Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-12 / 137. szám
IM5. június 12. 4 Szombat Mivel foglalkozik az SZMT közgazdasági bizottsága ? Járási „turnéra” készülnek a gyomai színjátszók A Szakszervezetek Megyei Tanácsa mellett működő közgazda- sági bizottság igen széleskörű tevékenységet fejt ki gazdasági életünk számos területén. Ezzel kapcsolatban megkértük Araeziki Jánost, a bizottság egyik vezetőjét, nyilatkozzon munkájáról. Elsőként azt kérdeztük meg. melyek * bizottság legfőbb munkaterületei és mi a konkrét feladata? — Legfőbb feladatunk felfedni a gazdasági életünkben fellelhető visszásságokat: javaslatok kidolgozása az eredményesebb gazdálkodás érdekében. Segítséget nyújtunk a gazdasági vezetőknek, de széleskörűen foglalkozunk a munkások problémáival is. A közgazdasági bizottság főleg társadalmi apparátus. Huszonöt tagból áll, két függetlenített vezetővei. A bizottságon belül különféle szak-albizottságok tevékenykednek. Ezek tagjai jogászok, mérnökök, szakemberek. Vizsgálatot végzünk a munkaverseny és a szocialista brigadmozga- 1 ómmal kapcsolatban. Foglalkozunk a normák karbantartásával, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy ahol túl feszes, ott javaslatot teszünk a módosításéra, viszont ahol indokolatlanul laza. javasoljuk a megfelelő szintre hozást. Lényege a normák reálissá tétele. Különösen nagy figyelmet szentelünk a termelési tanácskozásokra. Főleg arra, hogy a tanácskozáson felvetődött hasznos javaslatokat az üzemek vezetői hogyan valósítják meg. Műszaki segítséget nyújtunk az albizottságokon keresztül a termelési egységeknek. Segítünk a műszaki fejlesztési tervek elkészítésében. Készt veszünk a munkaügyi viták elintézésében, konkrét segítséget nyújtunk a döntőbizottságok munkájához. Szorgalmazzuk a rendeletek tanulmányozását. Sokat foglalkozunk a társadalmi bíróságok működésével, a törvényesség betartásával, a munkafegyelem megszilárdításával. Bizottságunk vizsgálatokat végez a munkáséi látással kapcsolatban. — Milyen konkrét kérdésekkel foglalkoztak a* elmúlt fél évben és milyen problémák merültek fel? — Feldolgoztuk az 1964. évi túlóragazdálkodas tapasztalatait, továbbá a megyei tanáccsal közösen kidolgoztuk a munkaverseny célkitűzéseit a helyiipar vonatkozásában. Értékeltük a társadalmi bíróságok munkáját s foglalkoztunk a szocialista brigádmozgalom jelenlegi helyzetével, hiányosságaival, továbbfejlesztésének lehetőségeivel. öt ipari és öt mezőgazdasági üzemben megvizsgáltuk a törvényesség helyzetét s a munkaügyi viták helyes elintézdHírlapkézbesitőt (elvételre keresünk, kerékpár biztosítva Békés, postahivatal X----------------» ét. Ugyancsak négy ipari és négy mezőgazdasági üzemben vizsgáltuk a premizálás problémáit Folyamatban van a mezőgazdasági üzemek műszaki fejlesztésének és újító mozgalmának elemzése. Általános tapasztalatunk, hogy a gazdasági vezetőik az említett problémákkal nem foglalkoznak kellő figyelemmel. Ez abból következik, hogy nem ismerik a rendelkezéseket. Példának hadd említsem a Kner Nyomda esetét. A nyomda igazgatója nyilván a rendeletek ismeretének hiányában a munkaügyi vitákat nem a törvényesség keretében intézte el, s ez a dolgozók kőiében komoly visszhangot váltott ki. Sürgős intézkedés megtételére volt szükség a hiányosság megszüntetésére. A szocialista brigádmozgalom helyzeténék vizsgálatánál kiderült, hogy az üzemek vezetői felszínesen kezelik ezt a nagyszerű I mozgalmat. Példának a békéscsabai felvonó esetét említhetném. Megállapítottuk. hogy a felvonóban a brigádszerződés megkötése után a gazdasági vezetők nem biztosították a versenyhez az általuk vállalt feltételeket, s ez oda vezetett, hogy a felvonóban a szocialista brigádmozgalom teljesen ellaposodott. Hozzájárult ehhez még az is, hogy nem megalapozottan, körültekintés nélkül jöttek létre a ver- senvszerződések. A közgazdasági bizottság tagjainak igen sok problémát okoz a premizálás jelenlegi rendszere, illetve kialakult gyakorlata. Megállapítást nyert, hogy sok esetben olyan feladatok elvégzését premizálják, melyek a dolgozók kötelessége, ezért kapják a fizetést. Míg más esetben a ténylegesen premizálás alá eső munkát nem értékelik. Ez nem hat ösztönzően a dolgozókra. Ugyancsak a premizálással kapcsolatos probléma a helytelen arányok gyakorlata. Indokolatlan, hogy