Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)

1965-07-24 / 173. szám

196S. július 24. 5 Szombat Növekedett a% érdeklődés a divatos szakmák iránt Több szakágban gond az utánpótlás A pályaválasztással kapcsolatos idei tapasztalatot összegezték a Művelődésügyi Minisztériumban. Megállapították, hogy növekedett a fiatalok érdeklődése a szakmun- kós-tanütóiskolák iránt, a jelent­kezők nagy része azonban még mindig a divatos szakmákat vá­lasztotta. Ezért változatlanul prob­léma az utánpótlás biztosítása pél­dául az esztergályos, a marós, a gépész, a bányász és a lakatos szakmákban. Az általános iskolát végzettek közül viszonylag kevesen maradtak hely nélkül. Akiket ugyanis sem középiskolába, sem szakmunkás­képző iskolába nem vettek fel, azokat általában négy-hat órás munkahelyekre irányították. Me­zőgazdasági vidékeken tovább nem tanulók többsége kisegítő családtagként a termelőszövetke­zetekben dolgozik. A nyolcadikosok száma a követ­kező tanévben tovább növekszik, a pályaválasztást irányító munka előkészítésénél ezért továbbra is egyik legfontosabb feladat az el­helyezkedési lehetőségek pontos felmérése. E tekintetben jól be­vált a fővárosi ifjúsági pályavá­lasztási és foglalkoztatási iroda, amely tavasszal kezdte meg mű­ködését. A pedagógusoknak a jö- I vőben szintén alaposabban kell tájékoztatni a tanulókat a külön­böző pályaválasztási lehetőségek­ről, mert ezzel lényegesen meg­könnyítik a pályaválasztást. (MTI) Tartósított bő rf őszi én yok Betörés gumikesztyűben Pénzsóvárgás a strandvendéglőben Félrevezető gyógyszerlopás Befejezték a nyomozást a gyógyszertári betörők ügyében Három-négy hónappal ezelőtt lapunkban közöltünk több olyan betörést, illetve lopást, amelyek­nek tettesei még akkor ismeret­lenek voltak. A lakosság közre­működésével azonban a rendőr­ség egy-két héten belül fülön csíp­te a tetteseket két fiatalember személyében. Az egyik B. M. 17 éves, a másik Szász Pál 20 éves békéscsabai lakos. A rendőrség most fejezte be a nyomozást az ügyben és megállapította, hogy a két meglehetősen „dörzsölt” fiatal­ember 7 rendbeli betörést, 2 lo­Miért nincs társadalmi bíróság...? Reggel 8 óra. Az ötös vágá­nyon üres kocsisor áll. Tizenöt perc múlva befut a szegedi vonat és nemsokára betolat a gyulai fürdővonat is. A várótermekben néhányan várakoznak s a szél ci- bálja a térítőt az Utasellátó-étte­rem kipakolt asztalain. Szolgálat­ba érkező vasutasok fekete táskájukkal eligazításra várnak a forgalmi iroda előtt. A nyitott ab­lakon át kihallik a távírógép kat­togása: már tudják, hogy Telek- gerendásról elindult Csaba felé a vonat... o Az asszony megállt az íróasztal előtt. Sírt. Az állomásfőnök elő­ször nézte, aztán biztatta, hogy beszéljen. Az még höppögött né- hááy „sort”, s aztán elkezdett be­szélni : — Nem rossz ember az én uram, csak ha iszik. És fizetéskor mindig megtalálják a cimborák. — Mit tegyünk? — kérdezi az állomásfőnök. — Szóljanak neki. — Már szóltunk ... Az asszony sírva távozik, majd a vasutasnak újra szólnak s aztán az első adandó alkalommal talán nem keresik a cimborák, de egy hónap múlva újra jöhet az asz- szony, újra ivott az ember s újra fél a család. A vasutasoknál első az önként