Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-10 / 135. szám

1995. június 10. 6 Csfltörtök ■Ionian védekezzünk az egyhangúság1 ellen? FVl/tt|ffrS£4t?& Zajos munkahelyeken ne közvetítsenek zenét Munkában — bármilyen lelke­sen, szívesen végezzük —, bizo­nyos idő után felléphet az egy­hangúság, monotónia. Ennek az az oka, hogy környezetünkből csak azonos hatásokat kapunk. Állan­dó ismétlődésük — pl. gépzúgás, vagy azonos mozdulatok hosszú ideig — mindenkit eljuttathat a monoton elfáradás állapotába. Ilyenkor nagyobb a baleseti ve­szély, több a selejt és csökken a lendület. Ez a monotónia egyik következménye. Sokaknál ezenkí­vül fejfájást, esetleg fokozottabb ingerlékenységet is okozhat Ha a közvetlen munkakörnye­zet kicsi, szűk a mozgási tér, ha­mar bekövetkezik az egyhangú­ság hatása. Ilyen helyzetben dol­goznak sokhelyütt az automata gépek kezelői, a futószalag mel­letti munkások vagy az asztalnál ülő szerelőnők, akik igen csekély munkatérben kénytelenek tevé­kenykedni. zökben — esetleg kétóránként — cserélik egymást a szalag egyes munkahelyein. Egy-két ilyen egy­szerű csere könnyen megtanulha­tó, viszonylag könnyen végre­hajtható, kellemes hatású a dol­gozókra és a termelés növekedé­sével is járhat, amint ezt kísérle­tek bizonyítják. Kedvező hatású a zene is, ezt azonban óvatosan kell alkalmaz­ni. Zajos munkahelyeken (pl. a sajtoló üzemben) vagy szellemi koncentrációt kívánó munka ese­tében (pl. a könyvelésben), csak mérsékelten, vagy egyáltalán nem szabad alkalmazni. Számos mun­kahelyen a zene. nemhogy a mo­notóniát csökkentené, hanem a nagy zajhatás révén fokozza az elfáradást, A zene könnyed, dal­lamos legyen. Kísérletképpen hasznosnak bi­zonyult amikor a futószalagok rit­musát időnként megváltoztatták, a megszokott iram olykor las­sították vagy gyorsították. A mo­egyes testrészei elzsibbadnak, ami természetesen fáradtság érzetét kelti. Az eddigi vizsgálatok alap­ján üzemi testneveléssel könnyen semlegesíthető. Több gyárban vé­geztek már pszichofiziológiai vizs­gálatokat, s megállapították: a testmozgás a munkaközi szünet­ben a dolgozók kiegyensúlyozot­tabb állapotát eredményezte. A monotónia megszüntetésének egyik eredményes útja az esztéti­ka és a színdinamika korszerű eszközeinek felhasználása a mun­katermek festésében és dekorálá­sában. A zöld és kék szín nyug­tató hatású, a sárga és a rózsa­szín pedig élénkít. Az üzemek re­konstrukciójánál, festésénél taná­csos ezt figyelembe venni. Elsősorban üzemszervezési fel­adat a monotónia elleni küzde­lem. Végrehajtásában az üzem­ben működő pszichológusok segít­sége mellett az üzemvezetők, a művezetők és a munkaszervezők Max Linder társaságában A híres amerikai némafilm-sztár, Max Linder filmjeiből állí­tották össze ezt a kitűnő, valósággal dokument jellegű filmet. (Bemutatja a békéscsabai Szabadság mozi, június 10—14-ig.) A folyamatos zúgás fárasztóan hat. Amíg szemünket pislogással, néhány pillanatig tartó lehunyás- sal vagy a környezet tárgyainak rövid szemlélésével pihentetni tudjuk, fülünk nem tud védekezni az állandó zajhatások ellen. Szün­telenül ostromolja a munkater­mek azonos zaja. Az azonos mozdulatok ismétlő­dése is elernyeszti az embert. A változatlan munkatempó ugyan­csak monotóniát idézhet elő. Az egyhangúság leküzdésének alap­vető szempontja a munkaidő alat­ti változatosság biztosítása, amennyiben a munka lehetőségei megengedik. A változatosság pél­dául futószalagon történő terme­lésnél egy műszakon belül is jól megoldható. A dolgozó elfáradá­sa kisebb mértékű a műszak vé­gén, ha alkalmazza a csoportos technológia lehetőségét, több mű­veletet végez el egy darabon. Más formában úgy is megoldható, hogy a dolgozók bizonyos időkö­notónia elleni küzdelem egyik eredményes módja a munkaközi szünetek összekapcsolása a tor­nával. Az ülő foglalkozásúak együttes összefogására van szük­ség. Kiss György pszichológus A színház műsora Június 10~én, este fél 8-kor Gyomán; CSALÁDI KÖF Páratlan értékű őslénytani lelet Dr. Jánossy Dénessel, a Ter­mészettudományi Múzeum Föld- és Öslénytára osztályvezető he­lyettesével, muzeológussal beszél­gettünk a magyar őslénytani ku­tatás újabb eredményéről. Ez a páratlan értékű lelet az Özd kör­nyéki Uppony község melletti Si- makő-hegy egyik barlangjának feltárása során került felszínre. Tudományos feldolgozását most végzik. Kérdésünkre dr. Jánossy Dénes a következőket mondta: — Az előbb említett helyen lelkes diákok közel két tonnányi köves, agyagos földet termeltek ki és tisztítottak meg. Tömegesen kerültek elő a földből több száz­Isléses sarok ezer évvel ezelőtt éLt állatok csontjai. Megtalálták pl. az orosz­lán, az ősi medve, a farkas, a szarvas, az ősbölény, az őz, egy rendkívül