Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-27 / 175. szám
IMS. július 27. 2 KeM Magyar államférfiak üdvözlő távirata kubai államférfiakhoz DR. OSWALDO DORTICOS TORR ADÓ elvtársnak, a Kubai Köztársaság elnökének, DR. FIDEL CASTRO RUZ elvtársinak, a Kubai Köztársaság forradalmi kormánya elnökének, a Kubai Szocialista Forradalom Egységpártja országos vezetősége első titkárának, Havanna A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Szo_ ciahsUz Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, az egész magyar nép és a magunk nevében testvéri üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek, a kubai népnek és kormányának. A magyar nép nagy figyelemmel kiséri a testvéri kubai nép szocializmust építő munkáját. Nagyra értékeljük a kubai nép elért eredményeit és meg vagyunk győződve arról, hogy Kuba példát mutat az imperializmus elleni és a nemzeti függetlenségért folyó világméretű harcban. Tudjuk, hogy a forradalom eredményeinek és jövőjének megvédése, a békés épitömunka feltételeinek biztosítása nagy erőfeszítést követel a kubai néptől. Biztosíthatjuk Önöket, kedves elvtársak és önökön keresztül a forradalmi kubai népet, hogy e nemes célkitűzések megvalósítására irányuló fáradozásaikban a magyar nép őszinte segítőkészséggel és szolidaritással áll a kubai nép oldalán. Országaink és népeink között igaz baráti kapcsolatok szellemében őszinte szívvel kívánjuk önöknek és a kubai népnek, hogy további sikereket érjenek el függetlenségük megerősítése és a szocializmus építése terén. KADAR JANOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára DOBI ISTVÁN. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kAllai gtula a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke GENF: Szemjon Carapkin, a tizenhéthatalmi leszerelési értekezleten részt vevő szovjet küldöttség vezetője július 25-én Párizsból megérkezik a Központi Pályaudvarra, ahol újságíróknak nyilatkozik. (TELEFOTÚ — MTI Külföldi Képszolgálat) A pakisztáni Amerika-ellenes tüntetések háttere London öt napja tartantak Pakisztánban az Amerika-ellenes tüntetések. Az Egyesült Államok nagy- követségét, konzulátusait és más hivatalait rendőrség őrzi. A heves felháborodásnak az az oka, hogy Johnson elnök közölte Ajub Khannal, legalább két hónappal elhalasztja az Egyesült Államok 60 millió font értékű hozzájárulásának fizetését Pakisztán ötéves gazdaságfejlesztési terve költségeinek fedezésére, és javasolta, hogy ez alatt az idő alatt folytassanak megbeszéléseket „a két ország közötti problémák elintézéséről”. Ajub Khan a leghevesebb felháborodással állapította meg, hogy az Egyesült Államok a gazdasági segélyt „zsarolási fegyverként” akarja használni, hogy ezáltal Pakisztánt külpolitikája főbb pontjainak elejtésére kényszerítse. (MTI) A liefen döntő szakaszába lép a görögországi politikai válság Athén Konstantin király vasárnap visszarepült Athénből Korfu szigetére, miután tárgyalt Athanasz- sziadesz-Novasz miniszterelnökkel és két más politikussal. A kormány lázasan készül a keddre meghirdetett általános politikai sztrájk leküzdésére. A Reuter szerint sürgős intézkedéseket tesznek az áramszolgáltatás és a közlekedés fenntartására, mert a kormány többé-kevésbé döntő próbatételnek tartja a kedden kezdődő politikai csatát. Csütörtökön kerül az új kormány a parlament elé, amely bizalmi szavazással dönt a kabinet sorsáról. Az AP tudósítója szerint SztefaI nopulosz volt miniszterelnök-helyettesre várna a kormányfői bársonyszék, ha Novasz nem kapná meg a parlament bizalmi szavazatát. Sztefanopuloszt megfelelő kompromisszumos jelöltnek tartják. Ugyancsak az AP tudósítója azt állítja, hogy az utóbbi napokban lezajlott tüntetések során Papandreu népszerűsége csökkent, s a Centrum Unióhoz közelálló források szerint a válság megoldására egy másik politikus támogatása látszana a legmegfelelőbbnek. Valamennyi hírügynökség egyetért abban, hogy a most kezdődő héten döntő stádiumába lép a görögországi politikai válság. Á gátak hősei Megemlékezés a kubai forradalmi mozgalom kibontakozásáról A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és budapesti bizottsága a kubai forradalmi mozgalom kibontakozásának 12. évfordulója alkalmából hétfőn ünnepséget ren- dezett a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban. Megjelent és az elnökségben foglalt helyet Ajtai Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke, Szilágyi Béla külügyminiszterhelyettes, Szépvölgyi Zoltán, a budapesti pártbizottság titkára, Barinkai Oszkárné, a Szak- szervezetek Budapesti Tanácsának titkára, valamint a XI. kerület számos vezetője. A kubai és a magyar Himnusz elhangzása után Méhész József, a kerületi pártbizottság titkára üdvözölte a megjelenteket, majd Harmati Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, majd dr. Juan Jósé Fuxa Sanz, a Kubai Köztársaság magyarországi nagykövete mondott beszédet. Üj szovjet rakétakísérletek Moszkva A szovjet űrkutatási programmal összhangban a Szovjetunió 1965. július 28—október 15 között űrobjektumok hordozórakétáinak új típusait fogja kipróbálni a Csendes-óceán egyenlítői körzetében, az északi szélesség 37 fok 39 perc és a keleti hosszúság 173 fok 25 perc metszéspontjától számított 40 tengeri mérföld sugarú körön belül. A TASZSZ-t felhatalmazták a következők közlésére: A Szovjetunió kormánya biztonsági okokból felkéri a csendes-óceáni tengeri és légi utakat használó államokat, utasítsák megfelelő szerveiket, hogy hajóik és repülőgépeik az említett térséget a jelzett időszakaszban naponta déli 12 óra és 24 óra között kerüljék. (MTI) Nincs szó, mely felérne tetteikhez, nincs jelző, mely méltóképpen kifejezhetné elismerésünket. A 120 napos küzdelemben milliók és milliók szíve együtt dobbant az ő szívükkel. Az ország lakossága mély együttérzéssel és aggódással figyelte azt az emberfeletti erőfeszítést, amelyet tíz- és tízezrek, a gátak hősei éji nappallá téve folytattak az árvízzel. Munkájukkal ezer és ezer családi otthon melegét, milliókra, milliár- dokra tehető értékeket mentettek meg. Most, amikor elvonult az ár, jóleső érzéssel láthatjuk: küzdelmük nem volt hiábavaló. Tetteikről, mint ahogyan az Elnöki Tanács és a legutóbbi ülésén a Minisztertanács is tette, a legnagyobb elismeréssel szólhatunk ml is. Szívünkből beszélt Dobi István elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke, amikor az ár elleni küzdelem hőseinek kitüntetése alkalmából a következő szavakkal idézte fel erőfeszítéseiket: A gátakon, az árvíztől fenyegetett területeken, az emberek és javak mentésében, az éjt nappallá tevő fáradhatatlan munkában és helytállásban olyan összefogás, olyan nemzeti egység valósult meg, ami örökké emlékezetes marad szocializmust építő hazánk és népünk történetében. Az árvízvédelem jelenlegi fontos munkálatairól nyilatkozott az MTI munkatársának Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság vezetőjének helyettese. — A Duna magyar szakaszának töltésein — mondotta többek között — az árhullám levonulása óta is szakadatlan munka folyik. Több fontos feladatot kell egy- időben megoldani. A felhasznált értékesebb védekezőanyagok ösz- szegyű,Résével párhuzamosan meg kell jelölni a megrongálódott gátszakaszokat, majd részletes műszaki vizsgálatok alapján ki kell Valóban. Az összefogás, a nemzeti egység magasztos megnyilvánulásának voltunk együttérző tanúi, miként azóta is, amikor egy emberként határoztuk el, hogy ki-ki anyagi lehetőségeihez képest hozzájárul az árvízkárosultak megsegítéséhez. S a nagy nemzeti egység kibontakozásán túl annak Is, hogyan siettek segítségünkre a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet katonai alakulatok egységei, melyeknek harcosai ott voltak a védekezésnél és a mentésnél. A segítségnyújtásnak, s egyszersmind a szolidaritásnak szép példáját adták, mint ahogyan az NDK vízügyi szolgálatának segítségét is nap mint nap érezhettük, amikor árvízvédelmi anyagokat és gépeket bocsájtottak rendelkezésünkre. Ebből azok is, akik olykor kézlegyintéssel intézik el a baráti szocialista országok együttműködéséről szóló híreket, láthatták: hogyan lesznek az elvekből közös tettek, miként lesz cselekvő egység a szolidaritásból. Az emberi akaraterő e 120 napos próbatétele sikerrel zárult. Az árvízvédelem hősei között ott küzdöttek megyénk fiat Is. Derekas helytállásukért fogadják szívből jövő köszönetünket és elismerésünket! P. P. dolgozni a helyreállítási tervet és nyomban megkezdeni a gáterősítési munkálatokat is. Az eddigi műszaki vizsgálatok alapján a Duna árvédelmi vonalain összesen 25 kilométer hosz- szúságban kell helyreállítani, megerősíteni a több mint 100 napos áradástól legjobban megviselt gátszakaszokat. A dunai védővonalak helyreállítására, megerősítésére — az előzetes számítások szerint — csaknem 2 millió köbméter földet építenek a gátakba s a munkálatokat még az őszi esőzések beálltáig, október végéig be kell fejezni. Gáterősítés a Duna védvonalain A zöldségés gyümölcsellátásról Zöldségből és gyümölcsből a korábbi évekhez képest — meny- nyiség, minőség és ár szempontjából — nincs minden rendben. A piac drága. A MÉK üzleteiben kevés az áru, de baj van a frisseséggel is. Ugyanakkor a MÉK a minőségileg gyengébb áruért magasabb összeget kér, mint a háztájiból piacozó. A városok és a községek friss zöldség- és gyümölcsellátását csak a MÉK, sajnos, nem tudja megoldani. Miért? A felvásárlás s az áru fogyasztóhoz juttatása bonyolult. Az adminisztráció labirintusában fonnyadttá válik az áru. Érthető tehát, hogy a fogyasztó nem szívesen vásárolja a MÉK portékáját, amikor a piacon olcsóbban. minőségileg jobbat kap. Másrészt a jelenlegi felvásárlási árpolitika sem kielégítő. A helyi kínálat és a kereslet összefüggését az ármegállapításnál mellőzik. A SZÖVOSZ illetékesei Budapesten rögzítik, hogy az ország területén a zöldség és a gyümölcs kilójáért — fajtánként — menynyit fizethet a MÉK. S ezt menynyiért értékesítheti. A MÉK rendkívül magas árréssel dolgozik. Emiatt évek óta nem tölti be piaci árszabályozó szerepét. Évről évre drágul a zöldség, drágul a gyümölcs. Kétségtelen, az országnak zöldségből és gyümölcsből exportkötelezettségei vannak. De vajon ezért a belföldi ellátás lehetőségeinek kihasználásáról lemondhatunk-e? Sürgősen mérlegre kellene tenni, hegy a zöldség értékesítésében kialakult monopolhelyzet helyes-e, mennyire szolgálja a lakosság érdekét? Fölvetődik egy olyan gondolat is, hogy a megyei, járási, a városi, továbbá a községi tanácsok, termelőszövetkezetek megteszik-e kötelezettségüket a lakosság zöldség- és gyümölcsellátásának javításáért? Nézzünk szembe a tényekkel: Békéscsabán egyetlen termelőszövetkezet rendelkezik csak piaci elárusítóhellyel, ha ezt egyáltalán annak lehet nevezni. Egy magántelekből még annak idején vásárolt a Május 1 Tsz néhány négyszögölet, amely az utca frontján van és a Tanácsköztársaság útjától pedig távol. Ugyanez a szövetkezet szeretett volna az I. kerületben is egy zöldségelárusító pavilont felállítani, de ehhez a jogot még nem kapta meg. Orosházán a Szabadság Tsz nem kap engedélyt saját termel vényeinek értékesítésére, jóllehet amiatt, hogy szerződéses kötelezettségét nem teljesíti. Gyulán több termelőszövetkezet egyik évről a másikra igen jelentős területet kapcsolt ki a zöldségtermesztésből, noha Gyula város zöldségellátása sincs megoldva. Ritka, mint a fehér holló az olyan termelőszövetkezet, amelyik a járási székhely és a helybeliek zöldség- és gyümólcsellátásában — Békéscsabáról nem is beszélve — számottevő szerepet tölt be. Van-e miért kutatgatnunk ezen a területen? Boros László, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának főkertésze hivatalból több éven át iigyelemmel kísérte a zöldségtermesztést és értékesítést. Becslése szerint a termelőszövetkezetekben termelt áru 20—25 százalékát a felvásárló nem veszi át, mert a fajtától elütő színű és alakú. Ha ez így áll, akkor ez azt jelenti, hogy az 1965. évi 13 ezer hold zöldségből 2600 termése vész kárba. Ez óriási mennyiség. Ha a 2 ezer 300 holdat 70 mázsa hozammal számoljuk — igen szerényen —, akkor évente csak Békés megyében 1820 vagon áru nem jut el a fogyasztóhoz. Elrohad a tábla szélén. Ez a mesterséges úton előállított veszteség fedezné Békés, csaba, Orosháza, Gyula lakosságának egész évi zöldségszükségletét. Jóllehet a jelenleginél lényegesen olcsóbban. A termelés szervezetté tételére, a lakosság ellátásának javítására lenne tehát lehetőség. Sokan azt mondják, hogy a termelőszövetkezet piacozása nem egészséges dolog. Mód nyílik arra, hogy egyes emberek megdézstnái-