vállalt fegyelem. Ezt igyekeznek betartani szolgálatban és azon kí­vül is. Persze, előfordulhat olyan, hogy valaki néha elkésik a szol­gálatból, valami közbejött, s ak­kor munkaerejét pótolni kell, új embert 'kell beállítani. Gondot okoz a szolgálatban másoknak és kárt okoz önmagának. Az elmúlt évben számtalan esetben kellett fegyelmit indítani a kötelesség- mulasztók ellen. Egy alkalommal bírósági tudó­sítást közöltünk arról, hogy a bé­késcsabai állomáson többen foly­tatólagosan dézsmálták a vonato­kat. Régi, használt cikkekeit, ládá­kat, s a jó ég tudná felsorolni mi mindent, sokszor filléres darabo­kat is hazahordtak valami furcsa villannak, röpködnek. Elsőnek a súlyos ötforintos lappan a földre, utána a könnyebbek, összeszalad­nak a szurkolók, s mindenki lesi: hány az írás, hány a fej. — Ez is ... ez is ... ez is... — kapkodja most már gyorsan. — Tizenegy forint — néz szót büsz­kén, és zsebre vágja a nyereséget. — Pörgethet a második ... A második savanyú képpel szedi össze a maradékot, sokat „rádobált”, de hiába, csak „vo­nalszéle” volt, ezért csak a má­sodik pörgetés jogát kaphatta meg. Így szórakoznak, nyernek, ve­szítenek a Kereki sikátor és az Arany János utca sarkán az öreg és fiatal cigányok, férfiak és nők — gyerekek is ... Szemben velük, a másik olda­lon, a megyei könyvtár 1. számú kölcsönző fiókja nyitja ki ajtaját. Idős néni rakosgatja a könyveket és ad Jókait, Mikszá- thot Kislánynak, öreg néninek, mikor ki jön, mikor ki mit kér. — Hány beírt olvasója van a kis könyvtárnak? — Száznegyven — válaszolja a néni —, most majd kérek már új köny veket Szabad Olgától... — mondja, és szinte be is mutatja rögtön a kerület olvasóit, meg a könyveit is. — Cigány olvasó van-e? — Akad, akad. Hatan be is vannak iratkozva... nagyon be­csületesen visszahozzák a köny­veket — teszi hozzá magyarázó­ig, mintegy védve a cigány olva­sóit. Elhallgatunk s átbámulunk a másik oldalra. Nézzük a pénzező- ket. — Vonalközép! — hallatszik át a boldog kurjantás, s látjuk azt is, hogy a pénzdarabok a levegő­be repülnek, perdülnek, lehulla­nak, szétgurulnak ... — Hát igen — sóhajt a könyv­táros. — Csak egy poros kocsiút választja el őket tőlem, de egye­lőre nehezen teszik meg ezt az utat. Az az öt-hat is főleg diák. Majd ők, az újak! Mert ha le-Ie is ülnek az árok szélére néha, könyvvel teszik azt... Rászakad a nagy árnyakkal kö­zeledő alkony a kis utcára. Az­tán összekülöniböznek, mert nem látták jól, hogy fej vagy írás. Élénk beszéddel, széles gesztusok­kal távoznak el. Egy hároméves kislány le-lemaradozik, de aztán kocog egy kicsit... Ott marad az egyenes vonal a járda és az árok széle között, Odasétáiok, megnézem közelről, és találok egy húszfillérest. Elte­szem. Igaz, | kívül gurult a pályán, de hátha azért szerencsét hoz . .. Most már álmosan hangzik az utolsó, méltatlankodé nádiveréb hangja is: „Kere ... kere... ki, ki, ki...” Ternyák Ferenc gyűj'tőszenvedélynek engedelmes- kedve. A tárgyalás szünetében a bírónőtől azt kérdeztem, hogy va­jon ezt az ügyet miért ők tárgyal­ják? — Nincs társadalmi bíróság a békéscsabai állomáson, pedig jó lenne, mert az ilyen ügyek oda tartoznak. S kérdésünkre, hogy miért nincs, az