ritka, nagy termetű juh, sőt még egy teknős maradványait is. — A tudomány számára az előbb felsoroltak mellett milyen nagyobb értékek kerültek elő? — Apró gerincesek — emlősök, madarak, halak, békák, gyíkok, kígyók stb — csontjainak óriási tömege. Abból a tizenhét egymás­ra rakódott rétegből, amely ezeket a csontokat magába zárta, az al­só jégkortól a középső jégkor vé­géig tartó, tehát a körülbelül két­százezer évvel ezelőtt zárult ne­gyedmillió év fejlődésének folya­matos története olvasható ki. — Miért van ennek nagy jelen­tősége? — Eddig csak a körülbelül 350 ezer évnél régebbi és a 150 ezer évnél fiatalabb korokból találták meg a kormeghatározás szempont­jából legfontosabb apró gerinces csontokat. Közben pedig volt egy olyan korszak, amelyből semmi ilyen maradvány nem került elő. A vörösfogú — vagy ahogyan ma a paleontológusok tréfásan neve­zik: rúzsos fogú — cickány csont­jai például eddig csak az alsó jég­korból és a középső jégkor elejé­ről származtak, most azonban megtalálták a kettő közötti átme­neti formát is. Éppen ezeknek az átmeneti alakoknak a felszínre hozása a feltárás legnagyobb je­lentősége azzal, hogy ebből a kor­szakból eddig sehol fel nem lelt csontmaradványok kerültek az újabb kutatás eredményeként napvilágra. Egyúttal teljessé vált annak a fejlődésnek a rajza is, amely évezredek alatt játszódott le földünk hajdani állatvilágában. Hdlácsi Dezső Június 10. Békési Bástya: Harakiri. Békéscsa­bai Brigád: Cselszövők gyűrűjében. Békéscsabai Szabadság: Max Linder társaságában. Békéscsabai Terv: Bá­tor emberek. Gyulai Petőfi: Sándor Mátyás. Mezőkovácsházi Vörös Októ­ber: Bátor emberek. Orosházi Parti­zán: Többgyermekes agglegény. Sar- kadi Petőfi: A generális. Szarvasi Táncsics: Anna Frank naplója. Szeg­halmi Ady: Topáz úr. A tv műsora június 10-cn, csütörtökön 9.45 Tökéletes titkárnő. Magya­rul beszélő amerikai film (ism.). (10 éven felülieknek.) 11.05 Miből telik? Riportfilm (ism.). 11.35 Sor­sok, találkozások. Riportfilm (ism.). 18.35 Élő tenger. Angol kisfilmsorozat. 19.00 Ki mit tud? Döntő I. rész. 20.45 Kisfilmek. 21.10 Prágai Tavasz. Közvetítés a prágai Smetana teremből. A műanyagot és kerámiát jól összhangba tudjuk hozni ottho­nunkban. Képünkön műanyag borítású padlót és fehér mű­anyag fedőlapú asztalkát láthatunk. Igen kellemes hatást kelt ezen a fehér-fekete mintás teáskészlet. A gyémántváros“ építése Qzibériában, a 66. szélességi fokon, az Északi-sark köze­lében fekszik Jakutföld. Ezen a vidéken a tájat az év legnagyobb részében hó és jég borítja, s hó­napokon át ki sem silt a nap. A fagyos vidék azonban igen gaz­dag: ezen a területen fekszenek a Szovjetunió legnagyobb gyé­mántmezői. Itt találták nemrég azt a két hatalmas gyémántot is, amelyeket a Voszhod—2 hívójelé­ről neveztek el. A különös város építésének ter­vét készítette el a Jakut Gyé­mántkutató Intézetben egy épí­tészmérnök csoportja a Kísérleti Tervezés Központi Kutató Intéze­tével együttműködve. Az új vá­ros: Ajkál, a gyémántipar 6000 dolgozója, geológusok, építészek, munkások részére készül. A város helyét már kijelölték: a magas, sziklás folyóteraszon kell majd építkezni, mert bár a fagyos talaj itt sem munkálható meg könnyen, a szikla viszont a tavaszi olvadáskor nem lágyul meg. A város tulajdonképpen több épületcsoportból áll majd. Nyolc, több emeletes épületből álló lakótömböt fedett folyosó kapcsol egybe. Ez lesz majd az első városrész. A fedett utca teljes kényelmet és igen jó élet- és munkakörülményeket biztosít a város lakóinak. A városban, he­lyesebben a fedett utcákon állan­dóan 15 C fok körüli hőmérséklet uralkodik majd, míg kinn a sza­badban gyakran mérnek —60 C fokot. Ajkúi utcáin mindig vilá­gos lesz, pedig Jakutföldön az év hat hónapjában éjszaka van. ■ Az épületeket természetesen minden kényelemmel: központi fűtéssel, vízvezetékkel és villany- világítással ellátják. A lakóházak földszintjén, az utcákról nyílnak majd az üzletek, raktárak és javí­tóműhelyek. Az épületkomple­xum középső részén lesz az isko­la és a kultúrközpont hangver­senyteremmel, mozival, könyvtár­ral, sportcsarnokkal. Ajkál lakóinak kényelmes köz­lekedésére is elkészült már a terv. A gyémántfeldolgozóba ve­zető főútvonalat szorosan a fe­dett város szélén vezetik végig. A várost körülölelő körúton autó- buszjárat lesz. A megállók köz­vetlenül az épületek előtt lesznek, s a várótermeket még külön szél­védővel látják el és fűteni is fogják. Az építkezést kb. egy év múlva kezdik meg. Az előkészüle­teket azonban már megtették: el­ső lépésként megkezdték annak a nagyfeszültségű távvezetéknek az építését, amely a viljui vízierő­művel köti majd össze Ajkált. Székely Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents