Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-13 / 138. szám
1065. június 13. 5 Vasárnap csellót választottam! Termékeny talajon növekedhet a tehetség apró magja ■— Pszt! Csendesen! — lábam alatt megreccsent a padló, mire a néma csendben figyelő papák, mamák felszisszentek. Hogyne! Nagy dolog folyik odabenn! A hét- nyolcéves kisfiúk, kislányok felvételi vizsgája. Nem is akármilyen felvételi ez, most dől el, alkalmas-e a gyerek arra. hogy az előképzés után hangszert vegyen a kezébe, alkalmas-e arra, hogy továbbfejlesztője, szerelmese legyen a dalnak, a muzsikának. A békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola folyosóján izgatottak a szülők. Katonatiszt és kendős néni — biztosan a nagymama — olvasást mímelő pedagógus-anyuka, egyaránt feszülten befelé figyel. — Süss fel nap, fényes nap 1.. — énekli Sági Giziké. — Csak bátran, kislányom! Szép hangod van! — biztatja Türk Aranka tanárnő a kis másodikost. Egy kis hallásvizsga, egy kis ritmustájékoztatás, és Giziké megkapja a cédulát — beiratkozhat. Csupa két nagy kék szem a két test vél', Kittel Ági és Györgyi. Egymás kezét fogják, úgy mennek be dr. Farkas Edéné tanárnő elé. Biztosabb így, együtt. Szépen, csengőén énekel a két kislány, kitűnő ritmusérzékkel tűnnek ki a jelentkezők közül, s csak úgy ragyog az arcuk, amikor kifelé mennek. — Jaj, a táskánk! — kap észbe a kisebb, de oly gyorsan felkapja mindkét kis szatyrot, mintha attól félne, még egyszer át kell esni élete első felvételi vizsgáján. Felvételi vizsga ... Ha ezt a szót hallja az ember, azonnal az egyetemre, főiskolára gondol. S talán furcsának találja és megkérdezi: minek ez a kicsiknél? — Elsősorban azért, mert a zenésznek kezdettől fogva önállónak kell lenni. Hadd szokja az első pillanattól azt, hogy önmagának kell megteremtenie a fellépés biztonságát — mondja Boros Dóra tanárnő. És nem utolsósorban azért van szükség a felvételi vizsgára, mert a zenét nem lehet erőltetni. Rossz hallású gyerek nincs — állítja Kodály Zoltán, s a húsz év alatt számtalan ének-, zenepedagógus igazolta megállapítását. De jó, ha a felvételi vizsgán már tájékozódik a tanár afelől, hogyan foglalkozzon új növendékével, melyik az erősebb, s melyik a gyengébb oldala. És amikor évek múlva visszagondol a nagy lány, a nagy fiú erre a legelső felvételi vizsgára, amikor ott áll a szakiskola felvételi bizottsága előtt, bizony meg- hatottan gondol első tanáraira, akik kezébe adták a vonót, akik apró ujjaikat ráhelyezték a nagy zongora elefántcsont billentyűire, akiknek tanítása nyomán megszólaltatták a kürtöt, a klarinétot, s megtanították arra, hogy még a dobnak is van „lelke!” — Valahogy ilyesmit éreztem Szegeden én is — vallja be Braun Rozika, aki cselló tanszakon nyert felvételt a szegedi szakiskolába. — Már hatéves korom óta zongorázom, aztán hegedültem, ma is zongorázom, kell is a szakiskolán, de végleg eljegyeztem- magam a csellóval. Tanár, csellótanár szeretnék lenni — vallja. — És mi lesz veled Szegeden? — nézek az okos tekintetű, szemüveges kis tizennégy évesre. — Nem lesz ott anyu! — Megállók a lábamon! — mondja öntudatosan. El is kell ezt hinni, mert nagy dolog volt éveken keresztül Me- zőberényből