állomásfőnök így válaszolt: — Nem kaptunk rá utasításit. Csak azokon a helyen kell ilyet szervezni, ahol önálló elszámolás­sal gazdálkodnak, így például a Landler Jenő Járműjavító Válla­latnál — válaszolta az állomási szakszervezeti bizottság titkára. — Jó lenne, ha volna? — Nem tud juk . . . A válaszok nem nyugtattak meg, s akikkel beszélgettem, azok sem tudtak meggyőzni arról, hogy a felülről jövő rendelkezés hiá­nya akadályozza a társadalmi bí­róság létrehozását. Mit mutatnak a számok? 1964-ben 39 esetben indult fe­gyelmi eljárás az állomásfőnök­ségen dolgozók ellen. 1965 első fél évében pedig már 30 dolgozó ellen. És 1965 első fél évében 143 esetiben 130 dolgozó okozott 74 ezer 577 forint értékű kárt, ami­ért különböző fegyelmi bizottsági tárgyalás során kapott büntetést. A fenti számok csupán azt sej­tetik, hogy az ál lomás vezetés ad­minisztratív úton hozott intézke­déseket a szabálysértést, a gon­datlanságból eredő balesetet oko­zó személyek ellen, de azt már nem mutatják, hogy vajon ezen túl mit tettek a dolgozók nevelé­séért? — Különböző előadásokat szer­veztünk, amelyben a társadalmi tulajdon védelmének fontosságá­ra hívtuk fel a figyelmüket — mondja Molnár Gábor, az állo­más főnöke. S az első történet azt bizonyít­ja, hogy még többet kellene az emberekkel foglalkozni, jó szóval, egymást segítőén és nem ártana a társadalmi bíróság erejével. Mondják, hogy bérfizetési na­pokon a szakszervezeti funkcioná­riusok, de még a pártvezetőségi tagok is sokszor odaállnak az Utasellátó ajtajába s a már illu- minált állapotban levő dolgozókat távozásra szólítják fel. És ma a különböző rendelkezések, a külön­böző szakszervezeti bizottságok között hólabdaként száll a társa­dalmi bíróság ügye s a vélemé­nyek szerint azért egyöntetű a megállapítás: Felsőbb szervek rendelkezése nélkül is létre kellene hozni... Dóczi Imre pást, 4 esetben betörési kísérletet követett el. De már terveikben szerepelt a békéscsabai posta, a pépállomás, a Balassi Művelő­dési Otthon, az Úttörőház „meg- dézsmálása” is. De térjünk vissza bűncselek­ményeikre, amelyeket a rendőr­ségi vizsgálat már bizonyított és amelyet önvallomásukban, „re­gényes stílusban” ők maguk is beismertek. B. M. fogalmazásában így hang­zik a beismerés első mondata: „Két hónappal ezelőtt törtem be először... A zsákmány ekkor majdnem ezer forint void’. A kalandos stílusú önvallomás ezután fejtegeti azt, hogyan szü­letett meg az ötlet a betörésre: „Sóvárogva néztük mindig bará­tommal a „kockában” (strand­vendéglő) a pénzes fiókot.. És B. M. fiatalkorúban meg­született az „ötlet” a betörésre. Az ingatlankezelő vállalat irodá­ját szemelte ki elsőnek, ahol az a bizonyos „zsákmány” ezer fo­rintot tett ki. Utána következett az általuk „kockának” nevezett strandvendéglő. Itt már . partneré­vel közösen követték el betörésü­ket, akit a fiatalkorú B. M. azzal invitált, hogy: „ügyes srác txigy, dolgozhatnánk együtt. ..” Jellem­ző a „fantáziájukra”: a yjvmi- kesztyű használatát igen fontos­nak tartották, hogy nyomot ne hagyjanak. A strandvendéglőből — a. WC-ablakon keresztül — mintegy 700 forint készpénzt, vodkát, bort, csokoládét, cigaret­tát — az ő szavukkal élek — „újítottak.” A