánk neki?! Mikor tart nyitva a Komló-étterem? Kedd délelőtt látogattuk meg ’óig, a |ö'ótkomjóst, július 20-án. Talál- ^iíidvicsekdí á^ a frijS'TSat’Uik, miért 'nincs nyitva az ét■ ......................................j terem, holott már délelőtt 9 órát j elzettek az időmérők. Legalább ennyi lett volna kiírva: „Leltár miatt zárva”. De ennyi sem volt. Addig kérdezősködtünk, míg megtudtuk, hogy kedden takarítják az éttermet, s valamikor dél felé nyitják meg ajtajait. Na, jó. De hon. nam tudhatja ezt egy vidéki, aki meleget is szeretne enni reggelire, ha mást nem. egy rántották Éppen kedden. A büfében ügye nem lehet kapni — itt meg éppen takarítanak. Hiába, „rosszak” a vendégek Tótkomlóson: akkor akarnak éppen enni, amikor lakapók- és cukrászsüteményekig szín. te mindent. Ez a büfé! Azért időzünk ennél a tótkom- lósi egységnél ilyen sokáig, mert közvetlen kapcsolata van a község strandjával is egy teraszával. Ez a terasz emelt, jól rálátni róla a medencékre, és jól lehetne ott meleg ételt, hűsítő italt és egyebeket fogyasztani. De az ember egyenesen megdöbben a terasz láttán. Horpadt pléhasztalotk üresen, abrosz nélkül. S a teraszt körülhatároló kis kerítésen, a szélső asztaloktól 25—30 centire különféle „nemű” és méretű fürdőruhák j n'tanak száradnak. Hirtelen az jut az eszébe az embernek, hogy egy Jó a termés, több a munkaegység-előleg a békésszeiitandrási Zalka Tsz-ben Az igen gyenge gazdaságok között foglalt helyet hosszú évekig a békésszentandrási Zalka Tsz. Például 1962-ben is jelentős mérleghiánnyal zárta az esztendőt, s a tagoknak alig jutott jövedelem. Tavaly az 1028 holdon termett 15,5 mázsás kiváló búzatermés helyrebillentette a gazdálkodás egyensúlyát, s a dolgozó tagok átlagos évi keresete 9150 forint volt. Az idén ez az összeg mintegy 3 ezer forinttal növekszik. A jövedelem egyik forrása az idén is a 15—16 mázsa között várható átlagos búzatermés, s az állattenyésztés. Az idén többek között 39 ezer csibét, 5 ezer pulykát, a tervezett 70 hízó marha helyett 117-et, s 1400 hektoliter tej helyett 2 ezer hektolitert értékesítenek. Hízott sertésből 800 darab az éves terv. A szövetkezetben minden hónap 15-én kifizetik | a szövetkezeti gazdáknak a terMost azonban már lehet reménykedni, mint ahogy hírül is adtuk: az állomással szemben megnyílik az a modern kisvendéglő. állandó meleg konyhájával. De addig is, és főleg azután, jó lenne, hogyha a község többi vendéglátó egysége is többet törődne az étkezni, inni, szórakozni vágyó emberekkel! Mert így sem nagy a vezeti munkaegység-érték 50 szá- ; forgalmuk — főleg a büfé nem zaiékát. A szorgalmasan dolgozó ’ dicsekedhet ezzel —. de azután növénytermesztők s az állatgon- ! „senki sem fordítja feléjük a dozók ilyenkor 1000 és 2000 forint j rudat. ..” közötti összeget visznek haza. ! Teniyák Ferenc Rekordtermést ígér a kender megyénkben Augusztus elején látnak hozzá megyénk termelőszövetkezetei és állami gazdaságai csaknem ISO SZK-kcmbájnnal az eddigieknél legnagyobb termést ígérő, 13 ezer 600 hold kender aratásához. Különösen hatalmasra, három méternél is magasabbra nőtt a kender a kamut.i Béke, a mezőberényi Előre, a kétsopronyi Hunyadi, a békéscsabai Szabadság, a lökös- házi Haladás termelőszövetkezetekben, de több allami gazdaságban, köztük a felsőnyomásiban és a dombagyhaziban is. Tavaly a megyei átlagos kendertermés 34 q volt, az idén a becslések szerint 45—50 mázsa körüli lesz. A rendelkezésre álló gépek mellé a rekor-dtermésre és a várható sok esőzésre való tekintettel több gépet irányítanak megyénkbe az ország más vidékéről, s igencsak rövidesen megérkezik 20 kombájn a Szovjetunióból is.