bejárni tanulni! A másik, akit felvettek a nagy létszámú zeneiskolából, egy szőke, eleven szemű, ugyancsak 14 éves fiú, Boldis János. — Klarinét a választott hangszerem — mondja a békési fiú. — Harmadik éve játszik — szól közbe tanárja, Cziriák Zoltán. És aztán a zenerajongásból, az álmodozásból egyszerre nagyon férfi neheztelve, de szótlanul nézte az asszony türelmetlen viselkedését. Kiment az előszobába, megkereste egy még jó cipőjét. * * * Pár perc múlva kilépett a fiú. A család addig csendben várakozott, csak Andi kiabált be néha sürgetően, miután anyja megtiltotta, hogy öltözködés közben zavarja a bátyját. — Látod! — dicsérte elégedetten az asszony. — Mindjárt más vagy rendes öltözékben! — A nagy tükör asztalkájáról elvette a fésűt. — Hadd igazítom meg a hajad is. — Gyöngéden fésülgette, de hangja ismét bántóan éles volt. — Miért nem mosod meg gyakrabban, valósággal ragad a zsírtól! — s a fésűt egy leplezhetetlen grimasz- szal kísérve kétszer is beletörölte a pongyolájába. Andi körültáncolta bátyját. — Tudod, milyen vagány lettél? A fiú még mindig úgy állt ott, ahogyan az imént belépett. Szótlanul nézte anyját, mostohaapját. Azok még vártak. Egy köszö- nömre, egy örvendező mosolyra. De a fiú mintha mindezt nem ismerte volna, s örülni sem tudna: feltörhet etl ennek tetsző lárvaarcával idegesítően bámulta őket. Végül, mintha megelégelte volna a kínzást, előhúzta zsebéből a cigarettás dobozt. — Most már ne gyújts rá, vacsorázunk — mondta az asz- szony. A fiú .anyját vizsgálgatta, majd ugyanazokkal a kimért mozdulatokkal eltette cigarettáját. Az asszony és a férfi lehan- goltan ült le az asztalhoz, kimondhatatlanul egyformán fájt nekik, ahogyan a fiú a felöltöztetést fogadta. De uralkodtak érzelmeiken, különösen a férfi fegyelmezte magát. A két felnőtt hallgatása azonban nem volt feltűnő, mert a kisfiú rengeteget beszélt, bátyját is gyakran szóra bírta. A fiú, alighogy befejezte a vacsorát, rágyújtott. Kínálta cigarettával mostohaapját is. — Tessék, Feri bácsi! — Köszönöm, fiam, nem dohányzóm. — Gézu, te cigizel? — ujjongott Andi. Az asszony orrát fin. torgatta, kezével hajtotta maga elől a füstöt, de a fiú nem vette észre. Még akkor sem, amikor anyja köhögni kezdett, s ismét rászólt volna, ha a férfi egy szemrebbenéssel le nem inti. Az ünnepi vacsorához bor is került az asztalra, szódával keverve kapott belőle Géza és Andi. lehuppanunk a földre. Falként meredezik egy probléma, aminek megoldásában segítséget vár ez a muzsikus lelkű, tehetséges gyerek. Négy testvér, az édesapa segédmunkás a békési tanácsi építőipari vállalatnál. Kevés kereset, nagy család. Végre egy gyerek, aki elhivatottságot érez a zene iránt, aki kijelentette, hogy semmi más pálya nem érdekli, aki-' nek egyetlen szenvedélye a hangszere, aki éveken keresztül hetenként háromszor járt be Békésről órára és este tízkor ért haza, mégis megőrizte négyes általánosát, most ez a gyerek lehet, hogy itthon marad. Lehet, hogy nélküle lesz tanévnyitó a szegedi szakiskolán. Lehet... Mert nem kapott kollégiumi elhelyezést. Ki bírja négy gyerek mellett, hogy egy közülük zenésznek tanuljon drága pénzért Szegeden? Az édesapa nem. Szegeden albérletbe küldeni egy 