Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-16 / 166. szám
1965. július 16. 4 Péntek Hasznos vita a gazda szerepéről így is eleget tenni a termelés növekedő követelményeinek Kinek intéződik el az ügye? A lakosság és a tanács Talán hivatalos beszámolót is írhatnék arról, hogy július 13-án a békéscsabai pártházban az MSZMP városi bizottsága megtárgyalta a városi tanács ügyintéző aipparátusának igazgatási tevékenységét. Bizonyára abban is el tudnám mondani, hogy mi volt a lényeg, de kevésbé tudnám érzékeltetni, hogy a vitában részt vevők milyen szenvedéllyel szóltak arról, hogy a megyeszékhely fokozódó szerepe. Jelentősége mennyire múlik éppen a tanács mindennapi tevékenységén. És nem véletlen, hogy erről volt szó, hiszen az alapvető kérdés ez: gazdája-e a tanács és annak apparátusa a városnak? S a kérdéshez tartozó gondolat; vajon a jó gazda gondosságával tárgyalja-e az ügyeket? Nem lehet egyszerű, merev sémák szerint erről vitatkozni, hisz különböző határozatok egymás mellé állítása nem sokat bizonyítana. S azt hiszem, az olvasókat is jobban érdekli, hogy vajon ügyes-bajos dolgaik hogy intéződnek éL Ügyintézés régen és most A jelentést széles körű bizottság állította össze, amelyben értékelték a hivatalos ügyintézés munkáját és szóltak azokról a hiányosságokról, -amelyek napjainkban még a tanács és az odaérkező ügyfelek kapcsolatában rossz. Előfordult, állapítja meg a jelentés, hogy egy-egy ügyfélnek azt sem mondják, hogy üljön le, hanem osak úgy kutyafuttában intézik el ügyét, vagy gyorsan kimondják: „Nem lehet elintézni.” A megyei tanács vb elnöke hozzászólásában valahogy így fogalmazott: Az elmúlt 15 esztendő fejlődésének abban is tükröződnie kell, hogy annak az idós hetvenéves bácsinak, aki valamilyen ügyes- bajos- dolgával keresi fel a tanácsot, tudjuk megmagyarázni, mit miért intézünk el, és mit miiért nem intézünk el. Ezt értő szóval, érző szívvel, s az ügy iránti tisztelettel kell mindennapi munkánkban megtenni. Ez tanácsaink igazi különbsége a régi közhivatalokkal szemben. Örömmel állapították meg: a békéscsabai városi tanács ügyintézése az elmúlt években sokat fejlődött. Az emberek többsége bátran keresi fel a hivatalt, és- jó Ötmillió forintos beruházással építenek korszerű, 535 kilowatt teljesítményű ellennyomá- sos gőzturbinát a tégla- és cse- répipari vállalat békéscsabai I. számú gyáregységében. A turbina egyrészt elektromos energiát termel majd a különböző munkagépek számára, másrészt a szárító-berendezéseket fogja ellátni fáradt gőzzel. A Láng Gépgyárban készült tvirbinamotor és a Klement kapcsolatot jelent az, hogy a tanácstagok ebben segítőén képviselik választóik érdekét. Ahol csattan az ostor A vitában sok szó esett arról is, hogy Békéscsaba fejlődése az elmúlt esztendőkben mindenki számára láthatóvá vált. Azonban talán éppen ez váltja ki a legtöbb vitát is. Sokan vitatkoznak azon, hogy ha megépül egy járda vagy egy út, miért „itt”, miért nem „amott” készült el. Emlékszem arra, hogy még a Bánszki utcában a parkosítás hiányzott, több levélírónk kérte, hogy oda építsenek játszóteret is. Az most elkészült. E hó 5-ón azonban Kovács Dénes és társa nevében levelet kaptunk, amelyben aA’ól írnak, hogy ez a játszótér a gépkocsivezetők réme, mert arról a gyerekek a labda után minden pillanatban a járdára és az úttestre szaladnak. Kinek van igaza? Hogy lenne jó? Ez az, amin mindenki vitatkozik ebben a városban. Bár az is lehet, hogy egy községben is hasonló módon történik egy-egy létesítmény megépülte utón, ott is kiderül, hogy jobb lett volna másképp. Különösen áll ez a megyeszékhelyre, mert így fordulhat elő, hogy a különböző szervek különböző intézkedéseket tesznek. Jellemző, hogy a város alapközművesítésének gondjaihoz mindenki hozzászól, sőt mindenki beleszól, de a városi tanács tehet a legkevesebbet azért, hogy a víz, vagy a csatornaépítés ilyen, vagy olyan ütemben történjen. Ez csattan aztán a városi tanácson úgy