Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)

1965-07-15 / 165. szám

1963. Július 15. 6 Csütörtök TUDOMÁNY - TECHNIKA Ki utazhat repülőgéppel? — A légi utazás egészségügyi feltételei — IDEGENFORGALMUNK ÖR­VENDETES NÖVEKEDÉSE kap. csán egyre gyakrabban hangzik el a kérdés az orvosi rendelőkben: „Utazhatok-e repülőgéppel, doktor úr?” Közismert, hogy a személy- forgalomban, különösen nagy tá­volságok esetén, egyre nagyobb szerepet tölt be a repülőgép. Ért­hető tehát, hogy főleg a hosszabb útra készülő utasok tudni szeret­nék, különösen, ha az illetők idő­sebbek vagy betegek — nem hat­nak-e károsan szervezetükre a re­püléssel együtt járó megterhelé­sek? A kérdést eldönteni pontosan csak az adott eset ismeretében, az összes tényezők figyelembevételé­vel lehetséges. Van azonban néhány minden esetre érvényes szempont is. „Aki járni tud, repülhet is” — mondta 1953-ban McFarland nevű orvos. Jól kifejezi ez a vélemény a lénye­get: ma már nagyon kevés olyan ok akad, amely eleve kizárja, hogy valaki repülőgépre szálljon. Az orvos feladata csupán előkészíteni a beteget, és ha van mód rá, kivá­lasztani a megfelelő géptípust. Ismeretes, hogy súlyos betegeket, sérülteket is szállítanak repülőgé­pen, de csak az Országos Mentő- szolgálat különleges gépein. Ezek kabinjában orvos, ápolószemély­zet, esetleg vastüdő és gyógysze­rek segítik a beteget a repülés néhány órája alatt. A POLGÁRI LÉGIFORGALOM GÉPEIN ápolószemélyzet, és a pa­naszok kezelésére alkalmas gyógy­szer nincs. Alapvető feltétel tehát, hogy az utas a géphez vezető lép­csőkön fel tudjon jutni és el tud­jon menni a mellékhelyiségbe, és ne legyen olyan betegsége, amely akadályozná az önálló evésben, ivásban. A légiforgalmi társasá­gok viszont nem vállalják a fer­tőző betegek, az elmebetegeik, a váladékozó sebű sérültek, vagy környezetük számára riasztó meg­jelenésű utasak szállítását. A légi utazás egészségre ható tényezői közül legfontosabb a megváltozott légnyomáson törté­nő légzés. Nagy magasságban a légnyomás mintegy egyötöde a föld felszínén mértnek, de ugyan­ez vonatkozik a levegő oxigéntar­talmára is. Ezért a modem gépek, amelyek 8—12 000 méter magasan teszik meg útjukat, túlnyomásos kabinnal vannak felszerelve, melyben a levegő nyomását kompresszorral tartják olyan ér­téken, mintha a gép 2000 méteren repülne. A nyomáscsökkenés fő­ként azoknak, akiknek a tüdeje valamilyen betegség miatt sérülést szenvedett, vagy ha a légutakban akadályozott a légáramlás (példá­ul idült hörghurutban, tüdőtágu­lásban, asztmában), vagy ha tbc, szilikózis miatt kisebb a légzőfe­lület. az oxigénnyomás kisfokú '’sőkikenése is fulladást okozhat. Ugyancsak káros lehet a nyomás- -=«ifjkenés a szív koszorúereinek a szűkülete esetén, de ez általában az egyéb szívbetegekre is érvé­nyes. Ezek a betegek tehát helyes, ha túlnyomásos kabinú gépekkel utaznak. AHHOZ, HOGY TISZTÁBAN LEGYÜNK az utazás közben vár­ható nyomásviszonyokkal, tud­nunk kell, milyen gépre szállunk. A belföldi járatokon és néhány nemzetközi vonalon is közlekedő gépek utasterében nincs túlnyo­más (ilyen a MALÉV 11—14). Ezek rövidebb távon 000—1200 m, hosszabb úton 4000 m alatt repül­nek. A turbólégcsavaros utasszál­lítók (mint az II—18) repülőma­gassága 7—8000 m, ezek már túl­nyomásos kabinnal rendelkeznek, így