egyes műszaki vezetők, ügyintézők a fizetésükhöz arányítva 30« százalékos prémiumot vesznek fel, míg az effektiv munkavégzők csupán fizetésük 70—75 százalékát kapják. Mi ebben az ösztönző? Gyakran felvetődő probléma a társadalmi bíróságok helytelen gyakorlata. Számos példa utal arra, hogy a gazdasági vezetők inkább adminisztratxve intézkednek, mellőzik a társadalmi bíróságok nevelő szerepét. Elhangzanak olyan kérdések is, miért csak a dolgozót állítják társadalmi bíróság elé? Szinte alig van rá példa, hogy valamelyik vezetőnek is, aki hibát követett el, a dolgozókhoz hasonlóan, a társadalmi bíróság előtt kellett volna felelnie hibáiért. — Melyek a közgazdasági bizottság közeljüvőbeni tervei? — Gazdasági érvünk első íél évének tervteljesítését fogjuk £M Budapesti Belonárugyár Bp., XXI. (Csepel), Rákóczi F. u. 289. azonnali belépéssel alkalmaz rakodáshoz és kőőrléshez férfi segédmunkásokat, valamint betonelem és mozaiklap gyártáshoz férfi és női segédmunkásokat. Felvételhez munkakönyv, MIL-lap. SZTK-kiskönyv és tanácsi igazolás szükséges. Munkás- szállást biztosítunk. Jelentkezés a fenti cím munkaügyi csoportjánál. 2486 megvizsgálni ipari és kereskedelmi vonatkozásban. Az elemzések után javaslatokat teszünk a második féléves terv teljesítésének eredményességére. Foglalkozni kívánunk az ipari üzemek első fél évének műszaki helyzetével, az újítások értékelésével és azok sorsával. Értékeljük a kereskedelem területén működő társadalmi ellenőrök tevékenységét, továbbá a vállalati és a járási egyeztető bizottságok munkájához nyújtunk gyakorlati segítséget. A közeljövőben foglalkozunk a nyári mezőgazdasági munkák eredményes elvégzésének helyes megszervezésével. — Ha ilyen széleskörű tevékenységet fejt ki a közgazdasági bizottság, mennyire ismerik munkáját és milyen mértékben keresik fel a dolgozók ügyes-bajos problémáikkal? — A bizottság valóban széleskörű tevékenységet fejt ki. Minden olyan üggyel foglalkozunk, mely gazdasági életünkre kihatással van. Ma már elmondhatjuk, szinte nap mint nap felkeresnek bennünket. Hogy létezésünkről jobban tudjanak, felhívást is tettünk közzé, ezenkívül a szakszervezeti bizottságok is irányítják hozzánk a panaszosokat. Vannak azonban olyan tapasztalataink, hogy a panaszosok inkább leveleznek a rádióval, televízióval és az országos lapokkal olyan ügyekben, melyet mi magunk is el tudnánk intézni, s el is intézünk, ha hozzánk fordulnak. Szeretnénk azt elérni, hogy a dolgozók, s vezetők bátran és bizalommal forduljanak a bizottságunkhoz, mert egyetlen panaszt sem hagyunk megválaszolatlanul és feltétlenül igazságot teszünk valamennyi vitás kérdésben — fejezte be Araczki János. leivel a munka nálunk tör- 1 vényben biztosított jog, és mert általában mindenki a képességének és felkészültségének megfelelő munkát végezhet — becsületes, szorgalmas munkával mindenki meg tudja keresni a kenyerét. Nemcsak, azt, de többé-kevés- bé mindent, amit a mai modern kor életszükségletnek tart. A fizetésen felül igen sokan — évente tízezer szám — kapnak 100—120 ezer forintos állami „ajándékot” az ingyen kiutalt lakás formájában. Mások hosszú lejáratú ház-, lakásépítési kölcsönhöz juthatnak. Igaz, hogy autóra, balatoni nyaralóra ma még viszonylag keveseknek telik, de ezer és egy tény bizonyítja, hogy életszínvonalunk már rég túljutott azon a tíz-tizenöt év előtti fokon, amikor a ke- nyér, ruha, cipő — tehát az eiemi szükségletek előteremtése jelentette a fő gondot. Persze magasabb fokú igénye csak annak lehet, aki a köz érde- | kében végzett munkája alapján azt megérdemli. Felszabadulásunk I után húsz évvel nálunk nincs he- i lye, létfeltétele az ingyenélésnek, ■ élősdiségnek. A gyomai Katona József Járási Művelődési Ház színjátszó csoportja Neibor István rendezésében elkészült Móricz Zsigmondi Egérfogó című egyfelvonásosával, s két hét múlva mutatják be a járási székhelyen. A műsort kiegészíti a tánccsoport néhány száma és Kora Miklósné Szabó Teréz énekszólója, aki magyar népdalokat ad elő. A két együttes és a szólista már megtartotta első összpróbáit, s a Dr. Björklund, a stockholmi bakteriológiai laboratórium munkatársa közölte, hogy a rákbetegség legelterjedtebb formái ellen kísérleti vakcinával száz honfitársát beoltotta. A kísérleteket Stockholm közelében egy kis városban végezték 60—70 