is, hogy esetleg 100 ezreket költ el hiába és mégse tudja megoldani a lakosság jogos igényét. Az értekezlet ezért állapította meg: nagyobb beleszólást kell engedni a város fejlesztésébe a helyi tanácsnak, amelyhez azonban az szükséges, hogy a hivatal- vezetés mindig a jó gazda gondosságával mérje fel a lehetőségeket és az igényeket. Így teremtsen összhangot az óhajok, a kérések és a megvalósulás között. B további feladatok Nehéz lenne egyetlen cikk keretében összefoglalni a több mint négy óra hosszáig tartó vita valamennyi hozzászólását. Mégis az általánosságokon túl arról esett a legtöbb szó, hogy a tanács tekintélyének növelése, az ügyintézés magasabb színvonalra emelése nem Gottwald Villamossági Gyár által szállított generátor szerelési munkálatai az elmúlt napokban fejeződtek be. Jelenleg a nagy teljesítményű erőgép üzemelési feltételeinek kialakításán dolgoznak. Augusztus 23-ra tervezik a berendezés próbaüzemének megindítását, amely egy század elején gyártott rossz hatásfokú gőzgép használatát teszi nélkülözhetővé. képzelhető el másképp, csak az ügyintézők hivatásszeretetémk növelésével. Szeretik a mi ügyintézőink saját városukat? Ugye, furcsa kérdés? Nem szoktunk erről beszélni. Pedig beszélni kell róla annál is inkább, mert ma sehol nem lehet ügy dolgozni, hogy valaki ne értse munkája értelmét. Ez fokozottabban áll egy hivatalra, amelynek intézkedései a város egész lakosságát érintik. És a békéscsabaiak, ha hivatalos ügyeiket intézik a tanácsnál, olyan ügyintézőkkel szeretnének találkozni, akik szívvel-lélekkel az igen mellett vannak, és nem azt keresik, kutatják, hogy mivel lehet elutasítani a kérést. A város fejlődése megköveteli, hogy sokkal nagyobb gondossággal, és több odaadással képviseljük érdekét, és dolgozzon bárki, bármilyen beosztásban, parkőrként vagy hivatalvezetőként, érezze, hogy napi tevékenysége így, vagy úgy,része a város életének. Jól dolgozni, ez a legfontosabb bármilyen poszton. És különösen jól kell dolgozni azoknak, akik egy városért vannak, akik a lakosság ügyeit intézik az egymást követő hétköznapokon. E hétköznapi tett teheti ünnepivé az emberek találkozását a hivatalLapunk július 11-i számában cikkét közöltünk arról, hogy a békési járásban valamennyi község felkészült a nyári tűzvédelemre. A cikk utolsó bekezdésében azonban arról is szóltunk, hogy komoly gondot okoz a modern riasztóberendezések beszerzése, mert -— bár nem drága, 1100 forint — a hiányos műszaki leírás miatt nem ismerik kellően a készüléket, másrészt nem tudják az illetékes községi tűzvédelmi csoportok, hogy a megye melyik boltjában lehet megvásárolni. Ezzel kapcsolatosan a megyei tűzoltóparancsnokság nevében Várhegyi Ferenc őrnagy elvtárs kereste meg szerkesztőségünket. A többi között elmondotta, hogy a A FEJLŐDÉS mind nagyobb és nagyobb feladatok elé állítja a kisipari termelőszövetkezetek gazdasági vezetőit is. Egyre inkább felvetődik a kérdés: ki tud többet, jobbat, olcsóbban termelni? A cél elérésében alapvető követelmény, hogy megfelelő műszaki gárda álljon rendelkezésre. Korábban a szövetkezetek vezetői általában nem érezték ennek a szükségességét. Az volt a véleményük, hogy egy mérnök- hallgató egyetemi ösztöndíja 5 évig tartó „felesleges” költség. ^Ia eddig megvoltak enélkül, meglesznek ezentúl is. MA MAR EZ A NÉZET/általában megszűnt, ami különösen az építőipari, de más ktsz-eknél is megmutatkozik. Sürgősen szeret- I nének mérnököt, de honnan? A diploma megszerzése után legtöbben az ország ipari centrumaiban és nagyobb vállalatoknál helyezkednek el, Békés megyóbe kevesen és inkább családi okok miatt jönnek. Aki pedig valamelyik ktsz-nél vállal állást, egyrészt magasabb keresetre, másrészt pedig lakásra tart igényt. A nehezebb kérdés az utóbbi, aminek a megoldására csak egy mód lenne: ha az OKISZ megtalálná a lehetőségét annak, hogy a nagyobb szöriasztóberendezés részletes műszaki leírása a „Magyar Tűzoltó” 1963 novemberi számában