utasterükben a légnyomás 2000 méternek felel meg. A sugár- hajtású gépek belső terében 12— 13 000 méteres utazómagasságon a légnyomás kb. 2600 méteres ma­gasságnak felel meg. MÁSIK KELLEMETLENSÉG, ami repülés közben jelentkezhet, szintén a légnyomással függ ösz- sze. Ha emelkedéskor csökken a külső légnyomás, változatlan ma­rad a fül dobüregében levő leve­gőmennyiség nyomása, ezért a dobhártya kifelé domborodik, fülünkben feszülést érzünk. Le­szállásikor a befelé domborodó dobhártya miatt, ha a dobüreg és a garat közötti összeköttetésen keresztül a külső és belső nyomás nem tud kiegyenlítődni (nyálka­hártya duzzanata, váladék, gyul­ladás miatt), hallásromlás. fülünk­ben dugulás érzete, dobhártya­vérzés léphet fel. Ezek a tünetek szapora nyeléssel megelőzhetők; ezért osztogatnak a repülőgépen fel_ és- leszálláskor cukorkát. Kellemetlen feszülés érezhető repülés közben a homloküregben és a két arcmellék üregben, ha ezek kivezető nyílását nátha miat­ti nyálkahártyaduzzanat, orrpolip elzárja. Emiatt lehetőleg még túl­nyomásos kabinú gépen se utaz­zunk náthásán, vagy ha elodázha­tatlan az utazás, nyálkahártyaduz­zanatot csökkentő gyógyszert használjunk (például Nafazolin- orrcsepp). A hallószervi betegség­ben szenvedők azonban a repülő­jegy megváltása előtt kérjenek szakorvosi véleményt. AZ EG\ENSŰLYSZER VÜNK­RE HATÖ szokatlan, változó irá­nyú gyorsulások, a repülőgép „bukdácsoló, liftelő” mozgásai, okozzák az ún. mozgásbetegséget, légibetegséget. Viharos időben mindenki megkaphatja, a nők és gyermekek azonban hajlamosab­bak rá, mint a felnőtt férfiak. Verejtékezéssel, hányingerrel, is­métlődő hányással, szívdobogás­sal, rossz közérzettel jár. Az idült alkoholistáknál súlyosabb tüne­tekkel jelentkezik. A mozgásbe­tegség tele gyomor esetén hama­rabb jelentkezik, de üres se le­gyen a gyomrunk. Jó előkészítés az utazáshoz a kevés, könriyű táp­lálék. A légibetegségek megelő­zésére kitűnő gyógyszerrel is ren­delkezünk. a Daedalon-nal. A REPÜLÉS TEHÁT ma már csak ritka esetekben nem javasol­ható. A hangsúly inkább a repü­léshez való előkészületen, illetve, ha ez szükséges, túlnyomásos ka­binú gép kiválasztásán legyen. Ha azonban valakinek olyan betegsé­ge van vagy volt. hogy kétséges­nek érzi légi utazását, helyes, ha felkeresi orvosát és kikéri taná­csát. H. J. Az öreg halász és a tenger Földrengések előrejelzése A földrengések megbízható elő­rejelzése elsősorban ennek a ter­mészeti csapásnak gyakorta kitett államok tudósait foglalkoztatják. A közelmúltban két japán geológus, Yati és dr. Shiaya, a földkéreg tö­rési rezgéseinek mérésére alkal­mas szeizmográfot szerkesztett. A speciális műszert, amelyet kábe­len süllyesztenek le nagyobb mélységekbe, a föld felszínén erő­sítő berendezésekkel kötik össze. A jelekből ily módon az érintett pontokon fel lehet ismerni a kez­dődő földrengés veszélyét. A mű­szer természetesen annál hatéko­nyabb, minél mélyebbre lehet le- bocsátáni a földbe. Amennyiben sikerül 9000 méter mélységbe le­ereszteni a rengés-jelző szondát, az előrejelzés szempontjából ez igen nagy eredmény lesz, mert itt van az a kritikus réteg, ahol a „Híd-ház” Érdekes hidat tervezett a Brit Üvegipari Fejlesztési Bizottság. A 6 nyomsávos közúti híd egy hét­szintes klimatizált épületet tart. A tervek szerint az épületben