békéscsabaiak tudtak arról is. hogy a Szabadság téri gyógy­szertárba három-három és fél hónappal ezelőtt egyik éjszaka be­törtek. E „bűnöző-duó” leleplezé­sével a tettesek itt is előkerültek. Először kulcsot loptak, majd ar­ról egy kisiparossal sürgős címen másolatot készítettek, hogy huza­mosabb ideig legyen szabad az út a gyógyszertárba. De aztán rész­ben azért, mert az ajtót is ki kellett szakítani, részben azért, mert el­kapta őket a lopási vágy, „kény­telenek voltak” nyakig mászni a lopásba. A pénzt elemelték a pénztárgépből, azitán 10 darab in­jekciós fecskendőt, 5 doboz injek­ciós tűt, gumikesztyűket, gyógy­szereket loptak. És hallgassuk csak az önvallomást: „A gyógy­szert csupán azért vittük el, hogy ezzel férevezessük a rendőrséget, ugyanis azt hittük, hogy ennek alapján olyan emberre gondolnak, akik jártasak a gyógyászatban." ■ Láttam a fényképfelvételt, amely rögzíti a bűncselekmény eszközeit. Az álkulcsok különbö­ző sorozatban, a gumikesztyűk, a biztonsági kulcsok, és egyéb szer­számok, amelyek mind segédesz­közök voltak a betörésihez. Ide­tartozik a lopott kerékpár is, amelyet használat után a Körös­csatorna fenekébe eresztettek együtt a lopott pénzeskazetták­kal. A kerékpárra egyébként nem azért volt szükségük, hogy érté­kesítsék, hanem a ravasz meg­fontoltság azt súgta nekik, hogv ha kerékpáron mennek a célhoz, akkor a nyomozó rendői’kutyák nem tudják követni őket. A többi betörés: a IV. számé általános iskolából magnetofon' „szereztek”, aztán fosztogatták a VII. számú általános iskolát. többször beosontak a békéscsabai gimnáziumba, ahonnan nem cse­kély összeget loptak el. B. M, vallomásából: „Nappal kinyitó - tűk az ablakot, ahová aztán este visszatértünk. Itt jutott nekem egy esetben tíz darab százas, négyszáz forintnyi tízforintos és százötven forint apró.” De már ezt megelőzően is „szerzett” in­nen a fiatalkorú bűnöző ezer fo­rint készpénzt. Az elvetemültségükre és a ve­szélyességükre vall, hogy álarcos és kasszafúrós betöréseket forgat­tak fejükben, s arról is „gondos­kodtak”, hogy megtanuljanak búvárkodni, aminek esetleg hasz­nát veszik, ha a Körös-csatorna fenekére rejtett holmikra szüksé­gük lenne. Az pedig egyenesen „klasszis” számba megy. hogv spirituszt szereztek, amiben eset­leg olyan bőrfoszlányokat tartó­síthatnak, amelyeket ujjúkra ra­gasztottak volna, ha ujjlenyoma­tot v«z tőlük a rendőrség. E bűncselekmény elkövetői rö­videsen bíróság elé kerülnek. „Kalandos” és a társadalomra ve­szélyes tetteikért felelniük kell. Sem a gyerekes ötleteik és fantá­ziáik, sem a fiatal koruk nem mentheti fel őket. De a tanulsá­got a felnőtteknek is le kell von­niuk! Példának is vehetjük azo­kat a dolgozókat, akik a két fia­talember leleplezését elősegítet­ték. Varga Tibor IBUSZ-fársasutazás INDUL OKTOBER 20-ÁN Szíriába és Libanonba A kirándulás résztvevői útjuk során felke­resik Damaszkusz. Aleppo, Bejrut és Ba- albeck nevezetességeit. RÉSZVÉTELI DlJ KB. 7600,— FT JELENTKEZÉS ÉS RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁS AZ IBUSZ UTAZÁSI IRODÁKBAN BÉKÉSCSABÁN, GYULÁN, OROSHÁZÁN ÉS SZARVASON, VALAMINT AZ IBUSZ FMSZ TÁRSASUTAZÁSI KI RENDELTSÉG EKÉN. 90664

Next

/
Thumbnails
Contents