Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-11 / 136. szám
IMS. június 11. 4 Péntek utak Épülő Ezen a nyáron is tovább folytatódik Békéscsabán az útépítkezés. A táblák azt jelzik, hogy kerülni kell, de ez örömére szolgál mindenkinek, hisz utána jobb utón közlekedik. Sajnos azonban felesleges dolgokra is rájöhetünk. Mert például az elmúlt évben elkészült községfejlesztési beruházásból az állomás melletti utca, s mégis ez évben újra kellett építeni; a Kulich Gyula Lakótelepen már két tél elszaladt, remélik a lakók, hogy a harmadik telük már nem lesz úttalan. Felszedik a kövei a Szabolcs utcán. Vajon mi történt volna akkor. ha már az első alkalommal tartósabbra építették volna? Megy a henger. Ropognak a kövek, a homok beszóródik a rések közé. s a lehengerelt úton autók futnak. Vajon a sportpálya és a vásártéri útépítés 1966. június 30-i batáridejére elkészül-e? A Széchenyi utca és a Gyulai úti híd betonozásánál tartanak. Ha ilyen ütemben készül az út, nemsokára közlekedhetnek rajta. Szöveg: (—czi.) Fotó: Dernény Érdekes pályázati felhívás Az elmúlt napokban az Országos Takarékpénztár és a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége takarékossági témájú bélyeggyűjtő versenyt hirdetett az úttörő, valamint az ifjúsági korosztályok részére 8-tól 18 éves kong. A versenyre és az ezt követő kiállításra benevezhet minden ifjúsági bélyeggyűjtő egyénileg, valamint ifjúsági bélyeggyűjtő kör és úttörőcsapat. A gyűjteményben szerepelhetnek azok a bélyegek, akár magyar, akár külföldiek, amelyek a takarékossággal kapcsolatosak. A gyűjteményben helyei kaphat olyan bélyeg is, amely a pénzzel, illetve a pénz történetével foglalkozik. A kiállításon azok vehetnek részt, akik szeptember végéig a helyi takarékpénztári fiókokban kapott jelentkezési lapot kitöltve felküldik az Országos Takarékpénztár propaganda és sajtóosztályára. Kétszáznegyvenezer forintot költöttek könyvek vásárlására Kinőtték helyiségeiket a békési járás könyvtárai A békési járásban a könyvtári munkát egy érdekes települési helyzetkép jellemzi. Magát Békést nem számítva ugyanis kevés a nagy és a közepes nagyságú falu, viszont annál több a kisebb település és tanyaközpont. Éppen ezért becsülendő tehát, hogy ebben a járásban a legeldugottabb helyekre is eljut a könyv. Mezőberény, Köröstarcsa, Me- zőmegyer, Kamut és Bélmegyer mellett a lakott helyek olyan ben- jáminjai is büszkélkedhetnek könyvtárral vagy fiókkönyvtárral, mint Gyúrpuszta, Fáspuszta, Vizesfás, Csárdaszállás, Pece, Kalász, Diter, Ludad, Kereki, Bekés- erdő, Szécsénykert, a sok tanyai meg tsz-beli kis bibliotékáról nem is szólva. Látogatottságuk is évről évre nagyobb. Míg ezelőtt öt évvel, 1960-ban a járás könyvtáraiban az olvasók száma összesen 5400 volt, az egy esztendő tárak legtöbb esetben egyetlen helyiségből állnak és azok is kicsik, holott mind kevésbé lehet az olvasók többségét csupán könyvkölcsönzéssel kielégíteni. Lapokat, folyóiratokat olvasnának, ankétokon. író—olvasó-találkozókon vennének részt, irodalomesztétikai, szakirodalmi, sőt zenei vitaestekre, a kisebbek pedig diavetítéses mesedélutánokra látogatnának el lassan már a legkisebb településen is. A helyszűke azonban már Békésen, a járási könyvtárban jelentkezik. A felnőttrészleg mind szűkebbnek bizonyul, ráadásul sem olvasóterme, sem raktára nincs, ami pedig szinte egyedülálló a megyében. A helyhiány Mezőberényben is gondot okoz, noha a község más részében létesített gyermekkönyvtár átmenetileg könnyített a helyzeten. A szép és rendkívül barátságosan berendezett köröstarcsai könyvtár esetében is hasonló a gond; nincs tér a továbbfejlesztéséhez. Hasonlóképpen bajban van a csárdaszállási, a bélmegyeri és még jó néhány. A tizenkét fiókkönyvtár még nehezebb helyzetben van, hiszen egyiknek sincs önálló helyisége és emiatt a rendszeres kölcsönzés lehetetlen vagy legalábbis korlátozott. Tarhoson viszont új könyvtárhelyiség építése van soron! A mögött a nagyon örvendetes tény mögött, hogy a békési járásban öt év alatt megkétszereződött az olvasók és a kölcsönzések száma és hogy már mind több új könyvtári helyiségre lenne szükség — a hivatalos támogatásön kívül — ott szerepel a járás önkéntes könyvtárosainak megfizethetetlen erkölcsi támogatása és eredményekben oly gazdag gyakorlati munkája is. Huszár Rezső alatt kölcsönzött kötetek száma pedig 140 ezer, addig" 1964-ben már 9000 beiratkozott olvasó és 300 ezer kikölcsönzött könyv jelezte a tekintélyes forgalomemelkedést. Tavaly a járásban lévő könyvtárak költségvetéséből és más forrásokból összesen 240 ezer j forintot költöttek újabb művek | beszerzésére. A Békés megyei könyvtár, mint a területén működő városi és községi könyvtárak szakmai és j módszertani szervezője és segítője, a békési járás eredményeivel igen elégedett. Olyan aggodalomnak ad azonban hangot, hogy az ebben a járásban tapasztalható gyors ütemű olvasómozgalmi fejlődést máris nagymértékben akadályozza a helyszűke. A már nemcsak szépirodalmi, hanem szak- ismereti igényeket is teljes mértékben kielégíteni hivatott könyvRemekeltek megyénk postásfiat aljai A fiatal postások körében nagy népszerűségnek örvend a Szakma Ifjú Mestere mozgalom. Az értékelő vizsgákat minden év márciusában tartják, amelyen a múlt évben 27, ebben az évben 36 Békés megyei fiatal postás szerzett érmet vagy oklevelet. Ebben az évben a Szegedi Postaigazgatóság és a Postás Szakszervezet vetélkedőt rendezett, melyre megyénkből — Bács és Csongrád megye mellett — 12-en vettek részt. A mieink a helyezések nagy részét megszerezték a június 6-án Szegeden rendezett vetélkedőn. Az első helyezést Szabó Ida (Békéscsaba) nyerte el, melynek alapján kéthetes ingyenes külföldi üdülésen vehet részt. A harmadik helyezést Balogh Sándor (Békés) szerezte meg. kéthetes balatoni üdüléssel. Bondár Sándor és Juhász Lajos kézbesítők (Sarkad), Balogh Edit (Békéscsaba), Tiszai Magdolna (Kondoros), Molnár Er- nőné (Orosháza) szerzett jó helyezést, aminek alapján egy-egy hetes jutalomüdülésen vehetnek részt, illetve tárgyjutalmat kaptak. Hogy valóra váljanak a tervek A szocialista átszervezés időszakában elég sűrűn beszéltünk arról a perspektíváról, hogy községeink ezzel egyre nagyobb léptékké! indulnak el a fejlődés útján. A szervezés időszakának befejezésével, majd a termelőszövetkezetek megszilárdulása után a tervekben, amelyek egy-egy község jövőjét és távlatát tartalmazzák, egyre nagyobb szerepet kapott a tervszerű építkezés. Nem statisztikát citálva, csupán jelenséget kiragadva, két járva mindenütt építkeznek. Megnőtt az emberek építkezési kedve, egyre több helyen nemcsak a közsógíejlesztési beruházásból, hanem magánerőből is folyik az építkezés. Ebben az évben községeinkben több ezer négyzetméter járda készül el, korszerűsítik a villanyhálózatot, por- talanítják az utakat. Ezek a beruházások a községek kulturális színvonalának emelkedését is tükrözik, hiszen ki emlékszik már arra, hogy egy-egy községben csupán egyetlen járda volt régen. egy-egy községein- azt látjuk: A közös beruházás A fejlődés egyre jobban olyan irányba mutat, hogy ki kell használni a közös beruházások lehetőségét. Mit éj-tünk ez alatt? Azt, amit Szarvason tettek, hogy a gimnázium építkezésével egyidő- ben a csatornaépítés munkájába több szervet bevonva csatornázták a község főútvonalát. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a helyi tanácsoknak nem kevés energia, ját köti le az a vita, amely arról folyik, hogy ki mennyivel „szálljon be"’ egy-egy beruházásba. Nem egy község: vezetőtől hallottam, hogy így fakadt ki: „Minden szerv a másikkal akar fizettetni”. Ez a tapasztalat válik aztán gátjává annak is, hogy azokban a községekben, ahol rendelkeznek távlati fejlesztési tervvel, nehezen tudnak kijutni a kátyúból. Sok esetben éppen azért nem sikerül megvalósítani egy-egy jelentős beruházást, mert az „enyém-tied” szemlélet azt a furcsaságot szüli, hogy sokan a beruházást másra hárítják, a született létesítményt pedig maguknak követelik. így aztán a beruházások fölött folyik a vita, az idő telik és nem készülnek el fontos létesítmények. Az elmúlt hónapban Hajdú megyében jártam, ott hallottam, hogy egyre több községben a földművesszövetkezet, a tanács és más szervek közreműködésével építettek fontos intézményeket, üzletházakat, azok fölött lakásokat. Majd nem sokkal később saját megyénket járva Békésen találkoztam ezzel a gondolattal, amikor a járási fmsz vezetője az ablakból kitekintve mutatta: a földszintes ház helyén milyen szép reprezentatív üzletet tudnánk építeni, fölötte lakásokkal, ha ehhez támogatást is kapnánk. Az elsődleges feladat Az igény tehát megvan minden községünkben és többé-kevésbé még a helyi szervekben is, hogy korszerűbben építkezzenek. A lehetőség ugyancsak adottnak látszik, hisz egy-egy üzletház felépítése például az OTP-vel, akár sorház vagy társasház akció keretében, nem elképzelhetett en. Azonban számolni keli azzal a reális helyzettel, hogy községeink többségében nincs kellő közművesítés. Az elmúlt tíz esztendőben erőfeszítéseket tettek a községi tanácsok, hogy a lakosság ivóvíz-ellátását az egészségügyi követelményeknek megfelelően megoldják.