található meg. Ez a folyóirat megyénk valamennyi községébe jár. Az illetékes bolt kijelölésével kapcsolatosan megtudtuk Várhegyi elvtárstól, hogy a Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 41- es számú műszaki boltját jelölték ki a riasztóberendezés árusítására. Szóit arról is Várhegyi Ferenc, hogy a megyei tanács igazgatási osztályát, megkéri arra: mérje fel, hogy megyénkben hány riasztó- berendezést igényelnek a községek s akkor a Békéscsabán lévő műszaki bolt ennek megfelelő meny- nyiségű készlettel áll a tűzvédelmi csoportok rendelkezésére. vetkezetek — amelyek anyagilag bírják — lakást építhessenek. Ritkábban történik meg, hogy egy mérnök valamelyik állami vállalattól ktsz-hez szeretne átmenni. Rendszerint akkor fordul elő, ha a vállalat és a mérnök között nézeteltérés támad. De vaj jón nem lesz-e valamilyen folytatása ennek? A tapasztalat azt mutatja, hogy ilyen esetben a szövetkezet gondja csak ritkán oldódik meg. ISMÉT VISSZA KELL TÉRNI tehát az ösztöndíjas mérnökképzés kérdéséhez, mint a legcélravezetőbb megoldáshoz. Ennek több előnye van, még ha 5—6 évig fizetni és várni is kell. Gondoljunk csak arra, hogy a szövetkezet maga választhatja ki azt a fiatalt, akit taníttatni akar. Valószínű, az ifjú mérnök szívesen megy majd vissza abba a közösségbe, amely sok áldozatot hozott érte és minden remény megvan arra, hogy a szövetkezet felvirágoztatását lel- kiismeretbeli kérdésnek fogja tartani. Dobra Sándornak, a Békés megyei KISZÖV személyzeti előadójának tájékoztatása szerint azonban a szövetkezetek csak kötött számban létesíthetnek ösztöndíj- alapot. Ha az OKISZ a megyében évenként 2—3 személyre biztosítaná a lehetőséget, akkor az sok segítséget jelentene. TECHNIKUSOKBAN NINCS HIÁNY a szövetkezetekben, egyeseket azonban gyenge képességük, nem rátermettségük miatt az iskolád képzettségüknek megfelelő munkakörben' nem tudnak foglalkoztatni. Több nagy gyakorlattal rendelkező szakember jár a békéscsabai gépipari technikum esti tagozatára, akik közül egyesek majd műszaki beosztásba kerülnek. A KISZÖV elősegíti, hogy azok, akik kedvet éreznek magukban, tanuljanak. Nagyobb szövetkezeteknél az a későbbi cél, hogy a csoport-, (építés-), műhely- és brigádvezetők lehetőleg technikusi képesítéssel rendelkezzenek. A tanulási kedv igen nagy, de nem minden szövetkezetben ösztönzik azokat a technikusi oklevél megszerzésére, akikre' mint vezető beosztású műszakiakra a későbbiekben számítani tudnának. Helyes lenne, ha a vezetőség ilyen vonatkozásban is előre tervezne. A KISIPARI TERMELŐSZÖVETKEZETEK dolgozóinak a száma a megyében csaknem 7 ezer. Közülük az utóbbi években 2 ezer kétszázan elvégezték az általános iskola VIII. osztályát. Legtöbben idősebbek, akik az előző időszak elmaradását pótolták. Ez a folyamat még nem fejeződött be, de a képzettebb, műveltebb emberek számának gyarapodása máris kedvezően érezteti hatását a szövetkezeti mozgalomban. És ha a mérnökök, technikusok számának növekedése megfelelően alakul, akkor a szövetkezetek továbbra is eleget tudnak majd tenni a termelés állandóan növekedő követelményeinek. P. B. Közület munkaerőigénye Az EM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munkahelyekre — férfi és női segédmunkásokat, valamint kubikosokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsigazolás és ' munkaruha szükséges. Jelentkezés: Budapest V., Kossuth Lajos tér 13—15, földszint. Előzetes jelentés! Szolgáltatóházak a lakosság szolgálatában Kaszaperen, Nagykamaráson és Lökösházán A fenti helyeken a közeljövőben megnyíló szolgáltató házakban NŐI ÉS FÉRFIFODRÁSZAT, CIPÉSZ, valamint TELEVÍZIÓ- és RÄDIOFELVEVÖHELYEK állnak a lakosság rendelkezésére. Gyors, pontos és szakszerű szövetkezeti munkával a lakosság szolgálatában! Keresse fel bizalommal fenti részlegeinket! 306 Utolsó szakaszába érkezett a békéscsabai I. számú téglagyár turbinájának építése lal. Dóczi Imre Cikkünk nyomán Hol kapható riasztóberendezés