üzle­teket, 129 ágyas luxushotelt, kor­csolyapályát, kultúrházat, az épü­let tetején pedig nyilvános parkot és nyitott színházat rendeznének be. Az úttest és az épület üvege­zett része között 390 gépkocsi ré­szére létesítenének parkolót. A gyalogosok automata mozgójárdán közlekednének a hídon keresztül. A híd teherhordó szerkezetét pá­ros betontartók alkotják, amelyek négy fonton kábelekkel lesznek ráhorgonyozva a pillérekre épített betonszerkezetekre. A. szokvá­nyostól jelentősen eltérő „híd- ház”-terv, amelyet egyesek a jövő hídjának neveznek, komoly vitát váltóit ki az angol szakkörökben. Rádióizotópos nyomonkövetés A korszerű cukorrépatermesz­tési technológia a pontos vetésen alapul. A szemenként vető gép működésének megítélése szem­pontjából döntő a magvak távol sága a sorokban. Ezt az eddigi hagyományos módszerekkel nem lehet pontosan mérni. Cseh kuta­tók nemrégiben az elvetett cukor­répamagvak távolságának mérésé­re új módszert alkalmaztak. Lé­nyege, hogy a cukorrépa ma got megfelelő radioaktív anyaggal je­lölik meg és szemenként vető gép­pel vetik el. A sorban így minden egyes mag önálló radioaktív su­gárforrás lesz, és ily módon ezek­nek távolsága megfelelő műszerrel könnyen lemérhető. A módszer természetesen csak tudományos kutatás célját szolgálja. törés-rezgéseket a szonda közvet­lenül mérheti. Kisebb mélység­ben a jelek eltompulnak és nehe­zen értékelhetők. A szakkörök vi­lágszerte érdeklődéssel figyelik a két japán kutató Tokió környé­kén végzett kísérleteit. Hemingway azonos című Putlizer- és Nóbel-díjas kisregényének lilmváltozata, főszerepben Spencer Tracy. A film és a kisre­gény kicsengése Hemingway félreérthetetlen állásfoglalása: „Az ember nem arra született, hogy legyőzzék — az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet soha!” A filmet Békés­csabán a Szabadság filmszínház mutatja be július 15-től 18-ig. MOZI JÜLIUS 15. Békési Bástya: A Saint Tropez-i csendőr. Békéscsabai Brigád: Egy amerikai Párizsban. Békéscsabai Sza­badság: Az öreg halász és a tenger. Békéscsabai Terv: Féltékenység. Gyu­lai Petőfi: Többgyermekes agglegény. Mezőkovácsházi Vörös Október: Ne hagyd magad, Pitkin. Orosházi Parti­zán: Robbantsunk bankot! Sarkadi Petőfi: Néma barikád. Szarvasi Tán­csics: A színésznő szerelme. Szeghalmi Ady: A tizedes meg a többiek. A színház műsora este fél »-kotr, Mezőbe ­Július 16-én, gyesen: JEGYGYŰRŰ A MELLÉNYZSEBBEN A tv műsora JÜLIUS 15-ÉN, CSÜTÖRTÖKÖN 9.58 Üttörőolimpia 1965. Filmbeszá- moló (ism.). 10.15 Dr. Kildare. A hi­vatás áldozata. Magyarul beszélő amerikai film (ism.) (14 éven felüliek­nek). 11.05 Körösi halászok. A tv ri- portfümje (ism.). 11.25 Tv-bébi postá­ja. 17.48 Hírek. 17.55 Bagolyvár. (8 éven felülieknek). Terrénumot készítünk. 18.25 Partizánok között Dél-Vietnam- ban. (Wilfred Burchett útif'lmje). 18.55 Telesport. 19.20 Cicavízió. 19.30 Tv-híradó. 19.S0 Napi jegyzetünk. 19.55 A jövő' hét műsora. 20.05 Bűnügyi mú­zeum. A töltőtoll. Magyarul beszélő nyugatnémet, film. (14 éven felüliek­nek). 21.05 Hobby. Agyagfintor. 21.15 Van kedve táncolni? Közvetítés az if­júsági parkból. 