Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-21 / 170. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1965. JÚLIUS 21., SZERDA Ára 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM A MEGYEI PÁRT Hl ZOTT SÁG E S A MEGYEI TANÁCS LAPJA Helsinki tanulsága Jean Paul Sartre, korunk egyik legnevesebb es legvitatottabb írója nehány hete lemondta az amerikai elöadókörútra invitáló meghívást. Nem idő hianya vagy egészségi okok miatt, hanem nyíltan kimondta: a washingtoni kormány politikája elleni tiltakozásul. S ugyanez a Sartre elutazott a béke-világkongresszusra. A helsinki szószéken ő olvasta fel azt a határozattervezetet, amely a vietnami kérdéssel foglalkozott... Egyetlen példa csupán — valóban csak csepp a tengerben —, de megmutatja, milyen hatással van a békemozgalom a mind szélesebb tömegekre, társadalmi rétegekre. Hat napon át, néha az éjszakai órákba nyúlóan tanácskozott a helsinki kongresszus. Már a tényszerű adatok is sokat mondanak: 98 ország csaknem másfél ezer küldötte gyűlt egybe, negyvennyolc nemzetközi szervezet megfigyelőd, képviselői voltak jelen. Egyaránt sor került teljes plenáris ülésekre, valamint bizottsági tanácskozásokra, hogy még elmélyültebben tárgyalhassák meg az egyes témákat. Mintegy hétszázan szóltak hozzá a különböző fórumokon a vitatott kérdésekhez, vagyis lényegében minden második küldött aktivan is részt vett a megbeszéléseken. Természetes, hogy egy ilyen óriási kórus — még ha mindenki a béke védelmének jegyében utazott is Helsinkibe — okvetlenül több szólamé. Azzá teszi a nézetek, felfogások sokasága, ezért a helsinki tanácskozással is óhatatlanul együttjártak a viták. Több nyugati delegáció tagjai között, a kétségtelen jó szándék mellett, tapasztalható i'olt bizonyos naivitás, talán nem volt még mindegyikük mentes olyan illúzióktól sem, amelyeket különben már régen áthúztak a világpolitika realitásai. Igaz, a vitakezdeményezések nem voltak mindig maradéktalanul hasznosak. Különösen egyes kínai, albán, indonéz, és japán küldöttek részéről voltak jeled annak, hogy terméketlen szócsatába akarják fullasztani a megbeszéléseket, s éppen a legfontosabb témáktól kívánják elvenni a figyelmet. A kongresszus — a vi- lágbékémozgalom demokratizmusának jegyében külön „vitaéjszakát” tartott, amelyen az egyes küldöttségek külön is kifejthették álláspontjukat, viszont ragaszkodott ahhoz, hogy a valóban legfontosabb ügyek megvitatását ne zavarják okvetetlenkedések. A napirenden egyébként tíz fő téma szerepelt. Vagyis voltak olyan témák, amelyek már több ízben szerepeltek korábbi tanácskozásokon is, más pontok beiktatására viszont a fejlődés, a helyzet változása adott okot. Az Egyesült Államok által mesterségesen kirobbantott ENSZ-válság például indokolttá tette, hogy külön foglalkozzanak a világszervezet jövőjével. Vagy: miután a gyarmati rendszer már végóráit éli, s mind több ország nyeri el politikai függetlenségét, a következő láncszem ezek megvédése a neo- kolonializanus ellen, s gazdasági függetlenségük biztosítása. Azt pedig aligha kell különösképpen magyarázni, hogy jóllehet, a vietnami nép harcával vállalt szolidaritásról nem először tanácskoznak nemzetközi békefórumokan, ezúttal a kérdés minden mást megelőzve, első helyre került. Hiszen, ha a békés egymás mellett élésről, a háború és a béke erőinek összecsapásáról szólunk, az napjainkban mindenekelőtt Vietnamra kell, hogy vonatkozzék. A helsinki kongresszusnak pedig éppen az volt a legjelentősebb eredménye, hogy a vietnami kérdésben — túlnyomó többséggel — határozott és világos álláspontot fogalmazott meg. Elítélte az Egyesült Államok bűnös és agresszív politikáját, teljes, cselekvő együttérzéséről biztosította a vietnami népet, úgy a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, mint a Dél-Vietnamban harcolókat. A már ismert követelések — amelyek teljesítésével lehet csak elképzelni a vietnami probléma rendezését — most a kongresszus határozatának rangjára emelkedtek. Tehát: be kell szüntetni az amerikai agressziót, fel kell hagyni a VDK-ellenes kalózakciókkal és bombázással, meg kell szüntetni Dél-Vietnamban az amerikai támaszpontokat s ki kell vonni onnan az Egyesült Államok, valamint szövetségesei — Ausztrália, Dél-Korea, Üj-Zéland — csapatait. Helsinki figyelmeztetett: azok a nyugati körök, amelyek ebben a kritikus helyzetben a békemozgalom megosztottságával számoltak, tévedtek. Le kell vonniuk a tanulságot, látniuk kell, hogy egységes, világméretű tiltakozással kerültek szembe. Ez a helsinki tanulság egyben azoknak is szól, akik megpróbáltak belülről zavart kelteni: ma a legfontosabb az akcióegység a béke védelmében, minden más részvita csak ezután következhet. Aki felelősséget érez magában a béke és a szocializmus ügye iránt, csakis ebből az alapból indulhat ki. Nehéz egy cikk keretében felsorolni, hogy Vietnam mellett, azzal párhuzamosan mi mindennel foglalkozott még a kongresszus. Mindehhez, a kongresszus te- mékeny munkájához mi is hozzájárultunk. A magyar küldöttek gyakran hallatták hangjukat a bizottságokban, állam vezetőink közül Dobi István és Kállai Gyula táviratban köszöntötte a tanácskozást. A helsinki béke-világ- kongresszus jelvénye — amely a finn főváros címerét és a békemozgalom gondolatát ötvözte egybe — földgömböt ábrázolt zöld ággal, tengeren haladó csónakon. Átérezzük és értjük ezt a jelképet mi is. Mert akárhogyan is hánykolódik a hajó a viharos tengeren — a nemzetközi feszültség hullámain —, megvédjük a süllyedéstől, megvédj ük a békét, a jövőt, az életet. R. E. [lést fartőit az MHS Békés megyei Intéző Bizottsága Tegnap délután a békéscsabai repülőtéren ülést tartott az MHS Békés megyei Intéző Bizottsága. Az intéző bizottság tagjai megtárgyalták az MHS országos elnökségének 1965. május 22-i ülésén hozott határozatát. Ezután vita következett, majd elfogadták a határozat végrehajtásának biztosítására kidolgozott megyei intézkedési tervet. Az ülésen részt vett és felszólalt Várkonyi László ezredes elvtárs, az MHS országos elnök- helyettese, s megjelentek a megyei párt-, állami, társadalmi és tömegszervezetek képviselői. MAI SZÁMUNKBÓL: A legjobb megoldások tudománya (2—n3. oldal) Tárcsái gondok (3. oldal) r Újra termel a gyár <4* oldal) Magános emberek ...................... (5. oldal) F élidő a megyei I, osztályú labdarúgó-bajnokságban Cl. oldal) flz őszi mezőgazdasági munkákra ás a téli gépjavításra kidolgozott intézkedési tervről, a megyei tanácsülésre való felkészülésről tárgyalt a megyéi tanöcs végrehajtó bizottsága hető el, ha a sokrétű feladatot meg- I feladatok elvégzésének sorrendiKedden délelőtt tartotta ülését Békéscsabán a megyei tanács végrehajtó bizottsága, ahol először az őszi mezőgazdasági munkák végzésére és a téli gépjavításra való felkészülés intézkedési tervét tárgyalták meg. A vb megfelelően egybehangolják és biztosítják a magas fokú szervezettséget. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy a munkák elvégzésére a járási, városi tanácsok mezőgazda- sági osztályai, a lermelőszovetkeállapította, hogy a munka időben ' zetek részletes intézkedési terve- ?s jó minőségben csak úgy végez- | két dolgozzanak ki, ahol az egyes Megalakult a TIT megyei szervezete szerkesztésében megjelenő tudományos és kulturális szemle szerkesztő bizottsága tagjai: Elek László, dr. Fodor György, Gácsér József, dr. Kovács Gábor, dr. Krupa András, dr. PiJúlius 19-én, hétfőn délután 3 órakor dr. Kertész Márton, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg a TIT megyei szervezete kiadásában megjelenő tudományos és kulturális szemle szerkesztő bizottságának alakuló ülését. Dr. Kertész Márton bevezető szavaiban elmondotta, hogy az új kiadvány — mely negyedévenként jelenik majd meg 1966-tól — elsősorban a Békés megyében élő élő szakírókra épít, de igénybe kívánja venni az ország más területén tevékenykedők munkásságát is. A kiadvány célja, hogy népszerű, ugyanakkor kifejezetten tudományos szinten repdszeres tájékoztatást nyújtson megyénk tudományos, népművelő és művészeti életéről. A szemle anyagi alapjainak biztosítását a megyei tanács és Békéscsaba város tanácsa közösen vállalta. A továbbiakban a meghívottak megalakították a kiadvány szerkesztő bizottságát. A felelős szerkesztői feladatokat ketten, Fan- csovits György tanár és dr. Tábori György múzeumig- zgató látja majd el. A szerkesztő bizottság rityi Károly és Sass Ervin. Az egyes számok összeállításakor a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének egy- egy képviselője is részt vesz a szerkesztő bizottság munkájában. ségét is meghatározzák. Ezt követően a július 28-án tartandó megyei tanácsülés napirendi pontjait tárgyalta meg a végrehajtó bizottság. A megyei tanács ülésén beszámoló hangzik el a második ötéves terv célkitűzéseinek teljesítéséről és ismertetik a harmadik ötéves terv feladatait. Ugyancsak ezen a tanácsülésen tárgyalják meg az 1966. évi községfejlesztési feladatokat is. A következő évi községfejlesztésben súllyal a kis községek fejlesztése szereped. A lakosság részvétele a tervek megvalósításában azt bizonyítja, hogy megyénk lakossága szívesen tesz községe vagy városa szépítéséért. Külön kiemelhető az, hogy az elmúlt öt év alatt mintegy 30 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. A végrehajtó bizottság ezután a bejelentéseket hallgatta meg, majd Papp Istvánnak, a végrehajtó bizottság elnökéneik zárszavával ért véget az ülés. Fél év alatt 124 építkezés terve készült el Augusztus végén kiállítást rendez a tervező iroda A Békés megyei Tanács Tervező Irodája az I. félévi tervét 102,7 százalékra teljesítette. Százhuszon- négy kisebb-nagyobb építkezés kiviteli tervét készítette el, a beruházási programúval és szakvéleménnyel együtt a kibocsátott munkák száma 182. A terveik kivitelezési összege csaknem 100 millió forint. A második fél évben elkészül Békéscsabán a Szabadság téren egy 18, az Ihász utcában pedig egy képző iskola 240 fős diákszállójának, valamint a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat békéscsabai irodaházának, ezenkívül számos mezőgazdasági létesítménynek a terve. Az iroda az ötéves önálló működése alkalmából augusztus végén kiállítást rendez Békéscsabán, a Technika Házában, amelyen az évek során tervezett és megvalósított létesítményeket, valamint 36 lakásos épület, továbbá Béke- az iroda fejlődését mutatják be az sen a mezőgazdasági szakmunkás-1 érdeklődőknek. v