14 éves gyereket nemcsak felelősség, de kissé drága mulatság is. Jó lenne, ha a békési községi tanács kapcsolatot teremtene a szegedi városi tanács művelődésügyi osztályával, s elintézné a fiú felvételét valamelyik kollégiumba. Ilyen esetben mindig arra kell gondolni, hogy társadalmunkban nem veszhet el egyetlen tehetség sem, ma íjnég ígéret ugyan, de ki tudja, mi lesz belőle? Mindenki, áld beosztásánál fogva tehet valamit ilyen esetben, felelős azért, hogy egy tehetséges fiú az őt megillető helyre kerüljön. Az iskola sok olyan növendékkel dicsekszik, aki már évek óta végzett, s maga is mint tanár az ország különböző zeneiskoláiban plántálja a kisebb-nagyobb emberkékbe-. a zene szeretetét vagy művészként, zeneszerzőként alkot az emberek örömére és szórakoztatására. Mi lesz a kis elsősből? Ma még nem tudjuk. De azt igen, hogy a ma felnőttje teremti meg azt a lehetőséget, amelyben termékeny tala- j jpn nőhet, növekedhet' a tehetség ! apró magja, s a ma felnőttje biz- j tosítja azt a körülményt, amelyben kibontakozhatnak a jövő ze- •nei életének alkotói, újraalkotói. Cs. Ádám Éva Fgy-Ketóe frész a mosogatás FOLYÉKONY MOSOGATÓVAL flz Elnöki Tanács és a Minisztertanács rendelkezése az 1959 előtt megállapított alacsony nyugdíjak felemelésére Kétszáz torint a kétgyermekesek családi pótléka Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeleté és a Minisztertanácsnak ehhez kapcsolódó rendelete alapján július .1—tői felemelik — a munkaviszony és kisipari szövetkezeti tagság alapján járó — ÍOOO forintnál alacsonyabb összegű olyan öregségi és rokkantsági nyugdíjakat, amelyeket az 1959. január 1-e előtt érvényben volt jogszabályok szerint állapítottak meg. Az 1954. október 1 előtti rendelkezések szerint nyugdíjazottak ellátását 20 százalékkal, az 1954. október 1 és 1958. december 31 között hatályban volt jogszabályok alapján megállapított nyugdíjakat 1° százalékkal emelik, de az emeléssel növelt összegű nyugdíj nem haladhatja meg az 1000 forintot; a mezőgazdasági öregségi (úgynevezett OMBI) járadékosok havi 70 forinttal kapnak többet. Vannak nyugdíjasok, akik házastársi pótlékban részesülnek és a jelenlegi rendelkezés szerint a nyugdíj és a házastársi pótlék összegének felső határa 850 forint. A nyugdíj emelése folytán a házastársi pótlék összege sok esetben csökkenne, ha ez a felső határ nem változna. Erre tekintettel a kormányrendelet a 850 forintos felső határt 1000 forintra emelte. Hasonló megfontolás alapján a korábbi 700 forint helyett 800 forintban állapították meg azt a határt, amely összegig az özvegyi nyugdíj és az özvegyet saját jogán megillető nyugellátás együttesen folyósítható. ' A szülődén, árvák árvaellátásának legkisebb összege havi 350 forint lett. A házastársi pótlék, valamint a saját jogú és özvegyi nyugdíj folyósítása felső határának, továbbá a szülőtlen árvát megillető árvaellátás legkisebb összegének a felemelése azokra is vonatkozik, akiknek ellátását a jelenlegi nyugdíjtörvény rendelkezései szerint állapították, illetve állapítják meg. Az Elnöki Tanács és a Minisztertanács intézkedésének egy évre számított költséghatása 264 millió forint. /; • A felemelt összegű öregségi és rokkantsági ellátást — amely júliustól válik esedékessé — a nyug. díjasok külön kérelem beadása nélkül kapják meg. Nem kell kérelmet benyújtaniuk azoknak sem, akik jelenleg házastársi pótlékban, illetve szülőtlen árvaellátásban részesülnek. Azoknak a nyugdíjasoknak azonban, akik eddig nem kaphattak házastársi pótlékot, mert erre csak az új rendelkezések szerint — vagyis a 850 forintos határnak 1000 forintra történő emelése folytán — válnak jogosulttá, külön kell kérniük a házastársi pótlék folyósítását. Ha kérelmüket a nyugdíjat folyósító szervhez legkésőbb 1965. december 31-ig benyújtják, a -jogosultak a házastársi pótlékot július 1-ig visszamenőleg megkapják. A nyugdíjat folyósító szervek általában külön kérelem nélkül figyelembe veszik azt is, hogy az özvegyi nyugdíj és az özvegyet saját jogán megillető nyugellátás együttes összegének felső határa 800 forint lett, s a júliusi nyugdíjakat ennek megfelelően kiegészítik. Fia azonban a jogosult özvegy a kiegészítést nem kapná meg a nyugdíjat folyósító szervnél, 1965. december 31-ig beadott kérelmére azt július 1-ig visszamenőleg megkapja. Azok a nyugdíjasok, akik 1954. október 1. előtt megállapított nyugdíjukat időközben átcserélték, 1965. december 31-ig a nyugdíjat folyósító szervnél kérhetik, hogy jelenlegi nyugdijuk helyett az új rendelkezésnek megfelelően magasabb összegben megállapításra kerülő régi nyugdíjukat folyósítsák, amennyiben az számukra kedvezőbb. A Minisztertanács az egészség- ügyi- és a m-un-kaügyi miniszter előterjesztése alapján a hadirokkanták és a hadigondozott család, tagok járadékát havi 120, illetve 110 forinttal felemelte. Az intézkedés egy évre számított költség- hatása meghaladja a 11 millió forintot. * * * A Minisztertanács a Szakszervezetek Országos Tanácsának és a munkaügyi miniszternek az előterjesztése alapján — a korábbi kormányrendeletet módosítva, július 1-i hatállyal havi 200 forint, ra emelte azoknak a kétgyermekes dolgozóknak a családi pótlékát, akik eddig havi 75 forintot kaptak. Ez az intézkedés 347 ezer családot érint, s egy évre számított költséghatása kereken 520 millió forint. r A felemelt összegű családi pótlékot a kifizető szervek — első ízben augusztusban — külön kérelem nélkül folyósítják. (MTI) Korszerű politechnikai műhelyt építenek Ecsegfaiván Modern iskolában tanulhatnak az ecsegfalvj gyerekek, 1960-ban épült egy emeletes iskola s az idén elkészül a járás legszebb és legkorszerűbb politechnikai műhelye is az iskola mellett. A mintegy 200 ezer forintos költséggel épülő műhelyben a fiúk asztalos, villanyszerelő és fémműnkét végezhetnek, melyhez a berendezés' égy része már megvan, a lányoknak pedig villanytűzhellyel és boyier- rel felszerelt konyha áll majd rendelkezésükre, ahol főzni tanulnak. A BÉKÉS MEGYEI TANÁCS ÉPÍTŐIPARI ÉS TATAROZÓ vÁllalat felvételre keres, rövid időre szóló szerződéssel, helyhez kötött munkára is, KŐMŰVES SZAKMUNKASOKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT, 1 FÖ NEHÉZGÉPKEZELŐT, 1 FÖ KARBANTARTÓ VILLANYSZERELŐT, 1 FÖ GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ TELJESÍTMÉNYE ÉR-ELSZÁMOLÖT. Jelentkezni lehet a vállalat központjában. BÉKÉSCSABA, Kétegyházi út 1921/2. 264 (Folytatjuk)