21.55 Tv-híradó — 2. kiadás. (MTI) — IVÍif gondol, az író­asztal melyik szögleté­ből jobb az akusztika, mert szívesen áttelepe­dem valamelyikbe — készségeskedett Jvszuf Bódog, a Vajszínező és Sajtkerekítő Tröszt ve­zérigazgatója, felső tes­tét a hatalmas börkaros- székben hintáztatva. Az üb-elnök már mellette is termett, hogy a vezér egyetlen intésére a kí­vánt helyre emelje a sú­lyos ülőalkalmatosságot. A rádióriporter azonban csak legyintett és egyet­len mozdulattal az igaz­gató orra alá dugta az asztali mikrofont: — Innen is tökéletes lesz. A vezér bólintott rá, majd fennkölt nyuga­lommal dőlve hátra- szé­kében, beszélni kezdett: — Örömmel üdvözöl., jük üzemünk falai közt a Hádiót! Megjelenésé­nek nem kisebb oka van. mint az, hogy végre ná­lunk is megtört a jég! Űjítottunk! Ismerve pár­tunk, kormányzatunk er­re vonatkozó irányelveit, jól tudjuk, mit jelent népgazdaságunk szamá­ra cselekedetünk. Igaz, A KILINC ja hogy nem vagyunk ma-mm-ut vállalat s en­nélfogva eredményeink nem eshetnek történelmi súllyal az ország serpe­nyőjébe, ám, ha a szoci­alista építés oldaláról vizsgáljuk, a kérdést, mint ahogy kizárólag és egyedül csakis erről az oldalról vizsgálhatjuk, meg kell állapítanunk, hogy szakkáderképző, tu. datformáló törekvéseink is profitálnak a dolog­ból, Másutt sajna, még mindig akadnak üze­mek, melyek helytelenül viszonyulnak a kérdés­hez, náluk még mindig ingatag alapokon állnak a társadalomépítés ter­melési realizációi. Ügy tűnik ez, mintha az otta­ni szak- és munkatársak nem mérnék fel kellő objektivitással azt a rop­pant felelősséget, ami ma — hátunk mögött a száj. és körömfájással, árvíz­zel, rossz időjárással, s tőrvívóink gyenge pári­zsi szereplésével — min­den termelőüzem irányí­tóira hárul. Nem csekély ki, hogy nálunk ilyesmi­ről szó sem lehet! Trösz­tünkön belül magas fokú munkásöntudatot sike­rült idők folyamán kiko­vácsolnunk. Itt, a Hádió hatalmas nyilvánossága előtt is leszögezhetem, hogy nem volt hiába az a sok minden, amit ed­dig elkövettünk annak érdekében, hogy ne le­gyen hiábavaló az sem. amit a következő terv­időszakok során fogunk elkövetni. Persze, sze­rénytelenség lenne ré­szünkről, ha nagyszerű eredményeink érdeme­ként babérkoszorút fon­tiánk önnön homlokunkra s glóriás dicsfénnyel ra- gyogtatnánk be trösztünk világhírnevét, mindazon­által a túlzott szerénység hibájába sem eshetünk. Tetteink hősi tettek vol­tak a termelés harcme­zején s a vezetőség itt fent, s a dolgozó vaj- és sajtmesterek, s a beosz­tott ezrek odalent, mi mindnyájan jogos büsz­keséggel tekintünk a büszkeséggel jelenthetem kommunizmus küszöbe felé! Előre új diadalok kivívására! A nyilatkozat hatásá­tól transzba esett vezér néhány másodpercig fennkölt mozdulatlan­ságba dermedt és csak az üb-elnök vastapsára ri­adt eszméletre. A ripor­ter ugyanakkor elzárta a magnót és izgatottan fordult az igazgatóhoz: — Ez minden? Hát a lényep? Az újításról is tessék valamit. — Csakugyan, majd el. felejtettem — csapott homlokára a vezér, majd kíváncsian fordult az üb-elnökhöz: — Mondja csak, kedves Csiperke kolléga, mit is újítottunk mi tulajdon­képpen? — Az irodaházunk fő­bejáratának kilincsét egyik oldalról a másikra szereltettük át. Ugyanis így a dolgozóknak job­ban a. kezük ügyébe esik — készségeskedett az elnök. — Nagyon humá­nus újítás, igazi szociális ötlet! — fűzte hozzá lel­kesen. A riporter szájtátva hallgatta, s még a mag­nót is elfelejtette vételre kapcsolni. Üj Rezső,

Next

/
Thumbnails
Contents