Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)

1965-07-16 / 166. szám

1965. július 16. 4 Péntek Hasznos vita a gazda szerepéről így is eleget tenni a termelés növekedő követelményeinek Kinek intéződik el az ügye? A lakosság és a tanács Talán hivatalos beszámolót is írhatnék arról, hogy július 13-án a békéscsabai pártházban az MSZMP városi bizottsága meg­tárgyalta a városi tanács ügyinté­ző aipparátusának igazgatási tevé­kenységét. Bizonyára abban is el tudnám mondani, hogy mi volt a lényeg, de kevésbé tudnám érzé­keltetni, hogy a vitában részt ve­vők milyen szenvedéllyel szóltak arról, hogy a megyeszékhely foko­zódó szerepe. Jelentősége mennyire múlik éppen a tanács mindennapi tevékenységén. És nem véletlen, hogy erről volt szó, hiszen az alapvető kérdés ez: gazdája-e a tanács és annak ap­parátusa a városnak? S a kérdés­hez tartozó gondolat; vajon a jó gazda gondosságával tárgyalja-e az ügyeket? Nem lehet egyszerű, merev sémák szerint erről vitat­kozni, hisz különböző határozatok egymás mellé állítása nem sokat bizonyítana. S azt hiszem, az ol­vasókat is jobban érdekli, hogy vajon ügyes-bajos dolgaik hogy intéződnek éL Ügyintézés régen és most A jelentést széles körű bizottság állította össze, amelyben értékel­ték a hivatalos ügyintézés mun­káját és szóltak azokról a hiányos­ságokról, -amelyek napjainkban még a tanács és az odaérkező ügy­felek kapcsolatában rossz. Előfor­dult, állapítja meg a jelentés, hogy egy-egy ügyfélnek azt sem mond­ják, hogy üljön le, hanem osak úgy kutyafuttában intézik el ügyét, vagy gyorsan kimondják: „Nem lehet elintézni.” A megyei tanács vb elnöke hoz­zászólásában valahogy így fogal­mazott: Az elmúlt 15 esztendő fejlődésé­nek abban is tükröződnie kell, hogy annak az idós hetvenéves bácsinak, aki valamilyen ügyes- bajos- dolgával keresi fel a taná­csot, tudjuk megmagyarázni, mit miért intézünk el, és mit miiért nem intézünk el. Ezt értő szóval, érző szívvel, s az ügy iránti tiszte­lettel kell mindennapi munkánk­ban megtenni. Ez tanácsaink iga­zi különbsége a régi közhivata­lokkal szemben. Örömmel állapították meg: a békéscsabai városi tanács ügy­intézése az elmúlt években sokat fejlődött. Az emberek többsége bátran keresi fel a hivatalt, és- jó Ötmillió forintos beruházás­sal építenek korszerű, 535 kilo­watt teljesítményű ellennyomá- sos gőzturbinát a tégla- és cse- répipari vállalat békéscsabai I. számú gyáregységében. A tur­bina egyrészt elektromos ener­giát termel majd a különböző munkagépek számára, másrészt a szárító-berendezéseket fogja ellátni fáradt gőzzel. A Láng Gépgyárban készült tvirbinamotor és a Klement kapcsolatot jelent az, hogy a ta­nácstagok ebben segítőén képvi­selik választóik érdekét. Ahol csattan az ostor A vitában sok szó esett arról is, hogy Békéscsaba fejlődése az el­múlt esztendőkben mindenki szá­mára láthatóvá vált. Azonban ta­lán éppen ez váltja ki a legtöbb vitát is. Sokan vitatkoznak azon, hogy ha megépül egy járda vagy egy út, miért „itt”, miért nem „amott” készült el. Emlékszem arra, hogy még a Bánszki utcában a parkosítás hiányzott, több levél­írónk kérte, hogy oda építsenek játszóteret is. Az most elkészült. E hó 5-ón azonban Kovács Dénes és társa nevében levelet kaptunk, amelyben aA’ól írnak, hogy ez a játszótér a gépkocsivezetők réme, mert arról a gyerekek a labda után minden pillanatban a járdára és az úttestre szaladnak. Kinek van igaza? Hogy lenne jó? Ez az, amin mindenki vitatkozik ebben a városban. Bár az is lehet, hogy egy községben is hasonló módon történik egy-egy létesítmény meg­épülte utón, ott is kiderül, hogy jobb lett volna másképp. Különö­sen áll ez a megyeszékhelyre, mert így fordulhat elő, hogy a külön­böző szervek különböző intézke­déseket tesznek. Jellemző, hogy a város alapközművesítésének gond­jaihoz mindenki hozzászól, sőt mindenki beleszól, de a városi ta­nács tehet a legkevesebbet azért, hogy a víz, vagy a csatornaépítés ilyen, vagy olyan ütemben történ­jen. Ez csattan aztán a városi ta­nácson úgy is, hogy esetleg 100 ez­reket költ el hiába és mégse tud­ja megoldani a lakosság jogos igé­nyét. Az értekezlet ezért állapítot­ta meg: nagyobb beleszólást kell engedni a város fejlesztésébe a helyi tanácsnak, amelyhez azon­ban az szükséges, hogy a hivatal- vezetés mindig a jó gazda gondos­ságával mérje fel a lehetőségeket és az igényeket. Így teremtsen összhangot az óhajok, a kérések és a megvalósulás között. B további feladatok Nehéz lenne egyetlen cikk ke­retében összefoglalni a több mint négy óra hosszáig tartó vita vala­mennyi hozzászólását. Mégis az általánosságokon túl arról esett a legtöbb szó, hogy a tanács tekinté­lyének növelése, az ügyintézés ma­gasabb színvonalra emelése nem Gottwald Villamossági Gyár ál­tal szállított generátor szerelési munkálatai az elmúlt napokban fejeződtek be. Jelenleg a nagy teljesítményű erőgép üzemelési feltételeinek kialakításán dol­goznak. Augusztus 23-ra terve­zik a berendezés próbaüzemé­nek megindítását, amely egy század elején gyártott rossz ha­tásfokú gőzgép használatát teszi nélkülözhetővé. képzelhető el másképp, csak az ügyintézők hivatásszeretetémk növelésével. Szeretik a mi ügyintézőink saját városukat? Ugye, furcsa kérdés? Nem szok­tunk erről beszélni. Pedig beszél­ni kell róla annál is inkább, mert ma sehol nem lehet ügy dolgozni, hogy valaki ne értse munkája ér­telmét. Ez fokozottabban áll egy hivatalra, amelynek intézkedései a város egész lakosságát érintik. És a békéscsabaiak, ha hivatalos ügyeiket intézik a tanácsnál, olyan ügyintézőkkel szeretnének talál­kozni, akik szívvel-lélekkel az igen mellett vannak, és nem azt kere­sik, kutatják, hogy mivel lehet el­utasítani a kérést. A város fejlődése megköveteli, hogy sokkal nagyobb gondosság­gal, és több odaadással képvisel­jük érdekét, és dolgozzon bárki, bármilyen beosztásban, parkőr­ként vagy hivatalvezetőként, érezze, hogy napi tevékenysége így, vagy úgy,része a város életé­nek. Jól dolgozni, ez a legfonto­sabb bármilyen poszton. És külö­nösen jól kell dolgozni azoknak, akik egy városért vannak, akik a lakosság ügyeit intézik az egymást követő hétköznapokon. E hétköznapi tett teheti ünnepivé az emberek találkozását a hivatal­Lapunk július 11-i számában cikkét közöltünk arról, hogy a békési járásban valamennyi köz­ség felkészült a nyári tűzvédelem­re. A cikk utolsó bekezdésében azonban arról is szóltunk, hogy komoly gondot okoz a modern ri­asztóberendezések beszerzése, mert -— bár nem drága, 1100 fo­rint — a hiányos műszaki leírás miatt nem ismerik kellően a ké­szüléket, másrészt nem tudják az illetékes községi tűzvédelmi cso­portok, hogy a megye melyik bolt­jában lehet megvásárolni. Ezzel kapcsolatosan a megyei tűzoltóparancsnokság nevében Várhegyi Ferenc őrnagy elvtárs kereste meg szerkesztőségünket. A többi között elmondotta, hogy a A FEJLŐDÉS mind nagyobb és nagyobb feladatok elé állítja a kisipari termelőszövetkezetek gazdasági vezetőit is. Egyre in­kább felvetődik a kérdés: ki tud többet, jobbat, olcsóbban termel­ni? A cél elérésében alapvető kö­vetelmény, hogy megfelelő mű­szaki gárda álljon rendelkezésre. Korábban a szövetkezetek ve­zetői általában nem érezték en­nek a szükségességét. Az volt a véleményük, hogy egy mérnök- hallgató egyetemi ösztöndíja 5 évig tartó „felesleges” költség. ^Ia eddig megvoltak enélkül, meglesz­nek ezentúl is. MA MAR EZ A NÉZET/általá­ban megszűnt, ami különösen az építőipari, de más ktsz-eknél is megmutatkozik. Sürgősen szeret- I nének mérnököt, de honnan? A diploma megszerzése után legtöb­ben az ország ipari centrumaiban és nagyobb vállalatoknál helyez­kednek el, Békés megyóbe keve­sen és inkább családi okok miatt jönnek. Aki pedig valamelyik ktsz-nél vállal állást, egyrészt magasabb keresetre, másrészt pe­dig lakásra tart igényt. A nehe­zebb kérdés az utóbbi, aminek a megoldására csak egy mód lenne: ha az OKISZ megtalálná a lehető­ségét annak, hogy a nagyobb szö­riasztóberendezés részletes mű­szaki leírása a „Magyar Tűzoltó” 1963 novemberi számában talál­ható meg. Ez a folyóirat