Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-15 / 165. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1965. JÚLIUS 15., CSÜTÖRTÖK Ara 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM Mindenkinek legyen kenyere A kenyérgabona betakarítása mezőgazdasági üzemeinkben ezekben a napokban kezdődik el. Ahol már zsákban a termés, onnan biztatóak a jelzések, 18—20, sőt 28 mázsa holdanként! hozamról érkezett hír. Ez jóleső érzéssel tölt el valamennyiünket. Ha az évszázad hazai rekordtermésének betakarítására most 1965-ben kerülne sor, szívből örülnénk. Sokakat megnyugtatna a több év óta tartó fáradhatatlan szövetkezeti munka eredményessége. Ez az esztendő igazolja: a szövetkezeti termelésben megérdemelt helyére kerüli a szakvezetés. Beérett az a hallatlan erőfeszítés is, melyet a megye mezőgazdaságát irányító szervek a kenyérgabonatermesztés fellendítéséért — évek óta — folytattak: a jó talaj munkáért, a tőállomány beállításáért, a növényápolásért, a műtrágya és a vegyszer használatáért. A búza aratásának azonban még csak az elején tartunk. Korai lenne állást foglalni amellett, hogy a megyei átlagtermés mennyi lesz. Vannak területek, ahol a búza bizony négy-öt mázsájával fizet, mert megnyomta a belvíz. Máshol viszont a szeszélyes időjárás aratott, mint Csorvás és Orosháza között, ahol a búzatáblák még a vetőmagot is alig adják vissza. Ameddig a kenyérgabona kint lábon áll, sok elemi kár leselkedik rá. Az emberi találékonysággal, a lehető legnagyobb erők mozgósításával, munkába állításával, a munkafeltételek maximális biztosításával nyerhetjük csak meg az idei gabonacsatát. Kedvező hírek érkeznek kom- bájnosaink teljesítményéről. Vári Sándor orosházi. Gácsér F erenc mezőkovácsházi kom- bájnvezető tört az élre. Július 10-ig 21—22 vagonnal csépeltek. A többi kombájnos is Vári Sándor, Gácsér Ferenc lelkiismeretességével vezeti gépét, nem kímélve önmagát, hogy mindany- nyiunknak meglegyen a kenyere. A jó termés és a teljesítmények láttán szövetkezeteinkben mindjobban napirendre kerül a kenyérgabonaosztás gondolata, gyakorlata. Ez a téma ebben az időszakban évről évre visszatér. A megyei szerveknek 1965-ben is az a véleményük, hogy minden becsületesen dolgozó szövetkezeti gazdának, családjának legyen meg a következő termésig a kenyere. Szövetkezeti átlagban 230 kiló búzát osszanak, tárolják a vetőmagot, gondoskodjanak az öregekről, a fennmaradó többi búzát pedig az államnak értékesítsék. Az országnak szüksége van minden kiló kenyérgabonára! Az iparvidékeken, a kulturális központokban az iskolákban és az intézményekben dolgozók, tanulók ellátása hazai termésből a népgazdaságnak ugyanolyan fontos, lényeges, mint a mező- gazdaságban dolgozók kenyérgabona-szükségletének megfelelő fedezése. Néhány helyen a gazdag termés láttán a kenyérgabonaosztásban irreális gondolatokat szőnek. Jóval az ajánlott szükséglet feletti osztásra törekszenek, azzal mit sem törődnek, hogy a következő termésig mások is kenyérhez akarnak jutni. A kenyérgabona-ellátás hazai termésből az idén is megvalósítható. Ennek egyedüli feltétele az elosztás megszervezése és megvalósítása. Arról van szó, hogy a viszonylag jó termés senkit sem jogosíthat fel a pazarlásra, sőt a legmagasabb fokú takarékoskodást kell minden mezőgazdasági üzemben napirendre tűzni. Csakis így kerülhet mindenki asztalára egész éven át kenyér. Az ország kenyérellátására a kormány 1945 óta rendkívüli figyelmet fordít. Érthető ez, hiszen húsz évvel ezelőtt bizony sok családban nem volt meg a mindennapi, s hányszor volt, hogy a gyerekek kenyér nélkül aludtak, mert a kenyér is aludt. Hogy az utóbbi húsz esztendőben nem ez jellemezte a hazai kenyérellátást, tudjuk, tapasztaltuk. Ez az évről évre megismétlődő társadalmi összefogásnak az eredménye! Most, 1965- ben szintén szükség van