éves személyeken. Mégis van társadalmunknak egy keskeny, de igen veszélyes rétege, amelynek rossz példája ragadós lehet. Ezek az élősködő, az államot fejőstehénnek tekintő, korrupt, megvesztegethető hivatalnokok, a rendeletek és törvények hiányosságait kihasználó, „nélkülözhetetlen ügyes emberek” végső soron még a törvényesség innenső oldalán vannak. Nagyon gyakran „jópofa”, kellemes modorú, „érdekes” emberek ezek, „Pecunia non ölet... — a pénznek nincs szaga...” — ez a jelszavuk. — Hogyan lehet könnyen pénzt szerezni? A z államtól ingyen kapott la” kasok árubabocsátása, vagy elcserélgetése tízezres leiépési díjakért például eléggé elterjedt jelenség (bár az ilyen ügyleteket — érthető okokból — igen nehéz leleplezni). Vannak aztán, akik munkahelyüket, fizetésüket jövedelemkiegészítő, biztosítószelepnek íekintik csupán. A mellékes, a másodállás kedvéért lelkiismeretlenül elhanyagolják fő munkájukat, amiért tulajdonképpen fizetik őket. Idetartozik az állami gyomai előadás után a környező községekbe látogatnak majd el. * Kocsis Lászlóné irányításával jól működő bábszakkör készül állandóan műsorra a művelődési házban. A napokban a legkisebbeket örvendeztették meg, a napközi otthonban mutatták be a Mackó mukik kocsikáznak és a Szegény ember szamara című bábjátékot. A kísérleteket 1961-ben kezdték. A csoportban mindezdeig egyetlen rákos megbetegedés sem fordult elő. A szakértők azonban túlságosan kicsinek tartják a kísérletben résztvevő személyek számát ahhoz, hogy megállapítható legyen, valóban van-e a vakcinának védő hatása. anyaggal, géppel munkaidő alatt fusizó, a munkaköri kötelezettségen belül „újító”, a más találmányát magáénak mondó, az újítókkal szívesen „társviszonyba” lépő műszaki. Nem különb a hamis jelentést, kozmetikázott mérleget készítő tisztviselő sem, hisz az ő hamis úton szerzett pár száz vagy ezer forintos prémiuma a népgazdaságnak esetleg százezrekbe kerül. Ismerünk olyan kihelyezett tsz- elnököt — szerencsére már nincs a helyén —, aki gépkocsit vásárolt, de közben szétzüllött a kezére bízott közös gazdaság. Jól ismert típus a hiánycikkekkel visz- szaélő kereskedelmi alkalmazott, akinél csak „csúsztatottan” kaphatók a fontos alkatrészek, anyagok. Hányszor hallani, hogy erre vagy arra a munkára nincs kapacitás, azonban, ha a kedves megrendelő úgy gondolja, „maszek” alapon lehet valamit csinálni — elvégre szabad idejével mindenki maga rendelkezik. Hogy azután a munka végül is a hivatalos idő alatt készül el, afelett rendszerint szemet hunyunk, rosszul értelmezett humanizmusunk vagy éppen a megrendelő igényének sürgőssége miatt. Van az élősdiségnek más, inkább morális, mint anyagi jellegű megnyilvánulása is. Egy munkaképtelen öregasszony kénytelen volt például beperelni gyerekeit, hogy legalább havi száz • • „Ügyes44 emberek ,,A tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendszeresen javuló jólét esetenként elítélendő jellemvonásokat: harácsolást, kapzsiságot, önzést is erősíthet.” (Az MSZMP KB ideológiai irányelveiből.) Megjelent Wilfred Burchett világhírű riportkönyve, a Dzsungelháború Dél-Vietuamban Világszerte ismerik és a legolvasottabb könyvek egyikének tartják Wilfred Burchett Dzsun- gelháborü Dél-Vietnamban című kötetét. Burchett személyesen bejárta riportjainak, történeteinek és pillanatfelvételeinek színhelyét. Minden sorát a nagy élmény közvetlen ereje jellemzi, s a tények hallatlan gazdagsága. Ez a könyv felfedi azt a „titkot”, miképpen képes ellenállni a dél-vietnami szabadságharcosok serege a túlerőben lévő dél-vietnami kormánycsapatoknak, amelyeket az amerikai imperialisták a legmodernebb fegyverekkel ál- lig felfegyvereztek. Kiderül, hogy a szabadságharcosok eredetileg „maroknyi” csapata szakadatlanul gyarapodik, duzzad, amiként duzzad a nép haragja is belső és külső ellenségei ellen. Burchett könyve, mert a teljes valóságot tükrözi, nagyon izgalmas mű. Bemutatja a dzsungel- háború minden vetületét. Megismerteti velünk az embereket, a tájakat, a csodálatosan buja, trópusi ország szabadságszerető népét, s a feltétlen pusztulásra ítélt népellenes erőket is. A kötetet igen sok eredeti fényképfelvétel gazdagítja. Ezek a képes dokumentumok fokozzák Burchett könyvének hitelét. A szép kiállítású kötetet a Kossuth Könyvkiadó jelentette meg. Vakcina a rák ellen?