megyénk valamennyi községébe jár. Az il­letékes bolt kijelölésével kapcso­latosan megtudtuk Várhegyi elv­társtól, hogy a Békés megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat 41- es számú műszaki boltját jelölték ki a riasztóberendezés árusítására. Szóit arról is Várhegyi Ferenc, hogy a megyei tanács igazgatási osztályát, megkéri arra: mérje fel, hogy megyénkben hány riasztó- berendezést igényelnek a községek s akkor a Békéscsabán lévő mű­szaki bolt ennek megfelelő meny- nyiségű készlettel áll a tűzvédel­mi csoportok rendelkezésére. vetkezetek — amelyek anyagilag bírják — lakást építhessenek. Ritkábban történik meg, hogy egy mérnök valamelyik állami vállalattól ktsz-hez szeretne át­menni. Rendszerint akkor fordul elő, ha a vállalat és a mérnök között nézeteltérés támad. De vaj jón nem lesz-e valamilyen folyta­tása ennek? A tapasztalat azt mu­tatja, hogy ilyen esetben a szö­vetkezet gondja csak ritkán oldó­dik meg. ISMÉT VISSZA KELL TÉRNI tehát az ösztöndíjas mérnökkép­zés kérdéséhez, mint a legcélrave­zetőbb megoldáshoz. Ennek több előnye van, még ha 5—6 évig fi­zetni és várni is kell. Gondoljunk csak arra, hogy a szövetkezet ma­ga választhatja ki azt a fiatalt, akit taníttatni akar. Valószínű, az ifjú mérnök szívesen megy majd vissza abba a közösségbe, amely sok áldozatot hozott érte és min­den remény megvan arra, hogy a szövetkezet felvirágoztatását lel- kiismeretbeli kérdésnek fogja tar­tani. Dobra Sándornak, a Békés me­gyei KISZÖV személyzeti előadó­jának tájékoztatása szerint azon­ban a szövetkezetek csak kötött számban létesíthetnek ösztöndíj- alapot. Ha az OKISZ a megyében évenként 2—3 személyre biztosí­taná a lehetőséget, akkor az sok segítséget jelentene. TECHNIKUSOKBAN NINCS HIÁNY a szövetkezetekben, egye­seket azonban gyenge képességük, nem rátermettségük miatt az is­kolád képzettségüknek megfelelő munkakörben' nem tudnak fog­lalkoztatni. Több nagy gyakorlat­tal rendelkező szakember jár a békéscsabai gépipari technikum esti tagozatára, akik közül egye­sek majd műszaki beosztásba ke­rülnek. A KISZÖV elősegíti, hogy azok, akik kedvet éreznek maguk­ban, tanuljanak. Nagyobb szövet­kezeteknél az a későbbi cél, hogy a csoport-, (építés-), műhely- és brigádvezetők lehetőleg techniku­si képesítéssel rendelkezzenek. A tanulási kedv igen nagy, de nem minden szövetkezetben ösztönzik azokat a technikusi ok­levél megszerzésére, akikre' mint vezető beosztású műszakiakra a későbbiekben számítani tudná­nak. Helyes lenne, ha a vezetőség ilyen vonatkozásban is előre ter­vezne. A KISIPARI TERMELŐSZÖ­VETKEZETEK dolgozóinak a szá­ma a megyében csaknem 7 ezer. Közülük az utóbbi években 2 ezer kétszázan elvégezték az általános iskola VIII. osztályát. Legtöbben idősebbek, akik az előző időszak elmaradását pótolták. Ez a folya­mat még nem fejeződött be, de a képzettebb, műveltebb emberek számának gyarapodása máris kedvezően érezteti hatását a szö­vetkezeti mozgalomban. És ha a mérnökök, technikusok számának növekedése megfelelően alakul, akkor a szövetkezetek továbbra is eleget tudnak majd tenni a ter­melés állandóan növekedő köve­telményeinek. P. B. Közület munkaerőigénye Az EM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munka­helyekre — férfi és női segédmunká­sokat, valamint kubikosokat. Munkás­szállást és napi kétszeri étkezést biz­tosítunk. Tanácsigazolás és ' munka­ruha szükséges. Jelentkezés: Buda­pest V., Kossuth Lajos tér 13—15, föld­szint. Előzetes jelentés! Szolgáltatóházak a lakosság szolgálatában Kaszaperen, Nagykamaráson és Lökösházán A fenti helyeken a közeljövőben megnyíló szolgáltató házakban NŐI ÉS FÉRFIFODRÁSZAT, CIPÉSZ, valamint TELEVÍZIÓ- és RÄDIOFELVEVÖHELYEK áll­nak a lakosság rendelkezésére. Gyors, pontos és szakszerű szövetkezeti munkával a lakosság szolgálatában! Keresse fel bizalommal fenti részlegeinket! 306 Utolsó szakaszába érkezett a békéscsabai I. számú téglagyár turbinájának építése lal. Dóczi Imre Cikkünk nyomán Hol kapható riasztóberendezés

Next

/
Thumbnails
Contents