a minden szövetkezeti gazda értelmén alapuló együvétartozás felismerésére. A kenyérgabona útjának fekete csatornái ebben az esetben nem nyílhatnak meg, nem folyhat el a búza, s így az állam továbbra is minden polgárának megszabott áron biztosíthat kenyeret. A kenyérgond megoldása az ország ügye, tehát valamennyiünk feladata, kötelessége. E kötelesség viszont feltétel nélküli odaadást követel valamennyi szövetkezeti vezetőtől, elsősorban gazdatársainak, családtagjainak a munka alapján járó tényleges szükséglet maradéktalan megadásával s a fölöslegbúza teljes értékesítésével. Dupsi Károly A francia afomerő bemutatkozása Franciaországban július 14-én a hagyományos népünnepségeken emlékeztek meg a Bastille bevételének évfordulójáról. A hivatalos katonai díszszemlére szerdán délelőtt került sor a Champs Elysée-n. Ez volt az atomfegyver jegyében átszervezett francia hadsereg első nyilvános bemutatkozása. Tizenkét Mirage—4 típusú atombombavető szállt el a Champs Elysée felett. A francia atomerő első kötelékét hat KC—135 tartályrepülőgép egészítette ki. Az eddigieknél nagyobb méretű katonai díszszemle a francia kormánynak azt a törekvését tükrözte, hogy kidomborítsa Franciaország katonai függetlenségét. (MTI) MAI SZAMUNKBÓL: Kilábalnak-e a hullámvölgyből? (2—3. oldal) Jelentés Gerendásról (i oldal) Panaszkönyv helyett (S. oldal) Tudomány — Technika SPORT (§. oldal) (7. oldal) Teljesítette féléves tervét a Békéscsabai Faipari Sí tsz Magyar fotel és asztal Svédországnak Nagy gondokkal küzdött az I. negyedévben a Békéscsabai Faipari Ktsz. A feldolgozandó faanyag nagy nedvességtartalma miatt eredményromlást okozott. A szövetkezet a tervét csak 96,5 százalékra tudta teljesíteni. A vezetőség a negyedév végére megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy június 30-ra pótolja az első negyedévi lemaradást és teljesítse a második negyedévi tervét is. Bővítette a gázszárítót és így a második negyedévben már száraz, jó minőségű faanyagból gyárthatta termékeit. A termelékenység növelésére, a jobb együttműködés biztosítására összevonták a gépházi és az előkészítő brigádokat, így a jövőben elkerülhető, hogy a gépházi brigádnál torlódjon a munka, az előkészítő brigádnál pedig várakozzanak. Kevesebb lett az állásidő, nőtt a dolgozók keresete, javult a termelési kedv. Elősegítette ezt az is, hogy a vezetőség a tervfeladat teljesítésére 15 ezer forint célprémiumot tűzött ki. Az első fél évben a szövetkezet 240 „Szikra” hálószoba-garnitúrát készített el, továbbfeldolgozásra pedig 1105 garnitúrát. Magasfényű, kárpitozott „Béke” rekamiéból 815-öt, fotelből 1630-at, székből pedig 1630-at gyártottak. Ezek a termékek belföldi megrendelésre készültek. Svédországba szállítottak a szövetkezet gyártmányai közül 3200 Ádám—Éva foteláll- ványt és 1000 félkész asztalt. A külkereskedelmi vállalat tájékoztatása szerint a svédek nagy tetszéssel fogadták a magyar bútorokat. A szövetkezet igen jó gazdasági eredményt ért el. Hozzájárult a nyereségnövekedéshez a szövetkezet vezetőségének több takarékossági intézkedése is. A méreten aluli fumírlemezt helyes műszaki szervezéssel felhasználják. Hulladékfából készült 16 ezer késnyél Csökkenti az önköltséget az is. hogy a szövetkezet központi telephelyén 800 ezer forintos beruházással 600 négyzetméter alap- területű raktárt létesítettek, s így a készárut ott tárolják. A fuvarköltség-megtakarítás körülbelül évi 100 ezer forinttal növeli a nyereséget. A szövetkezet az idén 160 ezer forintos lengyel gyártmányú poliészter lakköntőt, polírozó- és csiszológépet kap és így lehetővé válik, hogy a jelenlegi 1,7 milliós exporttervét 1966-ban 8 millió forint nyugati, főleg svéd exportra növelje. R. L. Az aratással párhuzamosan 400 hold lucerna és 100 hold vöröshere szénáját kazalozzák be az okányi Alkotmány Tsz-ben.
